Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-04 / 3. (3852.) szám

1936 január 4, tzombat. ^MGM-MAG^ARmTajj® 5 Orosz emigráns tisztiszervezeítel tartóit lenn kapcsolatot a prágai szovjet delegáció tolvaj hivatalnoka Gestapo a háttérben? ■■ Szép német hémnő csalta Hirschbergbe Kozimovot Kozimovot hiadfáh Oroszországnak Prága, Január 3. A „Prager Mittag" szenzá­ciós, ámbár egyelőre nehezen ellenőrizhető ér­tesülést közöl a Kozdmov-ügy hátteréről. Amint ismeretes, néhány hét előtt a Prágában állomásozó szovjet kereskedelmi delegáció egyik hivatalnoka a páncélszekrény­ből 700.000 korona készpénzt lopott el és a pénz egy részét elmulatta. Kozimovot annakidején sikerült letartóztatni s átadták a hatóságoknak. Az első verzió szerint a 700.000 koronával együtt a páncélszekrényből számos értékes dokumentum is eltűnt Ezt a híradást azonban később hivatalosan megcáfolták és megállapították, hogy pénzen kívül semmiféle iratot nem vitt magával a hűtlen hivatalnak. A „Prager Mittag" értesülése szerint Kozimov rablás! kísérletének mégis volt valamiféle poli­tikai háttere, amennyiben a hivatalnok összeköttetést tartott fönn az orosz emigráció titkos katonai szervével, amelynek székhelye Párisban van, de minden nagyobb európai városban vannak megbízottai. Kozimov a prágai orosz emigráció egyik veze­tőjének közreműködésével kapcsolatot létesitett a titkos emigráns organizáció berlini vezetőjé­vel, akinek viszont a Gestapoval vannak kap­csolatai. Állítólag a Gestapo ajánlott föl pénzügyi támogatást arra az esetre, ha Kozimovnak sikerül a Ül. intemadonálé középeurópai és németországi működésére vonatkozó adatokat kézrekeri- teni. Kozimov állítólag a jelentékeny pénzösszegen kívül fontos dokumentumokat is ellopott és egyenesen Hirschbergbe utazott, ahol egy Ges- tapo-ügynöknő várt rá. A föltűnő szépségű nő­nek már nagyon nagy sikerei voltak és a Gesta- po-vezérkar teljes bizalmát bárja. Állítólag ez a nő hálózta be Kozimovot, akivel hosszabb idő­vel ezelőtt ismerkedett meg Prágában és állan­dó kapcsolatot tartott fönn vele. A nő átvette Kozimovtól a dokumentumokat, amelyek ter­mészetesen sifrirozva voltak, de sikerült a sifre- kulcsot is megszerezni és az értékes zsákmány­nyal azonnal Németországba utazott. Kozimovot közben valószínűleg leitatta, úgy­hogy a hatóság emberei teljesen illuminált ál­lapotban találtak rá Hirschbergben. Kozimov két és fél hónapja ül csehszlovák fogházban és csak ma döntöttek sorsa felől. A csehszlovák hatóságok és a szovjetorosz ható­ságok között megegyezés jött létre arra vonat­kozóan, hogy Kozimovot kiadják Szovjetoroszországnak, úgyhogy négy-öt napon belül el is hagyja Csehszlovákia területét A megegyezés szerint Kozimovot a román ha­tárig csehszlovák detektívek fogják kísérni, Hal­miban a román rendőrség emberei veszik őrizet­be és az orosz—román határra kísérik, ahol már várnak rá a GPU emberei. antant titkosszolgálata nem is sejtette, hogy j ezt a titokzatos léghajót nem a Bodeni-ta- von, hanem Berlintől mintegy 10 kilométer­nyire építik. Idehozták a gyanús antantké­met és szigorú, de feltünésnélküli megfigyelés alatt tartották. Feladata az volt, hogy megmutassa azt a ké­met, aki a németek között dolgozik. Körül­belül egy hónapig tartotta szóval a német kémelháritókat, de az általa jelzett kém megtalálhatatlan maradt. Az egész idő alatt minden mozdulatát megfigyelték és bajtársa Svájcban folyton várta jelentéseit. Végső kétségbeesésében „A“ annak a né' zetének adott kifejezést, hogy jó volna, ha őt visszaengednék Svájcba, mert az a kém, akit le akar leplezni, most már mindenesetre Genfben tartózkodik. Ezt a németek annál könnyebben engedélyez­hetnék neki, mert hát módjukban állna őt bármely pillanatban kikérni a svájci ható­ságoktól azon a címen, hogy katonaszöke­vény. A gyanús svájci „ékszerkereskedő„ A német megfigyelők azonban természe­tesen ebbe nem mentek bele, sőt még szigorúbban kezdték figyelni. ,,A“ pedig érezte, hogy most már feltétlenül jelentéseket kell leadnia a misztikus léghajó­ról „B‘‘-nek. Erre kétségbeesetten merész módszerhez folya­modott. Tudta, hogy egy svájci állampolgár az an- tanthadvezetőség szolgálatában áll. Ez a svájci gyakran utazott át Németországba mint ékszer- és órakereskedő és Eviannál vagy Ponterliernél szokta átlépni a határt. ,,A" tudta azt is, hogy a németek is teljesen tisztában vannak ez- zel a gyanús svájcival. Mégis felkereste a svájcit, annak ellenére, hogy azzal is tisztában volt, hogy a köz­ponti hatalmak kémelháritó szolgálata min­den lépését figyelni fogja. Elmondta a sváj­cinak mindazt, amit a titokzatos léghajóról megtudott és elmondta azt is, hogy hol ta­lálhatja meg társát Svájcban. Azután visszatért szállására s nyugodtan várta elkerülhetetlen sorsát. Tudta jól, hogy hiába próbálna segítséget kérni akár a franciáktól, akár az angolok­tól, Tudta azt lat II llll'BI l II'IWI llllll IMIllllH I lÉHIIII Bl—^—— letagadnák, hogy ismerik, még akkor is, ha valamilyen csoda folytán; beleavatkozhatnának. Háború volt. Tisztád bán volt azzal, mit kockáztat és tisztában volt a következményekkel is. Hazaérkezése után egy órával már kül­dönc jelentkezett a lakásán és minden kérdezősködés nélkül azt a pa­rancsot adta neki, hogy még este utazzon el Friedrichshafenbe és ott jelentkezzék X< grófnál. „Aw-nafe nyomaveszeti Ettől a pillanattól kezdve „A“-nak nyo- maveszett. Ugyanazon az éjszakán letartóztatták a svájcit Is. Azonban „B" őrmester zsebében már ott voltak az adatok. Még azon az éjszakán át­lépte ,,B" a francia határt, délben már Le Havreban volt hogy Southamptonba hajóz­zon és jelenthesse a londoni katonai hatósá­goknak a felbecsülhetetlen értékű adatokat. Én akkor a pályaudvaron az utievélvizs* gálatnál teljesítettem szogálatot. Láttam ,,B‘‘-t kiszállni, semmiféle jelet nem adott nekem, én sem neki és mégis tudtam, hogy a vállalkozás sikerült. Mert mikor a forma kedvéért útlevele fölé hajoltam akkor halkan egy katonai kürtjelef fütyült. Azt a kürtjelet, amelyet a brit ké­mek a siker jelzésére szoktak használni.. , Húszezer foglyul bocsátottak szabadon Lengyelországban Varsó, január 3. Az uj amnesztiarende­let értelmében ma húszezer fogoly hagyta el Lengyelország börtöneit. A szabadonbo- csátott foglyokat munkanélküliekként fog­ják kezelni és a népjóléti alapból természet­beni és pénzbeli támogatásban részesülnek. A börtön elhagyása után vasúti szabadje­gyet kaptak, hogy ingyen hazautazhassa­nak övéikhez. — BADEN-POWELL BETEGSÉGE. Londonból jelentik: Lord Baden-Powell fő­cserkész és felesége, akik Portugál-Keleti afrikából a délafrikai Durbanba érkeztek, a legújabb hírek szerint dengué-lázban be­tegedtek meg. A 79 éves főcserkésznek, aki csak nemrég gyógyult ki keletafrikai útja során szenvedett meghűléséből, orvosai teljes pihenést ajánlottak. — A dengué-láz tropikus járványos betegség. Fejfájással, izületi és izomfájdalmakkal jár. Hirtelen lép fel magas láz kíséretében és csalánki­ütésre emlékeztető kiütésekkel jár. Elég gyakran kiujul. Rendszerint kezelés nélkül meg szokott gyógyulni. Az okát nem isme­rik. — LETARTÓZTATTAK HÁROM VESZEDEL­MES NAGYSZOMBATI LAKÁSBETÖRÖT. Nagy- szombati tudósítónk jelenti: Az elmúlt hónapban hat esetben érkezett lakásbetörésről szóló feljelen­tés a nagyszombati csendőrparancsnokságra. A le­folytatott nyomozás megállapította, hogy a betö­réseket Schneider István 2r2 esztendős, nagyszom­bati illetőségű, többszörösen büntetett munkanél­küli szabósegéd követte el barátnője, Sekera Józsa és Tuli-s József munkanélküli borbélysegéd társasá­gában. A lopott tárgyak legnagyobb részét a zálog­házban adták el. — HUSMÉRGEZÉS POZSONYBAN. Po­zsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ma délelőtt féltizenkéit órakor a mentőket a Du­na part 26. számú házába hívták ki, ahol Roncsé Józseif rokkant hirtelen rosszullett 8 elvesztette az eszméletét. Megállapították, hogy Roncsé tegnap hurkát evett s valószínű­leg husmérgezés okozta rosszuMétét. Állapota rendkívül súlyos. — LESZURÁSSAL FENYEGETTE A JA- RÁSBIRÓT. Mátyásföldi tudósítónk jelenti: Tavaly augusztusában a Kövecsesen tartott repülőnapom dr. Sztraka vágsellyei járást)iré nem tudott autójával áthaladni az országutat ellepő potyaközönség között. Megállította autóját és arra kérte az embereket, hogy tegyék szabaddá az utat. Mikulek József pa­tai lakos szidalmazni kezdte a járáshirót és előrántva zsebkését leszurással fenyegette meg. A vágsellyei járásbíróság most tárgyal­ta az ügyet és Mikiiteket tíz napi elzárásra és 600 korona pénzbírságra Ítélte. — MEGHAMISÍTOTTA A HALÁSZ- JEGYET. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A pozsonyi kerületi bíróság ma egy hónapi fogházbüntetésre ítélte okirat- hamisdtás miatt Fehlinger Ferenc 50 eszteu- dös misérdi halászt. Az öreg halász ellen az volt a vád, hogy halászigazolványát fia nevé­re javította ki, s fia használta a halászjegyei, amig a hamisításra rá nem jöttéik. Európa „sutlogó erkélye“ Halálos kémkaland a Bodeni-fó pariján Az angol hírszerző osztály egyik vezető tagjának legizgalmasabb háborús élménye ■ ■ Hogyan dolgoztak a kémek Svájcban a világháború alatt? London, január 3. Egy híres londoni bűnügyi szakember, Edwin T. Woodhall, aki a világháború alatt a velszi herceg személye mellett tel­jesített detektivszolgálatot, mondotta el egy újságírónak a következő érdekes él­ményt, Alig tört ki a világháború, amikor a svájci kormány szigorú rendszabályokat léptetett életbe annak megakadályozására, hogy az egymással harcoló nemzetek titkos szolgá­lata ne élhessen vissza Svájc semlegességé­vel. Magától értetődik, hogy ezek a rend­szabályok teljesen céltalanok voltak. Úgy Németország, mint Franciaország kémei alaposan beleásták magukat vala­mennyi jelentősebb svájci városba. Európa „suttogó erkélyévé** lett az Alpok világa és szinte máról-holnapra valóságos kémalvi­lág fejlődött ki. A titokzatos léghajó Abban az időben az uj német Zeppelinek, amelyek a „könnyebb, mint a levegő‘‘-tipus- hoz tartoztak, nagyon sok nyugtalanságot okoztak Fran­ciaországnak és Angliának. Londonra és Párisra német bombák hullot­tak. Az antant-hirszerzők a Bodeni-tavon levő egyik német léghajókikötőben dolgozó elszászi mérnök révén tudomást szereztek arról, hogy Németországban egy „Super-repülőgé- pen“ dolgoznak. Erre a jelentésre „A“ hadnagy és „B‘‘ őr­mester — mindkettőt személyesen ismertem utasítást kaptak arra, hogy „különleges természetű** munkára készüljenek fel. Én voltam az, aki a két férfit, az angol titkos- szolgálat két legbátrabb emberét Le Havre mellett átcsempésztem az ellenőrzési vona­lon. Amikor a francia fővárost elhagyták, el­váltak egymástól, hogy azután Genfben me- mint találkozzanak — utoljára. Az egyiknek be kellett hatolnia Németországba, a másik­nak ott kellett maradnia Svájcban addig, amig társától biztos hirt nem kap. ,,A“, aki Németországba ment, nem volt angol. Francia tüzértiszt volt, aki azonban ezt megelőzően már néhányszor együtt dől' A határmenti rejtett mellékutakon zárt és le­függönyözött autók robogtak. Az éj sötétjé­ben motorcsónakok siklottak át a Bodeni- tavon és izmos úszók merültek alá a jeges vízbe, azt remélve, hogy észrevétlenül köt­hetnek ki a német parton. Repülőgépek zúg­tak éjjelenként a fellegek között és ejtőer­nyőkkel próbáltak antantkémeket német te­rületre leereszteni. A nagy tó német part­jain minden elővigyázatossági rendszabályt életbeléptettek. A sebezhető pontokat, ame­lyek a Németország és Svájc közötti hegy­láncok természetes védővonalán találhatók voltak, katonai rendőrséggel szállták meg. A nagy tó partjain éjjel-nappal cirkáltak a német őrnaszádok. Ezzel elérték azt, hogy lehetetlenné vált viziuton eljutni a Bodeni- tó német partjaira. és tudtommal az egész háború alatt senki­nek sem sikerült ezen az utón Németország­ba jutni, kivéve azt az egy esetet, amelyet most el fogok önnek mondani. gozott angol kollégáival az antant kém­szolgálatában. Az angol tökéletesen beszélt franciául, bul- gárul, spanyolul és hollandul, a francia né­metül, olaszul, oroszul és angolul. Amint né­met területre érkezett, „A‘‘ rögtön jelentke­zett a német titkosszolgálatnál. Elszászinak adta ki magát és azt hangsúlyozta, hogy minden szimpátiája Németország oldalán van. Elmesélte azt is, hogy már dolgozott hírszerzőként a franciáknak és az angoloknak és ezért abban a hely­zetben van, hogy névszerint meg tudna említeni egy olyan kémet, aki német ál­név alatt a Bodeni-tó partján dolgozik. „Azonnal ki kell végezni!./* Ezzel a csellel akarta „A" elérni azt, hogy közelébe juthasson a titokzatos uj léghajó építésének műhelyéhez. Az egyik német kémelháritótiszt mindjárt jelentkezésénél azt a nézetét hangsúlyozta, hogy azonnal ki kel! végez­ni „A“-t A többi tiszt azonban azon a nézeten volt, Hogy előbb próbára kell tenni ezt az embert. így elhatározták, hogy kísérletképpen alkal­mazni fogják. így aztán napvilágra került a titok. A*

Next

/
Thumbnails
Contents