Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-29 / 23. (3872.) szám

1936 január 29, szerda.- úri»at> 1! KöZfíAZDAiSlGr r v *7"**—\ * . A sztovenszhói GyOSz közgyűlése A foglalkoztatottság javult, 1 a szociális viszonyok azosikan I nem lettek jobbak Sztovens kó és Kárpátalja 80 száza'ékkal kevesebb cukrot fogyaszt, mint a toriéne mi országok lakotsága • Tarifareformot, jx országúti közlekedés ügyének rendezését és adékedvez- menyeket követei a sz ovenszkói gyáripar í Prága, január 28. A Szlovenszkói Gyáriparo­tok Országos szövetsége — amint arról beszá­moltunk — tegnap tartotta idei rendes közgyű­lését. Pfeffer Oszkár cukorgyáros, a közgyűlés ilnöke a gazdasági helyzet ismertetése során firmák a nézetének adott kifejezést, hogy a hely­set alakulásáról szóló hírek gyakran ellentmon­[ lk. Tény, hogy a foglalkoztatottság mérete Szlovenszkón ja­vult, a szociális viszonyok azonban nem lettek jobbak. munkanélküliek számát szabatosan meghatá­rozni nem lehet és a nyomor mértékét sem lehet lontosan megállapítani. A szlovenszkói gyáripar z államfordulat óta programszerűen dolgozott s kifejezésre juttatta kívánságait A csehszlo- rák köztársaság gazdasági helyzetében történt lágy változások arra késztetik a szlovenszkói yáripart, hogy helyzetét ismét beható vizsgálat árgyává tegye és az egész köztársaság gazda­ági helyzetével összhangban álló uj programot készítsen. leszédében megemlítette, hogy a mezőgazdasági yáripaf külön szervezetbe tömörült s ezzel kap- solatban leszögezte, hogy a szlovenszkói GyOSz valamennyi gazdasági tényezővel egyetértésben kíván együttmű­ködni. Dr. Hexner Ervin egyetemi magántanár, a zlovenszkói GyOSz főtitkára, titkári jelentésé­ten kiemelte, hogy a szlovenszkói gyáripar foglalkoztatottsága az 1934. évi adatokhoz viszonyítva az elmúlt esztendőben javult, a foglalkoztatottság és a vállalatok jövedelmezősége közötti viszony azonban megváltozott, A gyáripar újabban féképen azon fáradozik, hogy inkább. qz eg­zisztenciáját, mint a jövedelmezőségét bizto­sítsa. A szénbányászat és az ércprodukció foko- ódott. A vas- és a fémipar helyzete javult. A lagasfeszültségü villamossági ipar foglalkozta- Dttsága kissé csökkent. A turócszentmártoni yár kivételével a cellulózegyárak helyzete nem változott. A bőripar foglalkoztatottsága javult, mig a vegyi ipar, a fadesztilláló vállalatok és gumiipar helyzete rosszabbodott. A faszakma lelyzete stabil. Az árak megszilárdultuk és meg- iénkült a gömbfakivitel, a fűrészelt fa kivitele viszont mintegy 20 százalékkal visszament. A :ukorgyárak foglalkoztatottsága kielégítő. A tavalyi cukoridény folyamán a szlovenszkói gyárak 4 millió métermázsa cukorrépát dol­goztak föl és 700.000 mázsa cukrot készítet­tek, A cukorfogyasztás kicsiny s főképen Ke- letszlovenszkón, valamint Kárpátalján fo- * gyászt a lakosság föltűnően kevés cukrot. Szlovenszkő és Kárpátalja cukorfogyasztása a történelmi országok fogyasztásának csak ötödrészét teszi. Az építési anyagokat készitő vállalatok foglal­koztatottsága javuló tüneteket mutat. Az ebben a szakmában mutatkozó éles verseny következ­tében az árak igen eltérőek, egyedül a cement­gyárak stabilizálták áraikat, amennyiben ár­megállapodást kötöttek egymással. A szövőipar helyzete ingadozó irányzatra vall, javulás csak az év végén vált észlelhetővé. A szlovenszkói gyáripar helyzetének följavi- tása érdekében sürgős tarifareformra van Szükség és Szlovcnszkó elvárja, hogy a vacut- ügyi minisztérium a tarifareformot mielőbb megvalósítja. A rendelkezéseket egyszerűsí­teni és a tarifát a gazdasági viszonyokhoz al­kalmazni kell. Az országúti közlekedés kérdését jogi természe­tű nehézségek hátrányosan befolyásolják, a szlovenszkói GyOSz-nak nem állt módjában megállapítani, hogy a szlo­venszkói kis országúti novella megvalósítását ki késlelteti. Érthetetlen, hogy miért nem készült el eddig az inkamerációs és exkamerációs országúti prog­ram, noha e kérdés rendezése nélkül az önkor­mányzati testületek pénzügyeiben sem lesz rend. A szlovenszkói munkapiac helyzetét nagy­mértékben befolyásolja az invesztíciós köz­munkák ügye. Az uj iparvállalatok létesítése főképpen Közép- szlovenszkó szempontjából bírna nagy jelentő­séggel. Kívánatos lenne, ha a kormány törvényt ho­zatna a gyáripari vállalkozás támogatásáról s . ez a tprvény .„adókedvezményekkel segítené elő az uj vállalatok alakulását. A forgalmi politikát olyan szempontók alapján kell irányítani, hogy olcsóbb legyen a nyers­anyag, főleg a fa s az illetékes tényezőknek gon­doskodtok kell a szlovenszkói vizierők kiakná­zásáról is. A közszállitásokról szóló rendelkezések ho­mályosak és áttekinthetetlenek, ezeket a mai viszonyoknak megfelelően módosítani kell. llgy a gyáripar, mint a kereskedelem és a kisr ipar azon fáradozik, hogy a kormány uj rend­szabályokat bocsásson ki a közszállitások ügyé­ben. A gazdasági nehézségek és akadályok elhárí­tása érdekében folyó küzdelemben a közigaz­gatási szerveknek is részt kell venniök. Hexner főtitkár jelentését vita követte, majd elhatározta a közgyűlés, hogy a Szlovenszkói Gyáriparosok Országos Szövetsége tavasszal manifesztációs közgyűlést tart. t ? (Változás az országúti tanácsban.) A közmün- :aügyi miniszter az 1936-ig terjedő időszakra dr. fovács Bélát a szlovenszkói autóklub nyugat- jszlovenszkói osztályának elnökét az országúti lanács rendes tagjává nevezte ki. Mölczer Eusz1 3tach~ mérnök, a csehszlovákiai Autóklub elnöke, aki eddig rendes tagja volt az országúti tanács­inak, most póttag lesz. 1 (A külföldi követelések összege: 3601 millió.) :A Csehszlovák Nemzeti Bank jetente&e szerint .Csehszlovákia áruszállításból eredő külföldi kö­veteléseinek összege szeptember 30-i kelettel B601 millió koronára rúgott. A szabad deviza­r azdasági rendszert gyakorló államokkal szem­en 1207 (június 30-án 1085, 1934 december 31 -én 1188) milliót tett ki a követelések össze­ge. A kötött külföldi követelések összege (ldi- ángkövetélések) 2394 (jumus 30-án 2323, 1934 lecember 31-én 2247) millió korona volt. (Emelkedett a vasúti alkalmazottak száma.) Októberben a csehszlovák államvasutak alkal­mazottainak száma 146.871 volt. Ez a szám 4.55 Százatekkai nagyobb az előző év azonos szaká­ra vonatkozó kimutatásban közölt számnál. p (Újabb 2.30 koronával javult a magyar pengő.) A mai prágai devizapiacon Amszterdam 1.50. Ber­lin 0.75, Brüsszel 0.75 Buenos Aires 1, Zürich 0.25 Ka.unas 0.25, Varsó 0.25, London 0.05. .Mi­lánó 0.15 és Pirié 0.10 koronával megszilárdult. A valutálpacon a magyar pengő árfolyama to­vábbi 2.50 koronával javult. A német márka 5 és* á román lej 0.50 koronával megszilárdult. A svájci frank 2 ée az angol font 0.50 koronával lanyhult. (Január 1-1 hatállyal lép életbe az adóhátrá- lékok késedelmi kamatjának mérsékléséről szóló rendelet.) A minisztemtamáes Legutóbbi ülésén, minit ismeretes, a pénzügyminiszter ind'tványá- r,a elhatározta, hogy az adóhátralékok késedel­mi kamatját asz eddigi 7 százalékról 6 százalékra szállítja le. A késedelmi kamat mérsékléséiről szódé kormányrendeltet január 1-i hatállyal lép élőbbe. (A páneurópai gazdasági központ gazdasági terve.) Becsből jelentik: A páneurópai gazda­sági központ konferenciája tegnap megkezdő­dött. A tanácskozások célja az európai államok közös gazdasági tervének elkészítése. Helnl volt miniszter, a konferencia alelnöke kijelentette, hogy a tanácskozások kedvező légkörben kez­dődnek. Schuschnigg osztrák kancellár prágai útja alkalmával nyilvánosságra került, hogy Hodza miniszterelnök nagy érdeklődést tanúsít ama eszmék iránt, amelyek a többi között a konferencia tárgysorozatát alkotják. A csehszlo­vák miniszterelnök ugyanis igen kívánatosnak tartja, hogy a dunai államok közötti árucsere­forgalom intenzivebbé váljon. Bécsben közép­európai gabonák özpontot kellene létesíteni, amely a dunai államok ‘ gabonakereskedelmében a közvetítő és a kiegyenlítő szerv szerepét töl­tené be. Feierabend László, a csehszlovák Ga­bonatársaság elnöke az európai államok fölös gabonája elosztásának problémájáról beszélt. Abbeli véleményének adott kifejezést, hogy a 1 fölös gabona készleteit csak valamennyi európai állam egeyüthmüködöse utján lehet apasztani. Ötmilliárdos forgalmat bonyoli ot'l le a V s z esz; m to'ó Intézi t Prága, január, 28. Spióka Ferenc, a Csehszlo­vák Vissizleöizáim'itoló Intézet főigazgatója teg­nap előadást tairtobt az idöeaeuü pénzügyi kér­désekről. Megállapításai szerint a német takarékpénz­tárak központi bankjának esetétől eltekintve, a betétek kifizetése terén még a válság legsúlyo­sabb esztendeiben som történt fennakadás. Az elmúlt esztendő végéig 659 pénzintézet összesen 461 millió korona összegű hitelt igé­nyelt a Visszleszámitoló Intézettől. Az intézet 1934 júliusában kezdte meg tevékenységét és 1935 végéig több mint 5 milliárd koronás for­galmat bonyolított le. A rövidtejára,tu hitetek piacán nagy kínálat mu­tatkozik, ezzel szemben a hosszutejáratai köl­csönök terén a kerestet fölül múlja a kínálatok ezért olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek révén a rövidtejáratu hitelek piacán fölkínált tőke egy része átterelődjék a hosszú­lejáratú kölcsönök piacára­A gazdasági helyzet alakulása terén javuló tünetek mutatkoznak, noha az 1930-tól 1935- ig terjedő ötévi időszak során észlelt fejlődési folyamat túlzott optimizmusra nem ad okot. Az illetékes tényezőknek minden eszközzel azon kell fáradoznioík, hogy Csehszlovákia ama álla­mok sorába kerüljön, amelyekben má,r javuló konjunktúra von. A kormány egyik legfonto­sabb feladata a pénzpiac és a hitelviszonyok szabályozása. Nem kívánatos, hogy a pénzintézetek szárma a miníség rovására emlekedjék Ezen a téren In­kább aiz ellenkező folyamait lenne kívánatos. A Magyar Nemze’i 8:nk évi jeentése szerint távúit a magyar gazdasági helyzet j Budapest, január 28. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) A Magyar Nemzoti Bank most megjelent évi jelentése megállapítja, hogy az elmúlt esztendőben Magyarország gaz­dasági élete örvendetesen javuló irányzatot mu­tatott. A magyar mezőgazdaság a természeti csapások elleniére is jelentösen javult, az ipari termelés pedig 1930 óta nem volt olyan magas, minit az elmúlt esztendőben. A kereskedelemben szintén nagyobb forgalom mutatkozott, mint az előző években. A Nemzeti Banknál 'bevezetett deviaaforgalmi újítások a jelentés 6zérint teljes mértékben beváltak és biztosították a zavarta­lan nyersanyag be hozatalit. A bank összbevételei az elmúlt esztendőben 821 millió pengőt tettek ki, a devizabevételek 292 miliőt, ami 30 mil­lió pengős eimelkedést jelent az előző évihez ké­pest. A bank órckészlete az elmúlt év végén 121 millió pengő volt, vagyis 12 millió pengő­vel magasabb, mint az előző évben. Újabb mozgáoffl Indul a nagyszől ős! járás védetté nyi vinitása érdekében Nagyszőllős, január 28. (Saját tudó­sítónk tó,l.) A nagyszőllősi járás gazdái, mint ismeretes, több Ízben kérték a kormánytól, hogy a járást inségjárásnak minősíttesse és ezzel védetté nyilvánítsa. A kérelmet a kor­mány nem teljesítette s az illetékesek azzal nyugtatták meg a gazdákat, hogy rövidesen megjelenik a gazdaadósságok rendezéséről szóló törvény s az olyan könnyitéseket fog tartalmazni, amely fölöslegessé teszi, hogy a gazdák az insegjárások gazdáit megillető ked­vezményeket igvlnyeljék. A beígért törvény kormányrendelet alakjában már megjelent, azonban éppen azáltal keltett kínos meglepe­tést, hogy a gazdákat ismét csak két kategó­riába sorozza, amennyiben külön kedvezmé­nyeket tartalmaz az inségjárásokban lakó gazdák részére. Ezek a kedvezmények termé­szetesen nem vonatkoznak a nagyszőllősi já­rás gazdáira, noha talán egyetlen más járást sem sújtott annyi csapás, mint a nagyszöllő- sit. 1933-ban árvíz pusztított itten, 1934-ben borzalmas jégverés tette tönkre a termést s 1935-ben példátlan szárazság okozott mil­liós károkat. A Nagyszőllős környékén élő gazdák most újabb mozgalmat indítottak a járás inségjárássá való minősítése érdekében. Küldöttséget menesztettek Prágába, ahol nyomatékosan kérni fogják, hogy a gazda­adósságok rendezéséről szóló kormányrende­letben foglalt kedvezményeket a nagyszőllősi gazdák adósságaira is kiterjessze a kormány. (Februári adóterminusok.) 1-én az általános nyugdijintózet illetékei esedékesek. 5-én jár le a kereseti és a jövedelmi adó vallomása benyújtá­sának póthatárideje. 10-ig meg kell fizetni a mo- torerejii jármüvek által szállított utasok utáni adót és be kell terjeszteni a januárhavi kimuta­tást. 11-ig meg kell fizetni a forgalmi- és. fény- űzési adó 135 évi utolsó negyedévi részletét. (El­lenkező esetben január 1-től kezdve 5 százalékos késedelmi kamatot vetnek ki s az adót behajtják). 14-én lejár a forgalmi- és a fényüzési adó vallo­mása benyújtásának póthatárideje. 15-én lejár a közvetlenül fizetett jövedelmi adó, a magasabb szolgálati jövedelem utáni adó, az általános ée a rendkívüli kereseti adó, a közvetlenül fizetett já- ladókadó, az 1936. eleő negyedévi ház- és telek­adó fizetésének határideje. 20-án a januári vizi- erőadó válik esedékessé. 29-én az alkalmazottak és a tisztviselők fizetéséből levont adó januári részletét kell beszolgáltatni es le kell fizetni a részletek helyett engedélyezett átalányösszeget. A februári szénadó is 29-én esedékes. (Drágább lesz a benzin.) Február 1-ón 8 ko­ronával nagyobb adót kell a benzin 100 kg-ja után fizetni. Az uj benzinadó a benzin kiskeres­kedelmi árát mintegy 3 százalékkal megdrá­gítja. (A szénprodukció legújabb adatai.) A cseh­szlovákiai szénbányák január első felében 25.545 (tavaly 27.293) vagon barnaszenet és 18.170 (17.209) vagon kőszenet hoztak forgalomba. (A cseh gyáripar nincsen megelégedve a ma­gyar—csehszlovák gazdasági egyezménnyel.) A cseh gyáriparhoz közelálló Expres figyelemremél­tó cikket közöl a magyar—csehszlovák gazdasági kapcsolatok ügyéről. A cikkíró abbeli nézetének ad kifejezést, hogy a kormánynak törődnie kell a gyáripar érdekeivel, mert Csehszlovákia főkép­pen ipari jellegű állam. Az ipar érdekeiről való gondoskodás azonban nem jut eléggé kifejezésre a legutóbb kötött magyar—csehszlovák gazda­sági egyezményben. Az egyezmény értelmében Csehszlovákiának előbb magyar árut kell behoz­nia s csak a lebonyolított import után van igénye ahhoz, hogy Magyarországra exportáljon. Az idézett lap úgy véli, hogy a magyar áru elhelye­zési lehetőségei igen csekélyek s ennek következ­tében attól lehet tartani, hogy a Magyarországra irányuló csehszlovákiai kivitel a nullára zsugoro­dik össze. Magyar részről csak annyi konoesz- sziót tettek a tárgyalásos során, hogy a fa, a liptói túró, a szén és a koksz magánkompenzá­ciós alapou történő bevitelét engedélyezik, ezért azonban kikötötték, bogy a fölsorolt cikkek bevi­tele a magyar sertés, zsír, vaj, tojás, bor és sör behozatala ellenében történjék. A csehszlovákiai gyáripar magyarországi beviteli hányada mint­egy 20 millió koronát tesz az egész évre, ami annyit jelent, hogy a csehszlovák kormány föl­áldozta a gyáripar érdekeit A helyzetet a cseh­szlovákiai gyáripar szempontjából az a körülmény is súlyosbítja, hogy az export gyáripari cikkek importja ellenében történik. A fizetés terén Ma­gyarország bevezette a mintegy 40 százalékos felár rendszerét, ami szintén hátrányosan befo­lyásolja az odairányuló kivitelt. Igen fontos kér­dés az úgynevezett diszponibilitás kérdése. Ha Magyarország például 100.009 korona értékű árut szállít Csehszlovákiának, akkor a diszponibilitás összege 100.000 koronát tesz ki. Ennek az összeg­nek a fölhasználása tárgyában 50 százalékban a magyar és 50 százalékban a csehszlovák keres­kedelmi minisztérium határoz. Ez a két minisz­térium állapítja meg, hogy a behozott áru elle­nében mit lehet Magyarországra szállítani. Mind­ezek előrebocsátása után az Expres arra a kö­vetkeztetésre jut. hogy a Magyarország felé irá­nyuló kivitellel a gyáripar immár nem is szá­molhat. (Kertészeti szakosztályt létesít a szlovenszkói gyümölcsészeti egyesület.) A szlovenszkói or­szágos gyümölcsészeti egyesület kertészeti szak­osztályt létesít. Az uj szakosztály a szlovenszkói mezőgazdasági tanács üléstermében (Pozsony, Kereszt-ucca) február 3-án tartja alakuló ülé­sét. Az ülésen Buchta Viktor, a gyümölcsészeti és kertészeti kutató intézet vezetője a kertészet jelentőségéről előadást tart. (Románia is csatlakozik a kopenhágai fakon­vencióhoz.) Bukarestből jelentik: A román kor­mány elhatározta, hogy csatlakozik a fűrészáru- kivitel kontingentálásáról szóló koppenhágai egyezményhez. Mit kapunk a valutákért ? Prága, január 28. Ké 100 pengőért ...................... , 483.50 100 schillingért ...... 471.50 100 zlotyért ........................... 458.50 10 0 lejért . * 14.10 100 márkáért........................... 676 — 10 0 ezüstmárkáért.................. 735.—­10 0 dinárért ........................... 53.55 10 0 svájci frankért ..... 784.— 100 francia frankért ..... 159.45 100 Belgáért ....... 407.— 100 Uráért................................ 174.40 10 0 holland forintért .... 1637.— 1 amerikai dollárért .... 23.80 1 angol fontért ...... 119.25 Mit fizetünk a valutákért? Prága, január 28. Ke 100 pengőért ........................... 486.50 10 0 schillingért ....................... 474.50 100 zlotyért . ....................... 561.50 10 0 ezüstmárkáért ..... 745.— 100 lejért ................................ 14.40 100 márkáért ....... 680.— 100 dinárért ........................... 53.95 10 0 svájci frankért.................. 787.50 10 0 francia frankért ..... 160.05 100 Belgáért ........................... 409.— 10 0 Hráért ............................... 175.60 10 0 holland forintért .... 1643.— 1 amerikai dollárért .... 24.— 1 angol fontért ...... 120.25

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents