Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-29 / 23. (3872.) szám

2 megyeház ablakából nézi a világot**, ebben sok igazság volt. Deák maga is hajtogatta nem egyszer: Európát nem ismeri s vala­hányszor úgy fordult a nemzet ügye, hogy függvényévé vált a magyar ügy az európai nagypolitikának, Deák mindannyiszor visz- azavonult vidéki magányába. Königgrátz tttfán, amikor úgy látszott, végre dűlőre jut a magyar kérdés s szükség volt olyan ve­zetőre, aki széleslátókörének, nagy tudásá­nak, gazdag tapasztalatainak és tekinté­lyének súlyával irányitója lehet az esemé­nyeknek, Deák elutazott Budapestről vidé­ki magányába, mert szerinte az európai események alakulásától függ a döntés, erre pedig ő sem befolyást nem tud gyakorolni, sem ítéletet nem tud alkotni felőle. Sokat lehetne vitatkozni azon, hogy hová fejlőd­tek . jlna félszázad közéleti küzdelmei so­rán a magyar események, ha Deák szavát nagyobb nyomatékkai és főleg nagyobb ak­tivitással veti latba, az azonban bizonyos, hogy minden kérdésben, amelyben hosszas unszolásra végre szavát hallatta, bámulat- raméltó józanságról, realizmusról és szinte váteszi jövőbelátásról tesz tanúbizonyságot. Deákról nem írták meg a nagy müvet, amit rendkívüli alakja megérdemel, de hiszem, hogyha méltó tolira akad e szép feladat, az uj magyar nemzedékek előtt feltárul, hogy micsoda államférfiul kvalitások szunnyad­tak ebben a csöndes, egyszerű, szinte vég­zetesen puritán magyarban. Deák magyar volt azonban abban is, hogy szenvedélyesen irtózott a közszerep­léstől és szinte tragikus, hogy ennyi nagy kvalitás ellenére mennyire hiányzott belőle a hiúság és a vezérkedés becsvágya. Ta­lán soha nem sodródott volna forradalom­ba a magyarság, ha a sorsdöntő 1843-as or­szággyűlésre mégiscsak elmegy Deák és le­töri a maradiak ellenállását a köztehervise­lés kérdésében, ő lett volna az egyedüli férfiú, aki ezt a feladatot képes lett volna megoldani, ez ma már a kortársak egybe­hangzó, őszinte vallomása alapján napnál világosabban áll előttünk. S hogy a nemzet felelős vezérei mennyire átérezték a deáki fellépés jelentőségét, mi sem bizonyítja job­ban, mint az a küzdelem, amit Deák követté választása érdekében a nemzet legjobbjai folytattak, természetesen nem a választók, hanem maga Deák ellen folyt, aki állhata­tosan kitartott passzivitása mellett, sőt egyenesen könyörgő leveleket irt barátai­hoz, hogy ne bolygassák nyugalmát, ne kí­vánják tőle, hogy résztvegyen az ország­gyűlés küzdelmeiben. S mikor Pestmegye után a zalaiak ismételten követté választot­ták, azzal fenyegetőzött, hogy inkább ki­vándorol a megyéből, de ha kell, még az országból is, de magányából kimozdulni nem hajlandó. Deák nélkül az országyülés nem volt képes megoldani a problémát, amely az egészséges, egyenletes és mérsé­kelt fejlődés erőit eltorlaszolta s igy nem következhetett más, mint a negyvennyolcas jégzajlás. A haladás erői forradalmi vehe­menciával törték át a torlaszokat s a nem­zet megindult azon az utón, amelyen sem megállni, sem visszafordulni nem lehet. Deák egyéniségében fájdalmasan magyar az a vonás is, ahogyan elbujdosott a nyil­vános felelősség elől. Ennek a lángeszű ma­gyarnak élettörténetét forgatva, döbbenve figyel fel az ember ősmagyar hibákra s megszilárdul bennünk az a meggyőződés, hogyha Deák nem rohan el minduntalan szinte beteges irtózással a közélet piacáról vidéki magányába, ha nem kell mindunta­lan Kehidáról és Puszta-Szentlászlóról elő­csalogatni valahányszor sorsdöntő állomás elé érkezik a magyarság és szükség van jó­zan és mérlegelő Ítéletére, sok minden más­képpen történt volna a magyar polgároso­dást meginditó és az újkori magyar törté­nelmet elhatározóan befolyásoló esztendők­ben, mint ahogy történt. Deák korának leg- magyarabb államférfiuja volt, a józanság, a mérsé élt realizmus és haladás zsenije, akit azonban gúzsba kötött a magyar lélek h'^yományos passzivitása, keleties egyked­vűsége és szenvedélyes nyugalomkeresése. Egyetlen egy alakja sincs a magyar törté­nelemnek akinek eszméiből, politikai maga­tartásából, de sorsából is annyit tanulhat­na az uj magyar nemzedék, mint az övé­ből. Széchenyi és Kossulh mellett ajánljuk az ifjúságnak, szereljen t"bb figyelmet és elmélyedést D ák Ferenc életének és poli­tikai neméinek. T>KXGjUrMA<AAtt.HIRLAP 1936 január 29, szerda. A londoni temetés (TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON) Egyszerű Azt a lafettát, amelyen a koporsó nyugodott, i3ű aiszbe öltözött haditengerész húzta. Olda­lán a királyi udvartartás fegyverhordozói, he- roldjai és zászlósurai következtek, mellettük a gárda tisztjei. A koporsót a windsori uralkodó- ház királyi zászlaja takarta be. A birodalmi jo­gar és alma nyugodott a koporsón, továbbá egy fehér liliomokból álló kereszt, amely a királyné külön óhajára került a koporsóra. Közvetlenül a koporsó után két magasrangu tiszt kíséretében a királyi lobogót vitték. Néhány lépéssel hátrább egyedül haladt fő- tengemagyi disz egy cnruhában Vili. Edvárd an­gol király. Ismét néhány lépéssel hátrább a kenti herceg, a yorki herceg, a gloucesteri herceg és az Earl of Aslon következett. A mögöttük lévő sorban a király közvetlen férfirokonai jöttek, a norvég király, a norvég trónörökös és a király lányának férje. A királyi ház magasrangu hivatalnokai közép­kori pompájú egyenruhájukban vonultak fd a rokonok mögött, majd néhány lépéssd hátrább a külföldi uralkodók és, államfők következtek. Az első sorban a francia köztársasági elnök, a dán király és a román király, mögöt ük a bolgár és a belga király, majd az európai uralkodó- házak huszonhárom hercege, összesen hat ki­rály, kilenc trónörökös és harminc herceg vett részt a temetésen. Néhány méterrd hátrább az állami hintákon a királyi család nőtagjai jöt­tek, majd mögöttük a külföldi küldöttségek ve­zetői. Ebben a csoportban látható volt jóformán valamennyi ismertebb európai államférfit!. Hát­rább ismét állami hinták következtdc a herceg nokkd és a külföldi uralkodók rokonaival. A kocsikat követő hosszú menetben jófor­mán Európa valamennyi katonai egyenruhája képviselve volt, mert itt sorakoztak fd a kisebb külföldi ddegádók és a hadseregek kiküldöttd. Végül a londoni rendőrség, tűzoltóság és városi hivatalnokok küldöttségrí következtek, majd a gárdaezredek századai zenekaraikkal. A: Ismeretlen Katona élőit Almikor a koporsó elhaladt az Ismeretlen Katona sírja előtt, VIII. Edvárd király tisztel­gett és igy gondolt a birodalom hősi ha­todaira. Mig az idő a gyászszertartások első félórá­jában felhős és esős volt, később, amikor a menet a Hyde-Parkhoz ért, kisütött a nap. A legóvatosabb becslések is három millióra becsülik a temetést végignéző emberek számát. A temetés alatt egyébként a márványiv közelében olyan esemény történt, ami párját ritkítja London történetében. A szűk helyen sűrűn összeszoritott tömeget a rendőrök alig tudták visszatartani és a nép megkísérelte, hogy áttörje a kordont. Irtózatos lárma és tolongás támadt ezen a helyen s a katonaság! háromnegyed éra hosszat tehetetlen volt a! sokezer emberrel szemben. Húsz férfi és női elájult a tolakodásban s az ájult asszonyokatjj a mentők alig tudták a várokozó embertömeg » feje fölött kimenteni a tömegből. Katonák * rendőrök és lovasrendőrök kénytelenek vol-^ tak összeszedni egész erejüket, hogy helyre-! állítsák a rendet és utat biztosítsanak a me-£ netnek. Csodálatos változás történt, amikor a koporsó megjelent a közelben. Egy pillanat ■ alatt elnémult a tömeg, a nagy nyeroás enge-( dett, a katonáknak nem kellett többé vissza-[ lafeita... [ szorítani az embereket 8 az óri&si a néhány száz négyzetméterre összeszoritott több ezer ember halálos némasággal fedetlen fővel várta meg, amíg a koporsó elvonult. Az uí Windsorba ősi szokás szerint a kormány tagjai a felső­ház és az alsóház képviselői nem vettek részt a londoni temetésen. A diplomáciai testület tagjaival együtt esak Windsorban gyülekez­tek és az ottani szükebb temetési szertartáso­kon vettek részt. A pályaudvarról, ahonnét a koporsót Wind- sorba szállították, már előbb több gyászolók­kal telt vonat indult Windsorba. A gyász­menet háromnegyed egy órakor érkezett a fekete szövettel bevont pályaudvarra, ahol a diszőrsóg fogadta a koporsót és beemelte a várakozó vasúti kocsiba. Ezt a kocsit messzi­ről megismerni, mert lentről a tetejéig feke­tére lakkozták és igy elüt a többi sza’ón- kocsitó!, amelyben a királyi család tagjai foglaltak helyet. A vonatot az a mozdony húzza, amelyet néha V. György király vezetett. A vonat egy órakor lassan kigördült a pályaudvar csarnokából és megindult a SO kilométer távolságban lévő Windsorba A vasútvonal mentén messzemenő elővigyá zatossági intézkedéseket tettek, nehogy me­rényletet kövessenek el a vonat ellen. A különvonat előtt egy egyedülálló mozdony haladt és kipróbálta az utat. A pálya mentén leállították a teljes forgalmat és a vonatokat a mellékvágányokra vitték. Az utkeresztezé- seknél erős rendőri különítmények állnak őrt. A mérnökök már az előző nap megvizs­gálták a vonat minden apró részletét, nehogy váratlan bajok történjenek. A pálya mentén különösen a magasabban fekvő helyeken sok ezer ember gyűlt össze és néma tisztelettel nézte a méltóságtelje­sen tova robogó gyászvonatot. Amikor a külön vonat a Themze hidján át be­futott Windsorba, a mozdony hosszú sípjelt adott, amire megken dűli a windsori kastély tornyának harangja. Fél kettőkor a külön­vonat megérkezett a windsori pályaudvarra. fi* ait90l királyod ősi kastélyában V. György királyt ősei mellé a windsori kas­tély kriptájában helyezik örök nyugalomra. A palotát biborszinü és fekete zászlókkal lobo­gózták föl. Gyönyörű napos az idő. A pálya­udvarnál a brit légió tagjai sorakoztak föl negy­ven zászlóval. A gyászoló közönség már fél ti­zenegykor gyülekezni kezdett a pályaudvar perónján, sok száz koszorút hoztak és küldtek az ország minden részéről. A kastély Szent György kápolnáját a szó szoros értelmében el- jbcritotíáik a virágok, a kormány tagjai közül | elsőnek MacDonaíd és Thomas érkeztek Wind- Uorba s megérkezésük után kialakult a gyász- ' menet. A királyi hírnökök gyönyörű skarlát- I vörös ruháikkal és hatalmas trombitáikkal meg- I nyitották a menetet, maid a gárdaosztagok és {150 kékruhás tengerész következett. Itt is ten­gerészek húzzák a lafettát, amelyen a koporsó i nyugszik. Windsor szűk uccáin óriási ember- tömeg gyűlt össze s a rendőrök csak nehezen j tudnak utat biztosítani a menetnek. Az angoS királyod kriptádban A ikioporsót vivő vonat 12 óra 28 perckor (an I főbejártait előtt megállt, a perrouról m uccuig > goi időszámítás szerint) hagyta e! a paddiingto- [széles vörös szőnyeget' terítettek ki, amelyet J ni pályaudvart. Egy másik vonatban a kié Er-jmár VII. Ed várd temetésén használtak. Az elő-1 zsébet hercegnő utazott Windsorba. A padd'ing-1 kelő gyászoló közönség öt külön vonatban fog-j toni pályaudvar főbejáratáról óriási babér-! lialt helyet. koszorú csüngött a.liá. Amikor a gyászmenet a* Ekkor utazott Windsorba Grandi olasz nagy­...-----­&S .2SS; A WINDSORI VÁRKÁPOLNA, V. GYÖRGY ÖRÖK NYUGVÓHELYE, követ, Landsbury képviselő és számos más politikus is. A koporsót száJAitó vonat csak két kocsiból állt. Az első a feketére lakkozott gyászkocsi. a má­sodikon pedig VIII. Edvárd és a királyi család tagjai utaztak. A pályaudvar körül egy gárda- ezázad állít diszőreéget A kü’önvonat 13 óra 8 perckor érkezett Windsorba, ahol megérkezését a nagy windsori harang 101 kongása jelezte. 13 óra 15 perckor a vonat a windsori pályaud­varról lassan tovább gördült a windsori palota állomására. Amig ide ért. minden percben ágyú- lövés hallatszott A pályatest mindkét olda’dn sürü embertömeg várakozott a gyász vonatra. A Windsor-park előtt az egyetemeik és az isko­lák ifjúsága foglalt helyet. Amikor az elhunyt király földi maradványait a windsori kastély királyi kriptájában örök nyu­galomra helyezték, az egész brit világbirodalom­ban két percre megállt minden forgalom. A bi­rodalom népe a kétperces néma gyásszal V. György emlékének adózott. Mivel a különvonat késéssel érkezett Windsorba, a kétperces szünet nem mindenütt ugyanakkor következett be A koporsót 14 óra 15 perckor helyezték el a krip­tában, mig Londonban már 13 óra 30 perc’ or hallható volt a Hydeparkban leadott jel. amdy a kétperces néma csendre szólította föl a fő á- ros lakosságát fi prágai g* Prága, január 28. V. György angol király temetésének napján a prágai iskolákon, a köz­épületeken és számos magán házon is fekete zászlók lengtek, vagy a hivatalos zászlókat féi- árbóora eresztették. A prágai angol kolónia ma délelőtt fél tizenegykor gyászistentiszteletre gyűlt össze a cseh testvérek Korumii-uti temp­lomában. A gyászistentiszteleten a diplomáciai testület csaknem valamennyi tagja részt vett, továbbá Malyp'tr és Soukup házelmökök, dr. Hodza miniszterelnök és külügyminiszter, Sárnál kancellár, a kabinet tagjai és a tábor­noki kor képviselői A gyászistentiszteletet öt anglikán pap végezte. Budapesti gyászistentisztelet Budapest, január 28. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Az elhunyt angol ki­rály mai londoni temetésével egyidejűleg a bu­dapesti kálvLntóri református templomban gyász- eben tisztelet volt. Az istentiszteleten megjelent Horthy Miklós kormányzó és felesége. Gömbös Gyula minisztereLnök. a Habsburg-család Buda­pesten időző tagjai, továbbá Bornemissza Géza, Darányi Kálmán, Fabinyi Tihamér. Kozma Mik­lós, Lázár Andor és Winchkler- István -min ez- terek, a magyar honvédség vezérkara, vala­mennyi Budapesten állomásozó követ, nemkü­lönben a hadsereg s a magyar politikai és tár­sadalmi élet szine-java Á tempómhoz kivo­nult rendőri diszcsapatot maga dr. Ferenczy főkapitány insp'ciálta A gyászistentiszteleteit Knighit, a skót misszió lelkésze szolgálta, áld angol zsolozsmákat énekelt a gyülekezettel együtt. A gyászszertartás után a lelkész búcsú­beszédet mondott, végül imádkozott VIII. Ed- várd királyért Az istentisztelet végeztével előbb az angol, majd a magyar himnuszt éne­kelték el Debrecen, január 28 A londoni temetés ''de­le alatt a debreceni református nagytemplom harangjai szünet nélkül kongtak. Bűnös könnyelműség okozta a ,Morro tast'e* katasztrófáját Newyork, január 28. Most vonta f ele’ő.sség- re a bíróság a szeréncsétíenül járt Morro Castle hajó kapitányát és főmérnökét, vala­mint a „Newyork and Cu.ba Steamsbip Co.“ hajózási társaság igazgatóját. Mind a báróra vádlottat bűnös könnyelműség miatt vonták felelősségre. A maximális biiutelés, amit kaphatnak, tiz évi fegyház és 10.000 dollár pénzbüntetés. Amint emlékezets, a .Morro Castle" 1984 szeptember 8-án tizennégy k ltomé te rnj ire New Jerseytől a lángok martaléka léit. A sze­rencsétlenségnél 124 ember veszítette éle ét. Annak idején a világsajtóban olyan liirek ter­jedtek el, hogy a katasztrófát szabotázs okoz­ta. A vizsgálat során megállapították, hogy a hajónak mindössze egy mentocsónakja volt, és ezen a hajó legénysége, mintegy harminc matróz, hagyta el elsőnek a lányt akörüli gőzöst s mindössze két utast vittek maguk­kal. A Morro Castle 1030-ban épüli és a New- yonk and Cuiba Steamihsip Co. egyik leg­elegánsabban berendezett luxusgőzöse volt,

Next

/
Thumbnails
Contents