Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-26 / 21. (3870.) szám

8

'•PT>A'GAT-A\agV'AR-H1RLAI>

Irta: Szép Ernő

Az a nagy Renan, S hagyta ránk ezt a

szentenciát:

II y a quelqu'un, qui est plus spirituel que Voltaire: c'est tout le monde. Vagyis azt mondja, hogy van valaki, aki Voltaire-nél is szellemesebb és ez az ur: Mindenki.

Mindenki. A milliók. Az emberek. A világ.

Ez a mindenki a szerzője a közmondásoknak. A közmondásoknak, amelyek böl- csebbek, mint a bölcsek bölcsességei. A közmondásoknak, amelyekben a szellem úgy ragyog, mint a napfény a vizen, mint ragyog minden fűszálon, mint megragyog minden ablakon és mint minden halandó szemét megvilágositja, megfényesiti, megmosolyogtatja az a világitó, melengető, teremtő magasságos Napvilág.

A közmondás jóformán mind a nép szájáról való, akár a mese, meg a nóta, akár maga a szó, az emberi beszéd. Száz r.;eg száz, sőt ezer meg ezer évek dajkálták, nevelték a közmondásokat. Unokákról maradt unkákra a közmondás, országról országra ragadt. Jobban hihetek a közmondásnak, mint bölcs Salamonnak vagy Kantnak. Egy-egy külön elme tévedhet. Az az igazság, ami egy-egy közmondás tokjában kucorog, az milliók és Idők igazsága, az. az emberek igazsága.

Elgondolkoztam már diákfővel azon, hogy vájjon ki találta ki, ki mondta legelőször egy lánynak azt, hogy: szeretlek, mint a galamb a tiszta búzát. Meg hogy ki mond-l ta legelőször a másiknak, hogy: ahol nincs, ott ne keress.

Milyen egyszerű, milyen tiszta, milyen okos beszéd ez, ugyebár. Apa vagy anya szólhatott rá a gyerekére, vagy idősebb ember a fiataíábbra, miután alkalmasint előre megmondta volt néki, hogy ez vagy az a szerszám, amit nem lel, nincs ott a házban, vagy hogy nincs alma abban az asztalfiában. És azután rászólott a csakazértis keresőre: ahol nincs, ott ne keress.

Ilyen könnyű, ilyen találó, ilyen jól hangzó szentencia az, .amiből a közmondás kerekedik. Felkapta a szomszéd, a szomszéd szájáról a falu szájára került vásárosok, kaszák.

Cigánylovon nyargal. (Füllent.)

Vén darázs legalább megdongja.

Disznón gyapjat keres.

Nem töri tollát a dolognak.

Egyik kökény, másik galagonya. (Egyik kutya, másik eb.)

Éjszaka virrad neki. (Tolvajnak.)

Ne fend az élest. (A haragosat ne ingereld.)

Nem úgy fázik, amint reszket. (Hamiskodik.)

Fehérről a kérdés, feketéről felel.

Maga gazos, mást rostál.

Egyik subás, másik gubás.

Gyermeknek legjobb felesége a nyirfa- * kisasszony.

| Hollófészken hattyút keres.

| Hegyre földet. (Dunába vizet.)

| Túl van már az inneren. (Aki öregszik. í Meg aki munkája közepén van túl.)

Megintette, mint Kábái a malacot. (Aqycn találta csapni.)

Eljárja még a Kállay-kettőst.

Pénzen vesznek kenyeret, mégse esznek eleget. (A városiak.)

Asszonyból, rosszból, uborkából jobb a kisebb.

Kolbásszal hajigái a szalonnára. (A gazdag.)

Hideg, mint a kódusleves.

Mi haszna az éhenhalónak abban, hogy Kolozsvárt jó kenyeret sütnek.

Biztos, mint a Kun-kötés.

! Lajtorján ment a sírba. (Akit felkötöttek.) Legyet buzogánnyal.

Van lova, de nincs kocsisa. (Esztelen.)

Keresztbe nézik a magyart. (Nem a magasságát, a szélességét kell becsülni.)

Jobb a nőtt, mint a Szőtt. (A bunda dicsérete.)

Illik, mint petrezselyem a levesre.

Rózsa ajak, tövis nyelv. (Milyen szép ez!)

Kinek semmije sincs, attól kérte, akinek nem vót.

Siketnek mondasz mesét.

Szarkának annyi fehér tolla, mint fekete.

Sokat hüti száját. (Iszik.)

Rosszul ver a szél felőle. (Rossz a híre.)

Tökmagnak is sok lett volna. (Annyi török jött a magyarra.)

Tyúkot lopott. (Pelyhes a gúnyája.)

Nem mind igaz, amit a nagyurak füllentenek.

Különben pedig már Erdélyi János előtt gyűjtötték a közmondást, még pedig a legelső gyűjtő, decsi Csimor János Bártfán, 1583-ban nyomtatott egy félig latin, félig magyar gyűjteményt. Utána Szenczi Molnár Albert, ő utána a nagy Pázmány Péter szedegette, simogatta a magyar közmondásokat. Ezeknél aztán rendszeresebben foglalkozott közmondásokkal Kis-Viczay Péter, a 18. század elején. Molnár Ferenc is kiadott Bécsben az ő Magyar Kátéjában egy sereg magyar közmondást, még 1789-ben. Kovács Pál, Rajnis, Beniczky, Faludi, Ba- róti Szabó Dávid mind jegyezgették, kö- zölgették a közmondásokat. Dugonics András negyven esztendei szorgalmas gyűjtés virágait préselte a Magyar Példabeszédek és Jele3 Mondások két könyvébe. 1820-ban Czu ezor Gergely is szentelt időt a közmon- dásgyüjtésnek. Közvetlenül Erdélyi János előtt, 1850-ben pedig Ballagi Mór adta ki a magagereblyélte magyar közmondásokat két becsületes könyvben.

Olyan megható ezekre a csendes, hűséges pennafogó magyarokra gondolni.

Megvalósítják Verne „Albatroszát": repülőgép, amely megáll a levegőben

A város fölötti leszállás problémája

. Halmozódnak a hírek az olyan repülőgé| pékét illető konstrukciós törekvésekről, metoriák, vándorók tájékról tájékra hordják, utazók, költöző népek elhurcolják a négy világtájrá.

Erdélyi János, kőzmondásgyüjtö profesz- szor, a maga derek könyvéhez Írott előszavában gyönyörű hasonlattal él: azt mondja, a sok-sok apró igazságból, akár a millió apró csillagocskákból fényességes Tejut világit életünk fölött.

Szeretek bele-belenézni ennek a tudós bátyánknak a gyűjteményes munkájába, a Magyar Közmondások Könyvébe; 1851-ben adódott ki a kincses könyv a Kisfaludy

Társaság költségén.

Az éjszaka is az Erdélyi János kertjében eprésztem.

Kilencezer, magyar közmondást szedett össze Erdélyi János. E közt a kilencezer közt száz meg száz, amelyet eleven szájról nem hall az ember, amelyik már ebben a nyolcvanesztendős, könyvben fonnyadozik. Kár ezekért a földi csillagocskákért, amelyek kialszanak. Vájjon miért némult el az egyik meg a másik közmondás? Csak ennek vagy amannak a vidéknek a divatja volt s nem volt ereje, hogy országot hódítson? Nem volt elég szusz benne az örök életre. Nem bírta a versenyt, valamely másik, vele egyértelmű közmondással. Nem volt elég szerencséje. Meg azután életmód, öltözet változása, mesterség múlása hallgattattak el egy-egy közmondást

Mondok magamba, nem haragszik meg érte senki, ha kitelepítek a könyvből ide az újságba egy ,kis csapat régi magyar közmondást. Hadd élvezzük többen a szépségüket. jő izüket, kedvességüket., .

Indítsuk el az abc-renddel:

Asszonynak ne higyj, mig a kerekvágást át tudja lépni.

Ágon mutat, madarat. (Bizonytalant Ígér.)

Aranyból sem lesz gyűrű, ha meg nem

verik.

Maga árnyékának köszön, (öreg ember, akinek remeg a fejé.)

Jár a bolond Budapesten, azt se tudja, hány az Isten.

Bécsben borotva a bátyja. (Az éles kést dicsérik.)

Ráhült a bor. (Meghalt.)

Csata után okos a magyar.

Csendes, mint Nagypénteken a mészára mészár

lyek nekifutás nélkül birnak felszállni és kifutás nélkül kikötni, amelyek továbbá képesek a levegőben megállva szabadon —- mozdulatlanul lebegni.

,,Szerencse fel", ez a hagyományos bányászköszöntés, amely az aknák mélységeiben visszhangzik. A pilóták azonban egymást úgy köszöntik, hogy ,,szerencse le!“ és ennek megvan a maga oka.

Mai repülőgépeink lényegükben sárkányok, melyeknek, hogy csak 2 méter magasban is tarthassák magukat, legalább is 80 órakilométerrel, vagyis gyorsvonatsebességgel kell repülniük, igy, amikor a leszállásnál a talajt érintik, szintén ezzel a sebességgel kell megérkezniük és a földön egy- ideig futniok. Minden uj konstrukció tervezésénél, minden tökéletesítésnél vagy uj típus kigondolásánál igen jelentős szerepet visz a leszállás és kikötés igényeire való te- k ntet.

Á repülőszerencsétlenségek nagy hányada is egyszerűen csak azért történt és történik, mert valamilyen különben kisjelen- tősegü hiba miatt le kellett szálni és a közeiben nem volt elég alkalmas-nagyságú sima terület, melyre a gép rászaladhatott és rajta a maga 100 méteres kifutását lökések és akadályok nélkül biztosíthatta volna. Ezek a programonkivüli leszáEá- sok, kényszerleszállások, teljességgel veszélytelenek volnának, ha a gép lassan és függőlegesen ereszkedhetne alá, mert akkor a pilóta még sziklás környék vagy erdőségek felett is, sőt akár város felett is mindig találna elég kikötési helyet, hiszen anzak átmérője a mai 100 méter helyett csak 10 méter kellene, hogy legyen és másrészt még csak nem is kellene teljesen simának lennie.

Már régóta fáradoznak olyan repülőgép szerkesztésén, mely mint Verne „Albatroszba képes legyen megállni a levegőben, egyhelyben mozdulatlanul lebegni és függőlegesen is leszállni. E feladat megoldására ma még nem látnak más utat, mint vízszintes síkban forgó légcsavaroknak az alkalmazását, melyek a földvonzást felfeléhuzó erővel ellensúlyozzák.

Ezt a technikai feladatot néhány kon- st.ruktőr félig már meg is oldotta, de éppen az a baj. hogy csak félig: a felfelé huzó

légcsavarok képesek könnyű és ezért még nem elég biztos egyensulyu gépeket a pilótával együtt a levegőbe emelni és őket órákig is lebegésben tartani, de hogy a gépek egyben vízszintes irányú sebességet is bírjanak kifejteni, ahhoz a motornak aztán már nincsen elég ereje.

Az emelőcsavaros gépek szerkesztésénél érdekes nehézség mutatkozott: az emelőcsavar forgásának a visszahatása a repülőgéptestet annak függőleges tengelye körüli ellenkező irányba igyekszik forgatni, — ezen úgy segítenek, hogy egyetlen emelőcsavar helyett kettőt (általánosabban: páros számút) alkalmaznak, melyek szimetrikusan vannak elhelyezve és forgási irányuk egymással ellenkező, miáltal egymás visszahatását kölcsönösen lerontják.

E tartófelületnénlküli gépek másik kon- strukció-megnehezitő sajátossága a labilis egyensúlyuk, vagyis a felbillenésre való hajlam, de ennek a sajátosságnak legyőzésére is megvannak az eszközök, melyeket különösen a motorsuly további csökkentésének és a motorerő további fokozásának elérésekor fogunk majd sikerrel használni tudni.

Ahogyan itt egyáltalában a lóerőnkénti motorsuly csökkentése mindenképpen a fődolog, ez a súly a modern repülőmotoroknál többnyire csak egy fél kilogram, éppen ennek a körülménynek köszönhető, hogy mp- torerővel a levegőbe bírunk emelkedni (minekutána e sulycsökkentésbeli fejlődés régebbi eredményei gépjármüvek szerkeszthetőségét és mozgási képességét egyáltalában lehetővé tették.)

Az emelőcsavaros gépek gyakorlati megvalósítása — helikoptereknek is nevezik őket — forradalmositani fogja a repülést, csökkenteni fogja a repülőterek nagy kiterjedését, megváltoztatja majd beosztásukat és a városok közepébe helyezhetővé teszi majd őket, hiszen a helikoptereknek nincsen szükségük költséges, hosszú és betonirozott startpályákra és kikötőmezőnyökre, továbbá egészen uj lehetőségeket fognak teremteni a katonai légierők számára.

Nem csoda hát. ha a problémával minden államban komolyan és fáradhatatlanul foglalkoznak a technikusok. Erről csak annyit, hogy a küzdelem siker-esélyei ma elég kedvezőek. Ebben a munkában magyar képes1936 január 26, vasárnap.

ség is derekasan kiveszi részét: a most Angliában dolgozó magyar technikusnak, As- bóth .Oszkár mérnöknek helikopter-gépe máris jelentős sikereket ért el, a gép tökéletesítését az angol légügyi minisztérium a legnagyobb figyelemmel követi és gyakorlati kivitelét az angol Blackburn-gyár mindenképpen támogatja.

NEUBAUER FRIGYES mérnök.

Átütő nagy sikere volt a kassai katolikus leány-kurzusnak

Kassa, január 23. Még élénk emlékezetében él a kassai leány- és hölgyközönségnek az a ciklus, melyet az elmúlt télen rendezett meg az Actio Catholica „A fiatal leány életútja a jegyességig** címmel. A tavalyi szépen sikerült kezdeményezésnek köszönhető, hogy az idei második „Eljegyzéstől az oltárig11 cimü ciklus előadásai alkalmával az Orsoiya-zárda nagyterme szűknek bizonyult a naponta mintegy 400 hallgató befogadására. Ritkaságszámba megy, hogy egy katolikus s kizárólag nők részére rendezett valláserkölcsi előadás-sorozat egy teljes héten keresztül ennyire lekösse a hallgatóságot s olyan osztatlan tetszést és mély hatást érjen el, mint ez a ciklus.

A kurzus bevezető előadd-át Cársky József püspök tartotta aki mint a kassai leányifjuság minden megmozdulása, minden munkája iránt meleg szeretettel érdeklődő főpásztor, megnyitó szavaival felhívta a hallgatóság figyelmét a házasság szentségének fontosságára s főpásztori áldását adta az előadókra és hallgatókra.

Utána Bujanovics Sándorué tartott előadást „A jegyesség etikája14 cimmel. Magasszárnyalásu, költői képekben gazdag beszéde mély értéket, sok komoly igazságot, tapasztalati tudást s mindamellett gyakorlatiasságot tartalmazott. Rámutatott beszédében a jegyességre, mint a házasságra való lelki-, te6ti- és gazdasági előkészületi időre s megadta mindezekkel kapcsolatban a helyes irányítást. Lebilincselő előadási modorával magával ragadta a hallgatóságot.

Bartha Béla hitoktató „A házasság szentségéről és felbonthatatlanságáról11 tartott tanulmánynak beillő felolvasást. Ezt a nehéz témát érthető, világos, s a hallgatóság számára élvezetes formában adta elő. A Szentirásból 8 Evangéliumból bizonyította a szentség és felbonthatatlanság sokszor 6ulyos és kemény igazságait s tárta fel a hallgatók előtt mindazokat a kegyelmeket, melyekkel az Egyház siet hived segítségére, hogy megvalósithassák az ideális keresztény családi életet.

„A mai férfi asszonyideálja*4 címen dr. Sztu- dinka Gyula ügyvéd beszélt s felválozta a hallgatóság előtt mindazokat a tipusvonásokat, melyeket a mai nőnek magában ki kell alakítania, hogy biztosítsa az ura s családja harmonikus boldogságát

A női lélek bensőségéről 6 finom ízléséről „Otthonunk megteremtése1* cimmel Münster Irma akciós titkár beszélt. Szépen kidolgozott, kedves és vonzó előadásában kifejtette, hogy a nő lelküle- tének melegsége és gondoskodása az, amely a legegyszerűbb környezetben, vagy a legpompásabb lakásban is meg tudja teremteni az otthont, melynek varázsa a mai ember számára erőt és kitartást nyújt az élet mostoha nehézsége és küzdelmei között.

Az egyik legégetőbb s különösen az ifjúságot érdeklő problémáról tartott gyakorlati tapasztalatokban gazdag, nívós előadást Jaschkó Gézáné. ,A házasság gazdasági megalapozásáról1* szólva bemutatta mindazokat az anyagi nehézségeket, melyekkel a mai nősülendő fiatalembernek meg kell küzdenie s ugyanakkor okos, világos szavaival és anyagi lelkíiletével megadta a leányoknak azokat a szerető szívből fakadó jótanácsokat, melyek követésével a mai férfi családalapítását- meg tudják könnyíteni.

A kurzus legszebb, legértékesebb előadásai közé tartozott az a két orvosi előadás, melyet dr. Csaba Margit egyetemi tanársegéd tartott. Első előadásában (A házassági hivatás egészségtana) rámutatott mindazokra az egészségi követelményekre, melyekre a nőnek szüksége van, hogy házassági hivatásának eleget tudjon tenni, második előadásában pedig (Egészséget a házasságba!) az utódokért való felelősségről beszélt- Előadásai rendkívül mély hatást tettek a résztvevőkre.

Kmetz György káplán a (házasság jogi kérdéseinek Szlovenszkó-szerte egyik legkiválóbb és legképzettebb szakértője -„Vegyesházasság*1 cimmel tartott előadást. Logikus, biztos, meggyőző szavaival mutatott rá mindazokra a nehézségekre, amely a vegyesházaseággal kapcsolatosan a mindennapi életben nagyon gyakran előfordulnak.

„A nászajándék lelke1* címen Kowalcze Anlt- ta szociális testvér beszélt a tőle megszokott kedves, keresetlen, őszinte szavakkal. Rámutatott arra, hogy az ajándékozás is művészetté lesz, ha szerető lelket viszünk beléje. A résztvevők sok gyakorlati tanácsot kaptak a nászajándékkal kapcsolatban.

A kurzus utolsó és befejező előadója Tost Barna prelátus kanonok plébános volt. „Esküvő és lakodalom44 cimü gyönyörűen kidolgozott felolvasásában nemcsak a nászmisés esketési szertartás mélyértelmü jelentőségét fejtegette, hanem rámutatott az esküvővel kapcsolatos lakodalmi visszásságokra is. Értékes, eokatnyujtó szép előadását hálás taps honorálta.

(SYPHAX)

%

Elnémult közmondások