Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-26 / 21. (3870.) szám
m 1936 január 26, vasárnap* •prwm-MajcAarhikl® HE A maggar^ Katolikus AKció Irta: | Dr. fllapy Gyula | autonóm egyházközségi világi elnök, a komáromi Katolikus Akció elnöke Dr. Alapy Gyulát, a csehszlovákiai magyarság nagy halottját a Prágai Magyar Hírlap megindulása óta munkatársai sorában tisztelhette. Halála a Prágai Magyar Hírlapnak kétszeresen nagy vesztesége s most, amikor mélységes megil- Jetődéssel búcsúzunk el Tőle, hálánk és soha el nem múló kegyeletünk jeléül leközöljük utolsó cikkét, amelyet megbetegedése előtt lapunk számára irt. Alapy Gyula az alábbi cikket a húsvéti számunk részére kért nyilatkozattal együtt 1935. április 17-én adta postára szerkesztőségünk címére. A cikk akkoriban anyag- torlódás, illetőleg előbb érkezett, hasonló témájú, más cikk miatt nem jelent meg. A még ma is aktuális Írásnak sziklaszilárd magyar és katolikus meggyőződéstől fütött sorait olvasva magunk előtt látjuk a nagy magyar közéleti férfiú nemes alakját, aki egyházi téren is fáradhatatlan kitartással a magyar kisebbség nemzeti létérdekeiért küzdött. A Prágai Magyar Hírlap közlése nyomán ismeretes lett az a memorandum, amelyet a szlovenszkói magyar esperesi kerületek intéztek egyházmegyéik püspökeihez. Azt hiszem, nincsen olyan magyar világi katolikus, aki ezeket a pontozatokat alá ne írná és a legnagyobb megdöbbenésünkre és csodálkozásunkra az egyik püspöki hivatal nemcsak hogy nem tette ezeket magáévá, hanem aziránt érdeklődött, hogy „kik Írták alá“. Mintha az lenne a fontos ebben a kiváló jelentőségű iratban, hogy azt ki irta és nem az, hogy mit foglal magában. Mindamellett nem lehet elhallgatnom, hogy a legális utón tárgyalt óhajok, amelyeket a magyar lelkészkedő papság tárgyalt le, a püspöki karnál nagyobb eredményt ért volna el, ha ahhoz a világi elem, a magyar Katolikus Akció is hozzácsatlakozik. Minden államban, ahol ki van építve a Katolikus Akció szervezete az egyházközségek, esperesi kerületek, egyházmegyei tanácsok és az országos legfőbb tanács lépcsőin keresztül, egyedül ez hivatott arra, hogy határozatokat eszközöljön ki a világi hívek számára a gyakorlati egyházi élet megtermékenyítésére. Igaz, hogy a Katolikus Akció vezetői mindig a lelkészek, akik a világi hívekkel jó egyetértésben végzik az irányítást, de a harcban ne vegyenek részt, a hierarchikus függés ebben nagy akadály. A jó harcot mi, világiak akarjuk megharcolni a Katolikus Akció és a Szentatya szellemében. Nem tudjuk, hogy a római kúria valaha is eltiltotta volna, hogy a Katolikus Akció nem működhessék nemzetek szerint. Hiszen teljesen világos, hogy a Katolikus Akciónál az eredmény a fő, az egyházi élet ki- mélyitése és ezt csakis nemzetlséqi alapon lehet legjobban megoldani. Igenis követelni fogjuk minden esperesi kerületben, hogy a Katolikus Akció egységeit kerületi tanácsokban foglalják össze, hogy ott az eddig elmellőzött világi katolikus elem is elmondhassa kivánságait. Ezek közé tartozik a katolikus ifjúsági mozgalom, Karitász, a katolikus nőmozgalomnak önálló magyar országos szervezetekben való kiépítése is. Hitfelekezeti iskoláink érdekében a legszerényebb kívánságunk az, hogy önálló magyar katolikus központi iroda állíttassák fel. A magyar hívek adakoznak katolikus sajtóra és más vallási célokra, tehát a legelemibb követelésük az, hogy ezek az ösz- szegek kizárólag a katolikus magyar sajtóra és magyar vallásos célokra használtassanak fel. Annyival inkább jogos ez a követelés, mert most már megvan a magyar katolikus irodalmi fórum is a Szent Ágoston Társulatban, melyet most kell támogatni, amikor a kezdet százféle nehézségével küzd. Mindez egészen természetes és magától értetődő kívánság, mely senkinek érdekeit nem sérti. A magyar Katolikus Akciónak — bár még felsőbb fokozatú szervei nem működnek — legelső kívánsága lesz a magyarajku és a vegyesnyelvü plébániák teendőinek rendezése. A magyar többségű plébániák élére föltétlenül magyar nemzetiségű lelkészt, kellő számú magyar istentiszteletet követeljünk. A vegyesnyelvü plébániákon pedig magyarul kifogástalanul tudó lelkész alkalmazását, illetve kinevezését kívánjuk, mert az egyháznak kötelessége alkalmazkodni A Tisza mentén és Középsztovenszkón is súlyos árvizveszedeímet okozott a januári Selhőszakadás Egyelőre apad az ár — csónakokon közlekedtek Rimaszombat egyes elöntött uccám Tiszaujlak, január 25. (Saját tudósítónktól.) Jelentette a PMH, hogy a napokig tartó felhő- szakadás következtében megáradtak Kárpátalja folyói. A Tiszának técsői és huszti szakaszán egyelőre nem fenyeget árvizveszély, mert Mára- marosban megszűnt az esőzés és igy valószínű, hogy a Tisza itt már nem fog emelkedni. A nagy víztömegek azonban tegnap este elérték Királyházát és Tekeházát és továbbhömpölyögnek Tiszaujlak felé* * Ezen a sik és mélyen fekvő területen a szántóföldek már viz alá kerültek* Különösen veszélyes a helyzet Tekeházán, mert a falu nagyon mélyen fekszik és az ár könnyen áttörheti a védő- gátat* A hatóság minden óvintézkedést megtett a veszedelem elhárítására. Hasonló a helyzet a Nagyszőllős közelében lévő Sásvár községben is. A község határa már teljesen viz alatt áll. A gátakat a falusiak csupán a tavaszi áradások Az egységes párt eszméje és a hívatlan próMétersk Irta: R. Vozáry Aladár tartománygyiiíési képviselő mot is. A zólyomi hegyekben óriási hótömegek olvadtak el, földuzzasztották a délszlovenszkói folyókat és a Garam megdagadt mellékfolyói súlyos áradást okoztak a folyó déli szakaszán. Csütörtökön éjszaka kezdődött az áradás és a vízállás pénteken délután érte el tetőpontját. Lekér községtől a Dtsna torkolatáig talpon van a falvak lakossága. A viz nappal öntötte el az árterületeket és igy a lakosságnak sikerült ingóságait megmenteni a mélyebben fekvő falvakban is. A házakat a viz elöntötte, A esetei és bényi határ területe órák leforgása alatt tengerré változott és az őszi vetés fölött sárga iszapos hullámok ötnlenek dél felé. A községek kompjait három héttel ezelőtt a jégzajláskor kivonták a folyókból, különben most valamennyit elsodorta volna az ár. A hömpölygő áradat hullámaiban igen sok vad, nyúl, fogoly, fácán sodródik. Kimenteni természetesen nem lehet őket és valamennyi beleiül a vízbe. Pénteken este már a viz apadása volt észlelhető. A hatóságok mindenütt óvintézkedéseket foganatosítottak arra az esetre, ha újból nagyobb víztömegek zúdulnának alá és az árvizveszedelem megismétlődik* Munkács, január 25. A csehszlovákiai magyar kisebbség pártjai egységének ügyében a két párt vezetősége részéről történt megnyilatkozás és megmozdulás természetszerűleg élénk diszkusszió tárgyává lett. Hozzászólnak a felvetett tervhez a két párt egyes tényezői, egyes szervei. Ezek a jogos megszólalások, melyek lehetnek helyeslői, vagy helytelen!tői az egységes- párt elgondolása ügyének. A magyar pártok élete és berendezkedése az alkotmányosság és demokratikus elvek alapján épült fel s ezért nagyon természetes, hogy egy ilyen nagyfontosságu kérdésnek, mielőtt az a végleges elhatározás és döntés alá kerül, megvan a maga diskussziója az érdekeltek, a dis- kusszióra jogosultak körében. Mi jogosítottnak is találunk minden olyan csehszlovákiai magyart az ez ügyben való komoly s jószándéku megnyilatkozásra, ki — ha nem is tagja s híve valamelyik magyar pártnak — de nem is olyan „magyar", ki valamely nem-magyar alapon álló, hanem más nemzeti érdekek védelmére és szolgálatára alakult pártok politikájának exponense, híve, szavazója. * Természetes azonban az is, hogy senkinek nem tiltható meg az, hogy ne szóljon, ne írjon jogosulatlanul is erről, a csak a magyar alapon álló csehszlovákiai magyar kisebbség ügyét képező kérdésről. És ahogy látjuk, éppen ezek a jogosulatlan, fogadatlan prókátoroskodó megnyilatkozó k, éceszgéberek vannak többségben. És ők a hangosabbak, ők a magukat mindenkinél okosabbaknak és a megnyilatkozásra jogosultabbaknak képzdők is. De még ezek a megszólalások is akceptálha- tók volnának, ha a jószándék sugalmazná azokat. A legtöbb esetben azonban éppen nem a jóakarat, hanem az ártani, éketverni, a magyarságot destruálni akarás diktálja a jogosulatlan nagyhangú megnyilatkozásokat. Ezek legtöbbje olyan, kiket a nemzeti érzés, a nemzeti érdek nem fűz a magyarsáqhoz, kik üzleti vagy politikai kon junkturaér deléből elszakadtak a kisebbségi sorsra jutott magyarságtól és azokhoz a pártokhoz kötötték egyéni érdekszekerük rud- }át,: amely nártok révén lehet anyagi előnyöket szerezni, kik nyelvük-multjük miatt ugyan nem lehetnek csehek, szlovákok, ruszinok, mások. mint magyarok, de a kisebbségi magyarsághoz csak annyiban van közük, amennyiben annak „magyarságuk" révén a másik oldalon szolgálatba fogadtatnak. Ez az oldal igyekszik kihasználni a maga céljaira s a zavarkelcésre egyrészt dr. Korláth Endrének a magyar pártegység ügyében tett megnyilatkozását, másrészt az Öslakó múlt heti számának idevonatkozólag irt cikkét azzal a látszatkeltéssel, mintha dr. Korláth Endre s R. Vozáry Aladár között e kérdésben éles ellentét merült volna fel. Nem vagyunk jogosítottak, hogy dr. Korláth Endre megnyilatkozását magyarázzuk. De az általa mondottakból külön kommentár nélkül is megállapítható az, hogy dr. Korláth Endre nem megakadályozója kíván lenni az egység létrejöhetésének és megteremthetésének, hanem inkább csak arról szólott, hogy mik voltak az okai, előzményei, érdekei és előnyei Kárpátalján a két párt- és pártszövetségi rendszernek. És ugyanezt hangsúlyozta R. Vozáry is. De sem Korláth Endre nem utasította el eleve a pártegység felvetett elgondolását, sem R. Vozáry nem állott feltétlenül, minden meggondolás és részletezés nélkül a pártegység terve mellé* 4* Egyebekben a pártegység felvetett kérdése azokon a vágányokon halad, melyeken mennie kell. — Megtárgyalják s megvitatják a jogosultak, mérlegre teszik lehetőségeit pro és contra, — megvizsgálják előnyeit, esetleges hátrányait. Aztán majd összeülnek az illetékes szervek és személyek, el fogják határozni a teendőket, kimondják ez ügyben a döntő határozatot. Addig, mig le nem tárgyalódik, míg a határozatot ki nem mondják a jogosultak s illetékesek, kár minden ujjongásért (azok felett az esetleg jogosult megnyilatkozások felett, melyek a két párt vezetői kezdeményezése és eddig tett lépései ellen szólanak), kár ujjonganiok azoknak, kik ebből meghasonulást szeretnének kihámozná s feltálalni a nyilvánosság előtt a maguk számára a magyar érdekek ellen, de ugyanúgy felesleges és időelőtti volna már biztosra venni a pártegység létrejöttét is a mellette szóló, esetleg többséget képező ilyen tartalmú megnyilatkozásokból. Árvíz Gömörben Tornaija, január 25. (Saját tudósitónktól.) Az esőzés és olvadás következtében a Sajó és Túró*: folyó kiöntötték és az egész vidék viz alá került. Az országutakon félméter magasan áll a viz és igy igen sok helyen megszűnt a forgalom. A két folyó völgye valóságos tengerhez hasonlít és egyes községek alacsonyabb házait már elöntötte az áradat. A lakosság e házakból elmenekült. Vihar a Rima-szabályozás körűi Rimaszombat, január 25. (Tudósítónk távirati jelentése.) A négynapos esőzés következtében csütörtökön a Rima kiöntött medréből és ellepte a partmenti uccákat. A veszélyeztetett épületek lakóit kilakoltatták. Egyes uccákon oly magasan állott a viz, hogy csak csónakon lehetett közlekedni. A tűzoltóság permanenciában volt. Péntek reggelre némi apadás volt észlelhető, de a vízállás még mindig magas. A csütörtökön megtartott városi közgyűlésen a Rima szabályozásának késlekedése miatt nagy vihar támadt. Végül dr. Gabonás János városi titkár vezetésével háromtagú bizottságot küldtek ki Besztercebányára, mert a szabályozásra vonatkozó iratok állítólag az ottani vízjogi ügyosztálynál hevernek. A környékről a Rima, Turóc és Sajó áradását jelentik. Az ár mindenütt nagy károkat okozott. Péntek éjjel egyelőre megszűnt a további veszedelem. Árvíz pusziit Losonc környékén is Losonc, január 25. A napok óta tartó e-sőzések következtében hatalmas víztömeg zaiidult le a hegyekből. A megduzzadt Tugár folyó'ót? az apátfalusi patak kilépett medréből. Ldsonckisi'.-.lud, Apátfalu és Videfalva nagy része viz alá ki sót az ár elöntötte Losonc városának mélyebben fekvő részeit is. Katonaság és tűzoltóság szállta meg a veszélyeztetett helyeket és számos ház lakóit kilakoltatták. Az Ipoly mentéről is veszélyes árvizet jelentenek. \z egész Ipoly völgy tengerbe;/ hasonlít, Ipolyvarbó és környéke megközelít] te tétlenné vált. liveinek kívánságaihoz, ha azok a végső lágy célt szolgálják. Ez a kívánság pedig ízt szolgálja. A magyar papképzés, a kato- ikus tanító- és kántorképzés is elsőrendű érdekünk, mely tizenöt éve megoldatlan. A szlovenszkói katolikus püspöki kar legyen lelátással, hogy félmilliónál több magyar catolikus hívének lelki békességét és megnyugvását szolgálja megértő intézkedéseivel. Ugyancsak a szlovenszkói püspöki kartól várja a magyar katolikusság azt, hogy év-J tizedek óta itt lelkészkedő magyar nemze-| iségü lelkészeknek állampolgársági ügyét! az állami konszolidáció érdekében, melyet! ezek a lelkészek szolgálnak, a kormánynál! mozdítsa elő, valamint a méltánytalan kon-j grua-ügyekben erélyes fellépésével teremtsen rendet, mert nem lehet azt tűrni, hogy az alsófoku közigazgatósági hatóságok ké- nye-kedvének legyenek kiszolgáltatva a lelkészek fizetési és nyugdíjügyei. A magyar Katolikus Akció az egyetemes katolikus érdekeket szolgálja, melynek egyik komponense. Kívánságai és követelései az egyház szempontjából nem kifogásolhatók, tehát hinnie és remélni kell, hogy ezeket a kívánságokat a szlovenszkói püspöki kar megértőén fogja elintézni. Nem is lehet másképpen ezt elképzelni, amikor a Katolikus Akció az egyháznak fegyelmezett hadserege, másra a püspöki kar nem támaszkodhatik. A Szentatya korszakalkotó elgondolását ismerjük és megértjük, azt szolgáljuk híven és [lelkesen. De a püspöki karnak a jogos ki7 előtt szokták rendbehozni és igy könnyen meg-I történhetik, hogy a váratlan időben történt áradás áttöri a még meg nem erősített gátakat. A lakosság most lázas sietséggel igyekszik a gátrészeket megerősíteni. Tiszaujlakon már szerencsére elkészült a védőgát, ezért itt nincs közvetlen árvízveszély. A város területére csupán egy oldalról nyomulhat be a viz, de csak abban az esetben, ha a Tisza legalább négy méterrel emelkedik. Eddig csupán háromméteres volt a Tisza szintjének emelkedése. A szokatlan árvíz óriási károkat okozott az őszi vetésben, a legtöbb helyen a viz teljesen elmosta a vetést és igy a gazdák kénytelenek lesznek az elpusztított területet tavasszal újból bevetni. A kiáradt Garam pusztításai Oroszka, január 25. (Saját tudósítónktól.) A többnapos esőzés erősen megárasztotta a Gara- j
