Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-24 / 19. (3868.) szám
1936 jamxár 24, pfentefc Milyennek képzeli el a magyar nemzeli párt a tervezett egységes pártol ? „Olyan tág keretet kívántnak adni az u| magyar pártnak, bogy abban minden magyar Melyet találhasson44 Jaross képviselő nagy beszédben foglalkozóit az egységes párt eszméjével pártja dunasicrdaheiyi kcr&eii gyűléséi] Pozsony, Január 23. (A magyar nemzeti párt sajtóosztályának jelentése.) A magyar nemzeti párt csallóközi szervezetei kedden hatalmas taggyűlés keretében jöttek össze Dunaszerdahelyen, melyen minden egyes község képviseltette magát. A gyűlés imponáló tömegei, az ünnepélyes lelkűiét, melyet a felvetett egységes magyar párti hangulat fermetett, egyformán éreztették, hogy a kisebbségi magyarság életében sorsdöntő napokat élünk. A gyűlést Bartal Iván körzeti elnök nyitotta meg, aki lelkes szavakkal üdvözölte }aross Andor képviselőt és Koczor Gyulát, a párt központi adminisztrativájának vezetőjét, majd a hallgatóság frenetikus lelkesedése mellett hívta fel a figyelmet a megvalósítandó egységes magyar párt gondolatára és arra a felhivásra, melyet a párt elnöki tanácsa január 10-én a csehszlovákiai magyar közvéleményhez intézett. Az egységes magyar párt megvalósitása magyar népi parancs —' mondotta Bartal Iván —, mely elől már nem lehet kitérni. — Majd átadta a szót Ja- ross Andornak, aki hosszabb beszédben fejtette ki a párt álláspontját. Jaross Sndor beszéda *— Mikor a csallóközi magyar népet itt megjelent képviselői révén üdvözlöm, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy bejelenthetem: a beketfai parancsot teljesítettük, kibontottuk az egységes magyar párt zászlaját azzal a felhívással, melyet január 10-én intéztünk a magyar néphez. — Az volt az álláspontunk, hogy mindaddig, mig az országos keresztényszocialista párt országos pártvezetősége nem foglal állást ebben a nagyjelentőségű kérdésben, mi nem fogunk újabb, a tömeghangulatot befolyásoló beszéddel vagy nyilatkozattal a magyar nép elé lépni. A csehszlovákiai magyar közvélemény azonban olyan élénken reagál a felvetett problémára és annyi felől történnek helyi jellegű megnyilatkozások, hogy kötelességemnek tartom a párt álláspontját újból ismertetni. Teszem ezt azért, mert sok olyan megnyilatkozás is történt, melyben sok a tájékozatlanság és a tárgytalan aggodalom. A magyar nemreti párt álláspontja —1 Mi felvetettük az egy magyar párt gondolatát, mert az a meggyőződésünk, hogy a köztársaság összlakosságának alig öt százalékát kitevő magyar nemzeti kisebbség csak egy erősen megszervezett népi jellegű keretben találhatja meg azt a politikai pártot, melyen keresztül nemzeti életjogaiért a siker reményével küzdhet. — Nem feledhetjük el, hogy minden számottevő csehszlovákiai párt legalább 15— 20 százalékát az összlakosságnak foglalja magában. Nem feledhetjük el, hogy az ösz- szes képviseleti szervekben -— különösen a magasabbrendüekben — a két magyar párt képviselői ugyanazon problémákkal szemben ugyanazt az érdeket védik. Nem feledhetjük el, hogy a tavalyi választási novella miatt még a lehetősége is ki van zárva annak, hogy a két magyar párt külön-külön listával vegye fel a küzdelmet. Végül mély meggyőződésünk, hogy a kétpárt rendszerének fenntartása mellett nem tudunk elég időt és energiát fordítani azon művelődési és gazdasági jellegű kérdésekre, melyek a kisebbségi nemzet életét a politikánál sokkal integrálisakban érintik és meghatározzák. — Félünk és meg akarjuk óvni a sokfelöl szorongatott kisebbségi magyarságot attól a kétféle gondolkozástól, mely a kétpárt rendszerének fenntartása mellett nemcsak megvan, hanem el is tud mélyülni sokszor igen káros módon. Meg akarjuk óvni a magyarságot attól a kifejlődhető közömbösségtől, melyre akad példa a magyar társadalomban, mikor nem tudnak választani a két párt között, egyesek félreállnak és elvesznek a köz részére. Meg akarjuk végül óvni a magyarságot attól a lehetőségtől, hogy a két párt léte alkalmat adhasson velünk ellentétes irányzatoknak arra, hogy egyik vagy másik pártot eszközül használhassák fel megtévesztés vagy félrevezetés révén. A tervezett etrsSsts sírt jellese — Mi a megalkotandó egység révén több tekintélyt, több bizonságot akarunk adni a magyarságnak. Mi meg akarjuk teremteni a nagyobb átfogó keretet, amelyben helyei* szerepet és hivatást találhatnak mindazok a magyarok, akik idáig a pártkereteken kívül álltak, vagy talán velünk ellentétes célok szolgálatában voltak elkallódóban. Mi olyan tág keretet kívánunk adni az uj magyar pártnak, hogy abban minden magyar, hacsak egy szalmaszálat hajlandó a magyar kisebbség érdekéért megmozdítani, már helyet találhasson. — Minden kétséget kizáróan jelenthetjük ki, hogy az egységes magyar pártnak a keresztény erkölcs alapelveit kell magáévá tenni, melyek talpkövét képezik a modern társadalomnak. Mi értéktelennek tartjuk azt a magyart, aki eldobja magától hitét, mert hiszen szilárd nemzeti érzés hit nélkül olyan, mint az emberi test lélek nélkül. I Ravasz László gyönyörűen fogalmazta meg a nemzeti öntudat és a hit egybevágóságát; utána mondhatnánk mi is: „ha csak úgy szabadna hitünket megtartani, hogy eldobjuk magyarságunkat, úgy el* kell hagyni hitünket, ha csak úgy tarthatnánk meg magyarságunkat, hogy megtagadjuk hitünket, úgy el kellene szakadnunk magyarságunktól/* — Felesleges minden olyan aggodalom, amely az erkölcsi és világnézeti elvek feláldozását junktimba hozza az egységes magyar párt eszméjével. Az egységes pártnak olyannak kell lennie, amilyenek a csehszlovákiai magyarok. Felekezeti és osztáíyérdek a nemzeti gondolat és nemzeti szolidaritás frontján szerepet nem kaphatnak. Szociális téren el kell mennünk a legmesszebbmenő felelősségig a szegény magyar ember élekor- sával szemben. A nagv keret éppen a társadalmilag gyengébbek kedvéért kell, hogy legyen, hogy könnyebben tudjunk kenyeret és belértéket adni a mag> arsághoz való tartozásnak. A tes'várnépek és a magyarság — Hallottunk megnyilatkozásokat, melyek jóakaratu aggodalommal az egységes magyar párttal szemben azért tartózkodóak, mert úgy gondolják, hogy az egységes magyar párt szűkíteni fogja a magyarság politikai hatókörét. Nem lennénk egységes pártiak, ha ez a feltevés megállhatna. Mi ellenkezőleg azt mondjuk, hogy tágítani akarjuk a párt révén politikai akció- rádiusunkat, de éppen abban az irányban, mely elemi hivatásunk: a magyar nép felé. Meggyőződésünk, hogy csakis az egységes párt utján tudjuk népi erőnket maximális mértékben a kisebbségi magyar ügy szol- ! gálatába állítani. Egyidejűleg valljuk azt is, hogy a szlo- | venszkói és kárpátaljai szlovák, német és 1 orosz nemzetekkel meg kell teremtenünk I a gazdasági sorsközösségböl folyó testITT HELYEZIK ÖRÖK NYUGALOMRA V. GYÖRGY KIRÁLYT. A ’windsori Szt. György-kápolna, az angol királyi család ősi temetkezőhelye. Szépségápoláshoz valódi véri viszonyt, őszinte és becsületes esz- közökkel és nem lehet semmi akadályé annak, hogy e nemzetek azon tagjaival akik eddig is együtt harcoltak velünk azonos célokért, mint egyenlők az egyenlőkkel fogjunk továbbra is bajtársi kezet — Mi fenntartásnélküli magyar öntudatot akarunk a magyar nemzet minden tagjának biztosítani s ugyanezt feltételezzük minden nemzet fiában. Maradéktalan erkölcsi jogot akarunk biztositam saját nemzeti érdekvédelmünknek, tehát tiszteletben akarjuk tartani a másét. — A csehszlovákiai magyarok egyetlen népi pártjának gondolata olyan nagy eszme. hogy nem intézhető el polemikus vitával; ez nem is lehet az eszközünk. Az általam felvázolt alapelvek, melyek nem az én egyéni véleményemet tükrözik, hanem a csehszlovákiai magyarság igen nagy több- ségéét, az uj idők történelmének kohójában kristályosodtak ki. De nem kópiák, hanem a csehszlovákiai magyarság kisebbségi helyzetéből folynak és számolnak az állam demokratikus alapelveivel. — Az egységes magyar párt gondolata megérett. Nekünk egy feladatunk van ma: a gondolatnak mennél előbb testet adni. — Minden helyijellegü aggodalmat és ellenvéleményt meghallgatunk, mert tudjuk, hogy nagyrészt ügyszeretetből fakadnak, de az a véleményünk, hogy a folyamatot meg nem állítják. ,,Minden nemzet kovácsa a saját sorsának." Jaross beszéde után Koczor Gyula gazdasági alapon foglalkozott az egységes párt eszméjével és részletesen ismertette azokat a törvénytervezeteket, melyek mélyen nyúlnak a magánjogba s igy veszélyeztethetik a magyar kisebbség nemzeti vagyonállományát. így a gazdaadósságok rendezését célzó, valamint a falubank megállapítását kimondó tervezet bizonyos mértékben uj földreform lehetőségét vetíti elénk, még pedig olyan földreformét, melyben még a törpebirtokos ingatlana is szerepet fog játszani. Kifejezésre juttatta, hogy a magyar nemzeti kisebbségnek mennél előbb síkra kell szállnia eme tervek ellen. Végül Bartal Iván, a gyűlés elnöke, néhány lelkes szóval rekesztette be az impozáns gyűlést. A kereszten?, szociális és nemetí eszme legyében Komárom, január 23. A komáromi keresztény- szocialista pártkörzet jelenti: Az egységesítő mozgalommal foglalkozó hírlapi cikkek élénk figyelmet keltened a keresztényszocialista párt táoorában. A párt szervezetei spontán elhatározással egymásután tartanak értekezleteket és foglalkoznak a felmerült tervvel. Az utóbbi napokban a komáromi helyiszervezet KoMányi Miklós elnöklésével, a nagymegyeri helyiszervezet dr. Chemez Pál elnöklésével, a kolozsnémai Jankó Gyula, a csicsói Martinko- vics Aladár, végül a komáromszentpéteri helyiszervezet Igar Vilmos elnöklésével tartott népes értekezletet. Valamennyi értekezleten többen vettek részt a vitában és mindenütt egyhangú volt az állásfoglalás. Bár a szervezetek nem akarnak elébe vágni az országos pártvezetőség döntésének, mégis figyelembe kérik venni határozatukat. A határozatokból meghatóan csendül ki a tántoríthatatlan ragaszkodás a ke- resztényszocilizmusnak ma már életfelfogást és életttartalmat jelentő eszméi, valamint a keresz- tényszociailista párt vezérei iránt. A magyar érdekek védelmét mindenütt a keresztény, szociális és magyar eszmei alapon látják leginkább biztosítottnak. Rámutatnak a határozatok arra, hogy a keresztényszocialista párt a magyar érdekekért mindenkor legbátrabban szállt síkra és emellett mindenkor felkarolta a többi őslakos nemzet sorsát is. A keresztényszocializmus harcos munkásai tovább akarnak küzdeni, félre nem állanak és magukat félreállitani sem engedik. Megnyugvással tekintenek az országos pártvezetöség döntése elé, mert az a mélyen a lelkekben gyökerező keresztényszodalista gondolatból csak erőt meríthet a keresztény nemzeti munka eredményes folytatására. Az országos keresztényszocialista párt pozsonyi központjához állandóan érkeznek mindenfelől, igy egyszerű emberektől is keresetlen szavakkal megirt hűségnyilatkozatok. amelyek más pártok felé minden támadó él nélkül fejezik ki ragaszkodásukat A párt, annak eszméi és vezérei iráni % J ____
