Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-23 / 18. (3867.) szám

EGÉSZ VILÁGON UNIKUM AaíHnHHlB*«erűvíi. meri dúsdbb sótartalmánál lógva a leghatásosabb. Kiég már féi pohárral, kapható kisüvac la. (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA.) illetékesek előtt nem mondanánk ezúttal sem különösebb újságot. Elvégre ml is. má­sok is, ezerszer megírtuk, hogy a pozsouy. kórházban kettesével feküsznek a betegek egy ágyban, hogy például az egész párká­nyi járásban nincs kórház s a betegeket Ér­sekújvárra kell vinni, a sürgős esetekben pedig át kell szállítani őket a határon és esztergomi kórházban kell összetett kézzel helyet könyörögni részükre, hogy az egyik sárosi faluban tífuszjárvány támadt s a bete­gek második transzportját már csak a pin­cében tudták elhelyezni az eperjesi kórház­ban, hogy az állítólag legjobban felszerelt pozsonyi járványkórházban elviselhetetlen állapotok uralkodnak, hogy a szlovenszkói elmegyógyintézetek állandóan zsúfolva van­nak s amint lehet, kikergetik a félig gyó­gyult betegeket, mert újakat kell felvenni s nincs hely s ezért több mint kétezer sza­bályszerű, kényszerzubbonyra érett őrült szaladgál Szlovenszkón s hogy nincs olyan kórház egész Szlovenszkón, amelynek orvo­sait L ápolónői karát a szolgálat utolsó idegszálukig ne roncsolta volna össze ... De minek itt példákat felsorolni ötletsze­rűen, mikor a legilletékesebb helyről, dr. Czech közegészségügyi minisztertől hallot­tunk nem is olyan régen néhány lesújtó adatot közegész'ségi állapotainkról. Vagy például nem lesujtó-e az az adat, amely sze­rint úgynevezett fejlett és elviselhetetlenül drága közegészségügyi szervezetünk mel­lett még mindig 20.725 ember hal meg éven­ként tuberkulózisban? Sajnos, nem állnak rendelkezésünkre ebben a pillanatban ada­gok például Svájc közegészségi viszonyaira vonatkozóan, de azt tudjuk, hogy a svájci népegészségügyi apparátus megközelítőleg sem olyan költséges, mint a miénk s az eredmények sokkal jobbak. Ezzel persze nem akarom összehasonlítani a mi népünk szociális helyzetét, általános életszínvona­lát a svájci nép életszínvonalával, de azért valami hibának mégis csak kell lenni abban az apparátusban, ami ilyen nagy költséggel, ilyen nagy szervezettel ennyire silány ered­ményeket mutat ki. Maga a miniszter muta­tott rá expozéjában olyan tennivalókra, amelyekről mint laikus, bizony Isten, szen­tül hittem, hogy annyi pénzzel, mint ameny- nyit belőlünk, adófizető polgárokból a szo­ciális gondoskodás kivasal, régen megol­dódtak. Ajánlom figyelmébe a szakértőknek ezt a miniszteri expozét s akkor majd el fog­nak ámulni, mennyire a kezdet kezdetén van ez a népegészségügyi program, mennyire az ábécénél tartunk még csak. Azt látjuk, hogy az összes úgynevezett szociális intézmények hatalmas bürokrati­kus apparátussal rendelkeznek. Látjuk, hogy minden népjóléti gondolat köré, még csirakorában az adminisztráció dús vegetá­ciója burjánzik s úgy benövi, befonja, hogy szociális tetté soha nem tud válni. Azt lát­juk, ennek a kínos esetnek világánál is, hogy irtózatos, félelmes hiányosságok vannak közegészségügyünk terén — egészen primi­tív okokból egészen primitív, fejbevágó esetek fordulnak elő. Jogos a kérdés: ho­gyan fordulhat elő kiáltóan kezdetleges mű­hiba ilyen remek és ennyire túlméretezett apparátus mellett. Apért, mert a szándék, a szociális segités szándéka a gyakorlatban sajátságos módon átalakult aktázássá, bü­rokratizmus lett a szocializmusból. Amig el­lenzékből, népgyüléseken harsogták és kö­vetelték, mig reménye, vágya, elérhetetlen­nek látszó délibábja volt néhány nemzedék­nek, addig tényleg ez volt a hajtómotorja minden szociális mozgalomnak, most azon­ban, hogy valóság lett belőle — kerékkötő­je, megakasztója az igazi szociális tenden­ciák érvényesülésének. Miért? Mert a szo­ciális gondolatból soha nem vált szociális tett, hanem átalakult bürokratizmussá. Uj 'orrongás Görögországban? Athén, január 22. Görögország újabb belső forrongás előtt áll. Legalább is arra enged kö­vetkeztetni a görög kormány legújabb rendele­té, amelynek érteimé1^"’ ha' d'*kta!anul moz­gósítják a hadseregei a'.bán az esetben, ha a posta- táviró és telelx--szóig '• la' tisztvL.lői és alkalmazottai sztrájkba lépnek. Egy pompás középkori ceremónia (TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON) London, január 22. VIII. Eduárdot vala­mennyi domíniumban egyszerre kiáltották ki királlyá. A londoni ünnep pontosan megfelelt a középkori tradícióknak, ámbár egyen részle­tedben modernebb formákat kapott* A királlyá való kikiáltás az angol udvartartás egyik leg­nagyobb és legfényesebb ceremóniája* A címe­res hírnökök a király címerével díszített pom­pás ruhájukban a londoni St. James-palotában gyülekeztek és a jogarvivő kisérésében kivo­nultak az egyik erkélyre, amelyről az első cí­meres hírnök a trombitajel elhangzása után a királyi legfelsőbb ceremóniamester, több mi­niszter és más állami személyiségek jelenlétében felolvassa a kiáltványt. A kihirdetés után állami körmenet indult a Charing Crossba, ahol má­sodszor is kihirdették VIII. Eduárd királysá­gát. Az állami körmenetben resztvettek a hiva­talos személyiségek, a gárda tagjai, számos trombitás hírnök és az udvar hivatalnokai. A precesszió ezután a Strandon át a Ternple Bár­ba ment, ahol a City és a londoni külváros ha­tárán az állami hintóbán ülő lordmajor várta a hírnököket. Az úgynevezett „kék kabát", az egyik alhirnÖk, leszállt lováról és háromszoros trombitajel után felkérte a lordmajort, hogy en­gedje meg, hogy a körmenet beléphessen a Ci« tybe, ahol proklamálni akarja az uj királyt. A lordmajor megengedte a belépést és személye­sen kinyitotta azt a barrikádot.a mélyet tegnap éjjel ácsoltak ezen a helyen, hogy szimbólikusan London falait jelezzék. A lordmajor értesítette elhatározásáról a titkos tanács tagjait, akik a maguk részéről szintén beengedték a körmene­tet a Citybe* Negyven méterrel a Ternple Bar mögött a Chancery Lanenál az egyik herold, az úgyneve­zett „Norroy" újból felolvasta a kiáltványt* A lordmajor és kísérete csatlakozott a körmenet­hez, amely végre megérkezik a királyi tőzsdé­hez és ott az Angol Bank és a Mansion House közvetlen közelében a somersety hírnök újból felolvasta a kiáltványt. Ugyanebben a pillanat­ban meg dördültek a St. J ames-parkban és a To­.S.f,Sb - ■ÍA. f j KÉPEK AZ ELHUNYT V. GYÖRGY KIRÁLY ÉLETÉBŐL Balra fönt: A király és a királyné bizalmas beszélgetésben. — Jobbra fönt: V. György kedvenc pair ipáján egy katonai díszszemle alkalmával. — Alul balra: A király skót vise­letbe© tairt szentiét egy skót ezred fölött — Alul jobbra: Blieifántnyereigiben egy 1012-bein rendezett indiai vadászaton. A népszövetségi tanács a danzigi kérdéssel foglalkozik Edén jelentést tett a helyzetről Daniig nem engedelmeskedik a népszövetségnek Géni, január 22. Szerdán délelőtt a nép- szövetségi tanács mindenekelőtt titkos ülést tartott, majd kinevezte a németországi me­nekültek kérdésével foglalkozó ideiglenes bizottságot, amelybe Anglia, Dánia, Fran­ciaország, Olaszország, Lengyelország, Oroszország és Ecuador küldték el képvi­selőiket. A nyilvános ülésen a tanács ezután a danzigi politikai helyzettel foglalkozott. A kérdés előadója, Edén brit külügyminiszter megnyitóbeszédében kifejtette, hogy a dan­zigi helyzetet rendkívül súlyosnak tartja. Lesíer danzigi népszövetségi főbiztos állan­dóan tárgyilagos volt és azt is örömmel kell megállapítani, hogy Danzig és Lengyelor­szág között nincs komoly konfliktus. Vi­szont a danzigi szenátus többször megsér­tette Danzig népszövetségi alkotmányát. Beszéde folyamán Edén kétségbevonta, hogy a danzigi szenátus jóakarattal és bi­zalmasan együtt akar működni a népszövet­séggel. Edén után a tanács egyes tagjai vá­zolták álláspontjukat. A vita folyamán Lcger francia delegátus, aki Láváit képviseli a népszövetségi tanács­ban, rámutatott a danzigi politikai helyzet komolyságára. Munoh dán miniszter rövid felszólalása után Beck lengyel külügyminisz­ter kifejezte azt n reményét, hogy a danzigi szenátus igyekezni fog együttműködni a nép- szövetségei. Litvinov orosz külügyi népbiztos ünnepélyesen tiltakozott az ellen, hogy nem­zetközi szerződéseket cafat papírnak tekint­senek, mert ez rendetlenséget okoz a nyugod­tan kiépített nemzetközi rendben. Ezután LCster. Danzig népszövetségi főbiztosa mondta el vád beszéd é t, mig Groiser, a danzigi szená­tus elnöke visszautasította a vádakat. Danzig a népszövetség gyermekének tekinti magát és hű marad hozzá. Edén angol külügyminisz­ter javaslatait esütörtökön délután mutatja be a népszövetségi tanácsnak. werben az ágyuk, a királyi üdvlövésre* Az ágyuk 41 lövést adtak le, mert a király 41 éves. A gyász nőnapjai A királyi udvarban renoKivüi szigorú előírást adtak ki az udvari gyászra, amely Kilenc hóna­pig tog tárcánk Fénytelen fekete szövetből ké­szült rúnákat keil hordani, a fényes szöveceket terjesen száműzték. Az ékszerek közül csak gyöngyöt szabad hordani. Gyémántot fényük miatt ebben az időben nem szabad viselni* A hadsereg és a fiat ín tagjai fekete karszalagot hordanak, A polgári személyek, akik az udvar­ba jönnek, ugyancsak fekete karszaiagot hor­danak az előírás szerint, de jó, ha fekete nyalt­kendőt öltenek. Illetékes körök hangoztatják, hogy György király a múltban lehetőleg min­dig megrövidítette a gyász idejét. Amikor Eduárd király meghalt, hathavi gyászt hirde­tett, de hat hét múlva eltörölte a gyászidőt. Viktória királyné halála utón az udvar két évig gyászok, Alexandra királyné halálakor három hónapig. Írország háío! az ui királynak London, január 22. Az ulsteri parlament pén­teken összeül, hogy meghallgassa VIII. Eduárd üzenetét és letegye a hiÍ3égesküt» Gyászülés a Jugoszláv parlamentbe! Belgrád, január 22. A jugoszláv képviselőház ma délelőtt tartott Ülésén az elhunyt V. Görgy angol király emlékének hódolt. A kegyeletes ülésen résztvett Sztojadinovics miniszterelnök vezetésével az egész jugoszláv kormány és a Belgrádban akreditiált diplomáciai testület va­lamennyi tagja. A képviselőház elnöke bejelen­tette az angol király halálát, majd megemléke­zett az elhunyt uralkodóról s azután az ülést a gyász jeléül felfüggesztették. 1936 január 23, csütörtök* Január 28.-án iil össze a szenátus Prága, január 22. A szenátus elnöksége a plé- num ülését január 28-ra, kedd 15 órára hivta össze. Napirenden szerepel a nemzeti szocialis­ták ama javaslata, hogy a szenátus hívja fel a kormányt az orwadászat büntetéséről szóló törvényjavaslat benyújtására. A szenátus ezen kívül a Romániával kötött s az árvapénztári vagyonok megosztásáról szóló egyezményt s a csehszlovák-magyar halászati egyezményt tár­gyalja, végül megválasztja az összeférhetetlen­ségi és a vagyondézsmaeílenőrző bizottságokat. A pozsonyi Katolikus Kaszinó fennállásának 40 éves jubileuma Pozsony, január 22. Pozsony régi kulturegylefei közül az idén a Katolikus Kaszinó jubilál, fennál­lásának 40 éves évfordulóját ünnepli meg A pozsonyi Katolikus Kaszinót a Zichy Nándor gróf kezdeményezésére és vezetése alatt országszer­te megindult katolikus néppárti akció és a O'-es évek egyházpolitikai küzdelmei hívták életre. Hó­napokon keresztül folytatott szervező munka után az előkészítő bizottság, Otóoska Károly pozsn yi ügyvéddel az élén, 1806 február 13-ára hirdette meg a primásipalota tükörtemébe az alakuló köz­gyűlést, amelyen a pozsonyi katolikus világ vezvö férfiam és a nagyszámú érdeklődő közönségen kí­vül megjelentek és a katolikusok szervezkedésé­nek szükségességéről nagyhatású beszédet mon­dottak Zichy Nándor és Eszterházy Móric grófok. A kaszinó első elnöke Otccska Károly ügyvéd, alelnöke Zandt Ödön városplébános lettek. A tit­kári tisztséget dr. Neumann József ügyvéddel, a háznagyit Ochaba Ágoston dr. ügyvéddel töltötték, be, pénztárossá pedig Kropil Jánost választották. A választmányban helyet foglaltak az ismert bb régi pozsonyiak közül dr. Rentmeister Anta:, jog- tanár, Végh Ferenc, a papnövelde lelkiigazga ója, dr. Roszival József ügyvéd, dr. Búgéi Ferenc or­vos, Marsohall Antal kocsigyáros, Schmidt An al tanító, Göndör Ferenc iák. igazgató, stb, Egy év múlva az elnökségben Otóeska Károlyt, akit Batthyány József gróf a kasz'nó megb'zásáb l el­nöki tisztségének megtartására igyekezett ráb'rr.i, Rakovszky István országgyűlési képviöe ő, a ké­sőbbi országgyűlési házelnök és ismert poli i1 us követte. Érdekes megemlíteni, hogy ezen a Köz vü- lésen a választást Kolmár József, Petőfi Sánd r barátja vezette. Rakovszky után a kaszinó elnökei, sorrendben a következők voltak: Zandt ölön vá­rosplébános, dr. Neumann József ügyvéd, Hol’nyi István táblabiró, dr. Ochaba Ágoston ügyvéd és <ir. Neumann Tibor, a jelenlegi elnök. A ka -z'nó funkcionáriusai között szerepeltek még Kamiik Tódor volt polgármester, dr. Föister Vik:o. jelen­legi polgármesterhelyettes, Ka/.acsay Aipál apát­plébános, Zsdkovite Károly, dr. Falcaik Dezső jogta­nár, stb. A kaszinó negyvenéves jubileumi U n p- 6égét a kaszinó nagy múltjának megfelelökép en fogja február 9 én megünnepelni. A primásp lota Szt. László kápolnájában délelőtt 10 órakor dr. Ko- perniczky Ferenc prépost, a kaszinó védnöke mo d misét, majd 11 órakor díszközgyűlés a kas iné LÖ- rlnckapn-u. 3. sz. alatti dísztermében, 13 órakor bankett a Carlton szállóban és 18 órakor tánccal egybekötött teadélután. A banketten való részvé­telt a kaszinóban február 2-fg bezárólag kell be­jelenteni. 2

Next

/
Thumbnails
Contents