Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-22 / 17. (3866.) szám

8

T>m-GAI-MA<AAR-HIRI>&P

SziDHÁZ-KönVV-KULTORA^

F*'*

................... *............ " —- '

Bu

dapesti szinházak

Bodnár Lujza

Szomory Dezső színmüve a Vígszínházban

Budapest, január 21. Ez a szegény Bodnár Lujza, Szomory Dezső szombaton bemutatott színmüvének hősnője, ez a sajnálnivaló kettős- predikátuma leány, úri család letört sarja, váci- ucoai kalapezalon-tulajdonos, mit keres ebben a mai zilált, tülekedő, kíméletlen világban? Takács Alice, Szegedy Anni, a szerző előző darabjának hősnői kiket Lujza idősebb testvéreinek mond az illusztris szerző, legalább voltak valakik. Életüknek volt célja és értelme, megvívták a maguk egyéni harcát, — de mit csinál Bodnár Lujza? Miért él, mit akar, vagy mit nem akar? Rejtély, amelyre nem kapunk választ. Bodnár Lujza úgy imbolyog a szegénység és a szerelem, a kényszerű házasság és az ezzel járó jólét, a gazdagság és a kisértő házasságtörés zátonyszigeted között, mint valami árnyéknólküli lény, aki mögött, bárhová is lép, nincsen semmi, ő, a hősnő, Szomory uj darabjának egyetlen alakja, aki légüres térben mozog. Mindenki más, akit a szerző a színpadra állít, élő, húsból és vérből való ember. akit emberi érzések és indulatok fütenek és akit egy költő dús képzelő ereje, emberformáló készsége, nagy irói tehetsége és színes lelkivilága teremtett meg. Mert az kétségtelen, hogy Szomory Dezső költő és van mondanivalója. Gondoljunk csak történelmi tárgyú darabjaira. Menynyi gyönyörűséget, mennyi élvezetet, milyen p<,iységeket és milyen magasságokat tárt fel bennük ez a maga külön útját járó iró, aki még külön nyelvezetet is teremtett magának, amely lehet a mi fülünk számára helyenként hibás, itt-ott talán magyartalan is, de amely mégis úgy hat, mint a zene, vagy mint egy, az érzések és indulatok minden skáláján zengő orgona.

De beszéljünk Bodnár Lujzáról, aki ahelyett, hogy a kalapszalonjával törődnék, úgy él, mintha még mindig egy tízezer holdas birtok úrnője volna, az üzlet vezetését teljesen rábízza nagy- nénjére, mig ő maga egy türöttkaru és bizonytalan exisztenciáju volt pilótával jár-kél mindenfelé, ahol valamelyes élvezet kínálkozik. Sőt, mintha szerelmes lenne a fiúba, akinek nincsen semmije és aki rokontalanul és állástalanul tén- fereg a világon. A nagynéni, egy szintén letört és prédikátumos, de kedvesen ravasz és számitó hölgy, nem jó szemmel nézi ezt a fejlődő szerelmet, amely semmi jóval sem biztat és áperte meg is mondja a véleményét a pilótának, akit — mit csürjük-csavarjuk soká a dolgot — Lujza a nagynéni mesterkedése révén faképnél is hagy Rados Miksa, vagy ahogyan a darab további folyamán nevezik, Misi kedvéért. Ez a Rados Misi képviseli a darabban az erőt, a férfiasságot, a mai tempót és lendületet, amely a gazdagság és az érvényesülés felé röpiti azt, aki üstökénél fogja meg a kínálkozó szerencsét. Lujza Misi felesége lesz, aki elhalmozza őt minden jóval és

széppel. Birtokot vesz neki, társaságról gondoskodik számára, képviselőséget, sőt a játék végén már államtitkárságot vagy pénzügyminiszterséget vállal (hogy a kettő közül melyiket éri el, az tisztázatlanul marad), Budán palotát rendez be, szórja a pénzt, csakhogy megnyerje Lujza szerelmét. De Bodnár Lujza nem boldog. Utálja a fényt és a pompát, amellyel a szerelmes Misi körülveszi, szeszélyes és akaratos, meg is csalná Misit a főszolgabíróval, aki azonban nem reagál a célzásokra, végre is megint a pilóta felé vonzza a szive, aki persze azonnal le szeretné aratni a sikert és amikor Lujza erre nem hajlandó, — ott hagyja az ájult nőt. Misi értelmetlenül áll az eseményekkel szemben. Hiszen ő mindent odaáldozott a nejének: a szivét, a pénzét, a karriér- re is csak miatta szomjazik — és a nő mégis otthagyja. De nemcsak Misi, mi is úgy vagyunk Lujzával hogy nem értjük, miért csinálja mindazt, amit csinál? Valószínűen azért, hogy a harmadik felvonásban ráeszméljen arra, hogy mégis csak jobb gondtalanul és nagylábon élni egy különben rokonszenves, erős, szerető ember oldalán, aki nagy stréber ugyan, de a stréberek kedvesebb fajtájából való.

Azt hiszem, sikerült valahogyan kihámoznom a szavaknak és a túlfűtött lírának 6zine«. Lávasze- rüen komló zuhatagából Bodnár Lujza történetét. Ez a történet, — sajnos, — nem érdekes de ahogyan Szomory Dezső a maga zenekarhoz hasonló, sajátos nyelvezetén elmondja, helyenként igazán szép és költői. Az ő kéziében a szavak súlyosabbakká válnak és majd minden mondata mögött érezzük a költőt, a kifinomult Ízlésű iró- müvészt.

A Vígszínház Szomory irói rangjának megfelelő előadással sietett az iró szolgálatára. Tar- nay Ernő rendezői Ízlése, művészi tudása és biztos ízlése uralja a színpadot és az előadást, amelynek Vörös Pál szép díszletei szolgálnak díszes keretül. A szereplők élén Murát! Lili Bodnár Lujzája halad a maga sokrétű, de passziv egyéniségével. Muráti ebben a nehéz és — valljuk csak be — kissé hálátlan szerepben nagyot, nőtt. Szépen beszél és kifejező játékával mindenek érdeklődését felkelti. Rád őst Góth Sándor karakteri- zálé művészetének erejével és derűjével keltette való életre, míg a nagynéni szerepét Góthné Kertész Ella ruházta fel sok kedves vidámsággal és — ahol erre szükség volt — tompábbra hangolta a 6zerep egyes kirivó mondatait. A pilótát Somló Istvánra bízta a színház. Nem jól tette. Somlónak sem a megjelenése sem a beszéde nem tette elfogadhatóvá Sztany Elemér alakját. Kitűnő Szombathelyi Blanka masamódlánya és egyenesen meglepő Leővey Leó grófi figurája. Gárdonyi, Vértes, Ladomerszky Mária, T. Oláh Böske, a kitűnő Peti Sándor, Szemlér Mária játszanak még a sok szereplőt foglalkoztató darabban, amelyet szombati bemutatóján nagy érdeklődéssel és zajos tetszéssel fogadott a közönség. Az illusztris szerzőt és a szereplőket minden felvonás végén sokszor szólították a lámpák elé.

ZÓLYOMI DEZSŐ.

(*) Liszt Ferenc hangverseny a prágai rádióban. Prágában január 26-án adják elő aiz egyik templomiban Liszt Ferenc Missa Cho- raliis cimü fenséges müvét. A prágai egyházi zeneegyesület és Wiedermanin orgonámé vész működnek közre ezen a hangversenyen, amelyet a prágai rádió délelőtt 8-30 óra kezdettel közvetít.

(*) Szigeti József világkörüli útja. Szigeti József, a világhírű magyar hegedűművész jelenleg világköruti turnén van. Amerikai ujságiróknak elmondotta, hogy Londonba, Hágába és Romába visz az útja és szinte kibírhatatlan az iram, amellyel végigszáguld ja a világot. „Valami furcsa képben kavarog előttem az egész forgatag: egyik világváros a másik után, egyik koncert'.er em a másik után. Japán! élményeim? Csodálatos az a tiszta szépséget kereső vágy, amellyel a japánok a muzsikát fogadják. Megdöbbentő tempóval fejlődik a sárga faj zenekultúrája."

(*) Aranybánya Londonban a gyerekszínház. Londonból jelentik: Angliában gazdag irodalma van a gyermekek részére szánt színdaraboknak. A legnagyobb írók sem restéinek ilyen darabokat Írni. Itt van például Sir James Barrie, akinek „Péter Pan“ cirnü darabja évek óta a gyermekek kedvence. Ennek a darabnak olyan sikere volt, hogy egymagáiban tekintélyes vagyont hozott az Írónak. Karácsonykor föhíjltották és most újra szakadatlanul játszák. Vannak hónapok, amelyek valóságos aranybányát jelentenek azokra szimházakra, amelyek ifjúsági darabokat tűznek műsorukra. Nagy sikere van a gyermekeknél az „Ali baba és a negyven rabló" cirnü pazarkiállitásu pantomimnek is. Játszanak azonban számukra irt bohózatokat is és többek között a dramatizált Robinson Cruzoet. Jelenleg tizennégy londoni színház tart gyerek előadásokat, naponként kétszer és mindig telt házak előtt.

(*) Olasz rádió az olasz-abesszin fronton. Az olaszok az abessziimiai fronton kétféle rádióhir- szolgálatot szerveztek. Az egyik rövid hullámhosszon dolgozva zenemüsort ad a fronton szolgálatot teljesítő olasz katonaságnak, a másik több nyelven közvetített híreket ad a háborús műveletekről. E két állomáson kívül a francia hírszolgálati iroda egy külön telefonközpont igénybevételével jelenti a harctereken szerzett benyomásokat. A római nagyadó állomás ezeket a harctéri leadásokat kábelen továbbítja a többi olasz adóknak.

A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA Az uj rokon. (Magyar film.)

A KASSAI nVOLl-MOZüö MŰSORA:

Aranyos Katinka.

Megalakult

a rimaszombati SzMKE

Rimaszombat, január 21. (Saját tudósi tónktól.) A rimaszombati magyar kulturmunkások vasárnap délben értekezletet tartottak a városháza nagytermében a régóta esedékes SzMKE- szervezet megalakítása ügyében. A SzMKE céljait és megszervezésének szükségességét Márkus László főszerkesztő, a SzMKE központi tagja ismertette, majd dr. Ragályi Antal mutatta be az egyesület alapszabályait. Sichert Károly, Havas Vilmos, Istók Lenke felszólalásai után

a jelenlévők közül nyomban 38-an beiratkoztak a SzMKE tagjai sorába s igy az előérte- kezlet azonnal alakuló gyűléssé alakult áb amely egyhangúlag kimondotta a helyi szervezet megalakulását.

A gyűlés azután elfogadta az alapszabályokat és azoknak kormányhatósági jóváhagyásáig meg is választotta ideiglenes tisztikarát. Elnökké Báthory Andort, alelnökké Havas Vilmost, jegyzővé dr. Túrós Dezsőt, pénztárossá Jelűnek Lászlót, ellenőrökké pedig Ferenczy Esztert és Nagy Miklóst választották meg. Az ideiglenes tisztikar az alakuló gyűlés befejeztével azonnal megbeszélést tartott a munkaprogram összeálli- tása céljából.

1936 január 22, szerda.

(*) Kis művészeti és filmhirek. Németh Mária,

aki februárban Hubay Jenő Karenin Annájában énekli a női főszerepet Béceben, márciusban Brüsz- szelben fog vendégszerepelni az Aidában. — A bécsi Theater an dér Wien nagy sikerrel hozta ki Ábrahám Pál uj operettjét, amely mcst Bokor Margittal a főszerepben Budapesten is bemutatóra fog kerülni. — A német propagandaminiszter meghívta Benno von Arent. színpadi tervezőt, hogy a birodalmi német színházi kamarával karöltve a jövőben ö irányítsa az összes német színházak szcenikai dolgait. — Liszt-hangversenyt rendeztek a római ujságirószövetség székhazában és a hangversenyen Liszt mellett Bartók és Kása-müvek is szerepeltek a műsoron. — Korda Sándor egy uj megállapodás szerint uj filmjeit a londoni bemutató után az angol Odeon vállalatnak köteles áta.ini, amely egész Anglia területén fogja őket bemutatni. — Michiko Meinl asszony játsza az uj Ábra- hám-operett főszerepét Stokholmban, Kopenhágá- ban, Amszterdamban és az olaszországi előadásokon. — Greta Garbó álnév alatt utazik Saniráncis- kőba és a hajó névjegyzékében mint harmincnyolc- éves férfi szerpel és a hajó utasai között férfiruhában jár. — Egy francia püspök Belgiumban propagandaelőadásokat tartott abból a célból, hogy nemzetközi katolikus akciót szervezzen az erkölcstelen filmem ellen. — Borisz Karloff uj rémdA- ma filmfelvételein dolgozik és a filmet Kertész Mihály rendezi. — A nagy Rin-Tin-Tin „fia“ szintén filmsztár lett és már készülnek is a felvételek róla.

A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN:

Szerda: Érettségi.

Csütörtök: 3 ember a hóban.

Péntek: A cigánybáró.

Irta: John Amos Cleever

Bűnügyi regény

m |

Az első végrendeletet 1929 február 22-én irta az öreg Brooks, akit felesége halála annyira megrendített, hegy egyszerre betegeskedni kezdett és rémképeket látott. A közeli halál árnyéka tűnt fel előtte. Ezért látta a szükségét annak, hogy végrendelkezzék halála esetére. Murray Brooks erre a végrendeletre alapította keresetét. Ezt a végrendeletet a Wethered ügyvédi irodában őrizték s eszerint a végrendelet szerint az üzleti vagyont nem szabad kivoruní a vállalatból, a B rook s-magán v agyon örököse pedig Murray Brooks, mig Parcival Brooksnak be kell érnie egy 30 fontos havi járadékkal.

Walter Hibbert talpraesett beszéde vezette be az érdemi tárgyalást. Be fogom bizonyítani — mondotta — hogy ezt az utóbbi végrendeletet nem Mr. Brooks készítette, ez teljesen kizárt dolog, mert az ebben foglaltak homlokegyenest ellenkeznek az örökhagyó szándékaival. Elvégre ugyan az sincs kizárva, hogy Mr. Brooks megváltoztatta előbbi elhatározását és uj végrendeletet készített, ez nem is lehet vita tárgya, de ez semmi esetre sem azonos azzal a végrendelettel, amit Mr. Parcival Brooks mutatott be, mert az közönséges hamisítvány, ami kétségtelenül bebizonyítható. Ennek igazolásául Mr. Walter Hibbert mindjárt előterjesztést is tett néhány tanú kihallgatására.

Az ellenfél részéről viszont Mr. Henry Or- namore ugyancsak na,gyón ügyesen ás udvariasan, szintén előterjesztést tett néhány tanú

I kihallgatására, akik hivatva vannak igazolni azt, hogy bár Mr. Brooksnak a muiltban egész más szándékai voltak, mégis jónák látta eredeti tervét közvetlenül a halála előtt megváltoztatni, mert a Mr. Parcival Brooks által bemutatott végrendeletet a halott párnája alatt találták meg, már pedig ez a végrendelet teljesen az előírásoknak megfelelően készült s azt két tanú is láttamozta. Maga a végrendelet a törvényes követelményeknek megfelél, de hát majd a tanúik elmondják a többit.

Ez volt az ouverbure, amely kellőképpen felcsigázta a hallgatóság izgalmát. Most megindult a harc.

Mindkét részről rengeteg tanút vonulltattiak fel, akik többé-kevésbbé jelentős vallomást tettek, azonban akkor lett a legnagyobb az érdeklődés, amikor a John O’Neill köznapi alakja jelenít meg a tanuk padján. Ez a tanú ugyanis harminc éven át volt inas a Brooks- házban.

— Anniikor a reggeli edényeiket szedtem össze — mondotta John O'Neiil'ly — megboldogult gazdámnak egy-egy indulatos szavát hallottam a betegszoba felől. Nagyon haragudhatott, mert nem igen válogatta meg a szavait. Ilyen szavakat hallottam: ,gyalázat", „aljas", „hazug szemfényvesztő", meg „balett- táncos", „csibész" és aztán egyebeket, amik nézetem szerint valami nőszemélyre vonatkozhattak és ezért nem is igen szeretném itt őket megismételni. Eleinte nem sokat törődtem vele, mert évek hosszú során át megszoktam, hogy Mr. Parcival és édesapja között ilyen heves jelenetek játszódtak le. Lementem a földszintre, hogy a rendes napi munkámat elvégezzem és éppen hozzáfogtam az ezüstnemük tisztításához, amikor egyszerre csak élesen megszólalt a betegszoba csengője és Mr. Parcival hangja harsogott le az emeletről:

„John, jöjjön gyorsan! Azonnal szalasszon el valakit Mr. Muililiganért, mert az apám nagyon rosszul van. Küldjön érte valakit, s aztán siessen fel és segítsen nekem, hogy ágyba fektessük az apámat."

— Egy inasgyereket azonnal • elküldtem az orvosért — folytatta John O’Neill a vallomását és egyszeriben' nagyon elérzékeriykodetí, mert szemmelláthiatólag nagyon megrendítette a gazdájára való vissza emléke zés. — Aztán felmentem Mr: Brookshoz. Hálókabát- ban volt és sápadtan ült a karosszékében, mellette állott aggodalmas arccal Mr. Parcival és jobb karjával atyjának derekát támasztotta.

— Apám elájult — mondotta kis gazdám. Valami rendkívül felizgathatta. Vájjon mi történhetett? — Kérdezte Parcival ur. — Jöjjön, vigyük az ágyba és fektessük le, amíg az orvos megérkezik.

— Keltein felemeltük a gazdámat és az ágyhoz cipeltük. Parcival ur, aki nagyon sápadt és nyugtalan volt, levetette a hálókabát- ját, lehúzta a papucsát és igy lefektettük. Megkérdeztem, hogy értesitsem-e Mr. Mur- rayt, aki édesatyjának megbízásából egy órával azelőtt átment a gyárba — elmenőben mondotta ezt nekem — de még választ sem kaphattam, máris bejött az orvos, aki az ágyhoz sietett és injekciót adott. Jó sokáig maradt a beteg mellett, még azután is, hogy magához tért. Elmenőben Parcival ur le- ikisérte és egyes szófoszlányokat elkaptam.

— Valami nagyon felidegesíthette — mondotta az orvos — innen a roham.

— Csak nem gondolja, doktor, hogy valami súlyosabbtól kellene tartanunk?

— Nem. Megmondottam, hogy ezzel a bajjai még évekig húzhatja. Persze, gondoskodni kell a nyugalmáról és minden izgalomtól távol kell őt tartani. Az íróasztalán most is iratokat láttam. Biztosan még mindig üzleti ügyekkel epeszti magát. Ne engedjék!

— Nem hallottam többet, mert megszólalt újból a csengő és fel kellett sietnem a betegszobáiba. Gazdáim mintha jobban lenne, legalább is élénknek látszott a szeme és a hangja is rendes volt. Dél felé járt ekkor az idő ...

— John, menjen át azonnal Wetbetred ügyvédihez és kérje meg, hogy amint teheti, jöjjön át hozzám — igy adta ki a rendelkezést.

— Én rohantam. Az ajtóban Mr. Murray-be ütköztem, aki most tért vissza a gyárból.

— Mi újság itthon? — kérdezte.

— Édesapja rohamot kapott, Mr. Munray — mondottam — de már jobban van. Én most Wethered úrhoz sietek, mert érte küldött, de hamarosan megjövök. Dávid addig is foglalatoskodik a -beteg körül, ha valamire szükség lenne.

— Wethered urat nem találtam otthon, de meghagytam Mr. Wikkefieldmek, hogy azonnal küldje át, amint megérkezik. így az ügyvéd ur három óra tájban megjött. Jókedvű volt szegény és még el is tréfálkozott velem. Nem hittem volna, hogy utoljára látom...

Fátólyós volt a hangja. A meggyilkolt Wethered szelleme elevenedett meg a hallgatóság lelkében. Az izgalom most már tetőpontra hágott.

(Folytatása következőiké

%