Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-19 / 15. (3864.) szám

1936 január 19, vasárnap*

^IWiAIt/V\AfiYARHIULAK

io

fHifyeu idá uátludó

Általános felmelegedés után ismét általános lehűlés állott be. A hegyekben havazik, a Csorbáién 11 mm-es uj hó van. — Időjcslat: Szlovén- szkón derült, élénk északnyugati széllel hűvösebb egyebütt felhős, havazásra hajló.

— AZ EPERJESI JÁRÁS A CSENDÖR- SEG1 STATISZTIKA TÜKRÉBEN. Eperjesi tudósítónk jelenti: Az eperjesi csendőrség közreadta múlt évi működéséről szóló jelentését, amely szerint hatvan esetben inditott nyomozást, ezek közül 43 eredménnyel végződött. Két gyilkosság, nyolc halált okozó testi sértés, öt betörés, öt gyújtogatás, két csalás, két sikkasztás, négy pénzhamisítás és huszonöt különféle apróbb bűncselekmény szerepelt a csendőr- ság által lefolytatott nyomozások lajstromán. A büntetőjegyzőkönyv 8000 személyt tart nyilván, ami a múlt esztendővel szemben másfélezres gyarapodást jelent. A jelentés megállapítja, hogy általában javulás észlelhető Eperjes környékén, de a határvidéki falvakban megszaporodott a bűnözők száma.

— LŐCSÉN ELFOGTAK EGY NOTÓRIUS KASSAI BETÖRÖNŐT. Lőcsei tudósitónk jelenti: Két nappal ezelőtt Lőcsén két betörést követett el Hricz Katalin 58 éves notórius kassai betörőnő. A második betörésnél azonban rajtaveszett, mert a házbeliek észrevették, utána iramodtak és elfogták. A csendőrségen megállapították, hogy hasonló ügyek miatt eddig tizennégyszer volt büntetve.

— LETARTÓZTATTAK EGY PIROMÁNIÁS

ASSZONYT. Lőcsei tudósítónk jelenti: Jelentettük, hogy a görgkatolikus karácsony éjjelén a szepességi Toricska községben tűz ütött ki, amely úgyszólván percek alatt elhamvasztotta a malomhoz tartozó gazdasági épületeket a bennük lévő takarmánnyal és állatállománnyal együtt. A csendőrségi nyomozás megái lapított a, hogy a tűzvészt gyujtogatók okozták. Több heti nyomozás után sikerült letartóztatni Gardos Mária alsórépási asszonyt, akire a csendőrök rábizonyították a gyújtogatást. Az asszonynak való- szinüleg szenvedélye a gyújtogatás, mert egy ízben már hasonló körülmények között elkövetett gyújtogatás miatt elítélték.

SzmHÁz-KönVvKuLTüRA

yfr-lLL-J—L -un.. ■■■ .......—- _____________________'Mms-em

r

Da

rkó István: „Égő csipkebokor

(Franklin Társulat kiadása, Budapest 1935)

KArdcua meg orvos All

Feltétlenül ajánlani lógja a

„Cont ratussí nM -t

Baysr Badaotsl

hörghurut és szamárköhögés esetén. Kapható a gyógyszertárakban, vagy megrendelhető a csehszlovákiai vezérkép v ise'étnél: Dr. Fsrtnoy gyógyszertár, Mukalevo.

— RENDÖRKUTYA SEGÍTSÉGÉVEL EL- FOGTAK A NYITRAI GOLDBERGER-GYAR BETÖRŐIT. Nyitrai munka tárjunk jelenti: Péntek éjjel ismeretlen tettesek betörtek a nyitrai Gökl'berger-'félie szalámigyár telepére és onnan nagymennyiségű hentesárut loptak el. A esendőméig a kora reggelt! órákban értesült a betörésről és egy rendőrkutya segítségé vei azonnal megindította a nyomozásit. A rendőnkutya a közeli Molnos község felé vezette a csendőröket és végül Kaszáos József ottani földműves házánál állott meg. A csendőrök házkutatást tartottak, amelynek során hiánytalanul előkerült a lopott hentesáru. Kaszá^sot azonnal letartóztatták és beszállították a bírósági fogházba. Kihallgatásakor beismerte a lopást és elmondotta, hogy Drska nevű társával együtt követte el. Drska megneszelte a bajt és elmenekült. Kézre- keritóse iránt megtették a szükséges intézkedéseket.

VÍZUMOT (magyart, románt, lengyelt, bolgárt) igen t. előfizetőinknek és olvasóinknak gyorsan és meghizhatóan megszerez pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratislava, Ito- rinrkapn-ucca 17 II. (Central Pas-age). Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállaljuk. \ többi országba szó'ó vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Praha, II. Panská ul. 12. III.

SAKK

J& Nyitrai sakkhirek. Nyitrai munkatársunk Jelenti A város bajnokságáért folyó eakkvereeny tizenkettedik fordulóján mindössze három játszmát bonyolítottak le. Miesura győzött Mauskopf ellen, Prakes megadásra kényszeritette Srovna'.t és Kope- csek Adler ellen aratott győzelmet. A verseny jelenlegi' állása: Felmann, Prakes nyo'c és fél, Wagner, Miesura hat és fél, Farkas, Urbanecz, Kopa- C9ek hat, Srovnal öt és fél, Gold'berger öt pont. stb. — A villámtorna eredménye Urbanecz nyolc és fél, Gold'berger hét és fél, Józsa hét, Mauskopf öt pont, stb. A nyitrai sakkegylet a most folyó városi bajnoki verseny befejeztével bajnoki villám tornát rendez. Az érdekesnek ígérkező versenyen dr. Zobel nyitrai sakkmester is indul. — Értesülésünk szerint a nyugatszlovenszkói sakk- egyesületek pozsonyi vezetősége január végén szintén villámtornát rendez Pozsonyban, melyen a körlet minden egyesülete részt vesz. A villámtornán azért a vándorserlegért fognak küzdeni, me’yet tavaly a pozsonyi Rubinstein eakkegyesü^ nyert \ meg. I

Prága, január 18. Darkó István a szűrve n- szkdi magyar irodalomnak Tamás Mihály mellett a legimarkánsaibib és kéts>é(gkdvül leg.ehet- , ságesebb jelensége. Megiárallk rajta, hogy Szé- k ed y országból jött és az egy kicsit a ravasz,- céltudatos és csökönyös góbé szeméivel nézi ' a világot és az embereket. Éppen ez ad irá• sainaik egyéni szint és zamatot és regényei 1 hegyi levegővel vannak telítve, amelyben

egészséges, szélesmeiiü és jótüdejü figuráik ’ otthonosan járnak-kelnek, a csakazérűis jel* szóval. Nem bánják, ha belebuknak, de nem engednek l&poid tatra yű't sem, ki-ki rendület; lenül! a maga életét éli és nem alkuszik akkor : sem, ha kör ütötte oimiladozilik a világ, t Az uj regény, amely magasan kiemelkedik- az eddigi Darkó-regények közüli, szintén e'b- ’ ben a hangnemben van írva. Nem is lehet ) másképpen, hiszen minden igazi művész élem í végéig csak önmagát és önmagán keresztül az

egyénileg látott világot irja. Ha igazi művész- ; röl van szó, akkor ez a művészeti ajkotás al- . fája és ómegája, már pedig Darkó István igazi i vérbeli művész.

, Tisztán és teljesen érzékelteti a szloven- szkói magyar ember életét és az aktuális képben bennfoglaltatik a teljes múlt. Olyanok ezek a magyarok, mint a Tátrán nőtt szálfák, amelyeket még világzengés sem csavar ki a talajból. Ilyeneknek születtek, ilyen volt az ükapjuk is és ok sem változtak. Az „Égő cslpkeboikor“ oiímű regényéiben egy Bódi Gyuri nevű fiatal gazdag magyar parasztemberről van szó, aki kezdődő tüdőbajával egy tátrai szanatóriumiba kerül. Itt kigyógyul testi betegségeiből!, de lelki fertőzést kap és az a vágya, hogy az „urakkal" egy sor- i ba kerüljön. Van neki ké'.száz hoM príma fö'.dje és more patrio elherdálja. A regény teli van lelki történésbeli villanásokkal. A szanatóriumiban megjelenik egy miniszter és ráveszi a tősgyökeres magyar fiút, hogy az agrárpárt érdekéiben tartson szónok la tot. Bódi Gyuri e’Jbóduil a nagy dicsőségtől, elhatározza, hogy megteszi, mert használni akar magyar véreinek, de csupa nem törődöm nyegleségből pont az ellenipárt gyűlésébe botlik bele és ott tartja meg a szónoklatot, amire természetesen elintézett ember. Ez a kis példa illlusztráJja Bódi Gyuri egész lelki struktúráját, mert pontosan igy van ő a szerelemmel, amelyben szintén szer telem, szentimentális és brutális egyben, fittyet hányó és olvadozó és igy az élet eme régiójában is kudarc kudarcod követ és itt is teljes csőd a vége. Hasonlóképpen történik a gyakorlati éle.ben, barátokkal, a falubeliekkel, akik birájuknak szeretnék választani, de ő csupa hetykeségből és gőgből mindent elront és elrontja saját életét. Parasztnak ur (a falubeliek „(bárónak" csúfolják), urnák paraszt. Ha egy idegen lányba szeret bele, akkor ez a csizmáját gúnyolja, a magyar lány pedig, aki megérti benne a parasztot, egyszerre a szomorú valóságra ébred, hogy Bódi Gyuri porig alázza, csak azért, miért finom ura lány és ő rajta tombolja ki paraszti gőgjét.

Darkó István minden veleszületett egészgége mellett a jó író ösztönével, a pszichoanalízissel dolgozik és mély szakadékokat tép fel hőse lelkében. Megmutatja, hogy egy ilyen egyszerű paraszti lélek fergeteges és nem egykönnyen érthető valami, nem séma, amit egy bizonyos platformra lehetne állítani, hanem valójában izzó ellentmondások örök rejtélye.

A föatok köré a rutinos mesemondó biztonságával csupa rendkívül érdekes mellékalakot sorakoztat fel, igy például a tátrai szanatórium titkárát, két parasztgazdát, a szloven- snkói magyarság köréiből veit pogári és zsen- trielemnek egyes képviselőit. Tisztán lát, nem igyekszik arra, hogy rokonszenvessé tegye őket a® olvasó ellőtt, mert számára fontosabbak a hibák, mint az előnyök: a hibákban látja meg a jellemet és a jeniemnek azt a részét is, amely előny és jó tulajdonság. Mesemondás közben bő alkalma nyílt arra, hogy a szlovenszkói magyarság rengeteg problémáját fölszinre vesse. Sor kerül a szlovák és a magyar nép megértésének és az együttműködési lehetőségeknek a kérdésére, a születési gőgre és a letörés pszichológiájára, politikai árnyalatokra, sőt még bizonyos értelemben gazdasági kérdésekre is.

Darkó Ind ja. hogy az író ezeket a problémá- ; kát nem oldhatja meg, mert valójában miiü-|,

den probléma megoildhatatilan, hanem az a feladata, hogy a gyakorlati és a lelki életet egyszerűen felvázolja, közvetítse azzaL, aki nem az iró szemével lát, szemléltessen, hogy a szemi'éilietbő'il okuljanak. A regény keire'.e a szlovenszkőii magyarság kisebbségi problémája.

Egyszerűen és jóleső meleg hangon beszéli el az érdekes történetet, a stílusnak föld- szaga és kellemes ize van, az ember azonnal elhiszi neki, hogy ezekkel az alkokkal együtt élt, hogy nem tudnak másképpen és hegy mindennek igy kell lennie, mert igy rendeltetett. Mikor Bódi Gyuri vagyona legutolsó roncsaival mindenéből kifosztva, mezítláb és piszkosan tér vissza szülőfalujába, és a gőgös parasztok ujjad mulatnak rá, hogy ime ez hát a híres Bódi Gyuri, aki bárónak képzelte imagát, akkor sem válik szentimentálissá és

!

nem érzékenyül el, mert tudja, hogy a magyar parasztban megvan az az évszázados ! erő, amely nemcsak a maga életét, hanem a S jövő nemzedékek életét is újból megteremti. I Darkó könyvét a Franklin Társulat szép J kiadásiban jelenítette meg.

NEUBAUER PÁL.

Urr Ida: „Nincs kenyér“

(Versejk, Magyar Minerva-kiadás, 1936.)

Eddigi versei, három impozáns füzet, bizonyították, hogy Urr Idában lázadás él, nem alkuszik és nem veszi tudomásul, hogy mindennek, ami rossz, mindörökké igy kell lennie és hogy igy rendeltetett. Mig az indulás még a „Zokogások" címer viselte, addig a „Szent Pokol‘‘-ban már jelentkezett az a költő, aki ebben az uj verseskötetben a kiteljesedést mutdtja. Erős sorok, szilaj tartalom, férfias vonalvezetése a ritmusnak, a rímnek és az egyéb költői „kelléknek". Nincs kenyér, ezért nincs élet, szerelem, hit, reménység, csak sötét éjszaka van és ebben az éjszakában a nincstelen magyar ember munkátalan ökle felfelé lendül és az ajkak átokkórusát vezényli:

„Ki folyton-folyvást harcban áll: annak szeretni sem lehet, a szeretet élet-elem s mi hajszoljuk a kenyeret/'

Közben az élet ugyan mégis győz és követeli a maga jogát. Nincs ember, ha még- annyira is tele van keserűséggel, hogy elmenne mellette. Ezért megszólal a „piros muzsika", piros, mint a vér, bárányfelhők játszadoznak az égen, tüzes emlékképek kergetik egymást, gurul az üveglabda, de reng a föld vagy elénk gigászosodik n tenger és a sokszerü játék fölé úgy borul egy „misztikus kórus", mintha üvegburával akarná a zajgó életet borítani, hogy letom- pitson örömet és fájdalmat egyaránt. Ha nem járattuk volna le a szót, modernnek lehetne nevezni Urr Idát, jelölve ezzel, hogy teljesen benne él a korban, kemény, mint a kor, filozófiai mélységekre hajlamos és egyben „kísérleti" költő, aki számára a rohanás, a változás, az újjászületés az élet. Vésővel támad a sziklának és úgy vágja ki a könyörtelen anyagból a verset, amely a lélek kenyere és azok felé nyújtja, akiknek nincs meg a mindennapi kenyerük:

„Mert éjszaka van, éjszaka, mely tavaszt, rügyet eltemet... a temetőből üzenek, s itt küldöm fáradt nevemet."

Pedig nem fáradt, energiájától duzzadó, nem lankadó. Urr Ida orvos, könyörtelenül ismeri a könyörtelen életet és mégis költő, vagy inkább ezért költő. Minden sora biztos kézre vall, nem szentimentális, egyéni. Technikája meglepő, mert szinte prózai és ez adja meg neki a különös izt. Mély tartalom mellett irodalmi inyencfalat.

n. p.

(*) A Kazinczy Társaság negyedik kultur- estje. Kassai szerkesztőségünk jelenti:, A Kazinczy Táneaeág január 21-én, kedden, fél 9 ónai kezdiettel kulburestet rendez a következő mü- ©onraJ: 1. a) Prekofieflf: Preludie; b) Bartók:

K»ske a székelyeknél; c) Chopin: Etűdé. 2. A víz közgazdasági jelentősége. Irta és felolvassa Bors Kálmán mérnök, ipariskolai tanár. 8. a) Ady-Reinitz: Uj vizeken járok. Ének a porban; b) Kodály: Háry János operából: Hej kész titkom; c) Bohémélet: Mimi dalia. Énekli Cuamann Teréz. Zongorán kiséri Suhayda Mária.

(*) Kálix Jenő hangversenyed Redchenberg- ben és Nümbergben. Kálix Jenő, a prágai német zeneakadémia tanára, a kiváló magyar zongoraművész ezen a héten Reichenbergben adott hangversenyt Langer tanárral együtt. Fi- delio Finketől és Regertől játszottak kétzongo- rára irt szerzeményeket. Az estnek igen nagy sikere volt. Kálix Jenő tanár január 24-én Nürn- bergben hangversenyez, ahol már eddig is minden alkalommal nagy sikerei voltak és ahol a sajtó mindig a legmelegebb hangon méltatta művészetét. Ezúttal műsorán két magyar \ mester szerzeményei szerepelnek, az egyik Bartók Béla, a másik dr. Dohnányi Ernő. Az utóbbitól a Ruralia Hungariea cimü hirts müvet játsza.

Komáromi színházi esték

Komárom, január 18. (A PMlH munkatársától) A komáromi szini6zezon az utóbbi héten néh'ny kerek előadással mutatta meg, hogyha a szin'g'rda nekifekezik: tud jó előadásokat is produkálni Néhány jelentékeny színészen fekszik az előadás su- lja, a többiek nagyrészt aeszisztá’nak, még főbb szerepekben is. Nagy sikere volt Fodor László vígjátékénak, az „Érettségidnek. Néhány év óta igen hálásak azok a színdarabok, amelyek az i-sko ák belső életével, a tanárok 8 a tanulók viszonyával foglalkoznak s amelyek a tanári szoba „titkait" viszik pódiumra. Az Érettségi hasonlít a „Légy jó mindhalálig*1 szüzséjére, azzal a v ál toztati.es ’I, hogy ebben a darabban a lánygimnázíum élet t dramatizálja a szerző. Fodor László ismét el'alá’ta, nii kell a közönségnek s épkézláb darabot irt. A főszerepben, ezidén először, Mihályi Lici játszott. Ki* tűnőén eltalálta a hangot, fincm jelenség, erős drámai kvalitásokkal. Művészete kiforrott. Galetta Ferenc mindig jó megjelenésű, abszolút rut'uirozolt partner. Földes Dezső, felépülve hosszas bete^vé- géből, szivvel-lélekkel teljes karakterfigurát adott, Tanka Dóra meggyőzőere,jü drámai színésznő, finoman illett a darabba, Takács Oszkár, ALsze hy Lajos, Erdős József, Lehotay Antal Széles Ad i, Farkas József elismerést érdemel. Váradi Elza és Kuhár Lujza nem tudta kicsiholni a szerep igazi tüzét, Kuhárnak túlságosan nagy volt feladott, szerepe. A kiállítás jó, a jelenetek szépen peregtek. — Az idény egyik legjobban sikerült előadása az „Aki meg, az nyer" volt, két napon keresztül, tömött házak előtt. Látszott, hogy a színház erre az előadásra különös gondot fordít. Minden szezonban három-négy olyan előadás van, amelyet gon Idái készít elő az igazgatóság, kár, hogy a többit p n- gyolán hagyja. Az „Aki mer, az nyer" karrierdarab a szokványos fajtából, mivel azonban élénken pereg s jő dalai vannak, a közönség szereti nézni. Mihályi Lici volt benne kedves, finom, Galetta mozgott b:z!osan, nagyszerű színészi produkciót ád Alszeghy Lajos: mindenben kitűnő, egyike a legkomolyabban vehető színészeknek, Olgyai Olga jó megjelenés, ambícióval játszik: remélhetőleg rut'nfc is fog szerezni, Erdélyi Edit pompásan táncol s nagy lelkesedéssel játszik, Tanay EmJ kellemes megjelenésű, nyugodtjárásu, jőhangu színész, Ta- káics Oszkár pompás zsánerszinész, neki különben is hálás és humoros szerepei vannak. Adták még a „Nápolyi kaland" című operettet: erőszakosan kiagyalt történet, lapos előadás, egy-egy jobb epizóddal, mint a bridze-jeJenet, vagy a Takács-Al- szegihy tangóparódia, Olgyai Olga kedvesen játszott, de a rutinhiány meglátszott rajta, jól táncolt Szé'es Adri, csak túlozza szerepeit. Az operettek közé tartozik a „Történnek még csodák" előadása is. Szintén laposan előadott darab, — amelynek már az ötlete is különös, a detektivromantika határát súrolja, de nem rosszul. A szövegkönyv nem egyenletes, a humor nagyrészt hiányzik belőle, viszont volt néhány jó szerepe, amelyet Erdé'yi Edit, 'Vajda Rózsi, Aleszgthy Lajcö, Galetta Ferenc, Takács Oszkár, Farkas József, Tanay Emil, Tanka Dóra, Maár János játszott. A többiek , simultak" a darabhoz, jól-rosszul. A kis-szerepü színészek között többen vannak, akiknek még rutinra van szükségük. Őszinte sikere volt a legújabb Molnár darabnak, „A nagy szerelemének. Ebben különösen Mihályi Lici volt jó: érett, komoly művészetét megcsillogtatta, lélekből fakadóan, emberien játszott. Meglepetés volt Farkas József is, aki, ha nem is ért e! még csúcsteljesítményt, de határozottan haladt tavaly óta s nagy szerepét különösebb zökkenők nélkül játszotta el. A Molnár-darab szépen gördült, a majdnem-jó előadások közé tartozott, igyekeztek a Molnár-hangot megtartani s artisz i- kussá tenni a játékot. A kisvárosi igények s az üzleti kívánalmak hozzák magukkal, hogy aránytalanul sok az operett s kevés az igazi színpadi mű.

(szv.)

(*) A Munkácsi Magyar Dalegyesület műsoros dalosestje. Tudósítónk jelenti: A Munkácsi Magyar Dalegyesület eddigi műsoros dalosestjeit mindig nagy siker koronázta. Az idei estet február 22-én 9 órai kezdettel rendezi meg a dalegyesület. Az estet 24 pár diszpalotása fogja megnyitni, a dalárda egészen uj énekszámokat ad elő. A munkácsi magyar társadalom eddig mindig szivvel-lélekkel a dalegyesület mellé állt és most, hogy az egyesület gyüjtőiveket bocsátott ki és mindent elkövet, hogy a műsoros estei fényessé tegye: igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a februári rendezés Iránt,