Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-18 / 14. (3863.) szám
Karének az elveszett becsületről (*) Már azt hittük, hogy nem lesz több dolgunk ezzel az ominózus üggyel, amelyben az emberi aljasság és hülyeség vívja nem éppen felemelő párviadalát fényes szereplőkkel és tanulságos betétekkel a század színpadán, de ugylátszik, korai volt az öröm: a Stavisky-ügyről még mindig beszélni kell. Megértem, hogy az esküdtek fellázadtak, nap-dijat követeltek és elaludtak a tengerikigyóvá dagadt ügy tárgyalásán <— a részletek senkit nem érdekelnek többé, ennyi aljasság, a korrupciónak ilyen bonyolult szövevénye már senkit nem szórakoztat és senkit meg nem hökkent. Ugylátszik, nemcsak jóból, de a rosszból is megárt a sok. A végakkordnál azonban mégis csak jó lesz felfigyelni és meghallgatni, mit mondanak utolsó szó jogán a mellékalakok, akik csak statisztáltak Stavisky mellett s akik a végzet pallóssuhintása helyett kénytelenek lesznek beérni a büntetőtörvénykönyv enyhe fricskáival. Az összes vádlottak becsületüket reklamálják. mintha csak összebeszéltek volna, harsogva, vádaskodva, patetíkus kitörésekkel és olyan szenvedélyesen, hogy a távoli szemlélő megütődve kérdi: hogyan, hátha valakinek ennyire fontos a becsület, ha valaki ilyen szenvedélyesen tud beszélni a becsület szent fogalmáról, nem tudta megtalálni '•az egyszerű, természetes hétköznapi módját a becsület megoltalmazásának? A tajtékzó fogadkozások, a becsület melldöngető bajnokainak ez a harsogó kórusa, el tudom képzelni, milyen zavarba hozza az esküdteket, akik idegeik romjain, valószínűleg az utolsó erőfeszítéseket teszik, hogy át ne törjék a vádlottak padját elválasztó rácsot és sajátkezüleg ki ne szabadítsák a meghurcolt, megtépázott, megrágalmazott áldozatokat. Tanulságos és elmélkedésre érdemes jelenség ez, amit sok egyéb tanulság mellett, megint csak ennek a bonyolult s ugylátszik kimeríthetetlen bűn- és aljasságkollekciónak köszönhetünk, amivel Stavisky ur lepte meg a század emberét. Mert a patetikus becsületkeresők szektája kínosan megnőtt és kínosan hangos lett az utóbbi években. Még élénken emlékszem egy volt államtitkárnak egyenesen drámai kitörésére, amivel a bíróság marasztaló ítéletét fogadta. „Addig nem mozdulok innen, mig becsületemet vissza nem adják" — harsogta, de azért természetesen elmozdult és mélyen leszállította követeléseit. Ma már kisebb becsületadaggal is beéri, az ember úgy boldogul, ahogy tud. Ha féltüdővel és félgyomorral lehet élni, miért ne lehetne félbecsülettel is? Ez lett az általános és uralkodó felfogás, de mert senki nem tud lemondani arról, hogy ha sor kerül rá, hát el nem mondja a nagy monológot az elrabolt becsületről. Az emberiségnek az a része, amelyik elveszítette érzékét az erkölcs reális értékei iránt, ugylátszik frázisokban keresi a vigaszt. S ez nemcsak azokra vonatkozik, akiknek nyíltan kell szint valla- niok, akiket a tények ellenkező látszata arra kényszerít, hogy kivágják a nagy dikciót a becsületről, hanem azokra is, akik még csak érzik az űrt, akik saját lelkiismeretük vádjai elől keresnek - menedéket a nagy szavakban és nagy gesztusokban. A félő azonban az, hogy a frázisok terrorja alatt végképp elveszíti az emberiség jobbik Az osztrák látogatás második napja Schuschnigg kancellár Benesnál és Hódiénál A kanceJár „kitűnő eredményről" beszél - ünnep a Czernin-patotában - Az első nyila; kazalok A kancellár péntek este elutazott Prága, január 17. Tegnap részletesen beszámoltunk Schuschnigg osztrák szövetségi kancellár prágai megérkezéséről és az első este eseményeiről. A csehszlovák főváros népe nagy érdeklődéssel olvassa a kancellár prágai tárgyalásairól szóló híreket és hatalmas érdeklődés nyilvánult meg az előadás iránt is, amelyet csütörtökön este nyolc órakor tartott Schuschnigg a prágai autóklub helyiségében. Csak hétszáz személyiség kapott meghívást az előadásra, közöttük előkelő állami hivatalnokok, a diplomáciai testület tagjai, világi és egyházi vezető személyiségek és a sajtó képviselői. Kubinszky, a gyáriparosok klubjának elnöke üdvözölte a kancellárt az estélyen, majd Schuschnigg megtartotta előadását. Az „európai szeltemséa eszméje" Mmdietnekelőtt megá lapította, hogy Ausztria politikája kizárólag osztrák politika, majd megcáfolta mindazokat a híreiket, amelyek bizonyos osztrák kül- és belpolitikai változásokról szólnak. Ezzel a nyilatkozatával elejét vette a HabsSCHUSCHNIGG OSZTRÁK KANCELLÁR ÉS HOPzA CSEHSZLOVÁK MINISZTERELNÖK A PRÁGAI AUTO-KLUB CSÜTÖRTÖK ESTI VACSORÁJÁN fele is ítélő és tájékozódó képességét. A becsületből majd nem marad egyéb, mint néhány elkoptatott, gyanús frázis, amit a század, jelszavainak lomtárából késői korok gyermeke ámulva halászhat ki s ha jobb lesz a közszellem, nagyobb lesz a hit az emberben és alacsonyabban jegyzik majd az eszmék börzéjén az aljasságot —> hát felhasználhat bizonyítéknak mellettünk: mégsem voltak olyan rosszak, mint a hírük. Az a becsület, amit patetikus szavakkal kell visszakövetelni, amit állandóan védelmezni kell ármánnyal és összeesküvéssel szemben, nem sokat ér. A becsület is olyan anyagból való, mint a női ártatlanság — ha sokat beszélnek róla, már nem makulátlan többé. Az a nézetünk, hogy a hangos és patetikus becsületkeresés helyett sokkal jobb módja a polgári becsület konzerválásának a szerénység, egyszerűség, korrektség. Ezek az urak, akik olyan meginditóan tudnak beszélni a közerkölcsről és tajté- kozva követelik vissza az elrabolt becsületüket, gyermekeik, hitvesük egészségére esküdöznek, a gyenge áldozat pózában szánalmat és megértést követelnek a maguk számára, amikor a becsület megvédelme- zésének egészen egyszerű, hogy ne mondjam, kispolgári módjai még nyitva álltak számukra, a hóditó pózában tetszelegtek önmaguk előtt és kicsinyesnek, szürkének tartották az alkalmazkodást elavult, öreges erkölcsi elvekhez. A század tempója nem engedi meg, hogy az ember mindent aprólékosan szemügyre vegyen, mielőtt nagy céljai felé utralendül. Mindent szabad az erősnek és ügyesnek — akkor még ez volt az erkölcsi devizájuk. Aztán, amikor baj van, egyszeribe felfedezik magukban a becsület elesett bajnokát, akit méltatlanság, sérelem ért s akit ez a bűnbak-kereső világ mindenáron meg akar bélyegezni. Ismerjük ezt az embertípust, amelyik a haszonból kétszer akar részesülni, a felelősségből egyszer sem. A mai, agyonpolitizált közélet hemzseg az ilyen alakoktól, akik szívesen meglapulnak a „nagy kereső" árnyékában s nem kutatják, hogy milyen utón került elő a rengeteg pénz, apró és nagyobb ajándék, amit ügyesen markukba csúsztat a haburg-kérdés minden további diszkussziójának is. Schuschnigg szerint Becs és Prága közös eszméért küzd, csupán módszereik különböznek. Az eszme Európa szellemisége és kultúrája, az emberi ideálok fejlődésének előmozd tása. Nem az országok nagysága és lakosságának száma döntő az eszméért való küzdelemben, hanem az az intenzitás, amellyel a küzdelem folyik. A kancellár idézte Bernes elnök legutóbbi expozéjának azt a nyilatkozatát, amelyben az akkori csehszlovák külügyminiázter kifejez-, hagy hisz Európában és államának európai küldetésében. Sohusohnigg megállapította, hogy ugyanezt mondhatja ö eil osztrák vonatkozásban. Ezután rendkívül meleg szavakkal emlékezett meg az oszt rák-csehszlovák kulturális közeledésről s a további közeledés őszinte ápolá- Msáról. Majd -áttért- előadásának -1 ég-fontosabb részére, a gazdasági problémák fejtegetésére. Politikámén es gazdasági egység Ma az egész világ tudja már, mondotta, hogy egyes népek jólétét nem lehet elszigetelni a többi nép jólététől s ezért az aularkia fogalmai hamisak. A gazdasági közeledés érdekében mindenekelőtt meg kell teremteni a bizalom légkörét. Részletesen elemezte az osztrák és a csehszlovák kereskedelmi viszony problémáit s vázolta a megoldás módjait. A kereskedelmi viszony történelmi visszapillantásában megemli- tette, hogy Ausztria, Csehszlovákia és Magyar- ország gazdasági egymásrautaltságára már a békeszerződésekkor tekintettel voltak és biztosították a preferenciái is alapon való kereskedelempolitikai kapcsolatokat a három állam között. Az öt évre szóló kedvezménnyel azonban akkor a helyzet következtében senki sem élt. A krízis bekövetkezésekor a középeurópai népek mBaMMBWiiiiiii'iiiiiiiiiiiiii nihil piai'm in busása zardőr, hanem amikor baj van, akkor senkiről és semmiről nem akarnak tudni s fel vannak háborodva, hogy az ügyészi kéz a becsületükben turkál. Ezek azok a nagy- hanguak, akik, mig a szerencse kereke felfelé lendül velük, azt hirdetik magukról, hogy nélkülük a világ kerekei rossz irányban forognának, „övék a gyönyör és tudás egésze", mint a költő mondja, hanem amikor kitör a botrány, akkor, mint Bonnaure képviselő, szivettépően üvöltik: „Magával sodort az örvény, adják vissza szabadságomat és becsületemet." Kevés alkalommal lehet olyan leleplező és őszinte lelki pucér- ságban látni a kor emberét, mint most, a Stavisky-pernek legeslegutolsó pillanatában, amikor felkészülünk a fináléra, mindenki a színre sereglik és elmondja a mon- dókáját. Ebben a kórusban otti zeng nemcsak a mai Franciaország, hanem az egész polgári világ néhány tanulságos refrénje — nem á-rt tehát kicsit megint odafigyelni. Nem lehetünk olyan messze a színhelytől, hogy magából a drámából ne lenne tanulni- valónk. _ Ma: Nagy rádió melléklet ^ 18 oldal ára Ke 1.20 bBLíIÍÍb J XV- évi 14 (3863) szám * Szombat • 1936 január 18 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- _ $ z e r k e s z t ő s é g ; P r á g a II., P a n s k á évre 76. havonta 26 Ké„ külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓi ÓS TUSZÍnSzkÓl mCLPUCirság n ^ * ' a d ó 11 * a l a félévre 226, negyedévre 114. havonta 38 Ki. • . ö prága II Panská ul.ee 12 II. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja cnprÖNYCIM HÍRLAP PRBHfl Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SQRQOflYCIM. HÍRLAP, PRflHfl,
