Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-16 / 12. (3861.) szám

*PRKGM-MAO^Aft-HlBLAP> 19345 Január 16, csütörtök. BE1 Szlovenszkón és Kárpátalján értékesíthetetlen készletek vannak s a vasút Romániából importál talpfát Prága, január 15. A csehszlovák áUamvásat egy ma érkezett kimutatás ezerint, novemberben G.62 millió korona értékben és 2004 tonna súly­ban 25.000 talpfát importált Romániából. A talp- fabehozatal híre az érdekeltek körében nagy fel­tűnést keltett 6 az érdekeltek rámutattak arra. hogy a külföldi talpfa behozatalát mi sem indokolja, mert Csehszlovákiában elegendő mennyiségű talpfa áll a vasut rendelkezésére. A talpfaimport az áldatlan talpfapanama követ­kezménye. A vasait presztizekérdéet csinál és hajthatatlanul ragaszkodik ahhoz az álláspont­jához, hogy mindaddig nem vesz árut a panama következtében -kompromittált 'kereskedőktől, amíg az affér nem nyer elintézést. Ezt az álláspontot azonban nem lehet helye­selnie annak, aki tisztában van azzal, hogy a külföldi talpfa Importja nemcsak a kereske­dőket károsítja meg, hanem elsősorban azo­kat a szlovenszkói és kárpátaljai famunkásokat akiik most. télviz idején, nem jutnak munkaalka­lomhoz és nem kereshetnek kenyeret. Nem csökkent az állami birtokok és erdészetek deficitle I Prága, január 15 Fried Róbert, ismert fakeres- I kedelmi szakember érdekes cikket irt az állami .2 birtokok ée erdészetek gazdálkodásáról. A Ná- í rodni Listyben megjelent cikk azzal a megálla- | pitáseal kezdődik, hogy I az áFami birtokok és erdészetek gazdaságában bevezetett uj kere kedelmi és Ipari politika nagy deficitet eredményezett s téves volt az a kiindulópont, amely az illeté- [ kos tényezőket rábirta arra hogy az állami bir- £ tokók és erdészetek gazdasági irányítását magán- I cégre bízza. A faértékesitő központ szint-én nem [ váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A foganatosított intézkedések nem csökken­tették a deficitet és nem szüntették meg a de-' ficit képződésének okát. ! A cikkíró annak a véleményének ad kifejezést. I hogy a parlament tagjainak bevonásával független szakemberekből uj testületet k:ll alakit;,, i s ez a testület ál'apitsa meg, hogy az állami gaz­dálkodás deficitjének mi a tulajdonképpeni oka. A cikkíró továbbá azt indítványozza, hogy szakemberekkel vizsgáltassák felül a faértéke- sitő központnak a Körner-céggel kötött szer­ződését és a faértékesitő központba független szakem­bereket hivasson be a kormány. A cikk végül a fűrészipar helyzetét ismerteti s azt kívánja, hogy az állam szüntesse be fűrészüzemeinek tevé­kenységét, mert az állami fűrészek veszteséggel dolgoznak és' tevékenységük folytán a magánfürészek tu­lajdonosait csak károsodás éri. (Életbelépett a német—cseh6z’ovák kereske- I delmi szerződés pótegyezménye.) A törvények és rendelőtök gyűjteményében 5. szám alatt megje­lent hirdetmény szerint a hangszerek vámmér- sókléséről szóló német—csehszlovák egyezmény, mint a két állam között kötött kereskedelmi szer­ződés pótegyezménye január 15-i hatállyal élet- belépett. A pótegyezményt tegnap Írták alá, (Tarlfális kedvezmény szlovenszkói és kárpát- ! aljai zöldség szállítására.) A vasutügyi miniszté- jf rium ma kiadott rendelet© értelmében a szloven­szkói és a kárpátaljai állomásokról gyorsáruként föladott és a köztársaság bármely állomására irá­nyított zöidségszállitmányok részére 20 százalékos j tarlfális kedvezményt ad a vasút. A rendelet pénteken lép életbe. (A kisipari árak minimalizálását kéri a prágai I kamara.) A prágai kereskedelmi és iparkamara 1 a kisipari árak minimalizálása tárgyában indit- [ ványt terjesztett a kormány elé. Az indítvány azt kívánja, hogy az ipartároulatok közgyűlésen | döntsenek a minimális árak kérdésében és a mi­nimális árakra vonatkozó határozatot kvalifikált ! többség szavazza meg. A határozatot az illeté- t kés kamara fölülbírálná és véleményezné. A m.i- I nimális árakat, melyek kötelező erővel bírnának I az ipartestttlet minden tagjára, a hatóság hir- | detné ki. (Nem devalválják a dinárt.) A jugoszláv kor­mány, amint ismeretes, 500 millió dinár értékű 1 kincstári jegyet bocsát ki. A hir nyomán egyes : külföldi piacokon az a hír terjedt el, hogy rö- f videsen devalválják a délszláv valutát. A deval- ; válás hírét a jugoszláv kormány erélyesen cá­folja. A cáfolat megállapítja, hogy a kincstári ' jegyek kibocsátásának célja a dinár árfolyama stabilitásának biztosítása. (Erősen emelkedett az angol külkereskedelem volumenje.) Londonból jelentik: A külkereskedel­mi forgalom 1935. évi adatai ma váltak ismere­tessé. A statisztikai hivatal jelentéséből megál­lapítható. hogy 1930 óta a külkereskedelmi for­galom olyan méreteket nem ért el, mint az előző esztendőben. A kivitel értéke az 1934. évi kimu­tatásban között adatokkal szemben 29.285 822 font­tal 425.921.343 fontra emelkedett. Ezzel egyide­jűén Anglia bevitelének értéke 756.936.175 fontra rúgott. Ez az Összeg 25,522.392 fonttal nagyobb az 1934. évi kimutatásban közölt összegnél. A re- export értéke 1935-ben 55,265.376 fontot tett ki, vagyis 4,022.629 fonttal többet, mint az előző esz­tendőben. Az angol külkereskedelmi mérleg 275 millió 749.356 fonttal passzív a passzívum azon­ban 1934-hez viszonyítva 8,435.459 fonttal kisebb (Négymillió francia állampolgár követel kár­talanítást a szovjettől.) Póriéból jelentik: Kö­rülbelül négymillióra tehető azoknak a francia átóamípoígá.roknaik a szánna akik a háború előtt orosz k ö 1 estme '.m letekbe fektették pénzüket. Most, hogy a kormány a szovjetnek nyújtandó kölcsön t -vével foglalkozik, ezek mind kártérítést követelnek, tekintetted arra, hogy a kötvények a kommunista forradalom kö­vetkeztében értéküket vesztették és hogy a ezovjetkormány semmit sem térített vissza ezek­ből a kölcsönösszegekből. A károsult, kötvény- tulajdonosokon kívül még mintegy 1500 francia áUanryppjjgáir követed ugyancsak kártadan'táM. Ezeket ugyanis a világháború ki tömése Oroszor­szágban érte, ahol mozgósították őket. (Rövidesen megjelenik az értékpapírok nostrifi- kálásáról szóló magyar rendelet) Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése: Bankkörőkben elter­jedt hírek szerint a kormány még ezen a héten ki­adja az értékpapírok nosztrifikálásáról szóló ren­deletet. A rendelet nemcsak záloglevelekre és kötvényekre, hanem a külföldi tőzsdéken jegyzett részvényekre is kiterjed. Beavatottak szerint a ren­delet célja a részvények visezaözönlésének megaka­dályozása. (Egységes nemzetközi gyümölcsbivitell szabá­lyok.) A római Nemzetközi Mezőgazdaság , Inté­zet javaslattal fordult a gyümölcstermelő és expói* táló államok kormányaihoz a gyümők* nemzetkö­zileg egységes kiviteli szabályainak megállapítása és szabályozása tárgyában. A javaslat ezerint egy­séges törzskönyvezett típusokat kellene megá'lapí­tani a gyümölcsökre e nemzetközi megállapodással kellene szabályozni a származási, elnevezési, osz­tályozási és pontozási kérdéseket. A gyümölcsfé­lék megjelölése és elnevezése állami felügyelet alá kerülne. (A francia frank szilárd.) A mai prágai de­vizapiacon nagyobb változások nem történtek. Brüsszel 0.25 és Stockholm 0.50 koronával lany­hult. A valutapiacon a francia frank 0.25 és a román lej 0.15 koronával megszilárdult, amíg a svájci frank 2, a lengyel zloty 1 és az angol font 0.125 koronával gyöngült. A magyar pengő­bankjegy árfolyama változatlanul stabil. (Hollandia leszállította a hivatalos kamatlá­bat.) Amszterdamból jelentik: A Holland Bank a leszámítolási kamatlábat január 16-i hatállyal 3K százalékról 3 százalékra leszállította. (Pozsonyból külőnvonat Indul a prágai minta- vásárra.) A pozsonyi vasutigazgatóság közlése szerint az idei tavaszi és őszi prágai mintavásárra Pozsonyból egy-egy külön vonat indul. (Csökkent a fizetésképtelenségek száma.) A sta­tisztikai hivatal jelentése szerint decemberben 69 csőd indult, amig az előző év azonos szakának ki­mutatása 83 csődnyitásról számol be. Szloven- szkón 18 és Kárpátalján 1 csőd volt, a többi csőd a történelmi országokra esett. A kényszeregyezsé­gek száma az 1934 decemberi kimutatásban közölt 152-ről 126-ra ment vissza. Szlovenszkón 17 és Kár­pátalján 1 kényszeregyezségi eljárás indult decem­berben. (Csőd;) Dombay Ede építész Nyílra, Csődtö­meggondnok dr. Barna Béla ügyvéd Nyitra. Az első tárgyalást január 80-án tartják a nyitrai kerületi bíróságon, A követeléseket február 10-ig lehet bejelenteni. (xx A Prágai Vásár kedvező kilátásai.) A I csehszlovákiai készárukivitel 1935-ben tapasz­talt föllendülése kedvező befolyással volt a leg­közelebbi Prágai Exportvásár előkészületeire. A csehszlovákiai speciális iparágak, tekintettel a várható jobb elhelyezési lehetőségekre, lényege­sen növelték kiállításaikat, aminek következté­ben több, mint 3000 kiállító részvételével szá­mítanak, ami rekordszámot jelent. A Tavaszi Vásárt, tekintettel nagy exportjelentőségére, időpontilag ismét a lipcsei vásárhoz csatolták s 1936 március 6-tól 15-ig terjedő időben rende­zik meg. A Prágai Vásár az utóbbi évek folya­mán a csehszlovák külkereskedelem fontos té­nyezőjévé fejlődött s legközelebbi megrendezé­sétől, a kiállítók és a külföldi érdeklődők szá­mának növekedése folytán, további fejlődését várják. Németország került első helyre Magyarország külkereskedelmi forgalmában Budapest, január 15. A statisztikai hivatal jelen­tése szerint Magyarország decemberi külkereske­delmi forgalma 4 millió pengős kiviteli többlettel zárult. A behozatal értéke 48.3 milliót és a kivi­telé 52.3 millió pengőt tett, A decemberi adatok közzétételével mo6t már megállapítható az egész 1935. évi külkereskedelmi forgalom mérlege. A kiviteli többlet az elmúlt esztendőben 60.4 mil­lió pengő volt, a megelőző évben pedig 59.3 mil­lió pengő, tulajdonképpen tehát fánk ll miliő pengős aktivum emelkedés jelentkezik, ugyanek­kor pedig az összforgalom értéke 756.6 millió pengőről 857.1 millióra növekedett. Kétségtelen, hegy a gyengébb mezőgazdasági ter­més következtében előállott takarmányhiány volt a legsúlyosabb akadálya annak, hogy az 1935. eszten­dő külkereskedelmi mérlege Magyarország javára régóta nem látott, kedvező eredménnyel záruljon A* őszi hónapokban szükségessé vált takarmány- behozatal lerontotta a mérleg kedvező alakulá­sát, ennek ellenére mégis biztató képet mutat az 1935. évi külkereskedelmi mérleg. A fontosabb országok közül csak Romániával, Jugoszláviával és Hollandiával passzív Magyarország külkereskedelmi mérlege 28, 13, illetve 4 millió pengő erejéig. Ezt a passzivitást is főleg a jelentős nyersanyag importérdek (őszi tengeribehozatal) magyarázza. Minden más viszonylatban aktiv volt a magyar külkereskedelem; Olaszország felé 31, Németország felé 19, Nagy-Bri- tannia felé 17, Ausztria felé 10, Svájc ée Francia- ország felé 6—6 millió pengő többlettel zárult a mérleg. Különösen a német és brit aktivitás emel­kedése jellemzi az 1935. évi magyar gazdaságpoli­tikai erőfeszítések eredménye&ségét. A kivitelnek az egyes rendeltetési országok között való megoszlásában a múlttal szemben jelentős el­térések mutatkoznak. Az 1935. év első Magyarország gazdasági törté­netében, amikor nem Ausztria, hanem Németor­szág foglalja el a Vezetökelyet a magyar piacok között. Németországba irányult ugyanié a kivitel 23.8 százaléka, (109 millió pengő), Ausztriába pedig csak 18.9 százaléka (86 millió pengő) A harmadik he­lyen Olaszország áll 13.3 százalékkal (60 millió pengő), a negyedik helyen Anglia 8.2 százalékkal 137 millió pengő) s azután Románia, Csebszlovásia, Svájc, Jugoszlávia és Franciaország következnek sorrendben. A behozatalban ugyancsak Németország áll első helyen (9Ö millió pengő, 22.6 százalék) és Ausztria a má­sodig helyen f76 millió pengő, 19 százalék), de a további sorrend már lényegesen eltér a kivitel megoszlását ól. A harmadik helyen ugyanis Romá­nia, majd Jugoszlávia, Olaszország, Nagy-Britannia, Csehszlovákia ée Svájc következnek. A szomszédországok a kivitelnek 31 ssázalékát veszik fel s a behozatalnak 43.5 százalékát szállít­ják Magyarországnak. Ami közelebbről a magyar-osztrák áruforgalmat il­leti, a behozatal és a kivitel 100:114 arányban ál­lottak egymással, Magyarország tehát még m'ndig messze elmaradt a szerződésben előirt 100:150 aránytól, noha 1934 óta a helyzet valamelyest két­ségtelenül javult. A magyar külkereskedelmi mérleg 1935. évi ada­tai kétségtelen konjunktúra javulásra mutatnak. ÉRTÉKTŐZSDE Prága barátságos Prága, január 15. (Pragoradio.) A nem­zetközi pénzpiacokon mutatkozó valutám bizonytalanság hatásaként az értéktőzsde mai forgalmában mérsékelten szilárd irány­zat jött létre. Néhány papír aránylag jelen­tős mértékben megszilárdult. Az irányzat kialakulásának folyamatát belföldi vonatko­zású gazdasági jelentések is befolyásolták. A tőzsdeközönség élénk érdeklődéssel várja Schuschnigg osztrák kancellár prágai útját és az utazáshoz különböző kommentárokat fűz. A tőzsdén elterjedt nézet szerint az osztrák államférfi prágai útja nagy mérték­ben hozzájárulhat az osztrák—csehszlovák gazdasági kapcsolatok kimélyitéséhez. A tőzsdeközönség a bizakodó hangulat és a barátságos irányzat ellenére kissé tartózko­dó magatartást tanüsit. Drágultak: Bánya és Kohó 20, Cseh Ke­reskedelmi 40, Cseh Cukor 5, Budweisi Sör 41, Cseh-Morva Gépgyár 30, Heinrichsthali Papír 5, Kábel 2, Karborundum 4, Kőnigs- hofi Cement 20. Schönprieseni Cukor 4, Rézmüvek 5, Brüxi Szén 10, Nestomitzi 15, Olleschaui Papír 4. Orion 3, Poldi 2, Rakó 2, Ringhoffer 24. Egyesült Gyapjú 3.50. Zettlítzi Kaolin 25, Sellier 5, régi Északi Vasut 15, Schoeller 23, Csehszlovák Solo 3, Aussigi Vegyi 14, Aussigi Finomító 20, Walter 24, Nyugatcseh Szén 3 és Skoda 4 koronával. Olcsóbbodtak: Csehszlovák Nemzeti Bank 38 és Prágai Vas 7 koronával, A beruházó értékek piacán tartott irány­u zat uralkodott: a munkakölcsön árfolyama 5 és a 4 százalékos pótjáradék árfolyama 10 fillérrel javult. Nemhivatalos kuliszban a Pozsonyi Mag­nezit 17.50. a Rossitzi 8, a Zsolnai Cellulózé 7, a Bolgár Cukor 4 és a Dráva 4 koroná­val javult, amig a Cseh Fegyvergyár árfo­lyama 5 koronával visszament. A nemhiva­talos kulisz beruházó értékeinek piacán egy­séges irányzat nem jött létre: %z osztrák C. C. járadék és a frankra szóló S>.oda-obligá- ció árfolyama 2.50—2.50 koronával emelke*- dett. de ezzel szemben a magyar C. C. jára­dék árfolyama 0.50 koronával gyenült. A bankrészvények magánforgalmi piacán a Zsivnó újabb 5 koronás árfolyamnyere­ségre tett szert. A magánlömbardkölcsönök kamatlába nem változott. BUDAPEST BIZAKODÓ Budapest, január 15. A forgalom élénk ütem­ben 'és barátságos irányzat mellett kezdődött. Nagy érdeklődés főképpen speciális értékek iránt mutatkozott. Az érdeklődés előterében Magyar Általános Szén, Urikányl, Magyar Szón és Naeici állt Ezek a papírok aránylag jelentős árfolyam­nyereségre tettek szert. A tőzsdeidő későbbi fo­lyamán a forgalom üteme lanyhult ée az irányzat bizakodóvá változott. A följavult árfolyamok tar­tottaknak bizonyultak. A forgalom barátságos záróirányzat mellett ért véget. A ezilárdkamato- zásu értékek piacán nagyobb érdeklődés nem mutatkozott, és a beruházó értékek árfolyama lemorzsolódott. BÉCS NYUGODT. Bécs, január 15. Barátságos Irányzat ée nyu­godt hangulat .jellemezte az értéktőzsde mai nap­ját. Érdeklődés főképpen osztrák ipari értékek iránt mutatkozott. Kuliszban .már nyiláé után megszilárdult a forgalomba került papírok árfo­lyama s a tőzsdéidé későbbi folyamán a barátsá­gos irányzat a korlátban is megnyilvánult. A csehszlovákiai ée á magyar értékek piacán a for­galom lanyha irányzat mellett kezdődött, de a tőz&deidő második felében bizakodó hangulat lett úrrá ezeken az értékpiacokon. A ezilárdkamato- zásu értékek közül a söhíllingköLcsönök árfo­lyama jóltartott irányzatra vall BERLIN BARÁTSÁGOS. Berlin, jan. 15. Mérsékelt forgalom ée barátságos irányzat jellemezte az értéktőzsde mai napját. Kuliszban fedező vásárlások voltak, mire a forga­lomba került értékek árfolyama mérsékeltei, megszilárdult. Amszterdami kedvező jelentések nyomán néhány villamoseági papír iránt fokozott kereslet volt. ÁRUTŐZSDE-f Cukorpiac. A mai prágai cukorpiacon tar­tott Irányzat mellett a következő árakat jegyez­ték: Nyerscukor azonnali szállításra ab Auesig loko 61.50—62 korona­+ Húspiac, A mai prágai buopiacon közepes forgalom mellett a következő árakat érték el: birka 6—9, vidéken vágott belföldi borjú 8—9.50, gyöngeminőségü áru 7.50, Prágában vágott bel­föld,! borjú 8.50—10. vidéken vágott belföldi ser­tés 10—10.40, gyöhgeminősógü áru 9—9.50, Prá­gában vágott ■'belföldi eertés 10.25—11, bakony- sertée 8.50—9, ezalonna 9.50—10.25 korona.-f- Marhahusárak. A mai prágai húspiacon a következő marhabneárakat fizették: ökör eleje 7.50—11.75, hátulja 8—12.50, bika 8—8.30, tehén eleje 6-50—8, hátulja 7.50—9, növendékmarh* 7.30—7.80 korona. Mit kapunk a valutákért ? Prága, január 15, Ke 100 pengőért •••.•*» 473.50 100 schillingért ....................... 471.50 10 0 zlotyért .........................., 457.50 10 0 lejért ................................ 13.10 10 0 márkáért........................... 668.— 10 0 ezüstmárkáért , 9 . , . 735.— 100 dinárért ....... 53.925 100 svájci frankért . , . , , 78530 100 francia frankért.................. 159.45 10 O Belgáért ....... 407.— 100 líráért ........ 169.40 100 holland forintért .... 1632.— 1 amerikai dollárért .... 24.— 1 angol fontért ...... 119.75 Mit fizetőnk a valutákért? __ Prága, január 15. Ke 100 pengőért ........................... 476.50 100 schillingért ...... 474.50 100 zlotyért ....... 460.50 110 lejért . . ...................... 13.40 10 0 márkáért ....... 672.— 100 ezüstmárkáért ..... 745.— 100 dinárért ....... 54.325 100 svájci frankért.. 788.50 10 0 francia frankért.. 160i05 10 0 Belgáért ........................... 409.— 100 líráért................ 170.6O 100 holland forintért ..... 1638.­1 amerikai dollárért .... 24.20 1 angol fontért 120.75

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents