Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-16 / 12. (3861.) szám

1936 január 16, csütörtök*

mán

ra^r?ATMA<AARmniiar>

A nemzeti bölcső legendája

Tizenkét debreceni diák elindul valóra váltani

Körösi Csorna Sándor nagy álmát

A debreceni ázsiai expedíció'* öt éves útra indul, hogy felkutassa a magyarok őshazáját

Debrecen, január 15. A debreceni egyetemi ifjueág egy lelkes csoportja elhatározta, hogy Körösi Csorna Sándor nyomán tudományos expedíciót indít Ázsiába a magyarok őshazájának fölkutatására. Az expedícióban valamennyi tudományos ág képviselteti magát, egyelőre még orvost és csillagászt keresnek, egyébként már készen áll az érdekes expedíció terve. Tizenkét lelkes magyar fiatalember vállalkozott arra, hogy fölkutatja a magyar őshazát.

„A debreceni ázsiai expedíció" öt év alatt akarja az érdekes vállalkozást lebonyolítani. A költségeket sajátmaguk akarják előteremteni, még pedig olymódon, hogy útközben magyar dalkoncerteket tartanának s a befolyt jövedelmet vállalkozásuk finanszírozására fordítanák. A rendkívül érdekes vállalkozás elé nagy érdeklődéssel tekint a magyar közvélemény.

Körösi Csorna Sándor; mint ismeretes. 1784-ben született mint szegény katonaszülők gyermeke és csak pártfogói segítségével végezhette el a göttingeni egyetemet. Eichhorntól hallott először a magyarok ázsiai történetéről és vándorlásairól és elhatározta, hogy a magyar Írókat fogja tanulmányozni, hogy megfelelő források birtokába jusson. 1819-ben Németországból vissza- jövet már elhatározta, hogy ázsiai útjára elindul. Először Oroszországon keresztül szándékozott behatolni Kina felső részébe azon az utón. amelyen át a magyar ősök kijöttek Ázsiából. Később azonban tervét megváltoztatta és Bulgárián és Rumélián keresztül behatolt Kisázsiába. Bagdadon át irtózatos szenvedések és nélkülözések közepette érkezett meg Perzsia fővárosába, Teheránba, ahol megtanult perzsául és angolul. Későbbi utján az angol konzulátus anyagi támogatását élvezte. Ezzel a segítséggel vette útját Tibet felé, ahova néhány tibeti szó magyaros hangzása csábította. 1821 tavaszán Örménynek öltözve Boghará- ba, majd 1822 január 6-án Kabulba érkezett. Francia tudósok társaságában bejárta egész Tibetet és a Himalája völgyeit. Körösi Csorna Sándor tibeti tartózkodását homály takarja, de valószínű, hogy buddha-zárdák- ban szenvedések és nélkülözések között dolgozott, összeirt mintegy 40.000 tibeti szót és angol nyelven elkészítette az első tibeti nye 'tant és szótárt. Később Kalkuttában' tűnt fel, ahol hosszabb ideig tartózkodott és értékes tudományos működést fejtett ki, de 1835-ben, miután megtanulta a szán- szkrit nyelvet, elhagyta Kalkuttát s 1836 tavaszától kezdve ismét a Himalája tövében, bennszülöttek kunyhóiban töltötte életét

egészen 1837-ig, amikor elhatározta, hogy történeti kutatásait más irányban fogja folytatni.

Akkori meggyőződése szerint ugyanis a dzsungar nevű nép, amely Lasszától északkeletre Kina határán lakik, lett volna az a nép, amelyben végre a magyarok rokonait s az ősök ivadékait föltalálhatja. Ezen a nyomon indult el, de müvét nem fejezhette be, mert 1842-ben Dardzsilingben meghalt.

A debreceni fiatalok most Körösi Csorna Sándor torzóban maradt müvét akarják a modern tudomány eszközeivel és a közben száz év alatt szerzett tapasztalatok értékesítésével befejezni.

SzroMÁz-KönVyKabTURA

A budapesti sajtó nagy elismeréssel fogadja a szlovenszkói magyar Írókat

Beszámolók Jankovics, Szombaihy, Darhó, Tamás és Szenes Piroska könyveiről

GRETA GARBÓ ÉNMÁSA,

Chris Meeke Mária amerikai filmszinésznő, akit gyakran bíznak meg Hollywoodban Garbó helyettesítésével.

Budapest, január 15. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A budapesti sajtó nagy lelkesedéssel karolja fel a szlovenszkói magyar irók ügyét és a lapok kivétel nélkül megállapítják, hogy a Franklin Társulat eddigi öt szlovenszkói magyar regénye az egyetemes irodalom rendkívüli gazdagítását jelenti. A Nemzeti Újság múlt vasárnapi számában például a következőket Írja:

— Eddig igen keveset tudtunk a szlovenszkói magyar irodalomról. Egy-egy szórványosan megjelent könyv, igen szép folyóirat, a Magyar írás, adott olykor életjelt a szlovenszkói magyar irodalmi törekvésekről. Most annál nagyobb meglepetés, hogy a szlovenszkói magyar irodalom egyszerre egész sorozattal jelentkezik. Van regény és novella vegyest ebben a sorozatban, csak egy nincs: érdektelen és jelentéktelen könyv. Csupa tehetséges irás, amelyre fel kell figyelni. A szlovenszkói magyar irodalom még nem tart ott, ahol az erdélyi, de olyan széttagoltságban, mint aminőben ezek az irók élnek, ez is bámulatos teljesítmény.

Az egyes könyvekről igy írnak:

— „Hangok a távolból* *, ez a cime Jankovics Marcell kötetének. A kötet novellákat tartalmaz. A szó szigorú értelmében útirajzokat, de Jankovics nem tartja magát szigorúan a műfaj kereteihez. A kétségtelenül festői tollal, gazdag impresszionizmussal készült útirajzba szövi be mindig a novellát. Viszont az útirajz-keret frissessége mindig a legközvetlenebb élmény bensőséges erejét adja magának a novellának is. Nagyon változatosak a szinterek, ahol Jankovics novellái lejátszódnak. A szerző bebarangolja egész Európát. Az egyes tájak hangulatát a jó ■festő hűségével és elevenségével varázsolja elénk.

Egy azonban állandó valamennyi rajzában: az érzés melegsége, az emberiesség megrendült mélysége, valamilyen olyan résztvevő lirizmus, amely feltétlenül szivenragadja az olvasót. Jankovics Marcell könyve színes és érdekes hangszerelésü. A dolgok megfogásában van nála valami Axel Munthe rendkívül divatos impresszionizmusából.

— Szombathy Viktor „Zöld hegyek balladája" cimü regénye inkább mulattató, kedves, derűs olvasmány, bár a korrajzi háttérből a szlovenszkói magyar városka életéből is ad legalább vázlatos képet. A mese igen elevenen perdül.

A kerekded mesén kívül igen sikerült az egyes alakok rajza s nagy vonzóereje lesz a könyvnek a könnyedíinom humor is.

— Tamás Mihály „Két part közt fut a viz" cimü regénye egy szomorú, nehéz korszak tragikus bőségü rajza. A két part szimbóluma: a forradalmak ziláltságából lassan talpra álló országok. A két part között mintegy a halál vigasztalan folyamában kavarognak, sodródnak mindkét részről a sorsok, a kiapadhatatlan könnyek.

Ebben a drámai erővel megformált keretben játszódik le a regény hősének története. Tamás regénye erős realizmus drámaiságával elénk vetített korképet ad. Monadnivalójának letompitottsága csak fokozza az izgalmas feszültséget.

— Szenes Piroska „Egyszer élünk" cimü uj regénye egy fiatal orvostanhallgatónőnek napló formájában megirt története. Lényegében a szerelem a regény főtárgya, amelynek festésére a szerzőnek igazán bensőséges, közvetlen lirája van, bár sokszor kellemetlenül fűszerezi valami nyers, sőt nyegléskedő szókimondásu érzékiség fűszerével.

A regény kiváló Írói képességről tesz tanúságot.

— Darkó István regénye az „Égő csipkebokor" talán az egyetlen olyan regénye a sorozatnak, amely égető mai problémát vet fel és ez ad neki különös érdekességet. Sőt a problémába több megoldásra váró kérdés is belekapcsolódik és talán ez a magyarázata, hogy csak felveti, megmutatja a problémákat, az érdekes ütközőpontokat, de a megoldásig nem jut el. Megvan itt a felvetődő nemzedék problémája, a vagyonos parasztréteg és az erősebb politikai érvényesülés kérdése, az egész teleágyazva a szlovenszkói magyar kisebbségi kérdés átfogó problémájába, amelybe mellékesen beleszövődik a magyar-szlovák megértés lehetősége is. Természetes, hogy aki ennyit markol, végül nem fog alaposan mindent, de Darkónak az is érdeme, hogy

igen sok problémát meglátott és hogy igen színes, eredeti, ha nem is túlságosan rokonszenves alakot rajzolt regénye hősében.

Eszes, vagyonos, túlfűtött ambíciójú palóclegény ez a hős, akiben sok jóakarat mellett sok a beteges urhatnámság és a vak hiszékenység is. Ez a kettő hajszolja romlásba. Szerelmi csalódások közt kallódik és a gőgös nagyralátás anyagilag töri le. Igaz, hogy hiba van abban a magasabb társadalmi osztályban is, amely tradicionális elfogultságával zárkózik el előle.

A mese maga igen fordulatos és gazdag folyásában sok eredeti uj típust cs helyzetet mutat meg Szlovenszkó magyarságának életében.

(*) A nemzetközi rádióuniö konferenciája Parisban. Párisból jelentik: Ez év február havában üli össze a nemzetközi rádiótársaságok uniója Párisban. A konferencia főcélja a tengerentúli rádióállomásokkal való kapcsolatok kimélyitése és a kölcsönös átvitel racionalizálása. Az eddig fennálló kapcsolatok ugyanis csak alkalmi jellegűek voltak és igy a párisi konferenciától ez irányban sokat várnak.

(*) Zilahy Lajos sikere Rigában. A rigai nemzeti színházban szombaton mutatták be Zilahy Lajos „Az utolsó szerep" cimü darabját. A bemutató előadáson megjelent az állam elnöke is a kormány tagjaival. A darabot a zsúfolt nézőtér igen nagy tetszéssel fogadta. Az egész lett sajtó a legnagyobb dicséret hangján emlékszik meg a magyar darabról és a szerzőről.

(*) Színházi szenzáció Londonban: Bergner lemondott. Londonból jelentik: Egy esztendeje hirdetik Londonban Sir James Barrie uj darabjának előkészületeit Elisabeth Bergnerrel a főszerepben. Barrie „Dávid és Góliáth" címmel egyenesen a művésznő számára irt darabot és Bergner a bibliai Dávid szerepét vállalta benne. Február 15-től bérelték ki a vállalkozók a His Majestys Theatret és ott akarták bemutatni a darabot, amely szenzációnak ígérkezett. Most úgyszólván közvetlenül a vidéki bemutató előtt Elisabeth Bergner férje bejelentette, hogy felesége hirtelen megbetegedett és a szerepet nem vállalhatja. Londoni lapok terjedelmes cikkekben fogalkoznak ezzel az eseménnyel. A világhírű színésznő jelenleg férje rendezésével az „Ahogy tetszik" cimü Shakespeare-darab után készült filmben szerepel. Cochran, a világhírű rendező egy nyilatkozatában annak a reményének ad kifeje: ést, hogy Bergner betegsége múló jellegű, de a sorok között arra is lehet következtetni, hogy a művésznőnek a darab vagy a szerep nem tetszik. A hirtelen lemondás igen nagy hullámokat vert a londoni színházi világban és a sajtóban.

A Kazinczy Társaság

nagysikerű Liszt Ferenc hangversenye

Kassa, január 15. (Kassai szörkeeztőségünktől.) Kassa zenekedvelő társsadnlma és a magyar kultúráiét vezetői szép hangverseny kenetében ünnepeliték Liszt Ferenc emlékezetét, A Schalkház nagyterme zsúfolásig megtelt. A hangverseny külsőségekben is fényes volit, de kitűnt műsorának gazdagságával és művészt nívójával is.

Gönczy Gábor, a Kazinczy Társáéiig a.lelnöke szép emlékbeszédben méltatta Lisztet. Utána Mikisa Tárás, a híres zongoraművész szerepelt, ő volt az emlékünnepély fénypontja. Mint Lisz,t- imtorpretátor páratlanul hat. Mik sa Táras huszonegy éves, Béosben elnyerte a Bösendor- fer-dijart és azóta a külföldön ig >n nagy sikerei voltak. A fiatal művész játékával a közönség nem tudott betelni és mind újabb ráadásokat kért. A véget nem érő tapsokat Liszt egy rapszódiájának mesteri interpretálásával köszönte meg.

Az emlékünnep másik kiváló szereplője Kora- hauser Anni volt. aki ének müvóezie tével teljesen meghódította a közönséget. Liszt-dalokat adott elő, hangja szépen csengett és énekkultu- rája pompásnak bizonyult. F. Spiegel Manyi zongoraművésznő játéka szintén nagy el'eme- rést érdemel. Az esten megjelent Kassa város magyarságának ezine-java. A Liszt-est volt a Kazinczy Társaságnak ez évi második ilyen nagyszabású rendezése és a nagy siker Gömötry Jánosnak, a Társaság főtitkárának az érdeme.

(*) Esterházy Ferenc gróf uj operát irt. Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: Gróf Esterházy Ferenc ma nyújtotta be az Operaház igazgatójának Fóti Jánossal közösen szerzett operáját. Az operát a legközelebbi hetekben mutatják be.

(*) Az „Okos mama" szereposztása. A budapesti Hunnia filmgyárban megkezdték az „Okos mama" felvételeit. A műterem szenzációja Kosáry Enimi szereplése, akinek ez első filmszerepe. Mártonffy Emil vezetésével indultak meg a fölvételek. Fedák Sári híres szerepét Kosáiry Emma énekli és a próba- felvételek kitünően sikerültek. Mellette Kontár Júlia, Kabes Gyula, Töras Jenő, Salamon Béla és Dénes György kaptak fontos szerepeket. — A következő magyar film újdonság Heltai Jenő, „Jaguár" cimü müvéből készül. Gaál, „Az uj föltdesur" rendezőije, akarja megcsinálni ezt a Heltai-filmet.

(*) „Szovjetoroszország dolgozik". Ilyen címmel rendkívül érdekes rádiómontázst mutatott be magyar nyelven a kassai rádióállomás a szovjetkormány ipari, mezőgazdasági és kulturális téren kifejtett munkáájról. Az előadást valószinü- ’eg meg fogják ismételni.

(*) Rövid filmhirek. Gaál Franciska két tervbevett filmjét nem kés-ziti el az llniversal, hanem kifizette Gaál Francit és a bécsi gyártást befejezte. — Négyszázötven amerikai filmkritikus véleménye szerint a múlt évi legjobb filmek a következők voltak: Copperfield Dávid, A hindu lándzsás, Nyomorultak, Ruggles of Red Gap és a Broadway-melodie, de a legjobb filmnek az Anna Kareninát tartják. — Frantisek Langer nagysikerű darabjából, a „Lovas őrjárat"-ból egy prágai filmgyár filmet készít. — „Ave Maria" címmel uj filmet forgat a tavasszal egy prágai gyár, — Clark Gabié, akinek házassága nem volt boldog, válik. Nem igazak azok a hírek, hogy Clark Gabié újra megnősül. — A prágai filmszövegkönyv-verseny február 15-én ér véget. Eddig csak hatvan munka érkezett be és ezek legtöbbje használhatatlan. — A velszí herceg megjelent a „Broadway-Melodie 1936" cimü nagy amerikai slágerfilm londoni bemutatóján. — Franciaországban az elmúlt évben csak egyetlen csehszlovák filmet mutattak be, ezenkívül 115 francia, 195 amerikai és 38 német film került bemutatásra. — Európai regényeket fil- mesitenek most az amerikai gyárak. A Fox filmgyár Karin Michaelis „A szent hazugság" cimü regényét filmesiti és ezenkívül Josef Rothnak egy regényéből is film készül.

A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN:

Ceütőrtök: Történnek még csodák.

AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁ R O SI:

Szerda—csütörtök:

Viva Villa. (Wallace Beery.)

Péntek—szombat—vasárnap:

A 4 Yz muskétás. Vígjáték.

Hétfő—kedd—szerda:

Az uj Gulliver.

B1 O R A DI O:

Szerda—csütörtök:

Kracmerka, (Ant. NedoSínská.}

Péntek—szombat:

Viva Villa. (Wallace Beery.)

Vasárnap—hétfő—kedd:

A kolorádói serif.

A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Az uj rokon. (Magyar film.)

A KASSAI riVOLl-MOz.GÓ MŰSORA: Mazurka. (Pola NegriyeL),

9