Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-16 / 12. (3861.) szám

6 'pragai-A^ag^arhirJíAP 1936 janoár 16, csütörtök* — KORMANYVALTOZAS A DOBSINAI IZR. HITKÖZSÉGBEN. Tudósítónk jelenti: A Pelső- cön alakult uj anyakönyvi hivatal kebelében fölmerült nézőbe!térések lemondásra kényszeri- tetbék a dob&inai izraelita hitközség vezetősé­gét, A hitközség Rótih Béla elnökletével rendki- vüli közgyűlésit tartott, amelyen a vezetőség bejelentette lemondását. A közgyűlés egyhangú­lag jegyzőkönyvi köszönetét szavazott Róth Bélának, aki minden idejét a hitközség felvirá­goztatásának szentelte. Ezártán megejtették a választásokat. Az elnöki széket a közgyűlés egyhangú akaratából Katz Vilmos foglalta el. Az uj vezetőség tagjai: Aliéinak Gneschler Mik­sa, gondnok Girossniaun Ernő, pénztárnak Lede- rer Páll, jegyző Lévai Jenő. Választmányi ta­gak: Dr. Alitstock Artúr, Frisohmann Be mát, Hirsch Ernő, Katz Henrik, Róth Béla. Póttagok: Cirnent. Márkusz és Simon Jenő. Számvizsgáló bizottság: Bruckner Árpád és Trattner Sándor. Adókivető bizottság: Gnesohler József, Trattner Zsigmond, HLnech Emö és Frisehmann Bernát. — SIKLÓT ÉPÍTENEK A TIHANYI HEGY­RE. Tihanyiból jelentik: Ismeretes, hogy a tihanyi hegyre vezető ut nagyon meredek, pedig különösen a nyár folyamán igen nagy számai idegen keresi föl ezt a kiránduló­helyet. Most elhatározták, hogy személyszállí­tó siklót építenek a hegyre. — PRAVOSZLÁV „CSODA" EGY SÁROSI FA­LUBAN. Eperjesi tudásitónk jelenti: Néhány nap óta „csoda" tartja izgalomban a Felsovizközi kör­nyék falvak lakosságát. Miterkó Anna biharói asz- szonv fát szedett az erdőben, amikor otthon az egyik nagyobb fahasábra rásujtott fejszéjével, a fa­tömb közepén szabályszerűen kettévált e az asz- ezony nagy álmélkodással látta, hogy a fáb~n ey szépen kifaragott szabályos pravoszláv kereszt ékeskedik. Az érdekes leletnek természetesen az egész kőrnyép népe csodájára járt. A csoda magya­rázata valószínűig az, hogy évekkel ezelőtt egy fiatal fatörzsbe beégették a pravoszláv keresztet, a fejlődő fa azután benőtte a vésetet és most, ami­kor Miterkó Anna fejszével rásujtott a fahasábra, azon a helyen, ahol az égetés történt, természete­sen kettévált s igy került napfényre a kereszt. — „NEM HAJLOTT A SZÉP SZÓRA, MEG KEL­LETT SZURKÁLNI‘‘. Komáromi tudósítónk jelenti telefonon: Imely községben Szedlák Imre, Risavy Pál és Bö'jtös József községi biró együtt borozhat­tak. Társaságukban volt Paluska Jónás is, aki csz- ezeveszett Risayval. A borozgatásból verekedés lett, a verekedésből bírósági bűnügy. Az ügyészi vádirat szerint Paluskának orrát .Risavy beverte égy karóval, Bojtos pedig ászigli villával szúrt be­le Paluska hátába. Majd, hazafelé menet Szedlák tovább ütötte Paluekáts egy karóval eltörte Fa­lusba balkarját. A bíróság előtt Szedlák beismerte tettét, de azzal védekezett, hogy Paluska az apósát, Risavyt bántalmazta. Különös dolgok derültei ki a tárgyaláson: Paluska fellökte ivócim bóráit s a ha­sukon táncolt, Risavyt úgy taposta, mint a káposz­tát. „Paluska a szép szóra nem hajlott, azért kény­telenek voltak megszurkálni őt" — hangzott a vallomás. A tanuk vallomásai alapján csak Szedlá- kot mondotta ki a bíróság bűnösnek g háromhavi fogházra ítélte. Sokoldalú szervező munkát végzett a múlt évben a magyar nemzeti párt pozsonyi szervezete Prága, január 15. A magyar nemzeti párt pozso­nyi helyi szervezete és főtitkársága terjedelmes jelentésben számol be a múlt év folyamán végzett miunkájáról. A jelentésből a következőket emel­jük ki: A pozsonyi szervezet, illetőleg főtitkárság iro­dája olyannyira túl van halmozva a munkától, hogy csupán a legnagyobb nehézségekkel képes felada­tát ellátni. A pozsonyi szervezet tagjai részéve he- tenkint ingyenes jogi tanácsadást nyújt, midőn is a párt jogászai állnak rendelkezésre. A panaszfel­vételt a hét bizonyos napjára tűzték ki, egyébként Holota János dT. nemzetgyűlési képviselő havon- kint egyszer ugyancsak panasznapot tart Pozsony­ban. A pozsonyi szervezet keretébe tartozó munkás­szakosztály erős, hogy bármely más párt hasonló tömörülésével összehasonlítva is elsőrendű erőté­nyezőt jelent. A magyar munkásság az utóbbi évek­ben minden várakozást felülmúló nagy tömegekben lépett a magyar nemzeti párt kötelékébe. A magyar nemzeti párt női szakosztálya tagjai meglátogatják a beteg munkást vagy annak családtagjait, kekő esetben ingyenes orvosi segítségről és a lehetőség­hez képest ott, ahol nagy a szükség, élelmiszer- segitségről is gondoskodnak. Szociális munkánk legkimagaslóbb eredménye a karácsonyi segélyak­cióban tükröződött vissza, mely alakalommal a po­zsonyi, ligetfalusi, dornkappeli, zabosj, auüesli es föróvi ínséges magyar munkanélküliek közül 170 család, illetőleg 500 gyermek jutott élelmiszeres csomaghoz, illetőleg ruhaneműhöz és cipőhöz. A munkaadókhoz intézett sajtófelhivások, személyes közbenjárások következtében ugyancsak gyakori eredmény elkönyvelése vált lehetővé a munkanél­küli magyarok elhelyezése ügyében. Az elmúlt év folyamán szervezetünk a magyar munkásság részére ház- és telekaboiót kezdemé­nyezett. A magyar nemzeti párt pozsonyi irodája az álta­lános tanácsadáson, közbenjárásokon kívül intézi az adó- és útlevél ügyeket, illetőségi, állampolgársági, nyugdíj és egyéb eljárásokat. Szervezetünk a leg­teljesebb mértékben támogatja a magyar kulturá­lis alakulatokat és ezek célkitűzéseit. Pozsonyi helyi6zervezetünk elnöke és egyúttal pártunk országos képviseleti tagja Zabos villamo­sításáért és az ott sürgősen bevezetendő közbiz­tonsági szolgálat létesítéséért, továbbá mind Za­bos, mind Auli--s!, Ligetfalu, Dornkappel és Főrév községekben munkalehetőségek nyújtásáért meg­tette a szükséges lépéseket és. állandóan szorgal­mazza. f­A pozsonyi főtitkárság illetékességébe tartozó felsőcsallóközi körzet részünkről való erős és min­taszerű megszervezése a magyar nemzeti gondolat átfogó fölényü diadalát jelenti. Pártink titkárai Somorján és Püspökin hetenként panasz- és tanács­adó napot, Kontsek György képviselőnk pedig havonta Dunaszerdahelyen tart pártnapot. Diliinger feljelentő le hazamenekül szüleihez Temesvárra Fél a gangsztereh bosszújától Budapest, január 15. (Budapesti szerkesztő­ségünk t&iefonjelöntése.) „A Mai Nap" ciimü <Ié lelő üti lap értesülése szerint Knm panasz Anna bánsági származású asszony, aki évekkel ez­előtt Amerikába került és ott a csikágói gang- szterek vezérével, Dili ingerrel kötött ismeret­séget s aki állítólag a rendőrségre adta Ame­rika elsőszámú közellenségét, elhatározta, hogy visszatér Temesváron lakó szüleihez. Az asszony állítólag levelet irt budapesti roko­nainak, amelyben megcáfolja azokat a híreket, hogy a rendőrség őrizetben tartja. A levél sze­rint a nyomozás első időben ellene is kiterjedt, vagyonát le is foglalták, később azonban be­szüntették ellene az eljárást és vagyonát fölol­dották, sőt a Dillinger fejére kitűzött 50.000 dollárt is rövidesen meg fogja kapni. A levélben még azt is megírja, hogy ha a pénz kezében lesz, likvidálja amerikai dolgait és hazatér Temesvárra, mert irtózatosan fél a gangszterek bosszújától. Érdekes, hogy Diliinger állítólagos kedvesé­ről és följelentőjérői az európai sajtóban a leg­fantasztikusabb hírek láttak az utóbbi hetek­ben napvilágot. Például néhány párisi lap azt irta. hogy Diliinger följelentője a máramarosi havasok­ban bujkál, mert félti életét a gangszterek bosszújától. Ezek a járok valószínűleg arra a tényre támasz­kodnak, hogy a feljelentő erről a vidékről szár­mazik és tudják, hogy elhagyni készül Ameri­kát, hogy visszatérjen szülőhazájába. „A FELKELŐ NAP BIRODALMÁNAK" JÖVENDŐ URA: Akihita Tsugu japán trónörökös, akinek második születésnapját most ünnepelték Japánban. _ SZÉNTOLVAJOK GARÁZDALKODNAK A KOMAROMI KIKÖTŐBEN. Komáromi tudósítónk jelenti: Annak ellenére, hogy a tél az egész Du a- mentén igen enyhe, 6Őt Komáromban több?n m g- kezdték a szabályos sportcsőnakázást is, a széntol­vajok előre gondoskodnak magukról s fosztogatják a szónraktárakat. Különös előszeretettel keresik fel a kikötői, hogy tüzelőanyagot lopjanak. Az őr­szemes rendőr tolvajlás közben fogta el Magyaros József, Hitzer Imre, Kuhányik János rovot.muT.u szén tolvajokat. A letartóztatás éppen akkor történt, amikor a tolvajok útnak indultak a zsákmánnyal. Kokszlopáson pedig Trenka Imrét s két fiatalkorú társát érték: ez utóbbikat a fináncok fogták eb A széntolvajok a bíróság elé kerülnek. — A SZERELEM UTONÁLLÓL Nyitrai munkatársunk jelenti: Még a múlt év áprilisá­ban történt, hogy Dragula János munkás ven­déglőből hazafelé vezető útjában összetalálko­zott egy leánnyal, aki sétálni vitte őt a község határába. Amikor elhagyott kültelki részre ér­tek, váratlanul két gyanús külsejű ember lépett Dragula elé és fölszólították, hogy némi pénz­zel váltsa meg hallgatásukat. Dragula kijelen­tette, hogy nincsen nála pénz, de ha elkísérik a vendéglőig, szivesen ad nekik. Mikor a vendég­lő felé ballagtak, Dragula egy óvatlan pillanat­ban fölugrott kerékpárjára és az utonáilók elől megszökött. Másnap följelentést tett a csendőr­ségen és Maiak István és Kertész János szemé­lyében le is tartóztatták az utonállókat. A mai bírósági tárgyaláson részben beismerő vallomást tettek, ennek alapján fejenként hathavi börtönre ítélték őket. Kertészt, aki magyar állampolgár, kitiltották a köztársaság területéről. A dublini tan tóm Bűnügyi regény m Deartih professzor izgalma, érdeklődése és meglepődése nőtlön-nőtt. — Ezek az emberek őrizték volna Bruns titkait? — Minden okom megvan arra a feltevésre, hogy az iratok náluk voltak letétben. Nos, valaki rájött erre, valaki, akinek érdekében állott, hogy a veszedelmes titkok birtokába jusson. És ez a valaki már meg is kezdte a munkáját. Idáiig három áldozata van... — Három? Én csak egyről tudok... — George Bruns. A felfedező fia. A másik Wethered ügyvéd. Ezt azonban nem méreg­gel ölte meg. A harmadik pedig az öreg Brooks. — Az öreg Brooks? Nem természetes halál­lal halt meg? — Szent meggyőződésem, hogy ugyanaz a méreg végzett vele, mint George Bruns- szal. Az orvosok a halál okául a szivbénulást jelölték meg. Éppenugy, mint George Bruns- nál. Meggyőződésem az is, hogy ha ön fel­boncolná az öreget és vérvizsgálatot végezne, ugyanarra az eredményre jutna, mint George Brunsnál... — Akkor hát... akkor ezt a vizsgálatot el kell végezni. Az öreg még a ravatalon fekszik, — Ezt a vizsgálatot nem szabad elvégezni, — mondta nyomatékosan Patrik Fitz- maurice... —- Nem szabad? Ezt nem értem! Hiszen ez a vizsgálat érdekéiben velő volna, önnek Irta: John Amos Cleever kötelessége, hogy gyanújának kifejezést ad­jon az ügyész előtt. Értse meg professzor ur, hogy egy rend­kívül veszedelmes emberrel állunk szemben, aki mindenre ei van készülve. Csak egyféle módon lehet ellene harcolni. Biztonságérzetét fenn kell tartanunk. Ha a nyomozás hibát csinál, ő azonnal kihasználja azt és vissza­vonul, úgyhogy soha nem üthetünk rajta. Mi érdekem nekem abban, hogy az ön komoly és biztos ítélete erősítsen meg abban, hogy feltevésem az öreg Brooks halálára vonat­kozólag helyes volt, ha ezzel elszailasztom a bűnöst. — Sejti-e hát, hogy kicsoda ez az emíber? — Mondtam, hogy filozófiával dolgozom és a filozófiai építmény csak akkor tökéletes, ha minden egybevág. Az én elképzelésemben sok hézag van. Nagyon türelmes, aprólékos munkára van szükség, hogy hurokra kerítsük a gonosztevőt... — Addig pedig? ... — Addig pedig városunk falai között ga­rázdálkodni fog egy szörnyeteg, férfi, vagy asszony, fiatal, vagy öreg, úri társasághoz tartozó, vagy egyszerű ember. A dublini fantom ... Meglátja, nemsokára szomorú ne­vezetességre vergődünk a világsajtóban. De egyelőre semmit sem tehetünk. Én minden­esetre résen vagyok és amint rácsaphatok, meg is teszem. öklével rácsapott az asztal lapjára, hogy azon minden tárgy megremegett. . Tehát az ód. szakértői véleménye cso­rbít a méreg hatása az emberi szervezetre még nem állapítható meg. Lehet, hogy a meg­mérgezett ember hosszabb ideig bírja, mint az állatok. Talán egy óráig is hordhatja ma­gáiban a gyilkos csöppet, tesz-vesz, mintha nem volna halálra ítélve, aztán egy pillanat és vége... — Úgy vau, talán az adagolástól függ. Es az emberi szervezet ds különféleképpen reagálhat rá. Egyénenként változhaitik. George Bruns meglehetősen megviselt szervezetű volt. A hatévi börtön alaposan kikezdte a tüdejét, a halál csiráit már magáiban hordta. Nála talán gyorsabban következett 'be a halál. Lehet, hogy egy félórával a katasztrófa be­következte előtt mérgezték meg... — De hosszabb időt is számításba kell vennünk. Megtelhetjük-e ezt, ugy-e, profesz- szor?. — Talán. Megengedek egy órát, másfél órát is. — A gyilkos tehát azok köziül való, akik másfél órán belül a közelében voltaik. Vala­hogy hozzáférhettek. így van ez? — Igen. Feltétlenül. — Hosszabb időt nem kell számításba vennünk? — Nem. Az teljességgel lehetetlen. Egyet­len csepp is másfél óra alatt szétbomlását akármilyen életerős szervezetet. A halál csöppje ez, uram. — Köszönöm professzor ur. Ezt akartam tudni. Mert annyit már tudok, hogy aiz utolsó másfél órában kik voltak a közelségében. Három pincér, egy előkelő ur, egy újságíró, két detektív... Most egy pillanatra elhallgatott... — A paivarba! — kiáltott fel dühösen. — Valaki megszurhatta akkor is, amikor az autóhoz kisértük. Sokan ődöngtek a Sack- ville-streeten! Na hát est köszönhetem a filozófiának! XIV. FEJEZET. HIÁBAVALÓ FÁRADSÁG Ahogy a professzor eltávozott, Patrik Fitzmaurioe most azon vette magát észre, hogy igen éhes. A gyomra rettentő módon követelőzött és az ingernek sehogyan sem tudott ellenálLami. Elrakta tehát az iratokat helyükre, magára kapta felöliőjét, kézbekapta hatalmas botját, amelynek egyetlen suhintása talán az ökröt is letaglózta volna és döntgő lép télikéi sietett végig a rendőrségi épület gránitkookákkal kirakott folyósóján. Főnöké­be és legjobb barátjába, Ralph Donoganba ütközött. Ralph Donogan is most hagyta abba munkáját és ebédre készült. Együtt hagyták el tehát a rendőrség épületét és egy közeli étterembe mentek, ahol az ablak melletti kis asztalt foglalták le. A tükörablakból pom­pás kilátásuk nyílt az uocára, a járókelőkre, akik ebb en a korádéin tán i órában nagy szám- * bán sürögtek-foroglak a forgalmas útvonalon. Ralph Donogan hogyan is beszélhetett vol­na másról, mint a kínos ügyről, amely a rendőrséget foglalkoztatja. Valljuk be, nem szerette a súlyos problémádat. Igen szorgal­mas ember volt, nagyszerű bürokrata, aki a szokványos ügyeket páratlan kitartással és lelkiismeretességgel intézte el, de ahol a bűn raffináltabb szövedékével találta magát szem­közt, ott képessége gyakran hagyta cserben. De mert megbízható tisztviselő volt, akinek rokonságában különbéin is nagyon előkelő pártfogói voltak, aránylag gyorsan haladt elő­re a hivatalos ranglétrán és negyven éves korára már a dublini bűnügyi osztály fő­nöke lett. Amióta munkakörét átvette, ez volt az első nagy ügye és igy érthető, hogy leg­főbb Óhajtása az volt, bárcsak a rejtély mi­előbb kibogozódnék és ezt az ő érdemének Is tudnák be. (Folytatása következik.) %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents