Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-16 / 12. (3861.) szám
4 ..................................................................... ________________________________________ Va lóság és költészet Kedves történet Mécs László egyik legszebb versének keletkezéséről Lőrincz bácsi, aki e!őször mondotta, hoey „vacíócha rózsát olt, hogy szebb legyen a főíd“ ■ Barangolás a költő vet salakjainak birodalmában tes alakja. Különcségeiről messze földön híres öreg ember, akit Mécs László minden költői túlzás nélkül rajzolt meg költeményében. Ha valaki ennek az érdekes embernek mindennapi életmódját megkísérelné leírni, sen- kise hinné el, hogy valóságot irt. Mécs László azonban megfogta, leírta és eszmésitette. Az öreg Lőrincz bácsinak számos bogara van. Ezek között legismertebb az, hogy messze határból, kilométereket gyalogolva a hátán hordja össze a vadrózsatöveket, amiket minden rendszer nélkül ültet el a plébánia kertjében. Valóságos áthatolhatatlan őserdőt varázsolt a plébánia köré ezekből a vadrózsabokrokból, melyei nek vesszőit naphosszat olto- gatja a legkülönfélébb rózsaszemekkel. (Kár, hogy ennek a vadrózsa-erdőnek egy részét nemrégen a plébános kiirtotta.) Ha egyik-másik rózsa megfogant, ugyancsak a határ minden részéből százszámra összehordott használhatatlan lyukas bádogedényekbe ülteti át, a legfantasztikusabb ösz- sze-visszaságban és ezzel ,,disziti“ ki a jobb' sorsra érdemes udvart. Amit Mécs László egyszer meghallott Egy reggel történt. Az öreg Lőrincz bácsi kis fi-unokája az ablakban hasalva figyelte nagyapját és fáradhatatlan ismétléssel kérdezgette az öreget: — Nagyapa, mit csinálsz? Nagyapa mi az? Az öreg félszemével mérgesen nézett fel olykor-olykor a tövises rengetegből a mosolygó unokájára. Szerette volna, ha elhallgat, ha nem zavarja őt fontos nemesitési művelete közepette, de a gyermek következetes volt. Nem nyugodott addig, amig ki nem húzta nagyapjából a szót. — Nagyapa! Mondd már, mit csinálsz? —- Hát, hogy mit csinálok? — szólalt meg a harmadik szomszédba is elhallatszó öblös hangján az öreg. Rózsát ótok ezekbe a vadócokba, hogy szebb legyen ez a világ, améket a diplomaták, politikusok, hadvezérek és a többi bitangok úgy elrontottak. A gyérek nem sokat értett ugyan ebből a beszédből, de ebben a p llanatban nyílt a kapuajtó és Mécs László lépett be rajta, aki észrevétlenül hallgatta ki az unoka és nagyapa eme épületes politikai párbeszédét. Nagyot köszönt Lőrincz bácsinak és ő is megkockáztatta a kérdést:-— Mit csinál, Lőrincz bácsi? És Lőrincz bácsiból megeredt a szó. akár a forrás vize. Pár perc alatt lerántotta ezt az egész rongyos világot, melyet olyán rondává tettek a politikusok és diplomaták ... A végkövetkeztetés aztán az lett, hogy legalább ezekbe a vadócokba oltott rózsákkal teszi szebbé ezt a földet... E vers történetéhez tartozik még az is, hogy Lőrincz bácsi igen megharagudott Mécs Lászlóra, mikor a verset az újságban elolvasta, úgy hogy alig lehetett kibékíteni. RÁCZ PÁL. A kormánytöbbség kibővítése nélkül kezdik meg a politikai idényt A szlovák néppárton és a német keresztényszoeialis'ákon kívül a Áramár-párt is jetentkeiik a kormányba - Csendes oppoxíciő a többségen belül az agrárpárt tu súlya ellen Ungvár, január 15. Jelentette a Prágai Magyar Hírlap, hogy Mécs László budapesti barátai karácsonyi meglepetéssel szolgáltak nemcsak az olvasó- közönségnek, de magának a költőnek is azzal, hogy legszebb versei közül néhányat bibliofil kiadásban, diszalbum alakú kötetben, pompás illusztrációkkal diszitve Budapesten kiadták. A mü oly kevés példányban jdent meg, hogy számos igénylő már nem tudott hozzájutni, fgy e sorok Írója sem. A lapokból azonban mindnyájan tudjuk, hogy mely költemények ihlették meg Hincz János budapesti rajzoló- művészt, aki az albumot illusztrálta. A felsorolt és illusztrált költemények egy- lől-egyig tipikus kifejezői a Mécs László költészetének. Valamennyi igazolja, hogy a költő, amilyen nagy mestere a szemlélődésnek, éppen olyan művésze a kifejezésnek, mellyel e szemlélődéséből költeményeit megformálja. Ellentétben áll a bölcseikedő költőkkel, akik nagyobb részben a való világ tényeitől és eseményeitől elvont fogalmakat színesítenek meg költeménnyé. Mécs László minden költeményének <— még a legelvontabbnak is — gyökere a reális élet őstalajába nyúlik vissza. Mécs nem talál ki. Mécs lát, megérez, átformál, magasztosig általánosít, kiszélesít és aláfest. Bölcselkedésével tanulságot ad, de anélkül, hogy magának e bölcselkedésének különösebb célja lenne. Az az általános görbéje, mellyel minden eseményből vagy tényből visszakanyarodik a maga lírai egyéniségének kitárult világába, utánozha- tatlanul válik költészetének sajátos jellemzőjévé. Mécset ezen a téren nem lehet utánozni. Nem a stílusa, nem a kifejezései, nem szókincsének kiapadhatatlan gazdagságai utánozhatatlanok, de a témái. Aki szalonképessé telte a „muszáj“ szót Mécs Lászlónak éppen tárgyi valóságánál fogva majdnem minden verse élénken illusztrálható. Lerögzíthető esemény vagy kép van benne. Nem tudom, hogy miként fogta fel például a rajzolómüvész ebben az albumban a „Rohanás a tavaszban” cimü költeményét, de bizonyos, hogy ez a szédületes iramú vers elevenségével tág teret nyújt a képzőművész fantáziájának. Pedig ennek a költeménynek szülőoka igenis prózai. Majdnem két évtizede, amikor Mécs László mint kaposi plébános először tett meg nagyobb utat autón. Egry Ferenc volt szenátor és hírneves kisgejőci harangöntő vitte el a költőt egy körútra. Az autónak ez a kifejezhetetlen száguldása ihlette meg a költőt. Ennek az útnak pillanatok aiatt elvesző filmszerű képei magasztosultak és szélesedtek ki Mécs Lászlóban a „sietni, sietni, sietni muszáj” élethimnuszává. Akkor kifogásoltam a „muszáj" szót. Széchenyi után Mécs László volt a második, aki ezt a német szót a magyar irodalomban úgynevezett „szalonképessé" tette. Itt említem meg, hogy ezen az utján fogam- zott meg benne a „Harangöntők öröme" cimü halhatatlan költeménye is. A kicsi, alig percipiált éiménymagvakból nőttek, sarjaz- tak ki ezek az örökbecsű alkotások. Nem elvonatkoztatva, nem légiesitve, hanem benne, magában a széles, végeláthatatlan életben épültek fel ezek eszmei toronymagasságig. Kilométerekről gyalog hordja a vadrózsatövehet De a legjellemzőbb a „Vadócba rózsát oltok” cimü híressé vált Mécs-költeménynek születése. A vers hőse ma is él az Ung- vár melletti ördarmán. Lőrincz István szentszéki tanácsos, őrdarmai plébános édesatyja ennek a költeménynek emlékezePrága, január 15. A politikai miniszterek tegnap este értekezletet tartottak, amelyen mindenekelőtt megállapították azt, hogy a küszöbönálló politikai idényben a mai kormánytöbbség magára van utalva, vagyis annak kibővítése nem aktuális és ezért nincs ok a további választási agiiá- cióra sem gazdasági, sem szociális, sem politikai okokból. A miniszterelnöknek szilárd elhatározása, hogy letárgyaltatja az őszi hónapokban elintézetlenül maradt kérdéseket, amelyek között néhány népjóléti javaslat, építkezési törvények, állami beruházási munkálatok tervei szerepelnek. Szó van továbbá a gazdák kényszeregyezségi eljárásának s a mezőgazdasági intézet megszervezésének kérdéséről is. Az állami közmunkák céljaira a költség- vetés különféle fejezeteiben és tételeiben 3 milliárdot meghaladó összeg van. A kormány most azon dolgozik, hogy az állami beruházási munkálatokat legkésőbb március végéig kiadja. Ily módon mintegy százezer munkanélküli volna elhelyezhető. A CESKÉ SLOVO jelentősen nyugod- tabb hangon tárgyalja a politikai eseményeket, de még mindig csipkedi az agrárokat, így szemükre veti, hogy decemberben sok időt pocsékoltak el a miniszterelnök személyében beállott cserére és teljes négy hetet foglaltak le az elnökválasztási tárgyalások, aminek okai szintén az agrárok. A Kramár-párt is a kormányba kívánkozik A VECERNI CESKÉ SLOVO megálla- pitja, hogy a kormánytöbbség kibővítésére most nem kerül sor és hogy arra nincs is szükség. A kormánytöbbségbe igyekszik a német keresztényozocialista párt és a szlovák néppárt, nemkülönben a nemzeti egyesülés is, amely a kormánytöbbségben a trójai faló szerepét akarná játszani, hogy belülről igyekezzék éket verni a polgári és szocialista pártok közé. A kulisszák mfigött tovább (fül a harc A NAROD a belpolitikai helyzetről egyebek között a következőket írja: A kormány- többség kiegészítését ugyan egyelőre elodázták, a koalíciós pártok között azonban a harc tovább dúl. A szocialista és a katolikus sajtó ismételten visszatér ahhoz a gondolathoz, hogy nem tűrhető, hogy az agrárpárt tartósan uralkodjék a legfontosabb központi hivatalokban. A szociáldemokrata pilzeni Nová Dóba azt hangsúlyozza, hogy itt szó sincs az agrárok elleni megtorlás kísérletéről, hanem elsőrendű állami érérdekről, hogy a belügyminisztériumot végül már vegyék ki egyetlen politikai párt hatalmából. Az állami érdek bizonyítására a nemzeti szocialista PROGRAM cimü folyóirat azt követeli, hogy a többi reszortot is váltogassák egymás között a pártok. Különben már 1929-ben mérlegelték annak lehetőségét, hogy a belügyminiszter ne legyen agrár. A lap azzal vádolja az agrárpártot, hogy a belügyminisztériumon át az egész állami apparátust hatalmába akarná keríteni. — Az agrárpárt ellen irányuló e támadások — irja a NAROD — azt mutatják, hogy a koalíció mai megbékülését nem sza1936 január 16, csütor&'c. ■■■—■riirmniMf 11—u—» bad tartósnak tekinteni. A szocialista-katolikus blokk mindent elkövet, hogy az agrárpártot tovább hátérbe szorítsa és hogy az állami igazgatásra gyakorolt nagy befolyását gyöngítse. Mivel ezek a törekvések az agrárpártban szélsőséges ellenállást váltanak ki, nem tételezhető fel, hogy a koalíciós pártok együttélése a közeljövőben valami békés lehetne. Ezért semmi meglepetés sincs kizárva. A magunk részéről megjegyezzük, hogy az agrárpárt nem zárkózik el mereven a reszortok kicserélésével szemben s úgy tudjuk, hogy a maga részéről a nemzet- védelmi tárca* kész átadni más pártnak, természetesen megfelelő kompenzáció ellenében. A képviselőhöz plénumára* összehívásáról a parlamenti elnökség csütörtökön tartandó ülésén határoz. Biztosra veszik, hogy a jövő héten a parlament plénuma kétnapos ülést tart, amelyen a stabilizációs mérlegekről szóló törvény novelláját he za tető alá és a szenátus számára néhány ha*' kdöt hosszabbít meg. A szenátus valószinüleg csak január utolsó hetében ül össze a stabilizációs mérlegjavaslat elintézésére. . Fen cs tífjyalí'je’í KsnMng és K:na között ?gy clrsz fialó éttermében SLigapoore, január 15. Huhaomin nankingi politikus a Viítoria nevű olasz személyszállító gőzÖ3 éttermében tanácskozott a kantom és a nankingi kormány kiküldötteivel. A fontos konferencia a Singapoore-hengkongi utón folyt le a hajón és állítólag kitűnő eredménnyel végződött. Huhaomin kijelentette, hogy ezek után elképzelhető Kina egyesítése és a régi ellentét Nanking és Kanton között elsimul. A Stavlsky-pör esküdtjei a bíróság épületében alszanak Páris, január 15. A Stavisky-pör bírósága elhatározta, hogy az esküdtek számára ágyakat állít fel a tárgyalóterem szomszédságában. A hetek óta tartó pör a szó szoros értelmében éjjel-nappal folyik és az esküdtek el sem hagyhatják az igazságügyi palotát. A tizenyolc katonai ágyat máris felállították az egyik teremben. Az esküdtek tanácskozásai csütörtökön kezdődnek. Uj eljárást talált fel egy magyar orvos a tüdőbaj gyógyítására Budapest, január 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjeleníése.) Dr, Müller Vilmos, a poliklinika főorvosa érdekes eljárást talált ki a tüdőbetegek gyógyítására. A tüdőbeteg mellkasába dezinficiáló légtömeget juttat, amely a Koch-bacillusokat megöli. A nagyváradi, temesvári és aradi orvosegyesületek meghívták dr. Müllert előadások tartására. A kárpátaljai orsiégos ruszin ianiiéegvesiiot közgyűlése Nagyszőlősén Nagyszőllős, január 15. (Saját tudósítónktól.) A kárpátaljai országos ruszin tanítóegyesület most tartotta ezévi közgyűlését. A közgyűlést nagy érdeklődés előzte meg, mert Husznay Igor, az egyesület eddigi elnöke bejelentette lemondását, A közgyűlésen Kárpátalja valamennyi ruszin iskolája képviseltette magát, 161 kiküldöttel. A gyűlést Stéfán Ágoston korelnök, a munkácsi kereskedelmi akadémia igazgatója nyitotta meg és néhány szóval ismertette az elnök lemondásával előállott helyzetet. Utána az egyes funkcionáriusok jelentéseit olvasták föl. A tanítótestület szociális ügyeinek referense előadta, hogy az egyesület az elmúlt év őszén segélyt kért az iskolaügyi minisztériumtól a munkanélküli szülők Iskolásgyermekeinek fölsegélyezésére. A kérvényt áttették a népjóléti minisztériumhoz, ahol Necas népjóléti miniszter azzal utasította el, hogy a kérés indokolatlan, mert a hivatalos kimutatás szerint Kárpátalján mindössze két munkanélküli van. Ezután Bartos Adolf nagyszőllősi tanfölügyelő emelkedett szólásra és hangsúlyozta, hogy bár cseh nemzetiségű, mégis a ruszin nép elnemzetlenitése ellen kiván küzdeni. A halloatóság nagv tetszéssel fogadta a nemesoondolkozásu tanfölügyelő szavait, A közgyűlés több hozzászólás után elfogadta azt a javaslatot, hoorv Felsőapsán 100.000 korona költséggel tanifóíidűlőfpleoet létesítenek és Munkácson tanitóot.thon fölállítását határozták el. Végül megetették az elnökválasztást. A közgyűlés egyhangúkkor Révay Gyula ruszin nemzetiségű ungvári tanföUicrvelőt választotta meg a tanítóegyesület elnökévé.
