Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-03 / 2. (3851.) szám

Hermslcóp&k' : árnyékában • (*) Az európai lélek ugylátszik tartózko­dóbb lett az uj esztendő nagy meglepetései­vel szemben. Mintha kilobbant volna az a babonás, szinte félelmes kíváncsiság és hi­deglelős jövendcálmodás, ami tavaly ilyen-: kor átjárta a lelkeket. Az emberek fáradtab-i bak lettek a reménykedésben,de a rettegésben is. Tavaly ilyenkor még nagy jóslatok hang­zottak el, mindenki sokat Ígért — és nem­csak a csillagjósok, hanem az úgynevezett felelős politikusok és közgazdasági tekinté­lyek is. Ködös, de nagyvonalú jövendölé­sek kóvályogtak az éterben, mindannyian •uj csillagképeket kerestünk és vártuk az idők döntő fordulását. Azóta realizálódtak a nagy jóslatok és szürke, szomorú valóság lett belőlük, de ez a szürke, szomorú való­ság többet mond nekünk, mint a szilveszteri szeszélyes ólomalak idomtalan árnyéka. Nem vagyunk hívei a csillagjóslásnak, nem akarunk vitába szállni az asztronómusokkal s meghallunk a divat előtt, amelynek lelki rugóit, .fájdalom, nagyon is jól ismerjük, de azért halkan • szabadjon hivatkoznunk' egy másik módszer eredményeire is. Ezt. a má­sik módszert kereskedők, vállalkozók, mér­nökök, tudósok szokták alkalmazni és mű­szerei nem kutatnak kíváncsian a csillagok rejtélyes és izgalmas világában, hanem a kis élet és a való világ jelképei között für­késznek az értelem, a magyarázat, a min-| denkori ok után és összefüggéseket keres­nek múlt és jövő, tapasztalat és eredmény között. Azt hisszük, hogy a csillagjóslás és ólomöntés helyett jobb lenne számbavenni a inuk néhány tanulságát s ebből a valóság­hoz feltűnően hasonlatos anyagból össze­gyúrni a jövendő valószínű képét. A múlt mindenekelőtt óvatosságra, nem gyanakvó és destruáló, hanem egyszerűen csak reális pesszimizmusra int bennünket a szélsőséges és romantikus, optimizmus túlzá­saival szemben. Ezzel távolról sem akarjuk azt mondani, hogy az optimizmus ragyogó ábrándjait örökre száműznünk kell az élet­ből s hogy nincs ok az optimizmusra, csu­pán a múlt tanulságaira hivatkozva azt valljuk, hogy a reális és hidegen . számitó pesszimizmusnak több . jogosultsága van a mai időben s hogy az európai emberiség el­veszítette majdnem extatikus rajongását a jövendő nagy fordulatai iránt. Az európai emberiség egyszerűen nem vár többé olyan sorsfordító változást az esztendőtől, mint várt még. tavaly, amikor egyén és koz egy­aránt úgy érezte, határsorompóhoz érkezett el a század és valami történni fog velünk. Emlékszem arra a mohó, mindent elsöprő bálozási dühre, ami tavaly farsangkor átvi- ..harzótt egész Európán. Minden különösebb ok és előzmény nélkül táncra perdültek az emberek, csak azért, mert úgy érezték, hogy soha többé nem jön vissza a pillanat s hol­nap a mai világ helyén már egy másik, gyö­keresen más, gyanúsan uj és eredeti világ fog állani. A komoly és különben óvatos szavú politikusok is jósolgattak és gyanús horoszkópokkal riogattak bennünket. Azóta a világ ráeszmélt a valóságra, megkapta ,,a meglepetést", arcába nézhetett a nagy cso­dának. átélte a fordulatot. És most ott tart, ahol Faust, a játék elején. Miután ittanulta az Összes hivatalos és félhivatalos csodákat, elmondhatja magáról Faust rezignált pana­szát: itt állok, mint bolond szinte és. annyit tudok, mint eleinte,.» Addis Abeba, január 2. A nemzetközi vörös­kereszt addisabebai képviselője kijelentette a Reuter-iroda munkatársának, hogy a másként hangzó első jelentésekkel ellentétben, a svéd vöröskeresztkülönitmény déli fronti bombázásá­nál egyetlen svéd állampolgár sem halt meg, csupán két svéd megsebesült. Ezenkívül a bom­A nagy fordulat éppenséggel nem hozott semmit, csak nyilvánvalóan megindultunk egy utón, amely nem visz a magasba s mely nem. vezet többé az európai hazafiság nagy és szent délibábja felé, hanem egyszerűen és köznapian a régi igék. a régi gyülölségek, a régi intrikákra, a valóság régi törvényéi ut­ján ősrégi okokhoz és miértekhez vezet. Megtanultuk, hogy semmi okunk hinni a sorsdöntő változásban és semmi okunk álta­lában és egyenként különös rosszat és külö­nös jót várni a sorstól. Ez az általános euró­pai hangulat. Hogy aztán ez az év, ami elé bizalmatlanul és fásultan megyünk, nem hoz-e majd minden várakozás ellenére nagy meglepetéseket, ki tudná megmondani? Any- nyi bizonyos, hogy fáradtabbak és bizal­matlanabbak vagyunk és ugylátszik egész Európában sehol sem mutatkoznak a hivatalos jósok, lehetőleg mindenki hallgat a jövendőről. Szemérmesen és óvatosan hallgatnak azok is. akik tavaly teletorokkal nagyokat ígértek. A nagy csendben csak né­hány igazán őszinte és becsületes szó hang­zott e! arról, amiből már elegünk van s amin már igazán jó lenne gyökeresen segíteni. Egyébként azonban nem hallani mást, csak a csillagjósok komor basszusát. Planétát hu­zunk —- mert ez a vásári gesztus az utolsó, amivel még gyáván és bizonytalanul hozzá házás folyamán 30 abesszin meghalt és 50 meg­sebesült, közöttük néhány betegápoló is. Az abesszin császár a svéd kórház bombázá­sával kapcsolatban táviratot intézett a népszö­vetségi titkársághoz és közli, hogy a svéd kór­ház teljesen megsemmisült, de a svéd orvosok közül csak egy sebesült meg: dr. Hylander fő­merünk nyúlni a jövendő titkaihoz. Az emberiség kiesett a várakozásnak ab­ból az extatikus hangulatából, amelyben ta­valy várta az uj esztendőt, szomorúbbak és engedelmesebbek lettünk. Azt hiszem, ha most állana föl valaki és elmondaná, hogy a béke és a becsületes, egyszerű munka ér­dekében mégis jó lenne összefogni Európa valamennyi nemzetének, könnyen megtör­ténhetne a csoda, hogy e sokáig lenézett és száműzött ige meghallgatásra, talál. A nagy lehetőségek, a nagy konjunktura-hullámzás káprázata mintha elmúlott volna. Nem mint­ha tavaly különösebb oka lett volna valaki­nek nagy konjunktura-hullámzást várni vagy most különösebb oka lenne fékezni a hazardéria zabolátlan ördögeit. De valahogy a lélek, az európai köziélek reagál másként az eseményekre: a várakozásnak nincs meg többé az a vibráló elektromossága, mint ta­valy, több csendes, óvatos és áhitatos béke­akarat a lelkekben. Tavaly még nem féltünk ennyire a háborútól, tavaly még másként visszhangzottak az európai lélekben a há­borús jelszavak, mint most. Egy év előtt még kevesebb és másfajta emlékraj röppent fel a szó nyomán s valahogy türelmetlen, kalandvágyó hetykeséggel paroláztunk rém­képekkel. szólogattuk, riogattuk őket, vitáz­tunk nagy lehetőségekről és mérlegeltük, orvos. A császár hivatalosan tiltakozik a légi bombázás miatt és emlékeztet a dessiei amerikai kötözőhely bombázására, továbbá arra, hogy az olaszok legújabban mérges gázzal telt bom­bákat használnak. A császár a népszövetség közbelépését kéri. Angel vélemény az olasz tervedről London, január 2. A Morininapost bán egy angol katonai szakértő azt Írja, hogy a kelét- afrikai olasz had vezetőség nagy offenzívat készít elő a déli fronton. Még mielőtt be­következik az uj esős időszak, meg akarja szállni Ilarrar tartományt,' hogy kiépítse az összeköttetést az északi fronttal és lehetet­lenné tegye az olasz hadsereg háta mögötti guerilla-harcot. Ezenkívül el akarja foglalni a vasútvonalat és megszüntetni az össze­köttetést Dzsibuti és Addis Abeba között, nehogy az abesszinok továbbra is muníciót és fegyvert kapjanak külföldről. D plomácial lépések London, ianuar 2. Mivel Addis Abebábaa csak svéd konzul van és nincs svéd követ és a svéd érdekek diplomáciai védelmével a brit kő­hogy mit hozhat s mit vihet el tőlünk egy úgynevezett döntő fordulat. Olvasva, a vi­lág minden tájáról felhangzó újévi megnyi­latkozásokat, azt látom, hogy idén több az egykedvűség, a nyugalom és realitás a jós­latokban és a várakozás is hűvösebb, bizal­matlanabb, de öntudatosabb. Tavaly még alaktalan volt a jövőkép, ami az esztendő megnyíló szemhatárán felbukkant, idén mintha már többet látnánk belőle s ez tar­tózkodóvá, bizalmatlanná, de egyben hatá- rozottabbá és reálisabbá tette viszonyunkat a közeli jövendőhöz. Mintha tudnák az em­berek, hogy mit akarnak és mit nem akar­nak. Tavaly ilyenkor ködös jóslatokba bur­kolózott még a legjózanabb ember is, idén mindenki igyekszik erőit összeszedni, helyé- reiszkolni és megzaboiázott idegekkel fülel­jük a jövő áruló neszeit. Az az érzésem, hogy ami tavaly alaktalan úgynevezett békevágy volt a lelkekben és hideglelős borzongás a háború ismeretlen rémségeivel szemben, az elmúlt év alatt határozott békeakarattá kris­tályosodott bennünk. Közelebb van a ve­szély, határozottabban tudunk talán véde­kezni ellene. Ezért várunk némán és lessük szótlanul a hónapot, csak a csillag jósok fe­csegnek. az emberi értelem hűvös pesszimiz­mus-pajzsa mögött vár és készül megint egyszer kivívni jogait. dfs Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága ll., Panské évre 76. havonta 26 Ké^ külföldre: évente 450, SzloveUSzkÓÍ és rUSZÍnSzkÓl 010.2UOTSáS u l i c e 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . , ' *'■ Prága IL, Panská ulice 12, UI. emelet, f\ képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. • • Igyes szóm ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. r r SÖRGÖHYCIM HÍRLAP, PRftHR, Diplomáciai bonyodalmak Egyetlen svéd sem halt meg az ogadeni svéd kórház bombázásánál Az aberszinek két fogoly olasz pilótát lefejeztek - Csend a harctéren Az angolok déli olasz ollenzivát várnak Prága, január 2. A világsajtót ma leginkább az ogadeni front svéd kórházá­nak bombázása foglalkoztatja. Időközben kitűnt, hogy az olaszok légi bombázása nem okozott oly óriási károkat, mint az első addisabebai jelentések mondották. Szó sincsen svéd halottakról, csupán két svéd állampolgár sebesült meg. Az olaszok egyébként a következő hivatalos jelentést adták ki az eseményről: Az olasz repülők az elmúlt napok­ban büntető bombázást hajtottak végre a szomáli fronton az ellenséges vonalak fölött, mert megtudták, hogy Minnitti olasz,, repülőtisztet az abesszinok a fogságban megölték és lefejezték, A repülőgépek a bombákkal együtt röpcédulákat dobtak le a következő tartalommal: „Az egyik elfogott repülőt megöítéttek és lefejeztétek, azaz nem tartottá­tok be a nemzetközi és emberi parancsokat, amelyek a foglyokat szentnek és tiszteknek tartják. Ezért azt kapjátok meg, amit megérdemeltek.4* A bombázás alkalmával az egyik bomba az abesszin állások elüfső vonalában levő svéd vöröskeresztes sátorra esett és két svédet megsebesített. Az abesszin halottak és sebesültek száma nagy. — Egyelőre nem tudni, milyen következményekkel jár a sajnálatraméltó incidens. A diplomáciai pu­hatolózás máris megindult és nem lehetetlen, hogy Svédország tiltakozni fog Rómában a bombázás miatt, de megelégszik az olaszok bocsánatkérésével. Túlzó hírek a svéd kórház bombázásáról

Next

/
Thumbnails
Contents