Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-12 / 9. (3858.) szám

1936 január 12, vasárnap. T>^<^-A\A&^R-HlRLag 19 ASSZONYOK LAPJA TÉLI SPORTDIVAT — Vasárnapi divatlevél — Az idei tél a sportolókat alaposan megtréfAIta. A karácsonyi vakációk beálltáig mindenhol sokat Ígérőén fagyott és havazott. A buzgó sportolók va­lóban ellepte^ minden sportszállodát és a men'ná- zakat is utolsó helyig meg tölt Ótték. De még a „stemmbognik‘; és a. ravaszabb „etemmkri6-ztiániák“ átgyakorlásáig sem jutottak el, mikor váratlanul beköszöntött a téli sportolók réme: az olvadás. Azóta rendületlenül olvad. A hőmérő hetek óta a nulla fok fölött makacskodik. A városok tava- sziasan sárosak és még a verébtársadalom ifi olyan gondtalanul hangos, mintha január helyett már márciust írnánk. Szegény sportolók a rádiótól re­mélnek vigasztalást. A készülék mellett Ülve vár­ják az időjárás-bemondásokat. De egyelőre ezek te esőzésekről, évszakot tévesztett januári ibolyákról vagy riigyesedő fákról beszélnek és fagyot, meg havat csak egészen magas helyeken jeleznek. Ezek szerint a téli sportok üzése egyelőre fényűzésnek számit. De azért még az idei, krízistől s szankciók körüli bonyodalmaktól beárnyékolt téli idényben is akadnak éppen elegen olyanok, akik ezt a luxust megengedhetik maguknak. Ausztria felé például nemcsak egyesek, de egész vagonokat megtöltő uti- társaságok igyekeznek. A célpontok között az első helyen a Semmering áll. Különösen azok részesítik előnyben, akik sze­retik a kényelmet és nemcsak a sportolásra, de a szórakozásra is súlyt helyeznek. Semroering pe­dig, ha terep szempontjából nem is versenyezhet azzal, amit a Steier- és Tiroli-alpeeek nyújtanak — a szórakozások terén legelöl áll. A? a hölgy pél­dául, aki reggelenként vállára vetett eides?kákkal egyszerű siískolűsként igyekszik a Siidbahq. Pan­ka ns vagy a többi elegáns szálló gyakorlóraezöire, ahol tani tómester vezényszavai mellett gyakorolja a sielés bonyolult mesterségét a kurzus végezté­vel, rövid átöltözés után már a híres semmeringi korcsolyapályán körözhet. A kora délutánt a bob­vagy ródlipályán töltheti. Ag ötórai teát még «| vagy korceolyadresezben táncolja át. Estére azonban már elegáns eatélyi toalettbe öltözve kecsizhat és szánkázhat a különböző nagy szállodákba vagy a játékkaszinó felé. Aki teheti, az úgy élhet itt, mint a filmoperettek weekendező hősnői. Az igazi sportolók lesújtó mosollyal nézik a Sem- meringen leszállók podgyász-halmazait, amelyek a naponkénti három-négyszeri átöltözéshez szükséges ruhákat rejtik magukban. De a női részük ieenjtó mosolyába némj irigység is vegyül, mert csa^ az anyagiakon múlik, hogy praktikus é» sportszerű hátizsákok helyett ők is nem emberuag>ságu bő­röndökkel utaznak, A semmeringi sportladyk minden szempon’ból alkalmazkodnak a környezethez és a simezők öl kezdve egészen a játékkaszinó terméig, mindenhol válogatott eleganciát fejtenek ki. A gyakorlóme­zőkre igyekvő hölgyek csoportja olyan benyomást ke}t, mintha eredeti háttér mellett, egyenesen Schanel, Old Bond Street vagy Huniba] sportélte vafrevüjét ismételnék meg. Visszajövet azonban már kevésbé sikkesek és jóval kisebb önbizalom­mal viselik a legutolsó sportdivat szerűt- készült dresszeiket, melyek közül —- kevés kivétellel — a legtöbb magán hordja a gyakori egyensúly-elvesztés havas nyomait. Mit viselnek az elegáns sporthölgyek? Vá’to'atos Összeállítású siöltözékeket, m-e'yek norvég és osz­trák mintára készültek A sölétk-ék hosszú nad­rágból és sima zakkóból álló norvégéi resszek még mindig divatosak, azzal a megváltoztatással, hogy a zakkót angolos fazonnal dolgozzák és úgy a fa­zont, mint a zsebkihajtókat színes bőrrel bevonva díszítik. A semmeringi sirnhák közül feltűnést kel­tett egy kék qorvégdresz, amelynél a fazón, a zse­bek és gombok piros bőrrel bevontak voltak. A mutatós öltözéket visezahajtótt nyakú piros szvet- ter. piros bőr barett és prémmé! bélelt piros kesz­tyűk egészítették ki, A viselőnője az összhang emelése céljából — pirosra lakkozott bambusz si- botokat hordott. Az osztrák népviseletet jellemző zöld posztó ki­hajtókkal, applikált tölgyfalevelekkel és ezüst fogla­latú őzagancs-gombokkal diezitett lódén kabátokat háromnegyedes hosszúságú, gabardin vagy sport- bársony Uinckebockersekhez viselik. Terin’szete- teu az ilyen összeállítású dresszeknél a bárét'et vagy a kötött sapkákat merész kis tiroli kalapok­kal cserélik fel. ►Szeles időben viszont a sportlady a mutatós fe­hér lódén kabát helyett világos szinü, vízhatlan ballonselyem blúzt ölt magára. A színes zsin-ór- öeszefüzéssel csukott blúzok kényelmes eza' ássál és mélyen az arcba húzható kapucnikkal készülnek- Szép időben pedig mikor úgy a szövet, mint, a vízhatlan kabátok melegek — a? ujjatlan mellé­nyek é,s a blúzok tesznek jó szolgálatot. A blúzo­kat tarkamintás gyapjuanyagból vagy élénk árnya­lata, egyszínű len vászonból késni tik. A színharmó­nia kedvéért a blúz és a kötött garnitúra ossz-1 hangban van egymással. Az elegáns eielönők még tovább mennek A zölddel, kékkel, sárgával vagy pirossal élénkített dresszükhöz hasonló színűre lakkozott sibotot vesznek, Innen van az, hogy az Ótátrafüred, január II. A „haladjunk a korral" már nemcsak gyá­rak, üzemek jelszava, hanem békés privátoké is, kik régen szunnyadó sports?envedélyük kráter módjára előtörő olthatatlan lángjai csillapítására a hegyekbe utaznak egy kis „sportra". A sport ma divat és minden, ami divat, köve­tőkre talál, ha még oly őrült is. Ha másért nem, hát azért, mert a Kovácsné is siel, hát én is síe­lek ... Most nem a komoly sportemberekről akarok Írni, kik már korán reggel gyűrött, de vízhat­lan szélkabátban, fényesre olajozott arccal és cipővel, hátizsákkal a hátukon, csatolják fel a deszkát, hogy a vén Tátra eldugott völgyeinek nekivágjanak és a hófehér paradicsomból csak napszálltával térnek vissza. Én nem a sport él­vezőiről, hanem a mártírjairól csinálok egy-egy pillanatfelvételt, amint divatőrületüknek hódol­va irigylésreméltó lelkierővel vonulnak ki nap­nap mellett aZ „Idioteqwiesere" és halálmegvé- téssel „sportolnak", A Grand Hotel napos reggeliző termében késpenge-élességre vasalt sinadrágos, kivétel nélkül angora-pulloveres hölgyek gyülekeznek, kiken a legelképzelhetetlenebb helyeken tenyér­nyi fém- vagy famonogramos fityegők csörög­nek. Esetleg egy-két pettyes katicabogár síken, viziló-siken, Miki Maus-siken, sziv-siken. lóhere- siken, a tizenhármas szám-siken, sőt egész gye- reksi nagyságú fém-siket is látni a sálba vagy sapkába tűzve. Mindenesetre a jelvények töké­letesek, Friss rúzs, lehelletnyi púder és a körmök természetesen vöröslakkosak vagy gyöngyház- szinüek. Hangosak és hallatlanul bátrak. Leg­alább is erről kellett meggyőződnöm, amint jobb és bal szomszédaim elmesélték előzőnapi cselekedeteiket. A Hári Jánosok és Háti Jeanneok tizve ki­vonulnak csapatostul a szálló közelében levő ta- nulórétre és ezzel megkezdődik napi kálváriá­juk. Először Is — maguknak kell felcsatolni a si­igazi 1986-cw eporthölgyek egész sibot-garmturák­kal rendelkeznek. A sportékszerek — karkötők, pecsétgyűrű formá­jú gyűrűk, csattok és brossok .— fából vaunak. Pá­riában a fiiszenvüvegeket te világos fakerettel ké­szítik, A bobhoz és ródlizáshoz hosszú vagy három­negyedes kinckebockers nadrágokat hordanak. A sí kabátot vagy ballonseiyem blúzt övvel lefogott prém kabá tok kai cserélik fel, A pr-émkabátok két­harmad hosszúságnak. Legkedveltebbek a hed, a fóka és a bárány, prémkabátok. A két utóbbi vál­tozatot színes börszegélyezéstel díszítik. A bárányt nemcsak az eredeti fehér, világosszürke vagy drapp színében, de kékre, barnára vagy zöldre fest­het. Hát persze, a csudafess, de csudaimprakti- kus, táncraszabott szűk nadrágokban ez kissé körülményes. A piros karmok — pardon kör­mök pattogva töredeznek és a hamvas arco­kon lefut az első izzadságcsepp. A férfiakat szintén —• vagyonra, rangra és vallásra való te­kintet nélkül — glédába állitják és a sitanár úgy egzeciroztatja őket, mint a gyerekeket. Egy közismert bankvezér olyan alázatos meghajlás­sal ereszkedik le a kis lejtőn, hogy azt még a titkára is megirigyelhetné, mikor előleget kér tőle. Egy leányálom, háromszorosan kivattázott váflu csáblovag mély nyomokat hagy maga után, de ez egyszer nem női szivekben, hanem a hóban és hápogva, prüszkölve kászálódik fel, valahol a lejtő végén. Egy fa tövében már har­madszor köt ki a világoskéknadrágos nő és a katicabogaránál csak a nadrágján van több folt, Az ötórai teák démonja csak hosszas biz- tatgatás után merészkedik neki a lejtőnek, de ezt is csak azért, mert a sik megcsúsztak és nem tudta őket megállitani. A jobb síje meggondolva magát balra futott, a bal pedig jobbra, mire a hirtelenszőke (félóra Pessl-nél!) tünemény, An­na Pavlova leghíresebb piruettjét felülmúlva, olyan Kopfstandot csinált a hóban, hogy csak négyen tudták kihúzni belőle. Ezalatt a jobb sa­rokban megindult (saját jószántából-e. vagy ki tudja?) egy kissé — hogy úgy mondjam —- mó­léit tanítvány és az egész lejtőt keresztülszá- guldva elsöpört mindent, ami az útjába került. Még a simester is csak az utolsó pillanatban egy Quersprung-gal tudott megmenekülni. A hölgy mint egy őrült koffer utazott a lécein és a száguldást egy füstölgő Hosenbremse végezte be az országút kellős közepén, Egy hatéves kis parasztfiu siklik most át a fák között és tüneményes ügyességgel kerülgeti a síelők rémét és legnagyobb vonzerejét, a fákat. Ámulva és irigykedve néznek utána a felnőttek. —- Ez nem vicc! — mondja egy örökké mindent jobban tudó ur és elegáns lendülettel megcéloz­za az erdőt. Odáig minden almán ment, csak Divatőrüllek és sportmártirok vagy sportőrültek és divatmártirok? Sírata PE HÜL A- hoz « fül valódi FRANCÉ kell! -jmzmszxm ve dolgozzák fel. Nagyon mutatósaik még a prém­mel bélelt, rövid, színes bőrkabátok is. A bőr vagy prémkabátok alatt kötött szvettereket hordanak. Az idén a divat figyelme azokra a hölgyekre is kiterjed, akik a eporthelyeken inkább a néző. mint az aktív sportoló szerepét töltik be. A számukra előirt öltözék a fent ismertetett sportbundából, színes kötött garnitúrából, nadrágszoknyából, vas­tag harisnyából és bárányszőrnvével bélelt sport­cipőkből áll. A semmeringi korcsolyázórulhák között sok an­golos. sima és mintás szövetből kombinált és fran­ciás, világos bársonyból készült prémszegélyes vál­tozatot lehetett látni. A legtöbbet szereplő szín |< a buzakék, világos zöld, piros, ezüst szürke és fehér voltak. A divatképümkön korcsolyámba rajzok láthatók. A bal szélső ábra borsózöld bársony ruhát visel. Jellegzetesek a mélyen beállított ujjak, a szűk fel­sőrész, a prémmel szegett ,.»esztli‘‘ és a gloknis szoknya. A ruihát leopárdprénnhez hasonló pr m- utánzat díszíti. Ebből készül a kucsmaszerii. magas sapká és gömbölyű mulf ifi, A második, angolos szabású korcsolyaruha egé­szen világos szürke, bolyhos angóraszövelből ké­szült. Érdekes a szabása és az oldalt harangrészek­kel kibővített szoknya öeezeállitása. A harmadik ruhánál az angolos szabású blúz szintén ezüstszürke szinü bársonyból volt. A schot- tisoh kockás szoknyája viszont szürke-piros ös:zz- áliitáen bársonyból készült. A blúzt ékalaku zse­bek, sóhottisch gallér, meg manzsetták és piros gombok diszitik. A háttérben látható egy fiatalos, rézsútos szabású derékrészre dolgozott, kék kockás harangszoknyáből és kék díszítésű angóraszvetter- ből álló korcs oly ad reesz. RADVÁNYI MAGDA. ott volt egy kis baj. Az erdő tudniillik tele volt fákkal! Ez kellemetlen, pláne, ha az ember fejjel megy neki mindjárt az elsőnek. A szép mama a kevésbé szép lányával min­den nap újabb és újabb siruha-költeményekben jelenik meg. Egyik nap zipzáras nadrágban jött. A sárga irigység kerülgette a többi nyájas hölgy- tanitványt — mindaddig, mig egy fenyőgally be­le nem akadt a zipzár bojtjába. Tabló. Már nem irigyelték. Nyögve, remegve, izzadva, halálfélelmek kö­zepette folyik a munka, a sport! Húszszor, har­mincszor fel-le a lejtőn. Megtanulni soha az élet­ben nem fogják (tisztelet a kivételnek!) élvezni meg pláne nem, de sizni ma divat! A fényképész, aki csekély három koronáért megörökíti e hősi teljesítményeket, megjelenik és az otthonmaradottak részére dokumentumo­kat szállít a bravúrokról. Mint győzedelmes hadvezérek állnak a lencse elé és a hölgyek gyorsan ruzsot, pamacsot elővéve tolonganak a gép elé. Néha aztán munka közben veszi le őket a tapintatlan fényképész, de ezeket a ké­peket a legritkább esetekben küldik el az ott- honmaradtaknak. Megvenni azért megveszik, nehogy avatatlan kezekbe kerüljön „élvezetes sportolásuk" egy-egy csúfos mozzanata. Délben aztán halálos fáradtan, de síelői mi­voltuk teljes büszke tudatában öntudatosan vo­nulnak a Grand Hotel elé, ahol fekvőszékek pu­ha ölében lustálkodnak a ragyogó meleg napon a szálló páriái, a pihenő vendégek. Hány irigy­kedő sóhaj száll fel titokban: Istenem, de jó ne­kik! Ötórai teánál szigorúan sinadrágban jelennek meg a hölgyek és urak, tiroli kalapokban és agygnjelvényezett kabátkában, mint egy öreg versenyautó. A pagy túráról hazatértek, meg- fürödve, átöltözve jönnek le szobáikból, de ők, ők nem tagadják meg, még táncközben sem „sportratermett" mivoltukat. Még az estélyi ru­hákon is strass-sik éktelenkednek mint klipszek. Egy különösen lelkes simatador-hölgy a minapi bálon fejdiszül siket viselt botokkal, strass-dia- démként. Hallatlanul „sportszerűen" nézett ki! Jódlizva üdvözlik egymást a sibajnokjelöltek és még haza a vonaton is sirujzában utaznak, ne­hogy valaki egy pillanatig is kételkedjen abban, hogy ők vérbeli sportemberek. A kék foltokat le lehet tagadni s az sincs az orrukra Írva, hogy alig várják már, hogy hazautazhassanak pihenni és újra lécek nélkül közlekedni. Igazán nem tudom, hogy hogy nevezzem őket: divatőrültek és sportmártirok vagy sport­örültek és divatmártirok? R, SEGESVÁRT IZABELLA.

Next

/
Thumbnails
Contents