Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-12 / 9. (3858.) szám

^J«<DŰÍVUfi^ARH!RIJ®

3

1936 január 12, vasárnap.

lelkészképYiselöjük van), mig a magyar nemzetiek protestánsok. A két párt mindegyike kiki magának szerzett választókat. Gondoskodtak természetesen arról, hogy egymáséból ne szántsanak el és igy nem tették lehetet-, lenné a parlamenti választásoknál a közös jelöltlistát. A két párt korrekt együttműködéséről a közös pártszervek gondoskodtak. Előbb a közös végrehajtó bizottság, majd a közös parlamenti klub volt ez a szerv, legújabban pedig az „országos legbelső politikai nagy bizottság".

A cikk ezután a májusi választások magyar eredményeit ismerteti, megállapítja, hogy a két párt két fiatal erőt hozott a parlamentbe Esterházy és Jaross képviselők személyében, majd a decemberi elnökválasztás eseményeit ismerteti, amelynél a magyar pártok egységesen jártak el, majd ezt Írja:

— Az elnökválasztás után a magyar ellenzéki táborban a helyzet gyorsan tisztult. A magyarok fiatal vezetői észrevették, hogy „a Horthy szlovenszkói expozituráiról", az „irredenta pártokról'' és a „megbízhatatlan magyarokról" szóló cseh és csehszlovák kiáltások alapja nagyon hamis. Ha valóban horthyzmusról, irredentizmusról volna náluk szó, úgy Benes nem nyújtott volna nekik kezet, nem tárgyalt volna velük és semmit sem adott volna nekik.

— Dr. Benes az elnökválasztás előtt és után követett eljárásával nyíltan kifejezésre juttatta, hogy ezeket az ellenzéki magyarokat ma és a jövőben is a szlovenszkói magyarság valóságos reprezentánsainak tekinti s nem azokat, akik a csehszlovák pártok listáján szereztek mandátumot. Így jutottak a magyarok annak fölismeréséhez, hogy tartós értékű politikai tényezők és hogy jövőjük biztos. E fölismeréstől már csak! egy lépés volt az akaratmegnyilvánitásig: e po- jj litikai tényezőből még erősebb politikai tényezőt csinálni. Az első lépést e téren a magyar nemzeti párt tette meg.

Cáfollak Hodza miniszterelnök bécsi tárgyalásainak híréi

A Monte-CarEoból hazaérkező miniszterelnök csak két vonat közölt tartózkodott az osztrák fővárosban - Srhuschn gg prágai utjának sajtceiökészitése

Prága, január 11. A csehszlovák sajtóiroda jelenti: Néhány lap jelentésével ellentétben megállapítjuk, hogy dr. Hodza Milán miniszterelnök üdülési szabadságáról való visszaérkezése közben az osztrák fővárosban csupán az egyik vonat megérkezésétől a másik vonat indulásáig tartózkodott és nem lépett érintkezésbe sem osztrák, sem más politikái tényezőkkel.

Az osztrák kancellár prágai programja

Prága, január 11. Többizben jelentettük, hogy Schuschnigg osztrák kancellár január 16. ■és 17-én Prágában fog tartózkodni és a nagyiparosok klubjában előadást tart a dunai tér gazdasági problémáiról. Az osztrák kancellár prágai látogatása magánjellegű, amit többek között az bizonyít, hogy Schuschnigg nem hivatalos helyen, hanem az Esplanade-szállodában fog lakni.

A középeurópai helyzetre való tekintettel a látogatás magánjellege nagy port vert föl az |

európai közvéleményben és a bel- és külföldi lapok sokat foglalkoznak vele. Különösen a bécsi sajtó kommentálja bőven a küszöbönálló eseményt.

Az osztrák sajtó Schuschnigg látogatásában „földerítő utat" iát, mert Ausztria az olasz politika miatt kénytelen uj külpolitikai orientációt keresni. Ausztria Prágán át akarja megtalálni az utat a nyugati nagyhatalmakhoz, írják a bécsi lapok, és Schuschnigg azért utazik Prágába, hogy érdeklődjék az uj orientáció lehetőségeiről. Olaszország támogatása ma már nem elégítheti ki Ausztriát, viszont Németországgal nem sikerült tisztázni a helyzetet. Éppen ezért Ausztria szeretne visszatérni a régi angol-francia koncepcióhoz, de célját csak úgy érheti el, ha előbb lépéseket tesz a dunai problémák rendezésére. Az osztrák illetékes körök szerint az uj csehszlovák miniszterelnök személye rendkívül alkalmas a tárgyalások lefolytatására, mert Hodza Milán állandóan hangoztatta a középeurópai összefogás szükségességét.

Ami Schuschnigg utjával kapcsolatban eddig fölmerült, kizárólag kombináció és találgatás,

amelyet egyedül a nemzetközi helyzet tesz valószínűvé, semmi más. Tiszta képet az eseményekről a közvélemény csak Schuschnigg prágai látogatása után szerezhet.

Starhemberg - kormányzó?

London, január 11. Schuschnigg küszöbönálló prágai utjával kapcsolatban Bécsben fantasztikus hirek keltek szárnyra. Néhány angol újságíró azt jelentette lapjának, hogy a közeli napokban Starhemberg hercegei Ausztria kormányzójává kiáltják ki, hogy előkészítse a Habsburgok visszatérését. Á legutóbbi és az eljövendő napok eseményeit a bécsi külföldi újságírók kizárólag ezzel a tervvel hozzák összefüggésbe.

A népbiztosok tanácsa elnökének expozéba

A cikk nagyon részletesen ismerteti a fölhívást és ezzel zár: A szlovenszkói közönség érthető kíváncsisággal várja az egyesülési törekvések fejlődését. — Végül a lap Ígéri, hogy észrevételeit legközelebb közli.

A brünni LIDOVÉ NOVINY „A magyar ellenzéki pártok egyesülése előtt? — A magyar nemzeti párt fölhívása" címek alatt a következőket írja:

— A köztársaságunkban élő magyar kisebbség által megkezdett aktivitásnak valószínűleg visszhangja lesz a magyar ellenzéki pártok eddigi szervezeteiben is. Ismeretes, hogy két párt van: a magyar keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt s az államfordulat előtti hagyományok maradványaképen hozzájuk csatlakozott a szepesi német párt. A lényegben egyező program egyesíti őket és a mwikataktika és 1926 óta, amikor a magyar nemzeti párt és a szepesi németek pártja elvált a német gazdapárttól és a német iparospárttól, a nemzetgyü- lésbeli közös munka és a képviselők és szenátorok közös klubban való egyesülése is. Az ideológiailag tulajdonképen egy párt két ellenzéki szárnyának teljes egyesítése érdekében már régóta hallatszanak hangok és csak a miljőbdi különbségek, amelyekbe mindkét párt érdekei és szervezeti eszközei és segédeszközei belenyúlnak, okozták, hogy a két párt egyesülése nem történt meg. Arra utaltak ugyanis, hogy a keresztényszocialista párthoz tartozók, mely pártnak saját szlovák szervezete is van, egyrészt vallásilag, másrészt különösen gazdasági és szociális érdekeikkel is különböznek a magyar nemzeti párt feudális aláfestésü kálvinista követőitől. Ma, amikor az elvi ellenzékiség politikai irányvonala bel- és külpolitikai okokból megszűnik vonzó lenni és amikor a magyar kisebbség életének a köztársaság kereteiben való tervszerű kiépítéséről van szó, mindkét oldalon arra a meggyőződésre jutnak, hogy a kétpárti- ság, a kettős szervezeti rendszer, a kétféle szervezeti alakulat túlságosan kimeríti az erők többségét, mely erők fölhasználhatók volnának az egész magyarság kulturális és gazdasági megerősítésére. Innen erednek tehát a két politikai tábor teljes egyesítését kívánó hangok.

■— A kezdeményezés teljesen hivatalosan a magyar nemzeti párti környezetből indult ki, mely elnökségének pozsonyi értekezletén elhatározta a nyilvános fölhívást, amelyet a csehszlovákiai magyarságnak s különösen a keresztényszocialista pártnak szánt,

A cikk a továbbiakban ismerteti a fölhívás tartalmát, majd ezzel fejeződik be:

— A fölhívásnak valószínűleg kedvező visszhangja lesz s igy a két ellenzéki magyar párt egyesülése várható egy politikai csoportban, amely esetleg megváltoztatja a hozzáférhetetlen ellenzékiség eddigi taktikáját is.

A nemzeti szocialista CESKÉ SLOVO mai számában ismerteti a magyar nemzeti párt határozatait s ahhoz ezt jegyzi meg:

— A magyar ellenzéki pártoknak ezt az egyesülését nagyrészben alaki jellegűnek kell tartani. A két magyar ellenzéki párt ugyanis már néhány év óta az összes politikai kérdésben egységesen járt el és a parlamentben is egységesen lépett fel. Az egyesülésnek, melynek során a két pártból egy magyar politikai párt alakítandó, inkább szervezeti háttere van és az a törekvés érvényesül itt, hogy a szerve'

fthsssiitSa isazi írásiéit egyedül a szovjet képviseli — mondja Molotov

Az „agresszív hatalmak": Japán, Németország, Olaszország és Lengyelország ■ 0 német-japán szövetség

Moszkva, január 11. Molotov, a népbiztosok tanácsának elnöke a szovjetunió központi végrehajtó bizottsága téli ülésszakának megnyitásán beszédet mondott, amelyben azzal vádolta Japánt és Németországot, hogy a szovjetuniót fenyegetik és éppen ezért követelte az orosz katonai költségvetés felemelését és a haderő kiépítését. A jelenlévők óriási lelkesedése között Molotov kijelentette, hogy Szovjctoroszország a világ legtöbb országával békében él. Néhány hatalom azonban, igy Németország, Lengyelország, Olaszország és Japán agresszív politikát követ, A népbiztosok tanácsa elnökének véleménye szerint, mindaz, aki ma támad, előbb- utóbb nyakát szegi.

A világhelyzet bemutatásánál különösen a német problémával foglalkozott sokat Molotov. Kijelentette, hogy a szovjetunió az orosz-német viszony megjavításán fáradozott, amit az a tény is bizonyít, hogy az elmúlt évben kölcsönt vett fel Németországban az orosz-német kereskedelmi viszony kiépítésére. Hitler azonban a Mein Kampfban nyíltan hangoztatja, hogy Keleten területet akar meghódítani. A németek soha sem cáfolták meg ezt a tervet s ezért számolni kell azzal, hogy a birodalomnak expanziós törekvései vannak. Németország hatalmas fegyveres erőd Európa közepén és veszélyt jelent az egész kontinensre,

A japán-orosz viszonyról Molotov a következőket mondotta:

— ^z északmandzsuriai vasútvonal eladása békét, akart jelenteni. Japán azonban nem hajlandó támadást kizáró szerződést kötni a Szovjetunióval és nem akarja a határkérdéseket elintézni. Ebből kitűnik, hogy mik Japán szándékai. Az állandó mandzsuriai határséríések csupán arra irányulnak, hogy a világ figyelmét eltérítsék a tokiói kormány mandzsuriai és északkinai csele- kedeteirőL Németország és Japán egyformán támadó szándéknak és azért senki sem csodálkozhatott, amikor a közelmúltban német-japán katonai szerződés megkötéséről volt szó.

Az olasz-abesszin konfliktus

Molotov ezután sorra vette az egyes hatalmak és Szovjetoroszország viszonyát, megemléke- 1 zett a külpolitika terén elért sikerekről, majd az az olasz-abesszin konfliktus problémáira tért át.

— A népszövetségbe való belépésünk korántsem jelentetet azt — mondotta — hogy Szovjetoroszország nemzetközi politikája és a kapitaI lista hatalmak politikája között nincs többé radikális és alapvető ellentét. Az olasz-abessziniai háború példája az ellenkezőjét bizonyítja. Ez a háború tipikus példája a gyarmatokért folyó imperialista háborúknak. A fasiszta Olaszország ebben a konfliktusban a világ uj felosztása élő- harcosaként jelenik meg. A fasiszta kormány azt követeli a többi imperialista államtól és a népszövetségtől, hogy támogassa gyarmati törekvéseit A hatalmak magatartása az olasz-abesszin

háborúban rámutat arra, hogy a kapitalista politika milyen a valóságban,

Molotov szerint a nagyhatalmak és Olaszország között nincs alapvető különbség a gyarmatrablás fogalmának kérdésében s az ellentét csupán azért keletkezett, mert egyes hatalmak helytelenítik Olaszország imperialista hatalmának túlzott kiépítését. A nyugati hatalmak csupán a gyarmatok felosztása miatt kerültek ellentétbe Olaszországgal s nem az egyik, vagy a másik ország függetlenségének problémája miatt. Egyedül a szovjetunió helyezkedik elvi alapokra a konfliktus megítélésénél és az egyenjogúság alapján követeli Abesszínia függetlenségének tiszteletbentartását. Moszkva e politikája élesen | elválik a népszövetségi hatalmak politikájától és a jövőben bizonyára még gyümölcsöt fog érlelni.

NSvekszik az arasz életstandard

Molotov ezután a szovjet belpolitikai problémáiról nyilatkozott és azt jósolta, hogy az eljövendő évben Oroszországban nőni fog a gazdasági jólét. Az orosz nép gazdasági standardja emelkedőben van és a második ötéves terv programját sikerül mindenben felülmúlni. A nagy siker a Stachanov-mozgalomnak köszönhető, azaz, annak, hogy a munkásság önmagától többet és jobb módszerekkel dolgozik, mint a program megkövetelte.

zeti apparátus olcsóbbá tétessék s a másik oldalon az, hogy a magyar ellenzék számszerűleg is nyerjen jelentőségében. a' légionárius NÁRODN1 OSVOBOZEN1 a határozatok tartalmi ismertetéséhez megjegyzi, hogy a két pártnak „ez a közös munkája, ha a másik oldalon készség nyilvánulna meg, a két magyar párt egyesüléséhez vezethetne".

Á pozsonyi MAGYAR ÚJSÁG hosszú vezércikket szentel a kérdésnek s „Pártegység, vagy magyar egység" cím alatt egyebek között ezeket Írja:

A felhívásból nem derül ki, hogy a mai mozgalmas és érdekes politikai időszakban — amelyet Schuschnigg osztrák kancellár prágai útja, a dunamedencei gondolat újbóli előtérbe tolulása 8 a prágai kormányzatnak magyar államtitkárral biró kisebbségi minisztérium felállítására vonatkozó terve jellemez — van-e összefüggés az egységes párt gondolatának újabb felröppentése és a középeurópai helyzet között, vagy nincs. Nagyobb perspektívákba nyúló magyar elgondolásról van-e szó? Vagy csak a magyar nemzeti párt szükebb belpolitikai akciójáról. Az egységes párt a keresztény nemzeti alapot erősen kihangsúlyozná. Mindenki érdeklődéssel vár a keresztényszocialista párt feleletére. Addig minden tervezgetés csak találgatás.

A miniszterelnök pártjának lapja, a VEN- KOV „A magyar gártok egyesülnek" cimü

hírében ezeket írja:

— A Prágai Magyar Hírlap tegnapi számában felhívást közöl az egységes magyar párt megalakítása tárgyában. Mivel az említett napilapot a magyar keresztény szocialisták támogatásával adják ki, nyilvánvaló, hogy ez az ő beleegyezésükkel történik. Ezt az akciót a magyar nemzeti párt elnökségének szerdai pozsonyi értekezlete előzte meg, amely az illetékes határozatot hozta a magyar keresztényszocialista párttal való fúzió tárgyában. Ám a nehézségek nincsenek teljesen elhárítva, különösen a magyar keresztényszocialistáknál!, mert választói!', sorában nemcsak szepesi németek vannak, akiket a parlamentben Nitsch képvisel, hanem szlovákok is, hiszen Petrásek Ágoston képviselő is született szlovák. Az egyesülés érdekében állítólag a fiatal nemzedék gyakorol nyomást. Végül inkább alaki egyesülésről van itt szó, hiszen a magyar keresztényszo- cialisíák a nemzetiekkel és a szepesi németekkel közösen járnak el és közös parlamenti klubjuk is van kilenc taggal, mely klubnak elnöke dr. Szüllő, alélr.öke Szent-Ivány.

A ROBOTNICKÉ NOVINY ..A cseh és a magyar burzsoázia uj csoportosulásra törekszik" cimü, háromhasábos cikkének első felében a cseh agrárpárt belső viszonyaival foglalkozik, második felét a magyarság pártjainak szenteli. Ezt írja:

— A magyar ellenzéki táborban már régen félelem van. Az a fiatalság is, amely nem tartott a magyar nép ama csoportjával!, mely megtalálta az utat az államalkotó csehszlovák pártokhoz, elégedetlenkedni kezd a magyar ellenzéki pártok, a keresztényszocialista és nemzeti párt hatástalan negati- vista politikájával. Most szorosabb együttműködéssel, sőt egyesüléssel akarnak magukon segíteni. Esíerházynak bizonyos közös bizottság megalakítására vonatkozó indítványa után Szent-Ivány magyar nemzeti pártja most felhívást adott ki a csehszlovákiai magyarsághoz, melyben még tovább megy. — A felhívás tartalmi ismertetése után a cikk igy végződik: Kérdés, hogy a keresztényszocialista párt, legalább akkor, amikor szlovák szavazatokért jelentkezik, azt hirdeti, hogy nem tiszta magyar párt, hanem „országos keresztényszocialista párt", kész-e eleget tenni e felhívásnak. Annál kérdésesebb ez, mert lehetősége van a csehszlovákiai katolikus pártokkal való együttműködésre is az esetleges katolikus blokkban.