Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-10 / 282. (3834.) szám
fiz „utolsó kisérEet11 (sp) Prága, december 9. Laval pozíciója megerősödött. Ez az egyetlen pozitívum, amit Olaszország a maga javára könyvelhet cl az utóbbi napokban. egyébként semmi olyan nem történt, ami felbátoríthatta Mussolinit. Ellenkezőleg, a fasisztaellenes világsajtó óriási apparátussal hozzálátott, hogy Dessie légi bombázásából amolyan második Lusitania-csetet kovácsoljon és az erkölcsi téren rendkívül ingerlékeny amerikai közvéleményt megnyerje az olajzárlatnak. Az amerikai lélekben hetek óta tusakedik az üzleti szellem a prűd amerikanizmus szellemével s llncle Sam nem tudja, zsebrevágja-e a nagy hasznot, amit az olasz petróleummonopólium jelent. avagy háborodjék fel Mussolini háborúja miatt. A legszívesebben együtt tenné a kettőt, de technikailag ez kivihetetlen s ezért habozik. A világsajtó és a fasisztaellenes propaganda a segítségére siet s meglobogtatja a dessiei amerikai kórház vöröskeresztes zászlaját, amit állítólag porba rántott a Kaprónik légi bombája. A közvélemény az óceánon túl már forr, már morog í s ahogy a különös amerikai gyereklelket ismerjük, köiinycn megtörténhetik, hogy a föld kerekségének legszámitóbb lelke egy bemocskolt vöröskereszt miatt évtizedekre biztosított milliárdos hasznot dob el magától. Ámbár az Unió mai nyomorában nem igen engedheti meg a lélek puritanizmusának e fényűzését, mert a haszon, amit az évtizedekre lekökött olasz petróleumszálli- tás jelent, nem a kapzsiság vagy a vagyon- harácsolás mohóságának kielégítése volna, hanem úgy el kellene Amerikának, mint a falat kenyér. A kérdés egyelőre nyilt s mi csak azt állapíthatjuk meg, hogy Olaszország sorsa ma talán ugyanúgy Amerika magatartásától függ. mint függött Németországé 1917-ben. Ha Washington zárol, bedöglik Eadoglio offenzivája, ha nem zárol és tovább ömlik az amerikai petróleum. Genf eljátszotta játszmáját. Ha igy van. miért nem vártai meg Mussolini Roosevelt végleges állás- foglalását s miért tört lándzsát a háború folytatása mellett, még mielőtt az olajzárlat kérdése dűlőre jutott volna? Ugyanazt a hibát követi el, amit annakidején Németország? Nem hihetjük, mert Mussolini számitó és józan koponya. A helyzet kényszeritette a merev magatartásra, mert arról az útról, amire lépett, nincs visszatérés? Kétségtelen. hogy a auce lendülete magával ragadta az olasz népet — s most repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg! A latin, a reneszánsz és a garibaldis idők óta Itália nem forrott akkora harci kedvben, mint ma s e légkör ismeretéből kell kiindulnunk. ha Mussolini szombati beszédét elemezzük. Kitartás a győzelemig, ez a"Z egyetlen hang. amely ma a mélyen megsértett oJaszság leikéből előtör s Mussolini semmi más. mint e hang formába öntője. Amit mond. nem számítás, taktikázás vagy meggondolatlanság, se nem a vakmerőség és forrófejüség kifejezése, nem harci vágy, csökönyösség, tanácstalanság, hanem a nép hangulatának megváltoztathatatlan szimbóluma. Itt vagyok s itt maradok, harsogja az olasz nép. gyávaságnak, szégyennek venné, ha most visszavonulna. Vannak ilyen szituációk az életben, sajnos, a nemzetek életében is. amikor mindent egy kártyára kell feltenni, amikor éppen a lelkiismeret £9.raacsolja, hogy nem szabad gyáván vis_zMoars és Lavat hétnapos párisi tárgyalásának eredménye Rómában bemutattál^ az angol-francia fawsslaluí Caní bizalmatlan - Tovább folyik a december 12-1 szankciós konferencia előkészítése — Telles francta-sasol összhang Dél-Abbesszimát Olaszországnak adlak P á r i s, december 9. Mussolini szombati beszéde és Hoare és Laval kétnapos pá-1 risi tanácskozása után a helyzet még mindig tisztázatlan. Mussolini bejelentette, hogy az olasz fegyverek győzelméig nem enged, a két nyugati államférfiu viszont közös tervezetet dolgozott ki, amely „az utolsó kísérletet" jelenti Róma felé. Egyelőre nem tudni, mit válaszol a duce a kész tervre, amely állítólag messzemenő és nagy területeket juttat Abesszíniából Olaszországnak. Géniből érkezett hírek szerint a londoni, a párisi és a római államférfiak diplomáciai megnyilatkozásai nem eredményezték a szankciós bizottság december 12-re összehívott ülésének elnapolását. Az ülést december 12-én megtartják. Néhány technikai szakbizottság már holnap összeül, hogy elvégezze az előmunkálatokat. Valószínűleg vizsgálat tárgyává teszik az abessziniai harcokról érkezett uj jelentéseket és a tervezett olasz offenzivát s a beérkezett okiratok alapján határozzák el a petróleum-, vasút- és szénszankciók életbeléptetését. A népszövetség örömmel üdvözölte a vasárnapi angol—francia megegyezést, de az általános vélemény szerint a további szankciók elnapolásáról egyelőre nem lehet szó. Mussolini szombati megnyilatkozása után nem valószínű, hogy a hadműveletek Abesszíniában hamarosan befejeződnek és igy Genfnek is gyorsan kell cselekednie. A legutóbbi jelentések úgy tudják, hogy a szankciós bizottság konferenciáján Laval is megjelenik, továbbá Edén és talán Aloisi báró, Hoare angol külügyminiszter Genf közvetlen közelében fog tartózkodni és szükség esetén szintén résztvesz a tárgyalásokon. A vasárnapi eredmény Páris, december 9. Mint vasárnapi számunkban jelentettük, Sir Samud Hoare angol külügyminiszter szombaton délután Párisba érkezett és azonnal megkezdte tanácskozásait Laval miniszterelnökied. A tárgyalások nagy fontosságának jde, hogy a tanácskozásokat huszonnégy órával meghosszabbították és Hoare nem szombat este, hanem csak vasárnap este utazott tovább svájd üdülésére. Szombaton egyszer, vasárnap kétszer tárgyalt a két államférfiu. Az eszmecsere kiadós volt, mert mindegyik találkozó több óra hosszat tartott. A minisztereken kívül a két külügyminisztérium főtitkára, továbbá Clark párisi angol nagykövet és Massigli fran- cia népszövetségi fődelegátus vett rész a munkában. Állitólag sikerült megszövegezni a közös francia—angol tervet az olasz—abcsszin konfliktus kiküszöbölésére. Hoare vasárnap délben tdefonon beszélt Baldv/innal, beszámolt neki a tárgyalások meneterői és részletesen ismertette a közös franciaangol javaslatokat. Vasárnap este hivatalos kommünikét adtak ki, amdy megállapítja a teljes összhangot és közli, hogy a tervezetet Londonba küldték jóváhagyás végett, majd eljuttatják Genfbe, Rómába és Addis Abebába. Csak ha mindhárom hdyről megérkezik az dőzetea válasz, akkor hozzák nyilvánosságra a javaslatok hivatalos szövegét. A kommüniké szerint az angol és a franda kormány annak a meghatalmazásnak alapján, melyet a népszövetségi szankciós bizottságtól kapott, megállapodott abban, hegy Rómában utolsó lépést tesz az abessziniai ellenségeskedés barátságos elintézésére. Állítólag olyan tervezetet dolgozott ki, amely egyformán elfogadható Olaszország, Abesszínia és a népszövetség számára. Az angol és a francia sajtó véleménye szerint Mussolini szombati beszéde, amdyben a ducc kijelenti, hegy Olaszország a teljes győzelemig küzdeni akar Abesszniában, nem teremtett kedvező előfölíétdeket a további tárgyalásokra. A Temps szerint a jelenlegi katona! helyzet mellett senki sem kényszerítheti a né- gust, hegy olyan területeket adjon át, amdyet az ellenség még nem hódított meg. A rénszö- vetség nem egyezhet bele olyan megoldásba, amely a támedó fél megjutalmazásából áll, mert ezzel veszedelmesen fcibátnrifmá a népszövetségi paktum esetleges megsértőit. A párisi Javaslat tarta ma A Csehszlovák Távirati Iroda párisi munkatársa szerint a közös francia—angol terv lényege a következő: Olaszország nem kapja meg az egész Tigre tartományt, hanem csak azt a részt, amelyen Adua van, mert Akszumot, az abesszinok szent városát vissza kell adni a négusnak. Északon Danakil egy széles sávját is Olaszországnak juttatja az angol— francia terv. Délen az olasz határ a 8. szélességi és a 39. hosszúsági fok mellett futna, azaz Ogaden, Borán és Balé tartományokat Olaszország kapná meg. Erre a területre Olaszország másfélmillió olaszt telepíthet. Kárpótlás fejében Abesszínia a Vörös Tengerhez vezető korridort kap, valószínű- ég Asab kikötőjét Olasz-Eriíreában, a Francia Szomáíi-Föld közelében. Ha Olasz- Drszág nem adja Asabot, altkor az angol kormány hajlandó átengedni Abesszíniának Zeila kikötőjét brit Szomáli Földön, nem messze a Francia Szomáli-földön levő Dzsi- butitól. Abesszínia többi területének tekintetében a néguet a népszövetség föl fogja szólítani, hogy fogadja el azt a nemzetközi ellenőrzést, amelyet a népszövetség ötös bizottsága szeptemberben kidolgozott. A tanácsadó szakértők között egy olasz is hembbhbw szavonulni, Félő, hogy Olaszország ma ezen a ponton van s érzi, hogy nagysága vagy bukása függ a kitartástól: ha enged, másodrendű hatalommá süllyed, ha áttör, a világ legelső hatalmasságai között vívott ki helyet. Anglia és Franciaország politikája korántsem ennyire merev, elvégre ami náluk kockán forog, nem annyira életbevágó, mint Rómánál, legfeljebb egy elv, egy preceden- cia-eset. Laval belpolitikai győzelme megjavította Mussolini kilátásait a francia— angol együttesben s a világlapok nem kombinálnak rosszul, ha a vasárnap elkészült párisi angol-francia javaslatban már a határozottabban fellépő Laval kezét látják. A javaslat, amit Hoare és Laval kidolgozott, Délabessziniában komoly és értékes gyarmatbirodalmat juttat olasz kézre, sőt megteremti annak lehetőségét is, hogy az eljövendő években Olaszország Abesszínia megmaradt területén kimélyitse befolyását, nem erőszakos utón, hanem békés utón, mintegy átszivárgással, ahogy Lyautey tette Marokkóban. Ha igaz, amit a jelentések egyöntetűen írnak az uj megoldási tervről, akkor Olaszország habozás nélkül elfogadhatja azt. Kétszázötvenezer négyzetkilométernyi területet kapna Afrikában, nagyobbat, mint Eritrea s ebből százezer négyzetkilométer, a nagy középafrikai tavak felé eső rész gazdag, értékes föld, amelyen másfél-kétmillió olasz polgár békés és egészséges megélhetést találhat. Első pillanatra alig hihetjük, hogy Párisban ezt a megoldási módot választották, mert a nyolcadik szélességi és a harmincnyolcadik hosszúsági foknál futó határ a négus birodalmának csaknem negyedét adná a dúcénak, Néhány napon belül kitűnik, vájjon a mai hírek nem tuloznak-e. Ha túloznak s ha megint csak sivatagokat adnak az olaszoknak, akkor az ,,utolsó kísérlet'* sem jelentheti a megoldást s a petróleumzárlat elhatározása után megindul a lavina* * 282 (2834) SZám * ®*ecM * 1935 december 10 Előfizetési ár: évente 300, féléire 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, SzloveSlSzkÓi és rUSZÍnSzkÓl magyarság ulicel2. II. emelet ©Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • . ° Prága 11.. Panská ulice 12, 111. emelet, ó képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • * TELEFON: 30311. w • f.gyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SŰRGÖNYCIM HÍRLAP. PRAHfl.
