Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-08 / 281. (3833.) szám

m 'PRXGAlAW^ARHlULAP 19 1935 december 8, vasárnap. ASSZONYOK LAPJA Mi a divat — a hóban ? VASÁRNAPI DÍVATLEVÉL Mióta az újságok hasábjain megjelent a híre annak hogy az Alpesekbe-n meg a Tátrában ha­vazik és a Dobogókőn 12 centiméteres a hó, a téli sportbarátok reménykedése magas fokra szökött. Fokozott érdeklődéssel figyelik a rádió időjárás-bemondását. A téli sportok általános térhódításának bizonyítékaként az iskolásoktó. kezdve a felnőttekig mindenki az aktuális kér­dést vitatja: Leez-e már hó a hét végén? Téli utalásokról tárgyalnak az irodákban, a hivatalokban és az elegáns fogadó termek ben ie. A hó, az időjárás és a hegyekben eltöltött hét­végi kirándulások a zsurok legújabb témái; sőt a bridzs-csaták közötti pihenő szünetekben is a sikirándulási lehetőségekről beszélnék. Természe­tesen a sportoló nők körében a komoly techni­kai kérdések megvitatása után a kevésbé komoly, de annál fontosabb ruházkodási kérdések kerül­nek sorra. Mert azt a laikus feltevést, hogy a si­ma és minden szempontból „6achlich“ síöltözókek a mindent megváltoztató divat hatáskörén kívül állanak, azok a vasárnapi sportolók külsőségein felülálió mestersíelők sem hiszik, akik komoly sportoló voltukat sötétárnya’atu, fejtől-Jábig praktikus sídreeszel emelik ki. Még ők sem von­ják ki magukat teljesen a divat befolyása alól és az előírásoknak megfelelően, hol sokszínű garnitúrákkal, majd tarka szvetterekkel és fehér biroli mellényekkel szinesitik sötét dresszük egy­hangúságát. Mert a divat legujabbkeletü megfigyelése, hogy a fehér, behavazott vidékhez életkedvet ki­fejező vidám színek illenek. Hogy ez a megálla­pítás csak a divat részéről újkeletű, bizonyítják az a-lpe6i népviseletek, amelyek már abban a korban is léteztek, mikor sportolásra és sport- divatra még senki sem gondolt. Friss szinössze- állitásu az „Alpentracht“. Színes az idei téli sportdivatban számos variációban alkalmazott tiroli és stájer népviselet is... A komoly, sötét árnyalatok csak a rendes városi ruházkodás te­rén divatosak. Még azok a porcellánarcszinü höl­gyek is, akik az előirt fekete ruhákban tárgyal­ják sportterveiket, — a eímezőkön élénk szin- összeállitásu dresszekben jelennek meg. A szí­nes síöltözékek elengedhetetlen tartozékát, - a barna, napégett patiniju arcszint pedig barna púderrel pótolják. Színes — ez a jelszó dominál az Idei sírtrtiák- nál. Uj árnyalatú sportanyagok jöttek forga­lomba. Az eddig megszokott sötétkék, barna és sötétszürke sianyagok mellett világosabb árnya­latokat tettek divatossá. Buzakék. drapp, méz- szinti ezüstszürke, üvegzöld, terakotta és fehér szinü vízhatlanított, gabardinok, posztók és ló- denek a szezón síanyag-ujdonságai. A pepita és szálkás mintával szövött harris tweedek szintén az uj síanyagok sorába léptek elő. Knickebo- kerseket vagy sportzakkókat készítenek belő­lük. A bő sportnadrágokat egyszínű, söbétebb kabáttal vagy ballónselyem blúzzal, a mintás tweed zakkókat pedig sötét sportbáreonynadrág- gal kiegészítve viselik. A fehér és nyersszinü tódenekből tiroli „jacke11- hoz hasonló szabású és díszítésű, rövid kabáto­kat készítenek. A welszi herceg kitzbüheli sí­kirándulása kapcsán terelődött Tirolra és az ot­tani viseletre a divat! rányit ók figyelme. Ennek köszönhető, hogy a sportdivat a tiroli ós stájer népviseletből vett-, Ízléses és mutatós variációk­kal gazdagodott. Az élénk zöldszlnü levélapliká- ciókkal díszített fehér tiroü-jackék, a zöld ki- hajtós őzszarv gombos szürkés stájer-kabátok mindenkinek jól állnak. A most leirt világos szi- uü és élénk díszítésű stilizált kabátokat sötét szinü nadrágokhoz viselik. A stil6zerüség ked­véért az ilyen összeállítású sfdresszeket tarka paraszthimzéees fehér vagy világos szürke sál-, kesztyű- és barién y agam iturával és sörte vagy toll díszes tiroli vadászkalappal kiegészítve hordják. A vízhatlan ballónselyem síbluz, amely an utób­bi évek legpraktikusabb ötletének nevezhető, továbbra is divatos maradt. Kettős váll- ée felső ujjrészekkel készülnek ós kén3’elmes villámzárral vagy színes zsinórösszefüzéssel csukódnak. A ballónselyem síbluzok alá visszahajtott nyakú élénk szinti szwettereket hordanak, amelyek ki­vitelben és árnyalatban a sapka-, sál- és harisnya- garnitúrával harmonizálnak. Azoknál a sfdresszeknél, melyeknél a nadrág és a kabát egyféle szinü sport szövet bői készültek, •részben a díszítéssel, majd a-z élénkszinü kiegé- szitőnészekkel — blúzzal, kötött garnitúrával, ka­lappal és a divatos kamáslival — szinesitik az összeállítás egyhangúságát. Az uj tipusu sínrliák- nál a zsebeket színes bőrrel szegélyezik, hason­lóan a gomblyukakat. Az eddig sima csontgom­bok helyett nem egészen sportszerű, de annál mutatósabb fagombokat, fémmel kombinált csont-, vagy színes bőrgombokat alkalmaznak. A sidresszek fölé viselt sport-bundák Is nagy átalakuláson mentek át. A legtöbb sport-bundát a szövet sportkabátokhoz hasonló szabással és bőr­szegélyezéssel készítik. Párduc, tigris, ozelot, bizám és vakond prémeken kívül hód, fóka és bárány szőrmékből vannak. Különösen az utóbbit részesítik előnyben. Nagyon szép fehér nyírott Qizd magad Oetker-te Dr. Oetker-féle „Backln" sütőporral a legnehezebb tészták is biztosan és szépen sikerülnek! bárány szőrme-bunda kát látni, melyeket piros vagy sötétkék bőrszegélyezéssel, gombokkal éö övvel díszítenek. Mutatós volt Chanel sportkollekciójá- ban egy ezüstszürke buónobárány sportkabát, mely katonás állógallérral készült és elől fekete zsinór átgombolás díszítette. Ohanel és Schia- parelli, festett bárány- és nyúlszőreiéből készí­tett sportkabátokkal is kísérleteznek. Feltűnőek voltak a buzakékre és terakottára festett sport- bundáik. A mai divatképünkön hat divatos sídressz rajzát láthatjuk. Balról az első ábra barna, hosszú nadrág és nyersszinü balónsriyem síbluz össze­állítású dresszt visel. Az uj szabású síbluz dup­lából dolgozott első rés-e a legonnbolt zsebkihaj- tókkal egybeszabva készül. Nagy, rávarrott zse­bek és barna sodrott zsinórösszefüzés díszítik. Fűzőid csikozásu, sárga schottisch garnitúra illik hozzá. A második siruha középkék szinü vízhatlan gabardinból mutatós. A kabátja derékig ér és beszűkített, úgynevezett .,liftboy‘‘ szabás szerint készül. A kihajtóit, a zsebek s-'élét és a gomb­lyukakat fehér bőr paszpolirozás emeli ki. A sapka, sál, kesztyű ós harisnya garnitúrája sárga, kék, piros csikozáeu. A harmadik síruha drapp gabardin anyagú. A rézsútos átgombolásu kabátját piros bőrrel sze­gett zsebek és piros bőrgombok élénkítik. A gal­lérját az alatta viselt piros angóra blúz kihajtott gallérja pótolja. Piros zsinórdiszes barna tiroli kalap és piros garnitúra egészítik ki A háttér­ben látható kis ábra Scbiaparelli kollekciójából származó fehér lódén 8tdres6zt visel A kabátja felső gallér nélküli, legombolt kihajtóval készül. Fekete visszahajtott szwetter egészíti ki. Az ötödik sídressz fekete-fehér mintás knicke- boker ée fehér vízhatlan eelyemkabát összeállí­tású. A tiroli kalapja le fehér filcből van. Ha­sonlóan fehér szinü a piros bőrrel szegett, oldalt fűzött vászonkamáslija. Az utolsó ábra érdekes szabású barna nadrágot és rézsufcosan átgombolt, ujjatlan mellényt visel. A visszahajtott nyakú szwetter narancsszínű fonálból kötött. RADVANYI MAGDA. A PETTYES RUHA Irta: Pásztor József A hó egy picit szállingózott s a magasban, a bágyadt fényű ucca fölött rohantak a felhők elhaló robajlással s a szél vadul rázta a felerő­sített reklámtáblákat. A férj megtorpant, lelkesedve, meghatódva pillantott be a fényözönben fürdő kirakatba, s egy gyönyörű, csipkés, zöld selyemruha felé mutatott. — Nézd! — fordult a felesége felé. — Mi­lyen gyönyörű estélyi ruha! — s egy kicsit el­szorult a torka, amikor a felesége kopottprémes télikabátját megpillantotta. Azután halkan, félénk hangon tette hozzá: — Milyen jól állna neked! Az asszony csak egy kurta pillantást vetett a kirakatba s a szemét lehunyta. Már mentek tovább. A férfi lelkére hirtelen felhő ereszkedett. Az elébb még olyan frissen fiatalosan, életkedvvel lépegetett a felesége ol­dalán s most egyszerre kedvetlen, közömbös lett. Egy nő suhant el mellettük, drága perzsa­bundában, kellemes, meleg illatot árasztva ma­gából. Mikor befordultak az egyik mellékuccába. a férfi komoran fordult a feleségéhez: — Azért meg lehetett volna nézni azt a kira­katot. Az asszony szeme rámeredt. — Miért? A férfi keze remegett. Röpke pillantást ve­tett a felesége arcára. — Mert szép... Egy asszonynak mégis ér­deklődni kellene a maga dolgai iránt... Teg­nap este is úgy restelltem, amikor abban az utálatos, pettyes ruhában jöttél be. mikor Pali ott volt. — Istenem! — nyikkant fel az asszony. — Nem' gondoltam, hogy Pali kritizál, aki a leg­jobb barátod. A férfi gyötrődve mondta: — Nemcsak Pali... Talán én is... Persze nem tudod, hogy Pali, mikor kimentéi a teát elkészíteni, megmondta, hogy szakíthatnál már egyszer azzal a pettyes ruhával Az asszony homloka elborult — És te? — búgott fel fájdalmasan a száján. — Nem utasítottad vissza? Szipogott Csendes, bánatos hangon tette hozzá: — Tudnék én is ruhákat csináltatni. De ha elkezdeném, sohasem szabadulnánk az adós­ságoktól. — Csak néha lennél szép! Hiszen úgysem igen szórakozunk. Mégis, ha egy színházi ru­hád volna, olyan gyönyörű, fűzőid, amit most a kirakatban láttunk, elmehetnénk néhányszor a színházba. És ha csináltatnál két-három csinos háziruhát, az embernek nem kellene szégyen­keznie. Az asszony nem felelt. Lassú lépésekkel, szótlanul mentek be a lakásukba. A gyerekek már aludtak. Az asszony szomorúan le akarta vetni a télikabátját, de a keze valahogy bele­akadt a rongyos bélésbe. Próbálgatta kihúzni a kezét, de ez csak nagvnehezen sikerült. A férfi ingerülten ránézett. — Persze, a bélés! Milyen rettenetes összeg­be kerülhet az a bélés! — Vagy húsz pengőbe — felelt halk, meg­gyötört hangon az asszony. A férfi kirántotta a pénztárcáját. — Itt a pénz! Csináltasd meg! Az asszony szomorúan ránézett a férfire. — De én ismerem a gondjaidat... Azért nem kértem... Különben sem érdemes már ezt az ócska kabátot kijavíttatni. A férfi arca kivörösödött. — Hát végy újat! Igen! Adnak részletre is, vagy ... Rongyokban nem járhatsz! Az asszony hirtelen a szék felé fordult, me’y- nek karjára az ócska kabátot letette. Az ujjai végigfutottak a kabát szakadozott bélésén és kopott prémjén. A szeme tele lett hirtelen könv- nyel, de az urának nem akarta mutatni, hogy szenved. Simogatta az ócska kabátot, mintha búcsúznék tőle. Vagy talán nem is a kabáttól, hanem az élettől, ami azóta elmúlt, amikor a kabát uj volt. Mikor másnap reggel a pettyes háziruhát ke­reste. sehol sem találta. Vallatta a cselédet, de az sértődötten kiáltotta vissza: — Ugyan, nagyságos asszony! Azt hiszi, ne­kem kellene az a rongy! Egy tégi ruháját bontotta szét. Mire az ara hazajött, összetákolta. Az ura végigmérte és legyintett. — No, ez se sokkal különb! Az asszony hirtelen gyanutfogott Az ura szemébe nézett. — A pettyes ruhámat te rejtetted el! A férfi komoran bólintott. Az asszony ijedten nézett rá. — Kidobtad? A férfi lehajtotta a fejét. — Nem akarok tovább szégyenkezni a ruha miatt. Az asszony szeme meghökkenve nézett rá. Estefelé felöltözött. Bement a divatüzletbe. Másnap otthon volt a gyönyörű zöldselyemru- ha, meg két kedves háziruha, uj antilop cipő, selyemharisnyák és pár csipkés alsó holmi. Megfürdött, a haját rendbeszedte. Éppen kész volt az öltözessél, amikor hallot­ta, hogy az ura nyitja az előszoba ajtaját. Hir­telen meggyujtotta az összes lámpákat s a nagy ragyogásban az ura elé állt. Mosolygott. Szempillái leereszkedtek, egy lé­pést tett az ura felé s dobogó szívvel mondta: — Hát, Lajos ... Az ura gyönyörködve nézte. — A zöldruha! Milyen nagyszerűen áll! Az asszony megfordult, mosolyogva a tükör­be nézett, aztán újra az ura felé fordult, eny­hén eloirulva. — Nos, most jöhet Palil — Az ördög vigye — mormogott a férj — menjünk el valahová vacsorázni. A kocsiban az asszony az urához simult. — Ezután igy lesz, kedvesem. Veszek egy perzsa bundát is. Igaz, vegyél nekem egy üveg „Dandv“ parfőmöt. Ez a legjobb. — Honnét tudod? Az asszony mosolyogva vállat vont — Mi asszonyok, ha akarjuk, mindent tu­dunk. — Úgy? — szólt borúsan a férj. — És meny­nyibe kerül az a parfőm? Az asszony könnyedén lökte ki: — ötven pengőbe. A férfi hevesen megmozdult — És a ruha, meg az a bunda . . . De hiszen nem muszáj éppen perzsát venni? Az asszony bájosan húzta meg a vállát — Ha az ember igazán elegáns akar lenni •.. Kell egy pár ékszer is... öt-hatezer pengőből az egész kitelik... Vettem más holmikat is... Két pár édes kis cipőt, kombinékat... majd meglátod ... És gyönyörű háziruhákat... Meg egy kékselyem pizsamát is. A férfi visszahőkölt — Úgy? Az asszony ragyogó arccal bólintott. — De most szép leszek! Tetszeni fogok Pali­nak, meg a házmesternek is. A férj egy kicsit fanyalogva ette meg a va­csorát. i\z ital sem ízlett neki. Az asszony hozzásimult. — Nincs valami jó kedved, drágám? Pedig neked öltöztem fel. Otthon az asszony a hálószobába ment, leve­tette a selyemruhát és a kék pizsamában jött vissza. Odalépett az urához, végig mutatott ma­gán: — No, hogy tetszik? A férjnek megcsillant a szeme, de rezignáltan vállat vont. — Tetszik, de ... Az asszony átkarolta a nyakát. — Tudod mit, kedves? Jó lesz nekem, majd egyszer később, ha pénzed lesz, egy kis szilbun­da is. Ez nem drága. A francia parfőmrő! is, meg a többiről lemondtam. Mindössze arra kér­nélek. hogy ezt a pizsamát hagyd meg nekem. — És ez mennyi? De a zöld selyemruhát is beleszámítva? Az asszony hozzásimult az ura arcához. — A boldogsággal együtt, havi harminc. Hat­havi részletre. A férj végigsimttotta a homlokát s könnyeb- bülten sóhajtott. — Csakhogy nem ötezer! Nagyon megijed­tem. Az asszony szeme rácsiílant. — Még ezeket is visszaküldhetjük. — Nem! — kiáltott fel a férfi. — Tudok én gavallér is lenni! Az asszony hozzásimult. Az ura szemébe né­zett. — Csak azt mondd meg, hogy hová rejtetted a pettves ruhát? — Soha! — harsogta ijedten a férj. — Pedig — susogta az asszony — fel lehe­tett volna még frissíteni... Valamikor olyan kedves ruha volt

Next

/
Thumbnails
Contents