Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-08 / 281. (3833.) szám

^KXŰAíMAfifeaR-HlRIiAR 13 1935 december 8, vasárnap, ■nunom .SzmHÁzKönWKaLTaBA Budapesti színházak Volt egyszer egy asszony... Fendrik Ferenc vigjáíéha a Vígszínházban Budapest, december 7. (Budapesti szer­kesztőségünktől.) A Vígszínház uj szerzőt avatott: a huszonnégy éves Femdirik Ferencet. Minden színháznak, amely komolyan fogja lel hivatását, kötelessége nemcsak önmagával, de a közönséggel szemben is, hogy uj tehet­ségek után kutasson és azokat megszólaltassa. Ebből a magasabb nézőpontból a budapesti Vígszínház vállalkozása dicséretreméltó. A hibát ott követte el az igazgató, hogy éppen ezzel a darabbal akarta felfedezni Fendrik Ferencet, holott látnia kellett, hogy ez a mű nem alkalmas egy uj tehetség megjelenésé­nek a bizonyítására. A szerző — mint mon­dottuk — huszonnégy éves csupán. És ez nemcsak az erénye, hanem egyúttal a ment­sége is. Ez a jogcíme arra, hogy elnézzük fiatalos, naiv hevületét, amellyel régen ki­taposott utakon jár; lelkesedését, amelynek szent mámorában nem veszi észre, hogy amit alakjaival elmondat és tétet, azt már előtte má­sok sokkal jobban elmondották és cselekedtek; jóhiszeműségét, amellyel el szeretné hitetni, hogy ami az ő színpadáról lehangzik, az a valóságos élet egy darabja. Fendrik Ferencet tehát menti fiatalsága, tapaszialallansága a szinmüirós terén, sőt nemcsak mén ti, hanem egyenesen rokonszenvessé teszi annál is in­kább, mert darabjában itt-ott felesi.lan vala­mi, ami biztatás és reménykedés a jövőt ille­tően. De ami nála elnézést érdemlő tévely­gés — az egyenesen bűn annál, vagy azoknál, aki vagy akik nem figyelmeztették a kezdőt tévedéseire, hibáira és csupán a „felfedezés** kedvéért állították a rivalda éles és leleplező fényébe az olyan müvet, amely — bizonyára az ő megítélésük szerint is — nem oda való még. Mindezeken felül pedig Fendrik darab­jának tárgya sem uj. Egy asszony, aki szép és gazdag, megismer­kedik egy fiúval, aki szegény és tapasztalat­lan. A fiú, aki a banktisztviselői munka mel­lett még tangókat is komponál, mély és egész lényét betöltő szerelemre gyűl a gyönyörű asszony iránt. Az asszony — volt egyszer (?) egy asszony — eleinte nem veszi komolyan a fiú lángolását. Mulattatja őt az a rajongás, az a féltés, amely a fiút rabul ejti, de — amint ez már történni szokott — lassanként benne is kivirágzik a szerelem és egy pillanatban, miit sem törődve a következésekkel, egymás karjába omlik a fiú és a ma kaméMás hölgye. A fiú már feleségül is venné a nőt és a nő talán nem is szabadnék ellene, araikor régi és megbízható barátja, akinek jólétét és gaz­dagságát köszöni, megnyitja a szemét és megmutatja azt az utat, amelyre rálépni ké­szül. Az asszonyban megszólal talán a lelki­ismeret, talán a szegénységtől való irtózás — hogy melyik a kettő közül, azt az asszonyok­nál pontosan megállapítani soha sem lehet — és barátja unszolására búcsú nélkül elutazik a boldogság elől. A fiú, aki, szegény, komolyan vette a szerelmet, öngyilkosságot kiséred meg, amelynek híre visszhozza az asszonyt, aki azután húga javára lemond a fiúról, aki vál­tozatlanul szereti ugyan az asszonyt, de végül mégis belenyugszik a dolgok változásába, annál is inkább, mert az asszony elhozza ne­ki a sikert jelentő tangó-szerződést és mert igy az egész eset — amint mondani szokták — a családban marad. Amint látható, a darab — ősei számát tekintve — akár ka marási méltóságot is vi­selhetne a színdarabok között. De ez volna még csak a kisebbik baj és mindent meg le­hetne bocsátani, ha Fendrik ezzel az agyon­csépelt témával kapcsolatosan valami újat is tudna mondani. De — sajnos — nem tud. így a kritikus nem tehet egyebet, mint hogy szeretettel elismeri a fiatal szerző nagy és szép lelkesedését, amellyel munkáját ellátná igyekezett és amelyik előreláthatóan uj és sikerültebb darab .megírására fogja ösztökél­ni. Mert Fendrik Ferenc nincsen tehetség híján. A Vígszínház kifogástalan előadásának középpontjában Lázár Mária ragyogó szép­sége és mélyen átérzett játéka áll. Partnere, a fiú szerepében, a szinház fiatal uj tagja, Kovács György, akiben sok jóval biztató színészi tulajdonság van és aki a színház együttesének kitűnő tagja lesz. Beregi Oszkár, Gárdonyi, a kitűnő Bihary, Ajtay, Agai Irén játszanak még a darabban, amelyet tegnapi bemutatóján sok biztató tapssal fogadott a közönség. ZÓLYOMI DEZSŐ. (*) A Toldy Kör Liszt-estéje. A Toldy Kör de­cember 15-én, vasárnap e6te 6 órakor Liszt Fe- renc-emlékünnepet rendez Pozsonyban a kereske­delmi testület nagytermében (Goethe-ucca 15). Bevezető beszédet mond dr. Jankovics Marcell, a Kör elnöke. Liszt életét és működését dr. Földt'6 György iró ismerteti, azonkívül művészi színvo­nalú zenei rész alkotja a műsor túlnyomó részét. Közreműködnek: Zmertych Edit zongoraművész­nő, John Elemér bangversenyénekes, Bittó Margit énekmüvé6znő és A. Ostermuth Izabella zongora­művésznő. (*) Bartók Béla a prágai rádióban. A prágai na.gyadó december 9-én Bartók Béla „.Három falusi történet1* oimü karmüvét közvetíti Bar­tók Béla három részből álló „Falusi történetek** című müvét edd’g még Prágában nem hallot­ták. A karmüvet Kabelác kamarai karának in­terpretálásában közvetítik. (*) Nagyszőllősi színházi esték. Tudósitónk jelenti: Farkas Pál staggione-szlntámulata fo­kozott érdeklődés mellett játszik Nágyszőllősön. A huezonkéttagu társulathoz Budapestről le­szerződtették Zádor Évát mint szubrettet. En­nek ellenére a vállalkozás nem jár a kellő si­kerrel. ami a darabok silányságában rejlik. Bu­dapesten uagy sikereket ért darabokat adnak elő, amelyok azonban csak fővárosi kiállítás­ban érvényesülhetnek. A társulat eddig prózai színmüvek bemutatásával érte é! a legnagyobb sikert. Zilahy Lajos , Utolsó szerep" cimü szín­müve volt eddig a legjobb est. A „Görbe éjsza­ka" cimü operett nem váltotta be a hozzá­fűzött reményeket, pedig a szereplők, különö­sen Visky István és Nagy Anci, mindent meg­tettek a darab sikerének az érdekében. Az utolsó hetet a „Muzsikusok** cimü vidám életkép nyi­totta meg. Visky István, Kertész Mária, Farkas Pál. Várnai Nándor, Cserbanics Pál és Kárpáthy Maya tudásuk legjavát nyújtották és a közön­ség legtöbb jelenetüket megismételtette. (*) Sasa Leontjew néma balettje Eperjesen. Tudósítónk jelenti: Sasa Leontjew világhírű néma balettje szlovenszkói turnéja során Eper­jesre is ellátogat. Egyetlen estjét hétfőn este a Stala-mozgóban tartja. Az előadás iránt úgy Eperjesen, mint a környéken nagy érdeklődés nyilvánul meg. (*) Magyarnyelvű rádióhirszolgálat jelenik meg Prágában. E héten jelent meg először Prá­gában az uj magyarnyelvű „Rádió Hirszo’Igá- lat“, egy kőinyomatos, amelynek az a célja, hogy a szlove.nsz.k0i és kárpátaljai magyar lapokat rádióh'reikkel ellássa. Az uj hírszolgálat a hiva­talos Rádiójournal kiadásában jelenik meg. (*) Átszervezik az osztrák filmipart. Becsből jelentik: Az osztrák filmipart teljesen átszerve­zik és szövetséget alakítanak, amely az egész állam területére szól. Az uj filmézövetség hiva­talos neve „Osztrák Filirmszövetség** lesz. Ez a szervezet magában foglalja az összes stúdiót, a pirocudereket, a filmkölesönzőlkiet, a mozikat, a rendezőket és a szövegírókat. Tulajdoniképpen német mintára készült filmkamara ez a szerve­zet, amely mindenütt kitünően érvényesült. (*) Kodály Zoltán zenét ir az „Énekes madár­hoz". Budapestről jelentik: Márkus László, az „Uj Thália** vezetője azzal a gondolattal fog­lalkozik, hogy az Új Tlháliában egyesült fiatal irók mellett fiatal zeneszerzőknek is módot nyújt az érvényesülésre, vagyis, hogy az Uj Thá­lia kereteit operai területre is kibővíti. E gon­dolattal egyidejűleg született meg az a terv is, hogy Tamási Áronnak „Énekes madár** cimü székely mesejátékát egy előkelő magyar zene­szerző asztalára tesz:k le megzenésítés végett, minthogy Márkus László véleménye szerint a darabban operai lehetőségek vannak. Ez .már meg is történt és a zeneszerző Kodály Zoltán, aki karácsony után már hozzá is fog az „Énekes madár** nagy érdeklődéssel várt megzenésíté­séhez. (*) A bécsi Burgtheater a jövő évben is több­ször előadja Madách >rAz ember tragédiájáét. Pozsonyból Írják: A bécsi Burgtheater igazgató­ságától szerzett értesülésünk szerint Bécs első drámai színháza a jövő évben ismét fölvette mű­sorába Madách Imre tragédiáját, amelynek német előadása eddig 26 telt házat eredményezett, A próbák december második felében indulnak .meg amikor Lucifer megszemélyesítője, Tressler Ottó is visszatért már szabadságáról. A pozsonyi Toldy Körnek „Az ember tragédiájáéval kap­csolatban tervbevett bécsi kirándulásának idő­pontja ily körülmények között eltolódik s az előreláthatólag csak a jövő év február havában fog megtörténni. Útban az uj filmregény Prága, december 7. Az életregények nagy di­vatja készíti már a talajt a filmregénynek, amely rövidesen lehengerel minden versenyt. A film igen gazdag kifejelő eszközökben, izgalmasabb és meglepőbb tud lenni, mint a toll. Képekkel közvetlenül hat és ezért lappang benne egy új­fajta alakító, életfakasztó művészet lehetősége. Különösein alkalmas a hangos mozgóvászon egy nagyem'ber életének, emberi és művészi nagysá­gának a feldolgozására, A közönség mindig szereti, ha olyasmit ka,p.E aminek úgy örül, mint egy váratlanul érkezett| .ismerősnek. Egy nagy zeneszerző, amilyen pél-1 dául Chopin, száz év óta legendás regény hősként! él az emberek képzeietében, Liszt Ferenc óta há-j nyan és hányán oltották el a lámpákat, amikor! Chopint szólaltatták a zongora hivó szavaival.! Hálás és szép téma Chopin személyét megoleve-l niteni a filmen. Ezt Bolváry be is bizonyította ésn hiába kísérelné meg akármilyen pompáetollu iró! regényben dolgozni fel az ő életét, a személyisé­géből kicsapó varázst nem tudná érzékeltetni, mert a legnagyobb lengyel zeneköltőt látni és hallani kell. Az a jelenet például, amikor először mutatkozik be Páris előtt, felejthetetlen, bravúros és igaz. A költött beállítás valószereivé válik és a leg­hűségesebb Chopin-portré. Mikor Chopin a forra­dalmi etűdöt, játsza, rádöbbenünk, hogy először kaptunk Ízelítőt egy uj műfajból, a filmregény­ből. Az első kísérlet: csábítóan izgalmas hatás­lehe tőségekkel feltámasztani egy halhatatlan életet. Minden életregény burkolt rendeltetése az, hogy felhívja még jobban a figyelmet a regényhős mű­vészetére. Kíváncsiságot ébreszteni a közönségben egy csodálatos élet, kimagasló szellem iránt, akit minél tüzetesebben meg kell ismerni. Most már útban van az uj filmregény, amely azt jelenti, hogy egy-egy zseniális nagyember alkotásaiban rejlő életet elevenítsen meg a film. A film még aránylag fiatal művészet és csak a technikát, a mesterségbeli készséget szerezte meg. Az első kí­sérletek (Schubert, Mozart, stb.) sikertelenek vol­tak, mert még nem akadt az az igazi filmköltő, aki egyenrangú kifejező eszközzé tette volna a mozgó vásznat a tollal, az ecsettel és a vésővel. Annyi azonban bizonyos, hogy ez a művészi fo­lyamat megindult, a nagyemb&rek életét sorra vi­szik a vászonra és az egyik, vagy a másik film máris mint nagy művészi siker könyvelhető el Egymásután következtek: Benvenuto Cellini, Stradivari, Liszt és Hollywoodban most Beetho­ven életéről készítenek filmet. Az uj műfaj két­ségtelenül nagy veszélyeket rejt magában, mert — amint Surányi Miklós nemrég Széchenyi-köuy- véről mondotta — a nagyembert, nemcsak mint. „nagy** embert, hanem mint embert is szemlél­tetni kell. A filmnek azon kell lennie, hogy a gyarlóságokat ne kerülje el, mert ezek adnak hu6t és vért és számtalan szint a vásznon fel­élesztett életnek, amely a gyarlóságok össze­tevője. A filmregény a vizualitás nagyszerűségével gazdagítja, a művészeteket, amelyeknek a hierar­chiájában most készül elfoglalni az őt megillető helyet. Illusztrált Mécs-versek bibliofil kiadásban Mécs László költészetének rajongói ked­ves karácsonyi meglepetésben részesülnek. A költő legszebb verseit egy nagytehetségü magyar képzőművész pompásan illusztrálta s ezek az illusztrált versek most páratlanul szép, művészi kivitelű albumként kerülnek korlátozott számban a csehszlovákiai ma­gyarság nagy költője tisztelőinek karácsony­fája alá. Az albumnak minden egyes oldalát külön a művész rajzolta s minden egyes pél­dánynak — az árát magasan felülmúló — művészi értéke van, A páratlanul szép és értékes bibliofil-ki­adás nem kerül1 könyvkereskedői forgalom­ba, s kimondottan Mécs László legszűkebb baráti köre — amely a költőnek karácsonyi ajándékul, a költő előzetes tudomása nélkül, adja ki az albumot — terjeszti a barátok és tisztelők szélesebb körében. A Prágai Magyar Hírlap abban a hely­zetben van, bogy ebből a bibliofil Mécs-kö­tetből mintegy 60—80 példányt eljuttathat leghűségesebb olvasóihoz. Az album szigo­rúan önköltségi árát néhány nap múlva lesz módunk közölni (körülbelül 45—55 korona lesz), addig is kiadóhivatalunk megrendelő előjegyzéseket elfogad. Az albumot a meg­rendelők még karácsony előtt megkapják. (*) Nagy érdeklődés a „Három sárkány" nyit- rai előadása iránt. Nyitrai munkatársunk jelen­ti: A Szlovenszkói Magyar Kultux Egylet nyitrai csoportja va&árna.p megismétli a múlt hónap derekán nagy sikerrel elő adott Hunyadi Sándor- vigjátékot, ,.A három sárkányt". Az előadást az Ipahház nagytermében Verő Géza rendezi. A darabban a m ük ed velőgárd a kipróbált tagjai .ját­szanak és kétségtelen, hogy a .második előadás is nagy sikerrel fog lezajlani. Az előadás iránt környékszerte óriási érdeklődés nyilvánul meg. Jegyek napközben Szőke József vésnök üzle­tében és a Gerley-cukrászdában kaphatók. (*) Brailowsky kassai hangversenye decem­ber 12-én. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Bra.i- lowsky, a világhírű orosz zongoraművész kas­sai hangversenye december 12-én lesz a Schalk- ház nagytermében. A hangverseny kimagasló zenei élménynek ígérkezik s hatalmas érdeklő­dés előzi meg. (*) Ingyen kapja meg Eckhart Ferenc 334 ol­dalas „Magyarország története" vagy Farkas Gyula 336 oldalas „A magyar irodalom törté­nete" cimü könyvét, lia 1935 szeptember 1-től kezdődőleg legalább egy évre előfizet a havon.kinl 36 oldal terjedelemben megjelenő Magyar Minerva szépirodalmi és tudományos folyóiratra. A 30 ko­rona évi előfizetési összeg és a 3 korona 60 fillér portók olts ég befizetésére a kiadóhivatal (Pozsony, Kertész-ucca 1) kívánságra készséggel küld csekk­lapot. (*) Karácsony után kezdik meg a Mcricz-íilm felvételeit. Budapestről jelentik: A karácsonyi ünnepek után kezdik meg Móricz Zsigmondi „Légy jó mindhalálig" c:mü híres müve film- váltó zalának felvételeit. A szövegkönyvet Mó­ricz maga irta, a rendezést Székely István vál­lalta. A főszerepekben Yaszary Piroskát., Csor- tos Gyulát és Rózsahegyi Kálmánt szerepelte­tik .a végleges megállapodás értelmében. (*) Elisabetk Bergner megkezdte a Shakes- peare-film felvételeit. Londonból jelentik: Eli- saibetlh Bergner most kezdte meg Londonban Shakespeare ,„Ahogy tetszik" cimü darabja után készült film felvételeit. A Ro.salindát alakítja ebben az uj filmbein, amelyet férje, Paul Czinnel­rendez. A férfifőszerepp.t Laurence Olivier ját- sza. A felvételek három hónapot vesznek igénybe. (*) Két darabbal startol egy fiatal magyar szerző. Budapestről jelentik: Egy eddig isme­retlen fiatal magyar színpadi szerző az idény második felében egyszerre két budapesti drámai szinpadon kezdi meg pályafutását. Az uj emberi Barabás Pálnak hívják. A Magyar Szanház feb­ruárban mutatja be „Könnyű a .férfiaknak" ci­mü darabját és a Nemzeti Szinház egy hónap­pal később mutatja be a fiatal szerző „Pénz, pénz, pénz" cimü színmüvét. A Magyar Szinház néhány héttel ezelőtt elküldte Bajor Gizinek a fiatal iró vígjátékét azzal, hogy vállalja el a főszerepet. Bajor Gizinek tetszett a szerep, de kijelentette, hogy inkább szeretné a Nemzeti Szinlházban eljátszani. A vígjáték nagyon meg­tetszett Németh Antal igazgatónak és kiderült, hogy Barabás osztálytársa volt Németh igaz­gatónak a gimnáziumban. Erre Barabás másik darabját nyújtotta be a Nemzeti Színháznak, amelyet Németh Antal azonnal elfogadott. A Nemzeti Színházban Csontos és Somiay játezáík a főszerepeket. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: A 11 -ik parancsolat. A KASSAI TIVOLI MOZGÓ MŰSORA: Alattunk a pokol. A L AC IpfLORA.. ALCII0N hotel dependanca PRAHA-VINOHRADY, Fochova trida 121. t kellemes és kényelmes lakást biztosítanak minden komforttal berendezett * szobái fürdőszobával vagy nélkül és luxuslakosztályai időszerű árakon, u. Minden szobában telefon, központi fűtés, meleg viz, villanyvilágítás, T lift és kiszolgálás, az árba beszámítva. Elsőrangú konyha. Garázsok. Ha üzleti vagy szolgálati utján itt száll meg Prágában, kellemesen e fog lakni. Hosszabb tartózkodás esetén további előnyök. Szobák napi f 25.— Kc-tól, havonta 450.— Kő-tól. Garázs naponta 10.— Ke, egy 2 hónapra 100.— Ké-tól. 542-44 Kérjen díjmentes árjegyzéket. Telefon 542-44.

Next

/
Thumbnails
Contents