Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-08 / 281. (3833.) szám
1935 december 8, vasárnap. 'KWGMtMA&^AR-HlRLA^ Jaross a miniszterelnöki expozéról „.4 magyar etnikum legyen siení mindenki előtt“ Síámyow?n5í kibség nevében bcveie'te Jaross képviselő a magyar nyelvjogok tiszteiéiben tartását - - Tanulságos parlamenti vita az „aktivisták" és a magyar ellenzék között „Vitsss kell adni a rasagjrar kise&liséenek. amit nsisuetí vagyonban elveszített** Prága, december 7. Jelentettük már, hogy a kcpviselöház tegnapi ülésén Jaross Andor képviselő, a magyar nemzeti párt országos ügyvezető elnöke is felszólalt. Jaross képviselő beszédében, amelyet az alábbiakban ismertetünk, Hodza miniszterelnök expozéjával kapcsolatban elsősorban arra a problémára reflektált, amely körül a parlament színe előtt oly sok vita folyik. Ez a demokráciának a fogalma. „& deircotcráca nem tűrheti as $ 23zságta*aircságokatM — A miniszterelnök ur beszédében — mondotta Jaross Andor — van egy rész, ami ellentétben van mindazzal, amit a csehszlovák nacionalista pártok eddig ebben a teremben unos- untalan hangoztatnak, amikor azt mondották, hogy nemzetiségi kérdés a csehszlovák köztársaságban nincsen. Most Hodza miniszterelnök ur jelentette ki, hogy becsületes, demokratikus eszközökkel meg kell oldani, rendezni kell a kisebbségi kérdést. Tehát van megoldandó, van rendezendő kisebbségi kérdés. — A miniszterelnök ur azt mondotta, hogy demokratikus eszközökkel kell a kisebbségi kérdést rendezni. Hát, uraim, itt a plénumban és a bizottsági üléseken állandóan vita folyik a demokrácia fogalmáról, minden párt a demokráciát saját jól felfogott érdekében magyarázza, már pedig a demokrácia egy görög szó, amelyik egyenlő a nép uralmának fogalmával és éppen a nép uralmának becsületes és lényeges magyarázata hozza magával, hogy becsületes, igazságos és tényleges népi uralom legyen. A demokrácia nem jelentheti a Jogcímet arra, hu..- —— -i-- ri .itr~m rí. r'irm n»~w~"7 .*~4KK-irau*&SK.<mj.mliimK?r'vvmnmiiM!aíMinrT*x\K.-mkÉBim i m ■■,iiwhuw———m—u—m—pbu——————w—I hogy egyik nép a másik felett uralkodni próbáljon a demokratikus többségre való hivatkozással, mert a demokrácia humanisztikus igazságból fakad és a humanisztikus igazság nem tűri az igazságtalanságokat. — A demokrácia foglamával foglalkozva kell még megemlítenem, hogy itt egy nagyon téves nézet van kifejlődőben, amikor a totalitás programjával szembeállítják a demokráciát. A csehszlovák köztársaságban mi kisebbségek állítjuk, hogy nem lehet és mi nem is tűrnénk a fasizmust, mert a kisebbségi életnek éltetője a demokrácia és araikor mi kisebbségek saját nemzeti keretünkön belül totalitásra törekszünk, araikor a nemzeti gondolatnak alapját egységessé akarjuk tenni és egyesíteni akarjuk a nemzeti kisebbséget mint nemzetet a saját testén belül, akkor csak egy védekező totalitás elvére hivatkozunk és ennek alapján dolgozunk. „A magyar kisebbség nemzeti vagyonában ^milliárdos veszteséget könyvelhet @1“ — Ezeket óhajtottam előre kidomborítani, amikor azt is meg kell mondani, hogy mi, kisebbségek láttuk éveken át a legjobban a fejlődést. a dekadenciát a csehszlovák demokráciában. Mi tanúi voltunk annak, hogy 1. A demokráciának jeligéje alatt folytatták le a földreformot, aminek eredményeként a magyarlakta területeken 130.280 hektár felparcellázott területből 110.153 hektárt osztottak ki csehszlovák nemzetiségűek között, hogy ezáltal a magyar néprajzi térképet megváltoztassák; 2. a magyar kisebbségi kézben levő ipari telepeket először nacionalizálták, azután a történelmi országok ipari érdekeinek megfelelően leállították; 3. a magyar kézben lévő pénzintézeteket adó- politikai és pénzügypolitikai eszközökkel csehszlovák nemzeti jellegű fúziókra kényszeritet- ték, úgyhogy az 1919-ben működő 72 magyar jellegű pénzintézetből ma mindössze 14 pénzintézetet tarthatunk a magunkénak, de ezeknek a tőkeereje a nagy csehszlovák bankok mellett alig jöhet számba; 4. a csehszlovákiai magyar kézben lévő kisipart és kereskedelmet a történelmi országok gyáripara és gyári lerakatai a koldusbotra juttatták; 5. a szlovenszkói gyáripar leállása és nacio- nalizálása, valamint a földreform végrehajtása folytán a magyar nyelvterületen ma 42.000 munkanélküli munkás van, holott ezen a területen normális viszonyok között nem lehetne munkanélküliség. A magyar nemzeti kisebbség számításaink szerint a csehszlovák demokráciának égisze alatt 1919-től kezdve nemzeti vagyonában 5 milliárdos veszteséget könyvelhet el. Miért mel őri a vasút a magyar nyelvet? — A demokráciának vannak belső és külső Ismérvei. A csehszlovák demokráciának egyik hogy itt a demokrácia plakatirozása elvének jellemvonása, hogy a külső ismérveket, a külső plakatirozást nem hanyagolja el és most rá kívánok mutatni egy olyan kérdésre, ahol még ez a plakatirozás is hiányzik. Ez az aktacsomő, amit itt kezemben tartok, 1S5 csehszlovákiai magyar község lakosságának kérelmét tartalmazza, amiket hozzám juttattak aizal, hogy a parlament plénuma előtt bivjam fel a kormány figyelmét arra, hogy a csehszlovák államvasut nem tartja szükségesnek, hogy a magyar nyelvet a csehszlovák vasútvonalaknak azon vasútállomásain, amelyek magyar többségű területen feküsznek, valahol is alkalmazza* — Ha Csehszlovákiának németlakta területein utazik bármelyikünk, azt tapasztalhatjuk, eleget tesznek, mert ki vannak irva német nyelven is az állomá- | sok nevei és az állomásokon a közönség tájékoztatását szolgáló összes hirdetmények és felhívások. Ugyanez a helyzet Kárpátalján is, ahol a ruszin nyelv ugyanilyen formában érvényesül mint kisebbségi nyelv, csak a magyar nyelv nem részesül ebben, a törvényesen őt megillető jogban. Ugylátszik, büntetni akarnak bennünket magyar kisebbséget ezzel, vagy negligálni, hogy amig a két másik kisebbségnek megadja az államvasut a nyelvrendelct értelmében azt a jogot, hogy használhassák a kisebbségi nyelvet, nekünk magyaroknak ezt megtagadják. Talán csak nem azért, mert a demokrácia fogalmát fajsulyszerüen értelmezik és azt mondják, hogy a németeknek megadjuk, mert a 3.5 millió német mögött ott áll a 70 milliós nagy német 'birodalom .az ő .erkölcsi erejével vagy Podkarpíská Rusmögött ott áll a több mint 100 milliós orosz birodalom, ellenben mögöttünk, magyarok mögött csak 10 millió magyar lélek áll. Ez nem lehet sem erkölcsi, még kevésbé materiális elv. 1S5 magyar kSzség követelése A magyar kiseobség neveben itt, a parlament plénuma előtt tolmácsolom ennek a 185 magyar községnek azt a kívánságát, hogy a vasútállomásokon a magyar nyelv az őt megillető jogaihoz hozzájusson és igazán nem tudom elhinni, hogyha ezt a kérdést elvi kérdésként vetném itt fel, hogy a parlament ezt az indítványomat elvetné. — Ha a csehszlovák demokráciát különböző oldalairól nézzük, akkor igen nagy hiányokat és igen nagy szakadékokat látunk rajta. Ha volna rá időm, ;— sajnos, a néhány percre méretezett beszédidő nem teszi lehetővé ezt nekem, — úgy az ügy érdekében megtenném, hogy végig felolvasnám ennek a 185 községnek a nevét, igy azonban időkimélés- céljából méltoztassanak hozzájárulni, hogy csak a vasútvonalak neveit olvassam fel: — A Pozsony—komáromi vasútvonalon 23 község, az Uszor—somorjai vasútvonalon 1 község, a Pozsony—Szob vasútvonalon 25 község ... Az alapvető különbség a magyar ellenzék és az „aktivisták" között Schulcz (csehsxl, szoc. dem.) közbeszól; i Hodza miniszterelnök ur mondotta tegnap, • hog5T amilyenek a pártok, olyan a demokrácia. Jaross; Amilyenek a kormánypártok, képviselő ur. Schulcz; Nem, az ellenzéket gondolta a miniszterelnök ur. Jaross; Az ellenzék mindig a kritika eszközén ! keresztül igyekszik elveinek érvényt szerezni, de a különbség az ellenzékiség és a kormánypártiság között az, hogy például tegnap Stunda képviselőtársam Szent-Ivány József beszédére reflektálva egy nagyon objektív kijelentést tett, hogy a rádióprogram ellen tett kifogásait helyesli és ebben Szent-Ivány képviselő urnák igaza van. És azt is kérte Stunda képviselő ur, hogy ezt a Prágai Magyar Hírlap leközölje. Gondoskodni is fogunk róla, hogy ezt leközölje, azonban méltoztassanak megengedni, hogy itt húzzam alá az alapvető különbséget közöttünk. Én levonom elégedetlenségem konzekvenciáját és nem támogatom a kormányt. Stunda képviselő ur azonban támogatja a kormányt* tehát bizonyára meg van elégedve. Schulcz; Megkísérelhetné legalább. Jaross; Sajnos, nem vagyunk fizikai laboratóriumban, hogy kísérletekkel dolgozhassunk. A magyar nép nem lehet kísérleti anyag. — A Komárom—Guta vasútvonalon 8 magyar községnek nincs magyarnyelvű felirata a vasútállomásokon, Vágsellye—Negyed vasútvonalon 5 község, Komárom—Érsekújvár vonalon 4, Érsekújvár—Németpróna vonalon 4, Érsekújvár—Kistapolcsány vonalon 2, Érsekújvár —Léva vonalon 8, Léva—Párkány vonalon 10, Csata-—Ipolyság vonalon 6, Ipolyság—Zólyom vasútvonalon 3, Losonc—Ipolyi arnóc yasutyo- * nalon 3, Losonc—Fülek vasútvonalon 3, Fülek —Pelsőc vasútvonalon 18, Fülek—Somoskőújfalu vonalon 2, Feled—Tiszolc vonalon 2, Pelsőc—Dobsina vonalon 6 község az, amelynek nincs magyarnyelvű vasúti felirata. Stunda (csehszl. agrár); Sokkal több községnek nincs magyar felirata, de önöknek 16 év kellett ahhoz, hogy azt felfedezzék, hogy ez nincs igy jól. Jaross; Mi azt már régen felfedeztük és állandóan panaszoljuk, de ha maga is tudja, miért nem csinálták meg önök, kormánypártiak? (Zaj, A házelnök csönget. E nök; figyelmeztetés Schulcznak Jaross: A Pelsőc—Nagyszlabos vasútvonalon 4, a Pelsőc—Murány vonalon 1 *.* Őrizze meg fiatalságát Roga-Hormon kúrával Brosúrák ingyen gyógyszertárakban, vagy a Roga-Hormon sajtóosztályán. Praha XIX, Cls. 313. Bratisfava - Poziony, Vőrösrák - gyógyszertár Itt közbekiált Schulcz szoc. dem. képviselő, erre az elnöklő Langer házalelnök figyelmezteti Schulcz Ignácot, hogy a szónokot ne zavarja. Jaross: A Kassa—Torna vasútvonalon 7, a Szeosi—Mecenzéf vonalon 1, a Kassa—Hidasnémeti vonalon 4 községben nincs magyar felírás. Közben Szent-Ivány József Schulcznak válaszolva közbeszól. A házelnök csönget. Jaross; A Kassa—Sátoraljaújhely vasútvonalon 1 község, a Sátoraljaújhely—Csap vasútvonalon 9 község, a Csap—Ungvár vasútvonalon 3 község ... Percekig közbeszólások és nagy zaj közepette beszél a szónok. A házelnök csönget, csöndet kér, s egyben figyelmezteti a szónokot, hogy beszédideje mór lejár. Jaross (folytatja); Az Ungvár—Bánóc vasútvonalon 7 község, a Csap—Bátyú vonalon 2 község, a Bátyú—Munkács vonalon 3 és a Bátyú—Nagyszőlős vasútvonalon 10 községben nincs magyar felírás. Hodza és a magyar kérdés — Nem tudom, hogy Hcdfa miniszterelnök ur továbbra is az eddigi vágányon képzeli e! a magyar kisebbség ügyét kezelni. Mert ő ennek a kérdésnek szakértője volt a kormányon belül, mint olyasvalaki, aki a budapesti parlamentben tette meg első politikai lépéseit és aki tényleg ismerheti is a magyar életet annak sokszínű vonatkozásaiban. A taktika, amit Hodza miniszterelnök ur eddig folytatni vélt, eredménytelennek bizonyult, az eszközök, melyekkel célját el akarta érni, vagy jobban mondva talán közvetlen tanácsadói el akartak vele éretni, megbízhatatlanoknak és alkalmatlanoknak bizonyultak. — Hód fa miniszterelnök ur még mindig Jászi Oszkár szemüvegén keresztül nézte és látta a magyarság problémáját. Eszköze is ebhez mérten a magyar emigráns tolla és egykét megszédithető magyar földműves természetes feje volt. Ez a néhány fej is nem gon- dolkoztatőnak, hanem színpadi díszletnek kellett. A beszéd e részénél éles szócsata robban ki egyrészt a magyar képviselők, elsősorban Szent-Ivány József, másrészt Stunda István és Schulcz Ignác között. Langer házalelnök csönget és rendreutasításban részesíti Szent- Ivány Józsefet Jaross: A mai magyar, különösen a kisebbségi magyar, már nem ég az osztálygyülölet lángjában. A ma magyarja már nagyon is jól lát. Látja a megnehezedett kisebbségi lét egész vetületét. Ismeri a helyét és tudja, hogy nincs külön magyar osztálysors, csak kisebbségi magyar sors van, amelyen belül egyformára gyalult mindenkit az idő és a mai hatalom. A magyar földműves nem Tiborc többé, mert nem a magyar ur gőgje parancsol neki, hanem a cseh csendőr, a csehszlovák finánc, a nácelník és a krajinsky úrad hatalmasai. A volt magyar ur közel van Tiborc életszínvonalához. A magyar testvéresülés folyamata megy végig a falvakon és városokon keresztül. Ezt talán a mai Hodza Milán már nem érti, de a régi meg fogja tudni érteni mindig, — Nem tudom, vállalni fogja-e a miniszterelnök ur a magyar kérdés megoldását. Ha igen, úgy elsősorban helyre kell állítania a teljes egyenjogúságot. Uj népszámlálási törvény kell, amely biztosítja nekünk tényleges számbeli erőnk kimutathatását. Meg kell változtatni a magyar nyelvterületen a bírósági és közigazgatási járások beosztását, hogy igazi magyar ön- kormányzati élet fejlődhessen ki, mert urak akarunk lenni a saját portánkon* A magyar etnikum legyen szent minden más nemzet előtt, mi sem kívánunk beleavatkozni más nemzet életébe Vissza kell adni a magyar kisebbségnek legalább fokozatosan azt, amit nemzeti vagyonban elvesztett a köztársaság életében. Nem azoknak, akiktől elvették, hanem adják oda azoknak, akiknek ígérték; a magyar parasztnak és a magyar munkásnak. Ma ők a magyar élet hordozói. A magyar kisebbség léte, fejlődése nemcsak a mi felelősségünk, akik népünk bizalmát bírjuk, hanem önöké is, akik a hatalmat gyakorolják, sót elsősorban az önöké. — Beszédemet befejezem. Egy sebet gyógyítani csak úgy lehet, ha teljesen föltárjuk. Én is föltártam a magyarság sebét, de még csak egyik oldaláról Láthatják, mennyi az inficiáló, geny- nyes természetű anyag benne, amely fertőző az egész állam életére. A gyógyszerekre is rámutattam. Ezek az önök gyógyszertárában vannak. Figyelmeztetésül csak annyit, hogy vannak gyógyszerek, amelyek, ha sokáig állnak, később hatástalanokká válnak. A fölhasználás önökön múlik. A költségvetést nem szavazom meg. s itt összehasonlításokat kell tennem a többi isebbséqi területekkel.
