Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-07 / 280. (3832.) szám

2

inkább a diktatúra felé haladunk, inkább diktátori hangját halljuk az állam vezetőinek és ennek nyomán a hivatalok is ilyen széliemet képviselnek.

A demokrácia az állam érdeke

— A miniszterelnök ur ma is ugyanazt mondja.. amit annak idején és azt mondotta, hogy csak a demokrácia utján lehet a kérdéseket megoldani. Teljesen egyetértek a miniszter- elnök úrral abban a vonatkozásban, hogy a csehszlovák köztársaságot kizárólag a demokrácia utján lehet kormányozni és fenntartani.

És megállapítom azt is, - mint ahogy már sokszor tettem. — hogy

az állam érdekében való és elsősorban és mindenek felett az állam érdekében való, hogy a demokrácia maradéktalanul teljesen és tökéletesen megvalósitassék.

A magyarok meg fognak maradni

Mert mi magyarok és a többi más nemzeti kisebbségek, akik ebben az országban élünk, már megszoktuk és elbírjuk ezt az életet és fenn fog maradni ez a magyar nemzet ebben az államban, akármi is történik tagjaival,

hiába van minden egyes törvényben, minden egyes gazdasági intézkedésbe belecsempészvc a csehszlovák nemzeti eézme és a csehszlovák nemzeti eszmének a gondolata, amely a magyarság és a többi nemzeti kisebbségek gazdasági, kulturális és lelki megrövidítésére törekszik. Hiába van ez és hiába történnek és hiába terveznek olyan intézkedéseket, akár a törvények gyakorlati végrehajtása terén, akár egyébként, amelyek súlyosan érintenek egyes magyarokat, vagy azoknak nagy tömegeit, mégis meg fognak ezek a magyarok maradni, meg fog maradni a nemzet

Ellenben súlyos és jelentős a csehszlovák államiság szempontjából, hogy vájjon a demokráciát komolyan veszi-e az állami kormányzat?

— A miniszterelnök urnák most. van alkalma az azóta még súlyosabbá vált problémákat megoldani, amelyek a csehszlovák politikának nemzetközi vonatkozásban is, mint a kisebbségi kérdés is, súlyos bonyodalmakat okozhatnak.

A csehszlovák parlamentarizmus nem teszi lehetővé azt, hogy itt a kérdésekről a plénum előtt részletesen beszéljünk. A beszédidő megállapítása nem teszi lehetővé a mi helyzetünk ■minden részének feltárását. Csak néhány tételt ragadok ki a költségvetésből, egynéhány költségvetési számot, amelyek megmutatják, hogy a csehszlovák demokrácia hogyan érvényesül ■a költségvetés keretébén.

Tl^<^-A\\okAR-HlRIiAg

A magyarság részesedése a kulturális költségvetésben

Itt van például a kulturális költségvetés,

ahol

a magyar nyelvű középiskolákra fordított összeg az össztételnek csupán 2.8 százalékát teszi ki és ilyenformán 3.5 millióval kevesebb, mint amennyi a magyarságot számaránya szerint megilletné.

A magyarság számarányát — bevallom — nem tudom megállapítani mert a csehszlovák demokráciának elgondolásához tartozik az, — ugylátszik — hogy a népszámlálás végleges statisztikáját még máig sem tették közzé. Hogy miért, ezt nem tudom, de minden valószínűség ezéirint, azért, mert előfordulnak olyan különös esetek, hogy Kassa városában állítólag 17 százalékos a magyar és ennek mindenféle konzekvenciáját levonják, de ugyanakkor a kassal városi válás ztá.soknál az ossz-szavazatoknak 40— 50 százaléka a magyar pártokra esik.

A tanítóképzőknél a magyarság részesedése csak 1.1 százalék. Hiány 5.7 százalék —- 713 ezer korona. A szakoktatás terén 1.3 százalék jut a magyarságnak. Hiány 3.5 százalék — 4 millió 149 ezer korona. A főiskolák ellátmánya közel 140 millió. Ebből a magyarságra

— számaránya szerint — legalább 6.7 millió jutna.

Ezt az összeget a kormányhataloan teljesen elidegeníti a magyar kisebbségtől. Vagy mondjak még valamit a népiskolákról? A zahosi, a fórévá népiskolákról s a népművelés hiányairól?

A magyarság a hivatalodban

Milyen arányú a magyarság elhelyezkedése a hivatalokban? Példán! a nagykaposi járási hivatalban 15 hivatalnok és alkalmazott van, de ebből mindössze három a magyar és ezek is irodatiszti és irodaszolgai állásban vannak.

Sokkal rosszabb a helyzet a magyar kisebbség szempontjából az adóhivatalnál, a kataszteri hivatalnál. a jövedékellenőrző hivatalnál és a csendőrségnél, ahol egyetlen magyar alkalmazott sincs. A nagykaposi postán 6 alkalmazott között csupán 1 magyar nemzetiségű van. Az adóh'vatalnál, a kataszteri hivatalnál, a jövedéki ellenőrző hivatalnál és a csendőrségnél egyetlen egy magyar alkalmazott, sincs a nagykaposi járásban. Nem beszélek arról, hogy például a tornaijai vasútállomáson miért alkalmaz a vasút 90 százalékban cseh és szlovák vasúti munkásokat és miért nem alkalmazzák a szín-magyar járás magyar munkásait.

— Nem fogom sokáig untatni a képvieelőhá- zat ilyen idézetekkel, de jellemzésül felemlítem Ács Károly ligetfalusi lakosnak esetét, aki a városi munkaközvetítő Setnicka név- tü tisztviselője előtt megje-ient április 6-án és munkára jelentkezett, de ez a tisztviselő kijelentette, hogy ö magyar munkás részére munkát nem ad. Ezek az esetek, az Ács Károly esetei olya-n tömegesen fordulnak elő, hogy már gyanússá válik, hogy ez nem az illető hivatalnok saját buzgóságából folyó visszaélése, hanem a rendszerhez tartozik.

A rádió magyar programia

— De itt van a Radiojournalnak egy hivatalos kiadványa, ami a rádió programját közli 1935 október 10-től 1936 szeptember végéig terjedő időre, tehát egy évre. El- küldötték nekem, szép, nagy a program, szerepel benne Praha—Brno—-Bratislava— Kosice és Moravská Ostrava, benne van minden; van benne sport, van benne hírszolgálat, van benne zene, de egyetlen egy szó sincs arról, hogy milyen magyar programot fog adni és akkor, igen tisztelt hölgyeim és uraim, haragusznak az illetékes körök, ha a szlovenszkói magyarok, sőt a szlovákok Budapestet hallgatják, vagy ha szlovák irók elküldik darabjaikat a pesti rádiónak. Én azt hiszem, hogy egy ilyen hivatalos intézménynek, mint a Radiojournal, mely közvetlen összeköttetésben Ván áz állammal és kulturális szempontból nagy jelentőségű,

ebben a programban a magyar kultúrának is kellene néhány sort szentelnie. Síunda: Ebben igaza van.

Szent-Ivány (gúnyosan): No végre van | egy kérdés, amiben igazam van.

Stunda: Csak kérem, tessék a Prágai Magyar Hírlapban úgy közölni, hogy egyetértek önnel.

Szent-Ivány: Hát ezek mind olyan hibák, amiket

Hodza miniszterelnök ur most, hogy miniszterelnök lett és ilyen hihetetlen politikai hatalomra tett szert, jóvátehefc.

Az állampolgársági kérdés

— őszintén szólva azonban el kell ismernem és nem követek el indiszkréciót, ha azt mondom, hogy száz százalékban nem tudtam soha elhinni, hogy Hodza miniszterelnök ur tényleg abban az értelemben óhajtja a magyar kérdést megoldani, ahogy arról annakidején beszéltünk. Egy és más mégis történt. Itt volt például az állampolgársági kérdés. Őszinte örömömre szolgál, hogy dr. Dérer miniszter ur, akinek képességeit a legnagyobb tiszteletben tartom, jelen van és nagyon hálás vagyok neki azért, hogy valamikor az állampolgársági kérdésben olyan erélyes álláspontot foglalt el.

— Emékszem rá, hogy akkor például az alkotmányjogi bizottságban a szélsőséges Kramár-pártnak egyik megbízottja akadályozta folytonosan ennek a kérdésnek keresztülvitelét.

Akkor mondotta Hcdza miniszter ur, hogy mellette van, akkor mondotta dr. Dérer mint ellenzéki, hogy mellette van és most itt van a kormány, amelyben dr. Dérer is, dr. Hodza is helyet foglal, tessék ezt a kérdést egyszer és mindenkorra kiküszöbölni a szlovenszkói és a magyar életből.

A demokrácia és a kis pártok

■— Azt mondottam, hogy Hodfa miniszterelnök ur a magyar kérdés megoldását a demokrácián keresztül gondolta megoldhatónak, ellenben mai beszédében bizonyos ellentmondást látok, mintha a demokrácia és a nemzetek egymásközötti megegyezése a csehszlovák demokráciába nem férne bele s csak úgy lehet elképzelni azt, ha kis pártok koalíciójából tevődik össze. Én nem tudom, hogy helyesen értelmezem-e a miniszterelnök ur szavait, amelyek a szudétanémet pártra vonatkoztak, de én szavaiból azt a látszatot merítettem, hogy a miniszterelnök ur nem látja lehetségesnek azt, hogy a Csehszlovákiában lévő nemzetek független, egységes, szabad nemzetet alkotva mint egyenrangú felek meg tudjanak állapodni, hanem azt akarja, hogy továbbra is az apró p; locskák vizében, továbbra is szabadon halászhasson a politika és hogy a cseh és a szlovák nacionalizmus külön céljai szolgálatában legyenek.

— Ezt a célt szolgálták egyes gazdasági intézkedések, a kolonizáció és a most tervbevett gazdaadósságrendezés, amiről egyelőre csak annyit tudok, amennyit a földművelésügyi miniszter ur a bizottságokban közölt, de már ebbői is megállapíthatom, hogy

egy újabb földreform, egy újabb kolonizáció

van készülőben.

Előre kijelentem, hogy az ilyen megoldások el1935 december 7, szombatn a legerélyesebb harcot fogjuk folytatni, mert mi csak a tisztességes és minden nemzetiségre egyformán kiterjedő, kivételeket nem tévő, konstruktív gazdasági politikát támogathatjuk.

A tervgazdaság csak a nemzeti megoszlású mezőgazdasági kamarák által valósítható meg

— Beszélt itt a miniszterelnök ur az autarkia olyan sokat tárgyalt kérdéséről, beszélt a terv- gazdaságról és beszélt a gabonamonopóliuraról. A mezőgazdaság semmiféle termelési kényszert és korlátozást nem bír el, tehát a mezőgazdasági és ipari termelésnek tulaj donképeni ideálja a szabadtermelés és a szabadkereskedelem volna.

Amennyiben azonban annak szükségessége fennforog — aminthogy fennforog —, hogy a tervgazdaság kérdéséhez hozzányúljunk, vagyis az ideál mellett ne maradjunk meg, azért sem, mert ez a liberalizmus régi értelmezésének gazlrt\

dasági hibáit hozta magával, de amelyeknek én mindig ellensége voltam .. .

Stunda: Agrárkorában is?

Szent-Ivány: ... Mindig is az voltam, most is az vagyok.

A tervgazdaságot kényszereszközök nélkül, kommerciell alapon kell szervezni, vagyis az organizmusnak ne a kényszer legyen az eszköze. A magyar gazdák búzaterületeit leszállítják, pedig ezek nem tudnak egyebet termelni és ez csak azért történt, hogy a rossz morva búzával árasszák el a piacot.

Csömör: Mégsem támogatja az agrár gondolatot.

Szent-Ivány: Hogy meri Csömör képviselő ur

kisajátítani magának az agxárizmust? Hol voltak önök akkor, amikor én már rég harcosa voltam az agrár gondolatnak!-— Kereskedelmi alapon kell a tervgazdaságot megorganizálni, ez ne csak bizonyos ágaira szóljon a mezőgazdaságnak, hanem be keji organizálni valamennyit és ezzel kapcsolatosan a valóságos és nagy, grandiózus agráx programot kell megvalósítani s vele megoldani a tarifakérdést, a vámkérdést, a mezőgazdasági hitelt és a mezőgazdasági adózás problémáját.

A gakonamoRopóiiumi és az adó-— A mai gabonamonopóliumot az adóhivatalok arra használják föl, hogy elviszik a gazdának utolsó szem búzáját a magtárból.

Csömör: Az nem áll.

Szent-Ivány: Be fogom bizonyítani, hogy a sajógömöri búzatermelő néppel igaztalanul bántak. Például az egyik eset:

8 hold földet kell vetni búzával s 27 mázsa búzatermésből elvittek 25 mázsát és csak két mázsát hagytak meg vetőmag céljaira. Szerencséjére mi segítettük ki vetőmaggal, mert különben öttagú családjával éhen halhatott volna.

Csömör: Ennek is önök az okai, mert maguk beszélték rá a népet, hogy ne fizessen adót, mert ennek az államnak napjai meg vannak számlálva.

Onderco alelnök (csönget): Kérem Csömör

képviselő urat, ne zavarja a szónokot. Most Szent-Ivány képviselő űré a szó.

Szent-Ivány (Csömör felé fordul s gúnyosan folytatja): Ez nem igaz! Csömör képviselő urnák borzasztó nagy frázishalmaza van a tarsolyában és ezt most kiteregeti elénk. Én adok neki máskor is alkalmat arra, hogy száz frázisát elébem rakja. Én megfelelő Ítéletet tudok alkotni Csömör kolléga halmazfrázisainak jelentőségéről. Köszönöm, hogy megmutatta magát.

A kor legnagyobb problémáját, a grandiózus elgondolásokat megoldani csak egyetlen egy módon lehet és ez az, ha az organizmust a nemzeti megosztással fölállított autonóm érdekkor) viselet ek, a mezőgazdasági kamarák végzik.

A kormányzattal szemben bizalmatlan vagyok s a költségvetés ellen fogok szavazni.

Porubszky az adósságunké költségvetési politika ellen

Dr. Porubszky Géza képviselő felszólalásában többek között a következőket mondotta:

— A költségvetés egyensúlya mesterségesen lett megteremtve és csak papíron van meg. Az 1936. évi költségvetés 8 ezer 32 millió korona kiadást és 8 ezer 33 millió korona bevételt tüntet föl. Teljes összegben a bevételi többlet, tehát a költségvetés fölöslege 1 millió 335 ezer korona. Az 1935. évi költségvetéshez képest az 1936. évi költségvetés kiadási oldala csupán 48.9 millióval nagyobb. Ez az emeLkedes egy állam háztartásában jelentéktelen első látszatra. Ez az által volt elérhető, hogy a költségvetés államigazgatási részében a pénzügyminisztérium kiadása az előző évihez képest kisebb, viszont a bevétel nagyobb összegben szerepel.

Egyik is, másik is ideális tétel csupán, amelyre a valóság erősen fog rácáfolni.

— A költségvetés fedezete 90 százalékban eddig is az adókra és illetékékre támaszkodott. Az adócsavar az előző évinél nem fog tudni többet kipréselni az adózó közönségből. Uj adóalanyok nehezen születnek, a régi adóalanyok pedig kidőlnek sorra és eltűnnek a rendezetlen adósságok tengerében.

Az adómorál szerint a polgárok kötelessége, hogy vagyonuk, vagy keresetük után a jövedelem bizonyos hányadát az államnak beszolgáltassák. Ez nálunk már túlhaladott álláspont. Mert itt a legtöbb már az adót nem a jövedelemből, vagy keresetből, hanem a vagyonból, vagy ami még rosszabb, uj adósság- csinálásból fedezi.

— Nagy baj az is. hogy hiányzik nálunk az adófizetők rendszeres védelme, A községi jegyzőket letiltották, hogy adóügyben fölvilá- gositást adjanak, vagy felebbezéseket Írjanak. Az adófizető az államnyelv nemtudása miatt vagy nem ad be felebbezést és elmakacsolásba esik, vagy ha felebbez, *a felebbezés elintézésének leggyakoribb módja, hogy nem is felelnek rá. Ha meg mi pártemberek vesszük az adófizetőket védelembe és föltárjuk adósérelmeiket, akkor a túlbuzgó hatósági közegek rendtörvényes ügyet látnak és államellenes izgatásért akarnak minket elítéltetni.

Milyen letz az „adőivéde'em"!

— Én a pénzügyminiszter urat megértő és belátó embernek gondolom. Nem tudom tapasztalásból, hogy a történelmi országokban hogyan folyik az adóvégrehajtás. Tegye meg egyszer és inkognitóban járja be a szlovenszkói

járásokat, amikor „munkában" vannak az adó- végrehajtók. Biztosan tudom, hogy meg fogja utálni pénzügyi magas állását és be fogja látni, hogy az optimisztikusan előirányzott bevételek és az elérhető bevételek között nagy a különbség! — Az úgynevezett „remélt" bevételek egy kiegyensúlyozott költségvetésnek a cseréplábai. Trapl pénzügyminiszter ur expozéjában beismerte, hogy a jelen gazdasági élet helyzetére való tekintettel az államháztartás nem képes nagyobb terhet viselni. Hát akkor honnan reméli, hogy a jövő évben a jövedelmi adó bevétele 15 millióval, a külön kereseti adó 20 millióval, a különféle egyenes adók 94 millióval, forgalmi és fényűzés: adó — hogy csak néhány adónemet említsek — 30 millióval fog emelkedni?

Talán az adóhátrálékok behajtásából? Ezek tekintélyes része törlésre váró halott adó, a másik részére pedig, ha ráeresztik az adócsavart, a miniszter ur ellenmondásba kerül az expozéjában kifejtett és valóban értékes tervezetével, amely az „adósvéde!em‘‘-ről szól. Mert az adós vagyoni kivégzését csak cinizmussal lehetne „adósvédelemnek" nevezni.

A takarékosság helyes elve

A jelen gazdasági helyzet azt követeli, hogy a terheket ne súlyosbítsuk, hanem köny- nyitsük. Ennek csak egy módja van az állam- háztartásban: a takarékosság.

Takarékoskodni ott. ahol lehet. Előrebocsátom, hogy antiszociálisnak tartanám, ha a takarékosság a munkanélküliek, vagy az állástalanok százezreinek a bőrén kezdődnék. Se ezeken, se a kisfizetésű szellemi és fizikai munkásokon egy demokratikus államnak takarékoskodnia nem szabad.

A 650 millió korona munkanélküli segély lehet flastrom, éterinjekció a társadalmi nyomor sebére, de nem gyökeres megoldás. Gyökeres megoldást csak az állandó munkaalkalom megteremtése és a létminimum olyképen való menállnoitása biztosíthatja, amelyik a legkisebb dolgozni akaró embernek is megadja az emberhez méltó életet — A gazdasági krízis dacára a jövő évi költségvetésben a takarékosság elvét nem találom. A kiadási tételek ezt beszédesen igazolják, A csehszlovák köztársaság nem luxusállam. Mi a költekezés, vagy ha úgy tetszik, a beruházás terén nem utánozhatjuk az európai nagyhatalmakat. A csehszlovák republika nem a brit birodalom, se pedig Franciaország, hanem egy uj-