Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-01 / 275. (3827.) szám
mát: 0i&&tW^stfí&,i£Í''VrEmlékeikről beszélnek... A 83 éves Horváth Géza, a világhírű magyar entomológus elmondja gyermekkori emlékeit »■ • ■ ■- Az abamfi származású agg tudós most rendezte sajtó alá a hemipíerákról szól© nagy miivét Budapest, november vége. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A Magyar Tudományos Akadémiai Almanach 1934. évi kötetében megtaláljuk az Akadémia tagjainak életkor szerint rendezett névsorát. Megtudjuk, hogy az Akadémiának ez idő szerint 240 belső tagja van, a legidősebb 88 éves, Schneller István levelező tag, a legfiatalabb 37 éves, Kerékjártó Béla levelező tag. Ebben a diszes sematizmusban, amely a magyar szellemi élet legjavát foglalja össze, életkor szerint második helyen áll egy olyan világhírű magyar tudós, aki Szlovenszkóról származott el és pályájának kezdetei szloven- szkói földben gyökereztek^ A magyar tudományos életnek ez a nesztora Brezovicai Bugarin Horváth Géza, a világhírű magyar entomológus, aki az abauj- megyei Csécsen született 1847 november 23-án, tehát a napokban tölti be 88-ik életévét. Ebből a kilenc évtizedből nyolc a tudományos munka szolgálatában állott. Horváth Géza nevét világszerte ismerik és megbecsülik, mert köztudomású, hogy a hemipteráknak, a félfödeles szárnyú rovaroknak az egész világon ő a legkiválóbb szakértője. Címeinek és kitüntetéseinek száma egy garmada, felsorolásuk egész cikket töltene ki, az Akadémiai Almanachban teljes másfél oldalt foglal el. Udvari tanácsos, a Magyar Nemzeti Muzeum címzetes főigazgatója, hét érdemrendnek és érdem- keresztnek tulajdonosa, 34 magyar és külföldi tudományos egyesületnek, szervezetnek tiszteletbeli, rendes, levelező, választmányi tagja. Newyork, Rio de Janeiro, London, Páris, Kairó, Santiago, Pétervár, Moszkva, Bécs, Stockholm, Saragossa, Szófia, Prága stb., stb. rovartani egyesületei tüntették ki tagságuk felajánlásával s többek között levelező tagja a pozsonyi Orvostermészettudományi Egyletnek. A 88 éves tudós ©Hhoreábasi Budapesti Népszinház-uecai lakásán kerestük fel a kiváló tudóst, hogy megkérjük: mondja el a Prágai Magyar Hírlap olvasóinak ifjúsága emlékeit. Nem biográfiát, akarunk írni, hanem azokat az emlékeket szeretnék összegyűjteni, amelyek hét-nyolc évtized távlatából még felderengenek. A gyermekkor és tanulóévek színes emlékeit, az indulás napjait, amikor a kis Ho-rváth Géza még iskolatarsollyal az oldalán szaladgált Kassa uccáin és ki sejtette volna róla, hogy ez a kezdő pálya a legnagyobb magasságig ivei, ami a tudományos munka terén elérhető . . . Végtelen kedves és szives fogadtatásra találunk az úri lakásban, amelynek bútorai, értékes miniatűrjei, vitrinekben álló becses emlékei kifinomodott és előkelő Ízlésről tanúskodnak. A fogadóba vezetnek és amíg Horváth Géza dolgozó- szobájából előkerül, a felesége mondja el, hogy az ura, annak ellenére, hogy néhány nappal ezelőtt töltötte be 88-ik életévét, hála Istennek, kifogástalan testi egészségnek örvend, szelleme pedig most is friss és fiatal. Éppen olyan buzgalommal végzi tudományos munkásságát, mint azelőtt; naponként bemegy a Nemzeti Múzeumba és ott dolgozik és bár magas kora miatt újabban lemondott az Akadémia természettudományi szakosztályának elnökségéről, amelyet tizenöt éven át viselt, azért intenziven részt vesz az Akadémia munkájában és rendszeresen résztvesz az ülésein. Naponta sok-sok levelet ir, hiszen a világ miniden sarkából kérdésekkel ostromolják, amikre neki kell szakszerű feleletet adni. Bizony a hemipteráknak, a fedeles félszár- nyuaknak világszerte nincs külömb szakértője Horváth Gézánál. Ezt tudják és elismerik mindenütt. Három évvel ezelőtt, amikor a párisi Societé Entomologique de Francé centennáris kongresszusát tartotta, annyira ragaszkodtak az n részvételéhez, hogy útiköltséget küldtek és megkülönböztetett tisztelettel bántak vele. Forgatom azt a hatalmas kötetet, mely a centennáris kongresszus munkálatairól számol be. Ebből tiz példányt külön nyomattak velin papíron és a címlap belsején ott olvasom a nyomtatott) dedikációt: „Exemplaire No. 6. Imprimé pour M. j G. de Horváth Membre honoraire.” Jóságos arcú öregur lép a szobába, amíg a könyvben lapozgatok. Meglepően friss, igazán nem látszik meg rajta a kor Amikor elmondom a kérésemet, a legnagyobb szivességgel áll a rendelkezésemre. Nem akartam hosszú ideig fárasztani, de nem látszott rajta a fáradtság. Jó másfél órát töltöttem a társaságában és ezalatt az idő alatt jóformán csak ő beszélt. Páratlan szellemi frissességgel elevenítette fel a rég eltűnt idők színes emlékeit. Az abasajji Hcrváth-család története — Éppen most fejeztem be családom genealógiájának a történetét, amelyen éveken át dolgoztam. mondja. — Igen nagy munkát, adott, állandó levelezést folytattam, több mint 500 levelet váltottam az adatok felkutatása érdekében, levéltárakban, családi iratokban kutattam. így aztán tájékozott vagyok őseim történetében. A család horvát eredetű, Brezovicza község megállapításom szerint a szerémségi Brezovicza, volt. A Horváth név csak ragadékpév. A mohácsi vész után a földjét, birtokát vesztett család Abaujba került fel. ekkor kaptáié a nemességet is, amelyet 1593-ban megújítottak. Először Jászón telepedtek meg, a premontrei rend birtokán. Ősöm prefektusa, jószágkormányzója volt a rendi javaknak. Fennmaradt magyarnyelvű végrendelete is, amelyet annak idején publikáltam. A 18. század folyamán a Horváth-család átköltözött Csécsbe és egyik ága Komjátiba, Cséesben volt birtokos família a Bngarin-Horváth család. Ebben a Kassa és Szepsi. közti országút mentén fekvő faluban három birtokos család volt. Az egyik a Szirmay-család. Ott volt a kúriájuk a katolikus templom mellett. Az utolsó lakója Szirmay István volt, agglegény, én még emlékszem is rá. A Szir- may-kuriát azután parasztok vették meg, úgy mint később a mi kúriánkat is. A másik birtokos család volt- a Koós-familia, a harmadik a Horváth. A kúriánk ott volt a falu közepén. A falusiak kezére került, akik egyszerűen kettészelték és két lakást csináltak belőle... „Csécs eredetileg tiszta magyar település volt44 Közbevetem a kérdést: — Méltóságod gyermekkora az ötvenes évek idejére esik. Ebben az időben még nem indult meg a magyarosodás folyamata. Egy szemtanú beszélhet az ötvenes évek Csecsének nemzetiségi viszonyairól. Magyar volt-e, vagy szlovák a falu lakosságának többsége? — Cécs tiszta magyar település volt, de a későbbi időkben mindinkább szlovákok is költözködtek be, akiket jobbágyokként telepítettek. így aztán a falu kettős rétegződésűvé vált. A törzslakosság kálvinista magyar volt, a beköltözöttek katolikus szlovákok. De hogy a törzslakosok magyarok voltak, az bizonykodik leginkább mellette, hogy a falu temploma a kálvinisták kezén volt, a reformáció idején tért át a lakosság az uj hitre. Érdekes ez az ősi csécsi templom nagyon, talán kevesen tudják, hogy ebben volt a régi Magyarország legrégibb templomi freskója, amely Kim László idejéből való. Átmeszelték és a mész alól kaparták ki a régészek. A katolikus szlovákoknak nem is volt temploma. Csécs jó ideig Szepsi filiáléja volt. A Horvát'h-fcurián tartotta a szentmisét a Szépéiből kiküldött káplán, a kúria végén volt egy nagy helyiség, amelyet kápolnának rendeztek be. Csécs csak a 18. század elején kapott önálló, paróchiát és ugyanekkor épült a templom is. A kápolna azonban még jó másfél századig megvolt a Hor- váth-kuTián, én még láttam. De aztán az anyámnak szüksége volt kamarára és raktárra, hát átalakították. Az oltárkő, rajta a Horváth-cimerrel a templomba került és most is ott van az egyik mellékoltáron, amely fölött olajba főtt szent János képe van. Kassai emlékek — Az én gyermekkoromban Csécs a magyarszlovák nyelvhatáron fekiidött, A magyarok közül sokan beszéltek szlovákul, én is tudtam és ma is tudok. A Bach-korszakban két iskolája volt a falunak, a kálvinistáké magyar tanítási nyelvű, a katolikusoké szlovák. Én tehát, hogy anyanyelvemen szerezhessem meg az elemi ismereteket, a református iskolába jártam, de nem sokáig, mert szüleim Kassára küldtek be. Édesanyám, Szentléleky Mészáros Izabella ugyanis kassai leány volt, rokonaim ott éltek, Szeníléleky Gyula, Kassa polgármestere, az unokatestvérem volt. — A második elemi osztályt tehát már Kassán jártam a községi iskolában, amely ott volt a Kovács-ucca közepén, egyemeletes városi épület. A Bach-korszakban éltünk, németül tanítottak és az első három gimnaziális osztályt is németül végeztem a „császári és királyi gymnasiumban.” Osztrák és cseh tanáraink voltak. A magyart és a csehet rendkívüli tantárgyként tanították, lehetett választani. Á „szörnyű4* deiíktasm — Amikor -a harmadik gimnáziumot befejeztem, a gimnáziumiba a premontreiek vonultak be. Öt osztályt végeztem alattuk. Az intézet ■első igazgatója Sziclor Antall volt, aztán Kacz- vinszky Vince került az igazgatói székbe, aki később jászéi -prépost lett. Kitűnő tanárok voltak, akikre mindig szeretette! gondolok vissza. Köztük Scbin-icLt Kálmán, a görög professzor, akit különösképpen azért respektáltunk, mert negyvennyolcas honvéd volt. Egyébként meglehetősen különc ember. Egyszer nagy inkvizíciót rendezett, mert ő az apácáiknál spirituális volt, az apácáik pedig szörnyű deliktumnaik jöttéik a nyomára és panaszkodtak neki. Úgy volt, hogy az internáíusi leánykákkal mi állandó szerelmi levelezést folytattunk. Ők a második emeletről spárgán bocsátották le •a, leveleiket, mi pedig válaszunkat a spárga, -vegére kötöttük, a leányok aztán felvontatták. Veit nagy nyomozás, de nagyobb baj nem történt. — Jól emlékszem a magyar irodalomtörténet tanárára, aki már egy idősebb, de még jó erőben levő zömök, tagbaszakadt feihéir pap volt, Juhász Medár-d Mihálynak hívták. Tüzes, lelkes magyar, aki nagy hévvel beszélt irodalmunk nagyjairól. Az orvos-t^dos a pálya elején — 1866-ban maturáltam. Kitüntetéssel tettem le az érettségit. Bécebe kerültem az orvosi fakultásra, megszereztem a sebészi és orvosi oklevelet és elsőéves egyetemi hallgató koromban irtani első tudományos dolgozatomat is, még pedig németül. A Múzeumban voltam egy-két évig segédőr. aztán orvosi praxist kezdtem, járás orvosnak hívtak m,eg. A szikszói járásban működtem egy ideig Forrón, aztán Zemplénbe kerültem, Varannóra, de a tudományos munkát egy percre se hagytam abba. Varamon ért a földművelésügyi miniszter meghívása, a szőllöt a filoxéra fenyegette és az én vezetéseimre bízták a veszedelem leküzdését... kassai vonatkozású, első része tele van kassal emlékkel s az ötvenes évek Kassájáról érdekes, főleg pedig hiteles képet rajzol. — A legjobb d'ákpajtáiSom irta, Gerster Árpád. Együtt végeztük a középiskolát, együtt maturáltunk és voltunk orvostanhallgatók Becsben, Együtt is laktunk .. . Gerster Árpád ... A három híres Gerster egyiké ... Gerster .Etelka; a porosz kamara- énekesnő, a múlt század derekának legnagyobb koloraturja, Gerster Béla. a nagy csatorna- es vasútépítő és Árpád, a newyorki poLiklinika se- bészprofesszora, aki néhány esztendővel ezelőtt halt meg. ■ „Recolleotions of a New-York Surgieon“ —• égy newyorki sebész visszaemlékezései, az a könyv címe. 1920-ban küldte meg a dedikált példányt gyermekkori barátjának. A dedikáció- ból megtudjuk, hogy a visszaemlékezések megírására több szempont vezette, többek között az, hogy „szeretett Kassa városunk érdekes és szép életéből egy és más mozzanatokat megörökítsek és gimnáziumi tanáraim iránt elenyész- hetlenül megőrzött pietásom és hálám érzésének kifejezést adjak.“ A könyv első illusztrációja Kassának az 1617. évből származó ismert réznoetezetü képe. — Gen-ster Árpád soha nem feledkezett meg arról, hogy magyar és hogy kassai. És mind'g melegen érdeklődött az otthoni állapotok iránt. A kommán idején olvasta, hogy milyen nagy az éhség, nyomorúság miná.lunk. három Ízben is küldött nekem élelmiszeres csomagot, sza- loinnát, rizst, kondenzált tejet s mi egymást... Nagy ember volt, egyike a legnagyobb kassaiaknak ... Én voltam nála, Amerikában, Kanada határán, az egyik rezeirvációban építtetett nyaralót. Az ilyet ott oamp-nek nevezik. Heteket töltöttem a camip-en és hemipterákat gyűjtöttem ... A nagy tudós utolsó ruszin- szkől tanulsnásiyutjjáról Most azt a kérdést vetem fel. mikor volt utol j ára szülői öld jén. — A háború alatt, amikor genealógiai adatokat gyűjtöttem a csécsi parócbián. De öt esztendővel ezelőtt voltam Ruszinszkóbart, meg pedig tudományos kutató utón. A brünni egyetem támogatta ezt az utamat és igazán minden segítségben, hatósági támogatásban részem volt. Munkács környékén gyűjtöttem a hemipterákat . .. Fenn voltunk a feleségemmel a F o- lonina Rúnán is a. bemipterűik után ... Pedig hált egyszerű rovarok ezek, amelyeknek egy tudós egész életmunkáját szentelte. Sőt eláruljuk azt is, hogy köztük vannak a poloskák. De Horváth Géza rajongó lelkesedéssel foglalkozott száz és száz fajtájúikkal, beutazta miattuk Európa minden államát, volt a Kaukázusban, aiz Ararat tövén, Kanada őserdőiben és mindenütt gyűjtött, gyűjtött. Az ő fáradhatatlan gyűjtőmunkájának köszönhető, hogy a British Museum után a Magyar Nemzeti Muzeum rovartani gyűjteménye a legnagyobb és legtökéletesebb. És van-e értelme annak, hogy valaki egy életet szenteljen a félfedeleseknek? A francia entomoilógiai társaság Horváth Gézának dedikált kiadványán olvasom a. mottót.: „Natúra maxima miranda in minimis.“ 1935 december 1, vasárnap. „Egy newyorki sebész visszaemlékezései Kassára44 MEGJÖ i T'EK AZ EL3Ő KARÁCSONYFÁK Az evansélibus konvent és a rozsnyói rídtóaffér Prága, november 30. A szlovenszkói evangélikus egyház egyetemes konventje Trencsénben ülésezett Cobrda Vladimír püspök és Símkó egyházkerületi felügyelő elnökletével. Simkó elnöki megnyitójában megelégedéssel emlékezett meg arról, hogy Bodza az első szlovák evangélikus, aki ebben az államban elérte a miniszterelnöki méltóságot. Cobrda püspök bejelentette, hogy Vanovic lemondott a konvent világi elnökségéről. A konvent fölkérte Vanovicot, hogy lemondását vonja vissza. A püspök éles hangon foglalkozott az „Evengelikus Lap" egyik cikkével, amely Caplovic rozsnyói gimnáziumi tanár ismert rádióelőadását birálta és visszautasította Czékus volt rozsnyói evangélikus püspök és Klamarcsdk gimnáziumi igazgató emlékének megsértését. A püspök az „Evangélikus Lap" cikkét a volt rőcei szlovák gimnázium tanári kara elleni támadásnak minősíti és indítványozza, hogy az egyetemes konvent tiltakozzék ez ellen a támadás ellen. Caplovic tanár — mondotta a püspök — nem volt az első és nem az utolsó, aló helyes történelmi ítéletet vont le Czékusnak és a volt magyarországi evangélikus egyháznak a szlovákok üldözésében és elnyomásában való részességéről. A konvent tudomásul vette, hogy a jövő év tavaszán Lip- ; tószentmiklóson széles keretekben megiinneplik j a Tranoscius énekesikönyv szerzőjének, Tra- i novskynak a jubileumát. Az egyház a lelkészek j válását a jövőben egyházellenes vétségnek fogja j minősíteni. Az állam leszállította az egyház támogatását a tavalyi összeg 65 százalékáig. kesztő ur, ezt a könyvet. Vastag, szép Kiállítású, angol nyelvű könyvet tesz elém. Ritka, ismeretlen könyv. Pedig Most megunt visszaszáll az ennie kéziét a diák-8. ivekre... — A. kassaiakat érdekelni fogja. Nézze, szer-1
