Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-05 / 278. (3830.) szám
3 1935 erecember 5, csütörtök. ^l^GAlMACitARHlKtiAP BBHBHBBiBBHBBBBBBBBKBi Több adójavastatot nyújtott be a kormány a képviselőházban 1938 végéig hosszabbítfák meg a forgalmi és fényűzés! adó! A pártföloszlatási törvény tovább érvényben marad Slávik követ lemondott képviselői mandátumár. I Prága, december 4. A kormány a képviselőház mai ülésén több törvényjavaslatot nyújtott be. A legfontosabb az a javaslat, amellyel a pártok feloszlatásáról szóló törvény hatályát 1937 január 1-ig hosszabbítják meg. Az eredeti törvényen egyébként semmit nem változtatnak. Sajtótörvények Szükségessé válik a beszüntetett időszaki sajtótörvények válalati alkalmazottai szolgálati viszonyának rendezéséről szóló törvény módosítása is. Az erre vonatkozó törvényt ugyanis a szenátus kívánságára időbelileg 1935 december végéig korlátozták. A módosítás e korlátozást megszünteti, vagyis e törvény a jövőben mindig hatáílyos marad, amig lapbeszüntetések lesznek. Adótörvények Egy harmadik kormányjavaslat a bírósági illetékekről szóló 1931. évi 120. számú törvény hatályát ez illetékek kérdésének végleges rendezéséig hosszabbítja meg s egyben kisebb változtatásokat is eszközöl rajtuk. A negyedik kormányjavaslat végül a forgalmi adó és fényüzési adó pótlékairól szól. E forgalmi adópótlékot oly nagyvállalatok fizetik, amelyeknek három vagy több elárusító helyük van, továbbá oly vállalkozók, akiknek egy vagy több luuíttt. a juvcuciciuduu laimeinauo ainiencii pótlékáról szóló törvény novelláját, mely ezt a pótlékot 1936-ra Is meghosszabbítja. A koalíciós pártok képviselői javaslatot nyújtottak be az alkalmazottak jövedelemadó levonásainak további meghagyásáról. A bizottságokhoz utalják a javaslatodat A mai ple-niárls ülés elején az elnök az illetékes bizottságokhoz utalta a kormányjavaslatokat, majd bejelentette, hogy dr. Slávik György képviszlő, akit közben varsói követnek neveztek ki, mai napon kelt levelében bejelentette a képviselői mandátumról való lemondását. A képviselőhöz ezután két csehszlovák—német kereskedelmi egyezményt, egy csehszlovák— | olasz egyezményt 6 a lengyel kereskedelmi egyezmény egy pótózerzőJósét tárgyalta meg, vita nélkül. A képviselőház csütörtökön 11 órakor tart ülést. Ezen az ülésen megkezdi az 1936. évi állami költségvetés tárgyalását. Mit cs nál az uiságiró biztosilás gondnoksága? Prága, decamiber 4. A képviselőhöz népjóléti bizo'tíságának albizottsága ma tartott illésén Klein képviselőnek az újságírókról szóló Javaslatával foglalkozott. Az albizottság elhatározta, hogy az illetékes újságíró szervezeteket felhívja, tegyék meg észrevételeiket írásban az újságíró biztosítási gondnokság (kuratórium) működéséről. Az albizottság azután egyhangúlag kimondta az újságíró törvény szükségességét. FANTASZTIKUS SIKER MIRSA gépünk .endklvüll sikerét még mindig nem szárnyalták túl, mert legújabb szerkezete pontossága, .ebessége tartóssága és különösen a billentyűk dinamikus ütése olyan előnyök, melyek révén a MIRSA vezet. Minden modell, egyen az a nagy MIRSA 8 OYNAMIC vagy a híres MIRSlCKA Portable, kiváló maga nemében. Győződjön meg róla és el les* ragadtatva. Kényelmes részletfizetésekre szállítja MIROSLAV SV ESTKA, Praha ti,. Václavskc nám. 28. Passage Styblo. Vezérképviselete Kelet-Szlovenszkó és Podk. Rusz részére' Bozsldár Surek. Ungvár. Domballa-u 1. sz. Repiilővita a véderő albizottságban Prága, december 4 A képvfeedőíhá'Z véderő bizottságának repülésügyi albizottsága ma délelőtt tartott ülésén Fajfr tábornok jelentést tett a katonai repülés mai állapotáról. A jelentést vita .követte, melyben az albizottság több tagja vett részt. Verekedésbe fulladt § román parlament ülése, amelyen Titutesoi támadta a magyarokat egységára üzletük van. E pótlék összege az alap forgalmi adó, illetve fényüzési adó 50 százaléka. Ezt az adót nem kell fizetni oly árunál, amelynek forgalmi adója átalányositva van. Az ötödik adójavaslat a forgalmi és fényűzés! adó hatályát 1938 december 31-ig hosz- szabbitja meg, egyben az eredeti törvényen kisebb módosításokat eszközöl. A hatodik kormányjavaslat a stabilizációs mérlegekről szóló törvényt novellizálja. A nyomtatványok között, szerepel Domin egyetemi tanár, képviselő javaslata a prágai és brünni német műegyetem egyesítéséről is. továbbá Jaross Andor javas’ata arról, hogy a dunaszer- dahelyl járást tovább is irségfárásnak minősítsék. Az interpe'lációk között szerepel Jaross képviselő interpellációja a magyar nyelv használatáról a feledi járásbíróságnál. A félnégykor megkezdett ülés folyamán őszEsterházy és Tutdiányi beszélt a keiesztényszocislisfa pír: nagysikerű vasai gyűlésén Pozsony, december 4. Az országos keresztényszocialista párt vasárnap Vágán népgyülést rendezett, amelynek sikerére jellemző, hogy hétszáz főnyi közönség hallgatta a szónokokat. Az emlékezetes gyűlést Sandula Lajos helyi elnök nyitotta meg és meleg szavakkal üdvözölte a megjelent Esterházy János országos pártelnököt, nemzetgyűlési Képviselőt, dr. Turchányi Imre szenátort. Galambos Béla körzeti elnököt, Biskoroványi Ernő vágsellyei pártelnököt és Kardoss Győző titkárt. Ezután tizennyolc magyarruhás leányka lépett a szónoki emelvény elé és virágcsokrokat nyújtottak át Esterházy pártelnöknek és a párt többi vezetőjének. Viharos éljenzés között kezdte meg beszédét Esterházy János. Elsősorban beszámolt a párt parlamenti tevékenységéről. Bírálta a jövő évi állami költségvetést s annak minden fontos tételét bonckés alá vette. Kritikát gyakorolt a külpolitika fölött s a szomszédállamokhoz való közeledés politikáját sürgette. Ismertette a gabonamonopólium hibáit és a végrehajtásával kapcsolatos nehézségeket, amelyek a mezőgazdák körében számos panaszra adnak okot. Végül kitartásra és párthüségre buzdította Vága magyarságát. Az országos pártelnököt melegen ünnepelték beszédének elhangzása után. Majd dr. Turchányi Imre szenátor beszélt nagy hatással. Ismertette a párt célkitűzéseit, a munkájában megnyilatkozó keresztény és szociális szellemet. Részletesen felsorolta a magyar kisebbség sérelmeit a nyélvi, kulturális és iskolai kérdések terén. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy minden magyar ember ismerje a kisebbségi nyelv- használatra vonatkozó törvényt és rendeletet, hogy követelhesse annak hiánytalan végrehajtását. Biskoroványi Ernő a vágsellyeli magyarság testvéri üdvözletét tolmácsolta. Majd Galambos Béla szólott a keresztény és nemzeti szellemű nevelésről lelkes visszhang roeltitt, Bethlen György fehzclalásíra rendkívül éles hangon válaszolt a külügyminiszter - .Kenjenek Genfbe, ha panaszaik vannak P Bukarest, december 4. A román kó(pv;&elöház tegna/p esti ülésén gróf Bethlen György magyar- párti képviselő ezó vá tette az erdélyi magyarság sérelmeit. Amikor az erőszakos térítéseket ismertette, Tltuleseu külügyminiszter izgatott, hangon közbeszólott: — Ez ellen tiltakozom, menjen Genfbe, hogyha panaszai vannak. Goga: Téved külügyminiszter ur, mert az erdélyi magyarok román állampolgárok és panaszaikat itt kell elintézni, nem pedig Genfiben. Titulescu még mindig kiheviiit arccal kiáltja Bethlen György felé: Maguk izgatnak, bent az országban éppen úgy, mint az országon kívül. Bethlen György a köz'beszólások ellenére nyugodtan folytatta beszédét és ismertette a magyar tisztviselői kai súlyos helyzetét. Rámutat tott arra, hogy a nyelvvizsgákon elbuktatott köztisztviselők még nyugdijat sem kapnak. Bethlen György beszéde után Popp Valér igaz- ságügyminiszter emelkedett szólásra és kijelentette, hogy a nyelvvizsgákon elbukott tisztviselőik nagyrésze azért nem 'kapja meg a nyugdiját, mert a nyugdíjazási korhatárt még nem érték el. Az Igazságügy,min is zter után Tltuleseu sietett a szónoki emelvényre és izgatottságtól remegő hangon válaszolt a magyar párt szónokának beszédére. Titu'escu válaszol a magvar szónokoknak — Szükségesnek tartom, — mondotta Titu- ilescu, — hogy mint ennek az országnak külügyminisztere reflektáÍjaik Bethlen gróf ur beszédére. A román nép lelkében minidig szeretettel volt eltelve a kisebbségek iránti A magyar párt szónoka azt mondta, hogy a magyarság nem kér kiváltságokat és hogy mi nem tartjuk be a kisebbséggel szemben vállalt 'kötelezettségeinket. Arra a panaszra, hogy a nyelvvizsgán elbukott tisztviselőket elbocsátják,- csak azt kérdezhetem, hogy a régi osztrák-magyar monarchiában akadt-e olyan köztisztviselő, aki nem tudta az államnyelvet? Az sem igaz, hogy a magyarság nem kért kiváltságokat, mert tizenhét év alatt a magyarok Romániában nagyobb kiváltságokat élveztek, mint magúik a románok. Ennek ellenére, ha a legkisebb sérelem érte őket, Genfbe szaladtak és ott igyekeztek világszenzációvá fújni sérelmeiket. A kiváltságokra való berendezkedést árulta el a magyarság legutóbbi genfi szereplésével is, amikor a szankciók megszavazásától tartózkodott. Amikor szüksége van a népszövetségre, a magyarság állandóan igénybe veszi és hivatkozik rá, de most, amikor a nép- szövetséggel szemben kötelességet kellett volna teljesíteni, megfutamodott. — Kiváncsi vagyok — mondotta Titulescu —, hogy a népszövetség elismerheti-e valakivel szemben a 19. paragrafus jogát, aki a 16. paragrafust nem tartja be. Számtalanszor kerestem a közeledés lehetőségét Magyarországgal, amelynek kétségkívül nagy értékei vannak. A magyarok azonban minden közeledési kísérlet elől elzárkóztak és nem látok semmi biztató jelet arra, hogy eredménnyel járjon a magyarokhoz való közeledés. A magyarok még mindig azt hiszik, hogy az ezeréves Magyarországot sikerül visszaállita- niok. Soha, soha, soha... Willer József a magyar párt nevében válaszolt a külügyminiszter fölszólalására és kijelentette, hogy az erdélyi magyarság nem szokott panaszaival Genfhez fordulni, mert az a meggyőződése, hogy a sérelmeket itt kell orvosolni. — Ebben a házban — mondotta a magyar párt szónoka — számtalanszor adták tudtunkra, hogy semmi keresnivalónk Genfben, éppen ezért csodálkozom azon, hogy most a külügyminiszter ur panaszainkkal Genfbe küld bennünket. Pedállal! botrány a román parlamentben A magyar kérdés körül támadt vita izzóvá tette a levegőt a bukaresti parlamentben. Ebben az izzó légkörben pattant ki az a példátlan botrány, amellyel a ma reggeli román lapok foglalkoznak. A kereskedelmi tárca tárgyalása során Risescu képviselő sértő kifejezéseket szórt Margearu felé, majd fölrohant a szónoki emelvényre és úgy mellbevágta Margearut, hogy az eíszédiilt. Ebből általános dulakodás keletkezett a nemzeti parasztpárti és kormánypárti képviselők között. A tumultusnak csak úgy sikerült véget vetni, hogy az elnök fölfüggesztette az ülést Az ülés megnyitása után azonnal szólásra emelkedett Flórián képviselő és kijelentette, hogy kiváltotta L verviselési engedélyét és agyon fogja lőni Lupescut, aki kijelentette, hogy megveri őt. Lupescu, mikor ezt hallotta, föl akart rohanni a szónoki emelvényre, hogy megverje Flóriánt, de útközben lefogták. Risescu képviselő szidalmak özönét zúdította Lupescu felé, aki erre kiragadta magát a képviselők kezei közül, rárohant Risescura, a földre teperte és ütlegelni kezdte. Az elnök az általános kavarodásban ismét fölfüggesztette az ülést, amely igy végkép botrányba Rdíadf.. OLASZORSZÁG FELKÉSZÜLT... Eritrea kikötőjében, Massauában a szankciók élet belépése előtt óriási mennyiségű olajat raktak partra. Az északi és déli hadsereg motorositott csapatai hosszú időre kellő olajmennyiség lelett
