Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-04 / 277. (3829.) szám

^rxgaiA\a&^arhirlai> a 7 Szenzációk a tudomány világában Hajsza a világmindenség és az emberi szervezet titkai után Emberi aki 500 millió fényév messzeségbe lát - és egy másik, aki kézírásból állapítja meg a rákbetegséget ■ • London, december 8. Dr. Hubble Ervin, a hires amerikai csillagász, a Yale-egyetemen tartott elő­adásában kijelentette, hogy a Wilson-hegyi csillag­vizsgáló száahiüvelyke* óriás-távcsövével oly távolságra lehet látni, amelyet a fény 500 millió év alatt tesz meg. Ebben az óriási térben körülbelül százmillió köd­foltot állapítottak meg, amelyek repülő méhrajok módjára keringenek az űrben. Még ezzel a óriás-távcsővel sem lehetett felfe­dezni semmit sem, ami a teremtés bárminő tá­voli határára engedne következtetni, vagy valami uj, eddig ismeretlen jelenségre mu­tatna a világűr legtávo'abbi részében. A legtávo­labbi cfirillagvaeportok is vasat, hidrogént és meszet tartalmaznak. Meglehet, hogy a világűr látható részének átmérőjét rövidesen ezermillió fényév távolságra terjesztheti^ ki. A földhöz legközelebb eső ködfoltok átlagfénye megfelel 85 millió nap fényének, vagyis 85 millió akkora csillag, mint a mi Napunk adhatna oly fényt, mini amilyent ezek a ködfeltok árasztanak. A ködfolíok térfogatát 2CK10—200.000 millió Nap térfogatára becsülik. A világűr oly mérhetetlen, hogyha az összes köd­foltok anyagát finom porrá őrölve szétosztanák ab­ban a térben, amelyet az óriás-távcsővel át lehet tekinteni, alig egy homokGzem jutna akkora terü­lete, mint a Föld térfogata. Grafológia az orvos- tudomány szolgálatában Béwt, december 3. A Wiener Medizioische Wocbenschrift legújabb számában rendkívül érde­kes cikk jelent meg a rák diagnózisáról. Alfréd Kanfer, az ismert bécsi grafológus irta. A cikk ál­lításai szerint a grafológus igen sok kéziratot vizs­gált meg abból a szempontból, hogy Íróik néni szonveduek-e rákbetegségben. Az Írásokból megállapított, diagnózisokat orvosi vizsgálattal ellenőrizték. Az orvosi vizsgálat az esetek 82 százalékában megerősítette a gra­fológus megállapítását. Előfordult sok oly eset is, amikor a grafológus ;t2 írásban rákbetegség nyomait fedezte fel, de az orvosok nem állapítottak meg rákot. Hosszabb-: ö- videbb idő elteltével azonban a rákot az orvosi vizsgálat is kimutatta. A cikk rendkívüli feltüuést keltett úgy az orvo­sok, mint a közönség körében A legkitűnőbb bécsi rákszakértők szóltak hozzá a dologhoz. Dr. Rudolf UrbantSühisoh például igy nyilatkozott: — Alfréd Kanfer közléseit hitelt érdemlőknek tartom. Az embert mint egységet kell megítélni, amelynek legkisebb része is ugyanolyan módon van szervezve. Minden egyes sejtben nyomot hagynak az egész szervezetben beállott változások. Gyakran előfordul, hogy azonnal fel lehet isme ni a betegséget, amint a páciens belép a rendelőbe. Még az sem szükséges, hogy kinyissa a száját. Bi­zonyos betegségek jellemző nézéssel, testtartással járnak. Az ember arcán is kifejeződnek a beteg­ségek. A szívbajosok, cukorbetegek, asztmások, tiiclő- bajosok a tapasztalt orvos számára már arcukon viselik a diagnózisukat. Az iró6t is úgy kelj értékelni, mint a lelki helyzet világos tükörképét. A kéz különös erővel fejezi ki a lelket. Minden hangulat, minden fájdalom és öröm, a remény és a félelem, az egészség és a be­tegség megnyilvánul az Írásban. A grafológia az orvostudomáuyban is egyre fon­tosabb szerepet kezd játszani. Goldscheidef, Erlenmeyer, Soltmann és Klöster be­hatóan tanulmányozta a kapcsolatot, amely egyes betegségek és a kézírás között fennáll. Ajfred Kanfer fejtegetéseit is alaposan meg kell fontolni. Felismerései talán az orvosi diagnosztika forradal­mi gazdagítására fognak vezetni, Dr. Missriegler többek közt ezt mondja: — A grafológia kezdetétől fogva megpróbálkoz­tak azzal, hogy kézírásból megállapítsák a betegségeket. Dr eddig nem jutottak túl általános tünetek diag­nózisánál. A grafológus — amit különben mint egyéniség-ismeretet igen nagyrabecsíilök — talán felismerheti a „rákembert", ezt a még eléggé bi­zonytalan élettani tipust, de alig állíthat fel rák­diagnózist olyan biztonsággal, amit éppen ennél a betegségnél minden körülmények között meg kell követelni. Dr. Walter Einhorn véleménye: — Több, mint egy évtizede foglalkozom azzal a kapcsolattal, amely a betegség és a kézirás között fennáll és ez alatt az idő alatt gyakran volt alkal mám megállapítani, hogy bizonyos esetekben az írásból szervi betegségre következtethetünk. Világos- hogy olyan súlyos általános megbetege­dés, mint a rák, hatással van az írásra is, de az a véleményem, hogy nagy óvatossággal kel] eljár­nunk, ha diagnózisokat és különösen korai diagnó­zisokat grafológiára alapítanunk. Megdöbbentő jusztiemord-pör Franciaországban Három évvet a Bruyéres-hastélyban történt gyilkosság tettesének kivégzése után jelentkezeti az igazi gyilkos fftifyea idővátUaiő Az időjárás továbbra is változékony. Szloven- szkón helyenként derült ég mellett —6 fokra esett a hőmérséklet, míg a Kárpátokban esett, r— Időjóslat: Jobbára felhős, csapadékra hajló, • hegyekben fagy, élónkebb nyugati szél. — Nem engedélyezték Budapesten a feminis­ták gyűlését, budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A feminista egyesület csütörtökön békegyülést tervezett a nők bókeligájánaik alá­írásgyűjtési mozgalmával kapcsolatban. A nem­zetközi egyesület aláírásokat gyűjtött a világbé­ke érdekében és ezeket az iveket januárban ugyanazon a napon tervezik átnyújtani London­ban, Pádéban, Becsben, Prágában, Budapesten, Bukarestben és a többi országok fővárosaiban az egyes kormányoknak. A budapesti rendőrség az aláírásgyűjtési mozgalom elé nem gördített akadályokat, ellenben a gyűlésre vonatkozó ké­relmet Budapest főkapitánya elutasította azzal az indokolással, hogy olyan elemek megjelenése is várható a gyűlésen, akik ott esetleg zavart keltenének. A feminista egyesületek mozgalmá­hoz egyes magyar katolikus és református körök is csatlakoztak és a főkapitány tiltó végzését megfdebbeztéik a belügyminiszterhez.-— Feltörték és kifosztották egy tornaijai vendéglős pénzszekrényét. Tornaijai tudó- silónk táviratozza: Kedden este ismeretlen tettes behatolt Buck Albert tornaijai vendég­lős lakásába, álkulccsal kinyitotta a Wert- heim-kasszát és onnan 5000 korona kész­pénzt emelt el. A cselédlány ugyan észre­vette, hogy valaki motoszkál a szobában, de mire segítségért kiabált, a betörő az ablakon keresztül elmenekült. Azonnal utána siettek, de az est homályában sikerült eltűnnie. Kérdezze meg orvoséi! Feltétlent! ajánlani togja > „Cont ratussi r»“ Baycr Budapest hörghurut és szamarköhöges eseten. Kapható a gyógyszertárakban, vagy megrendelhető a cBehsz'ovn k iá vezérképvi8e étnél: Dr. Ferenczy gyógyszertár, Mukatevo. — Nyitva megvonta a városi szubvenciót a helyi lapoktól. Nyitrai műn ka társunk jelenti: A szlovenszkói városok hivatalos közlemé­nyeik közzétételéért évi szubvenciót adnak a helyi lapoknak. Nyitrán — tekintettel a város súlyos anyagi helyzetére — e szubvenció évek folyamán évi 300 koronára zsugorodott. Most azután a helyi lapok élénk megrökönyödésére ezt a 300 korona szubvenciót is törölte a vá­rosa tanács a költségvetésiből. Páris, december 3. Az utóbbi évek egyik leg­szenzációsabb bűnügyét fogják a közeli napok­ban újból felgöngyölíteni a francia hatóságok és nem lehetetlen, hogy a justic-mordok száma egy újabb megdöbbentő esettel fog szaporodni. 1932 március 17-én éjszaka egy francia kas­télyban borzalmas gyilkosság történt. A gyilkosságnak a Bruyéres-kastély két elő­kelő öreg hölgylakója esett áldozatul. A két idős hölgy a valóságos feudális várra emlékeztető kastély egyik szárnyépületében la­kott, teljes visszavonultságban. Március 17-én a kastély portása rendes reggeli körútja során szo­kása szerint üdvözölni akarta a két hölgyet és nagy csodálkozással vette észre, hogy a két hölgyet, akik ebben az órában már régen fent szoktak lenni, sem a kastély parkjában, sem a lakosztályukban nem látta. A portásnak gyanús volt az eset, a hölgyek hálószobájához vezető ajtón kopogott és mert nem kapott választ, be­hatolt a szobába, ahol a két hölgyet holtan találta. Az egyik hölgy homlokán lőtt seb volt, a gyilkos egyetlen lö­véssel leteritette a szerencsétlen asszonyt. Mig a másik áldozat fejét fejszével borzalmasan összeroncsolta. A szoba teljesen fel volt dúlva. A gyilkos és ál­dozatai között elkeseredett küzdelem zajlott le. A nyomok amellett szóltak, hogy raológyil- kosság történt, amennyiben az összes szekrénye­ket átkutatta a tettes, az összes elmozdítható értéktárgyakat magához vette és nyomtalanul eltűnt. A két hölgynek meglehetősen tekintélyes megtakarított pénze volt, ez is az utolsó fran­kig a gyilkos kezébe került. Annak ellenére, hogy a csendőrség széleskörű nyomozást indi- ott, nem sikerült a tettesek nyomára akadni. Több hónapig tartó nyomozás után végül mégis, úgy látszott, eredményt ér a csendőrség, amennyiben számos körülmény szólott amellett, hogy a gyilkosságot egy környékbeli fiatalem­ber követte el. Marion Evaux amolyan falurossza volt, rabiá- tus, rosszvérü, izgága legény, akinek sok bűn terhelte lelkét, őrá terelődött a gyanú, kihall­gatásnak vetették alá s noha clsőizben csökö­nyösen tagadott, később beismerte tettét. A tárgyalás iránt annakidején igen nagy érdek­lődés nyilvánult meg, mert a két hölgyet Fran­ciaország előkelő köreiben igen jól ismerték s a gyilkosság nagy föltünést keltett az egész or­szágban. Zsúfolásig megtelt padsorok dőtt zaj­lott le a főtárgyalás, amely rögtön az elején szenzációs fordulattal szolgáik. A gyilkossággal gyanúsított fiatalember ugyanis azt állította, hogy a vizsgálat folya­mán annyira gyötörték, hogy inkább magára vállalta a szörnyű tettet, csakhogy megszaba­duljon a kínzásoktól. A bíróság azonban nem adott hitelt szavainak és noha váltig hangoztatta, hogy ártatlan, halál­ra ítélték. A halálos Ítéletet néhány hónappal később Puy-de-Dőme-ban végre is hajtották rajta. Három évvel azután, hogy a guillotine báró­ja alatt lehullott Marion Evaux feje, a csend­őrség letartóztatott egy embert, aki azt val­lotta magáról, hogy ő gyilkolta meg a Bruye- res-kastély úrnőit. A csendőrség azonnal alapos kihallgatásnak ve­tette alá és kiderült, hogy valóban kitűnő hely­ismerettel rendelkezik a kastélyban s a gyilkos­ság körülményeiről is pontos leinást adott. Most az ügyet ismét le fogják tárgyalni és nem lehe­tetlen, hogy kiderül, hogy egy embert ártatlanul végeztetett ki a francia bíróság. Polio szappan minden mosáshoz ! — Felgyújtotta haragosa házát egy iloncai gazda. Beregszászi tudósítónk jelenti: Balinec Mihály évek óta rossz viszonyban állott Va,szil­kun László odavaló gazdával és hacsak tehette, mindig kárt okozott neki igy egy alkalommal megméTgezite sertéseit is. Vaszílkun László a hatóságok védelmét kérte a gyűlölködő szom­szédjával szemben és a rab lát us ember ellen számtalan feljelentést tett. Balinec Mihály ádáz gyűlöletét csak fokozták az elszenvedett bün­tetések és gyakran hangoztatta, hogy felgyújt­ja haragosa házát Fenyegetését tagnapra virra­dó éjszaka be is váltotta. Hajnali 3 órakor felgyújtotta gyűlölt szomszédja házát, amely­ben bent aludt a gazda é6 három leánya. A nád- fedeles kunyhó csakhamar lobogó lánggal égett és lakói csak nagy üggyel-bajjaí tudtak kimene­külni. Ralinec tettének elkövetése után a közeli erdőbe menekült, ahol a csendőrök több órás nyomozás után elfogták é6 bekísérték az ilosvai járásbíróság fogházába, ahonnan majd Bereg­szászra hozzák, hogy ügyében az esküdtbiróság ítélkezzen. SzmHÁzKönWKobTaRA.. Pályásat. A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség ezúton hirdet pályázatot az alábbi jeligeszö­veg megzenésítésére: Szálljon bátran száz határon át Szent imaként szép magyar dalunk, Zengje büszkén, zengje szárnyaién Dalunkban is testvérek vagyunk! A pályázat határideje: 1936 január 15. A pályázat feltételei: a pályamű könnyű hangnemben, férfikarra irt, kezdő dalárdák által is könnyen betanulható legyen. Har­monizálása egyszerű, lendületes és rövid, valamint gyujtóhatásu kell, hogy legyen- Egy szerző több pályázattal is résztvehet. A pályanyertes jelige szerzője köteles a pálya­munkát vegyeskarra is átírni. A pályadij: 500, azaz ötszáz csehszlovák körona. A pá­lyázatok olvashatóan kottázva, a nevet tar­talmazó zárt jeligés borítékkal együtt Sirnkó Gusztáv országos ügyvezető karigazgató cí­mére küldendők Kassára (Kovács-u. 29). A pályázatban kizárólag Csehszlovákiában la­kó zeneszerzők pályázhatnak. (*) A munkácsi kulturegyesület estjei. Tudósítónk jelenti: Szép lendülettol indult meg Munkácson az uj évad magyar kultur- munkássága. A Magyar Kulturegyesület munkácsi helyi csoportjának agilis ügyve­zető titkára, Ecsedy Árpád szervezte meg az előadássorozatot. Az egyesület első ren­dezése egy kamarazene-est volt. A második (tocember 1-én zajlott le a /árosháza zsú­folásig megtelt nagytermében. Bertók Be i református püspök, az egyesület elnöke meleg szavakkal üdvözölte a Közönség A munkácsi Magyar Dalárda Kní.pp Jstván karnagy vezetése alatt rntg/ar dalokat adott elő szép sikerrel. Tarr Erzsébet szava­latainak nagy hatásuk volt. Kedves egyéni­ségével és szavaiókészségével végig lebilin­cselte a közönséget. Az est központjában dr. Tárczy Károly tanár alapos előadása állott. A könyv múltjáról és fejlődéséről tartott előadást, amely kiterjedt a modern betűszedő-gépek munkájáig. A munkácsi magyar kulturegyesület kéthavonként há­rom kulturelőadást fog rendezni és foglal­kozni fog a gyermekek és tanulók magyar kulturális nevelésével is. December 15-én tartják meg az első estet gyermekszerep­lőkkel. A kulturmunkában résztvesz a Ka­tolikus Kör, amely legutóbb szép sikerrel adta elő a városi színházban a ..Dolovai nábob leányá'‘-t. A Református Otthonkor Ladányi Zoltán szervezése mellett minden második vasárnap rendez műsoros délutánt. Az első ilyen délután Rákóczi Ferenc emlé­kezetének volt szentelve és az ünnepi elő­adást R. Vozáry Aladár, tartotta meg. A munkácsi Kaszinó pedig 1936 február 15-én nagyszabású Liszt Ferenc-estét rendez. (*) Az Uj Élet novemberi száma. A szloverezkói katolicizmus szociális és világnézeti folyóirata ’ e- gyedik évfolyamának novemberi száma érdekes és értékes tartalommal jelent meg. Esterházy Lujza „Prága—Geletnek" cimmel irt értekezésével nyit­ja meg a nagyszerű füzetet. A nives és élvezet® c'kk kifejti, hogy mennél mélyebb a katolikus vi­lágnézet. annál termékenyebb a nemzetszerctel. — Amicus „Ifjúságunk létkérdései*' cimü cikkében a magyar főiskolás ifjúság problémáival és mozgal­mával foglalkozik. Kollektív és a részletekre is ki­terjeszkedő alapos munkára van szükség, hegv az ifjúság az életben a magyarságot teljes erejével szolgálni tudja. — Sípos Győző Jiri Wolker ver­seiből közöl fordításokat. — Berczeii A. Kárcly „Nemzet és dráma" cimmel közöl igen érdekes és tartalmas cikket. Megállapítja többek között, hogy Madách Tragédiája a magyarságnak talán egyetlen az egyetemességre való ocsudása. Csajj az ember­nek van drámája. A szlovenszkói problémák ci­mü rovatában Potocsny József a katolikus könyv és sajtó kérdésével kapcsolatban beszámol arról, hogy Szlovenszkóu a betükultura hogyan fejlődik. A Szent Pál irodalmi szövetség tagjainak már az el­ső évben hat könyvet nyújtott. — Bálint Sándor a népművészetről irt- érdekes cikket. — Egy ki lön oldalon jelentek meg a szlovák költők veisei, ugyancsak Sípos Győző fordításában. — A lelki­élet rovatában Prónay Rezső értekezik az élet szol­gálatában álló halálról. — Han'os Lász’ő szövet­kezeti ismeretekről ir, a szövetkezetek foga'm ról és a mozgalom történetéről. — A szeml ben a ma­gyar falu valláserkölcsi helyzetéről talá’unk ik- ket- Janics Kálmán ..Tudomány és közvélemény" cimme’ irt rövid ismertetést, ezenkívül több kér­désről (Krisztoe és a gyermek, fovábbá a magyar- országi hitbizományok reformjáról szóló törvényja­vaslat) közöl a folyóirat tájékoztatást. A gazdag számot az ifjúsági mozgalmakról szóló beszámolók, film és művészeti rovat, valamint könyvkritika ős pedagógiai szemle egészíti ki.

Next

/
Thumbnails
Contents