Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-04 / 277. (3829.) szám

2 TO«<ÍM-MAG^AR-rrt5tLAI> 1935 december 4, szerda* Szíillö Géza a keresztényszocialista pért nevében megkoszorúzta Pázmány Páter pozsonyi síremlékét akik természetesen azonnal fedezéket keres­tek és viszonozták a tüzelést. Románia csak föltétellel lépteti életbe a petróleum­szankciót Bukarest, december 3. A román kor­mány elhatározta, hogy Olaszország ellen csak akkor lépteti életbe a petróleum-kivitelt tiltó szankciót, ha azok az államok sem szállí­tanak petróleumot Olaszországba, amelyek nem tagjai a népszövetségnek. Rass Kassa az olaszokhoz pártol? London, december 3. A Reuter-iroda dzsibufcii jelentése szerint Ras Kassa és csa­patai elégedetlenek az addisabebai kormány- nyál és nem tartanak ki többé szilárdan a négus mellett. A francia Szomáli Földre ér­kezett kereskedők szerint Ras Kassa az olaszokhoz akar csatlakozni. Futárai állítólag Amba Alagiba érkeztek és megkérdezték az illetékes olasz hatóságoktól, hogy hajlandók-e Ras Kassa föltételeit teljesíteni, ha átpártol hozzájuk. Kassa herceg állítólag pénzt kér az olaszoktól átpártolásáért. Fasiszta vita a francia kamarában P á r i s, december 3. Ranette kommunista képviselő a kamara ma délelőtti ülésén fog­lalkozott a jobboldali fasiszta ligák francia­országi tevékenységével. Elviselhetetlennek tartotta, hogy a fasiszták fegyveres hata­lommal rendelkezzenek az országban anél­kül, hogy a fegyveres erőt a kormány ellen­őrizné. A tüzkeresztesek szerinte cselekedni akarnak és diktatúrát óhajtanak. — Delsart, a köztársasági baloldal képviselője viszont a kommunisták fegyveres szervezkedése el­len foglalt állást. A két felszólaló között he­ves összeütközésre került a sor, úgy hogy az elnök kénytelen volt az ülést délutánra el­napolni. Venfzelosz dicsőíti a görög királyi Athén, december 3. Venizelosz, a görög köztársaságiak vezére, aki — mint ismere­tes — az általa szervezett márciusi köztár­sasági puccs óta a külföldön él, egyik poli­tikai barátjával Görögországba Írást kül­dött, amelyben kijelenti, hogy az amnesztia nemes tettével a király megerősítette trónu­sát és újból helyreállította a görög nemzet egységét. Venizelosz a parlamenti választá­sok után visszatér Görögországba, de nem vesz többé részt az aktiv politikában, hanem mint magánember Kréta szigetén telepedik! le. Ezer egyiptomi diák tüntet Anglia ellen Kairó, december 3. Ezer egyiptomi diák hétfőn este angolellenes tüntetést rendezett a Continental-szálló előtt. A tüntetés előtt a diákok végigvonultak a város főuccáin és a forradalmat és Nahas pasát éltették, mig Hoare-t pfujozták. A rendőrség csak­hamar közbelépett és rövid verekedés után szétoszlatta a tömeget. Közben a diákok né­hány lámpaoszlopot és vasrácsot kidöntöt- tek és a vasrudakat fegyvernek használták a rendőrök ellen. Sztálin megint „tisztogat* Moszkva, december 3. Most volt az eleő évforduója annak, hogy Kirov párMit/kárt. Sztálin egyik legmegh'ttebb barátját meggyilkolták. A lapok csaknem egész terjedelmükben Kirov emlékével foglalkoznak. Az Izvesztija foglalkozik a gyilkosság után a párton belül végrehajtott intézkedésekkel és többek között a következőket írja: Kirov meg­gyilkolását követi0 a még alig érezhető balol­dali radikális áramlatnak, az úgynevezett zi- novjevistáknak üldözése, Jenukidee, a központ” végrehajtóbizottság titkára elleni büntető Ítélet, Sdangnak, Kirov utódjának száműzése és vé­gül a bolsevista párt uj tisztogató akciója, amely hónapok óta a szovjet egész területén folyik. A tisztogató mozgalom során egyes területeken a párttagok tizenöt százalékát is kizárták. Pozsony, december 3. (Pozsonyi szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A pozsonyi dóantemplom szentélye alatt nyugosznak Pázmány Péter hamvai közel háromszáz esztendeje. A dóm szentélyében pedig Rie- gele Alajos akadémiai szobrászművésznek Pázmányról alkotott remek szobra emlé­keztet arra, hogy a nagy magyar egyház- fejedelem működésének nagyré&zét Po­zsonyban töltötte. Kedden délelőtt az országos keresztény­szocialista párt részéről d r. S z ü 1 lő Géza nemzetgyűlési képviselő, parlamenti klub- elnök vezetésével nagyobb küldöttség jelent meg a dómtemplomban. A küldöttségben résztvett dr. Porubszky Géza nemzetgyű­lési képviselő és a párt több pozsonyi ve­zetőtagja is. Szüllő Géza a Pázmány-sir- emlékre a párt hatalmas babérkoszorúját helyezte el. A koszorú szalagján a követke­ző felírás olvasható: „Az egyetemalapitó Prága, deceimiber 3. A mentelmi bizottság mai délelőtt tartott ülésén Du'bicky elnök jelentést] tett a kommunista klub aimn kérelméről, hogy Stétka kommunista képviselőt egészségi álla­potára való tekintettel, a bíróság helyezze sza­badábra, E kérelmet a Ház az iigazságügyrirniez- téritimhoz tétté át, amely viszont azt jelentette, hogy Stétka képviselő betegsége nem olyan nagyfokú, hogy a fogságot nem viselné el. Újabb ilyen értelmű kérelem időközben tárgytalanná vált, ment a bíróság Stétkát- elitélte és polgári jogainak gyakorlásától is megfosztotta, s a vá­lasztási bíróság a legközelebbi napokban fog­lalkozik Stétka képviselői mandátumának kér­désével. Majd Neuman, Dlouhv, dr. Hmla, Kotek, Lioh- nex, dr. Moudry és Pekárek képviselőik összesen huszonhét kiadatási kérelmet, referáltak. A bi­zottság a legtöbb esetben a kiadást nem indít­ványozza. A kiadatást csak Gajda képviselő esetében indítványozták rendtörvénybe ütköző bűn­tett miatt, továbbá Szent-Ivány József kép­viselő egy és Esterházy János képviselő négy esetében. Lic-hner előadó Szont-Tvány J-Vsef kiadatását javasolta a Btik. 355 paragrafusába ütköző bűn­tett miatt. A bizottság a kiadatás mellett fog­lalt állást. Ugyancsak Lictmer javasolta Esterházy János képviselő kiadatását a köztársaság védelméről szóló törvény 14. paragrafusába ütköző vétségek miatt összesen négy esetben, a rozenyói bajtai, vámosladáoyi választási gyűléseken és a kassai Prága, december 3. Az állami költségvetés •és a jövő évi pénzügyi törvény bizottságbeli megszavazása során dr. Holota János kép­viselő számos módosító javaslatot és határo­zati javaslatot terjesztett be. Módosul az önkormányzatok szanálásáról szó ó törvény Az egyik javaslat az önkormányzati testü­letek szanálására vonatkozott. A májusban hozott ön kormányzati szanálási törvény ugyanis kimondta, hogy e törvény végrehaj­tásának céljaira az állami jövedelemadóból évenkint 150 millió fordítandó. Ezt az intéz­kedést az 1936. évi pénzügyi törvényjavas­lata olyképpen változtatja meg, hogy a jöve­delemadóból az állampénztár nem köteles kiszolgáltatni az önkormányzatoknak a 150 milliót, hanem e célra a pénzügyminiszter ál­tal szerzendő hitel szolgál. E hitel szerzésére a pénzügyi törvény felhatalmazást ad a pénz­ügyminiszternek. Dr. Holota most azt javasolta, hogy az 1935. év] 69. számú törvény hatályát hagyják meg változatlanul, vagyis hogy a jövedelemadóból 150 millió fordítandó az önkormányzatok szanálására. — A bizottság többsége a javas­latot elvetette, vagyis hozzájárult ahhoz, hogy az előző ciklusban hozott s annyira magasz­nagy magyarnak —• az országos keresztény­szocialista párt." A koszorú elhelyezése után dr. Szüllő Géza rövid beszédben mutatott rá Pázmány Péter emberi és főpapi nagy­ságára és arra, hogy a hit, a tudás és a kul­túra fegyvereivel küzdve milyen nagy ered­ményeket tudott elérni. A mai viszonyok között is -— mondotta — Pázmány példáját kell követnünk, ha elő akarjuk mozdítani magyarságunk jövőjét. Imádkozzunk most mennybéli Nagyasszonyunkhoz nemzetünk boldogulásáért, — fejezte be mély hatású beszédét Szüllő Géza. Pázmány Péter háromszáz év előtti egye­temalapításával kapcsolatban a magyarság részéről rendezett ünnepségek méltó befe­jező akkordja volt Pázmány síremlékén de mai megkoszorúzása, amely szintén jelké­pezte azt az örök, nagy hálát, amelyet min­den magyar érez a magyar történelem ki­magasló nagy alakja, a biboros Cicero iránt. I Rákóczi-ünnepélyen tartott beszédek miatt. A I bizottság mind a négy esetben a kiadatás mel­lett foglalt állást. Dr. Holota János képviselő, bizottsági tag Szent-Ivány mentelmi ügyében egy­hetes halasztást javasolt, a bizottság azonban az előadó azon javaslatát fogadta el, hogy azonnal hozzon érdemleges határozatét. Dr. Holota ezenkívül két esetben név szerinti szavazást kért s ezt teljesítették is, Esterházy János képviselő két ügyében Ho'ota János utalt arra, hogy kisjeíenfőségü, bagatell ügyekről van szó, amikért nem szükséges a törvényhozót zaklatni. Líchner előadó minden esetben a kiadatás mel­lett vólt. Végül dr. Roeche képviselő tiltakozott a bzu- détanémet képviselők és szenátorok közös klubja kérelmének alaki okokból való vi66zauta6itása el­len, mely kérvényben a szudétanémet törvény­hozók fegyelmi eljárást javasoltak több kommu­nista képviselő ellen a legutóbbi plenáris ülések szóceatái miatt. A kérelem előadója dr. Neuman képviselő utalt a tárgyalási rend 51. paragrafu­sának intézkedésére, majd a bizottság megbízta az elnökséget, hogy az ügyre vonatkozóan sze­rezzen be a Ház elnökségétől részletes informá­ciót s erről tegyen jelentést a mentelmi bizottság legközelebbi ülésén. A beérkezett újabb kiadatási kérelmek között van két kérelem Esterházy János képviselő iránt — mindkét esetben a köztársaság védelméről szó­ló törvény 14. paragrafusába ütköző vétség miatt. Mindkét ügyet ismét Líchner képviselőnek adták ki mint előadónak. falt önkormányzati törvényen súlyos rést üssenek. A bolsevik! károk térítése Ismerete®, hogy a még rendezetlen had’károk s háború után okozott egyéb hadikárok rende­zésiére az állami kö'teég vetés évenként 2 millió koronát vesz föl és hogy ebből az összegből mindenek előtt a történelmi országokbéü hádi- károkat téritik Hivatalos megállapítások sze­rint is összesen mintegy 800 millió kárösszeg vár folyósításra., vagyis a mai iramban —- évi két millióval — 150 év múlva remélhető e kér­dés lezárása. A pénzügyi törv. XVTI. cikke közlebbről meg nem határozott célra 150 millió korona hitelfel­vételét engedélyezi illetve a pénzügyminisztert felhatalmazza ennyi hite! igénybevételére. Dr. Holota képviselő azt javasolta tehát, hogy e 150 millió koronából a bolseviki betöréssel okozott károkat fedezzék, A bizottság ezt a .javaslatot is elutasította. A nemzetiségek szubvenciói A pénzügyi törvény XII. cikke az egész évre szóló államsegélyeik felosztásának módját sza­bályozza olyképpen, hogy e segélyek a költség- vetési év utolsó negyedében osztandók ki. E cikkhez dr Holota képviselő azt a pótlást; ja vasolta, hogy a segélyekben a nemzeti kisebb­ségek intézményei a lakosság nemzeti megosz- Iásóinak számarányában részesitendők. A többség ezt a javaslatot te visszautasította. A belga király Londonban London, december 3. Lipót belga ki­rály Londonba érkezett. Hir szerint látoga­tása magántermészetű és azért jött, hogy egy híres fogorvost keressen föl. Ebből az alkalomból György angol király a belga ki­rályt a legmagasabb brit kitüntetéssel, a térdszalagrenddel tüntette ki. Kína Londonban Il latozik Eszakkina elszakítsa ellen London, december 3. Hoare külügymi­niszter ma Kvotajsi kínai nagykövettel tár­gyalt, aki a külügyminisztert figyelmeztette arra, hogy Japán Északkinában megsértette a kilenchatalmi szerződéit. A kínai nagykö­vet demars® a legfontosabb azok között a diplomáciai lépések között, amelyeket a nankingi kormány a japán befolyás alatt ál­ló autonóm északkinai kormány ellen foga­natosított. „Teremtsünk rendet a pozsonyi városházán" Válasz és ellenválasz dr. Neumann Tibor rűpirata körűi Prága, december 3. Amim. emlékezetes, dr. Neumann Tibor, a kexesztényszocialista párt országos alel nőké, Pozsony város képviselőtes­tületének tagja, nemrég egy röp'ratot adott ki „Teremtsünk rendet a pozsonyi városházán" címmel. Dr. Krno Vladimír. Pozsony polgár­mestere a városi hivatalos lap szeptember 23-án megjelent számában válaszolt erre a feltűnést- keltö röpiratra. D.r Neumann Tibor most a ma­gyar napilapok főszerkesztőihez intézett nyílt- le veiében ellen választ, ad Krno pol gármester megnyilatkozására. Dr. Neumann közérdekű válaszának lényegét az alábbiakban ismertet­jük: . A polgármester szerint — írja dr. Neumann — 1914-ben, a mai pénzre átszámítva, 3850 korona adósság esett egy pozsonyi lakosra, míg most csak 1540 korona. A „Politika" cimü szlovák folyóirat november 15-i számában rámutat ar­ra, hogy a polgármestert, semmi sem jogosította fel arra. hogy a város 1914. évi 43,000.000 rég! koronás adósságát csehszlovák koronára valo­rizálja. Hiszen mindenki tudja, hogy a háború előtti követeléseket és adósságokat senki sem valorizálhatta. A város 43,000.000 koronás adósságából az államfordulat után tehát 43,000.000 csehszlo­vák korona lett, ma az adósságok összege mégis 216,000.000 korona (a függő adósságok nélkül), tehát rövid 16 év alatt a város 173 millió korona adósságot csinált Az államfordulat óta a polgármester közlése szerint a város költségvetésének. 21 százalékát, azaz 260,000.000 koronát ford'toltak beruházá­sokra, azonban erre i« 173,000 000 korona adós­ságot vettek fel. Jogosan kérdezhetjük tehát, hogy mire fordították a költségvetésben szereplő rengeteg milliót? A felelet egyszerű: A város drága adminisztrációja nyelte el ezeket a hatalmas Összegeket. A polgármester azt is mondja válaszában, — írja a „Politika", — hogy a váró® kereken 37,000.000 koronát fektetett be a villamosmU- vekbe és ezt az összeget az invesztíciós költ­ségbe számítja A villamosmü a város tulajdona és becslés szerint az állomfordulat óta 80,000.000 korona tiszta hasznot hozott. Ha a polgármes­ter a villamosmüvekbe fektetett összeget is a város terhére írja, akkor ebből az következik, hogy a villamosmü horribilis nyereségét te a város nyelte el. Mindez tehát azt bizonyítja, — Írja dr. Neu­mann Tibor, — hogy a polgármesternek a röp- iratra adott válasza tévesen összeállított ada­tokra van felépítve. így nem Igaz az, hogy a város az államfordulat óta gazdagodott, hanem ellenkezőleg, szegé­nyedett, mert a város jövedelmeinek legnagyobb részét az adminisztráció emésztette fel. Amíg a háború előtt a városi számvevőségen 9 ember látta el a munkát, ma 43 hivatalnok ül ott, pedig az államfordulat óta a fogyasztási adó és az árvapénztár nem tartozik a városi számve­vőség hatáskörébe. Ha a lakosság száma meg Is kétszereződött, akkor is legföljebb 20 számve­vőségi tisztviselő alkalmazása volna indokolt. 1914-ben csak 38 százalékos pözségi pótadót fizetett a város polgársága, ami 1.863.947 ko­ronát tett ki és ebből egy lakosra 23 korona esett. Ezt mindenki könnyen elviselhette, mig ma 405 százalékos a községi pótadó, ami olyan megterhelést jelent, amit a polgárság alig-alig bir el. Végül arra mutat rá dr. Neumann Tibor, hogy a községi teherviselés kötelezettsége ma a la­kosság sokkal kisebb körét sújtja, mint régen, mert a törvény szerint jövedelmi adó után köz­ségi pótadót előírni nem lehet. így a községi pótadó csak a szabad pályán lévőket és a régi házak tulajdonosait terheli, a fixfizetésü alkal­mazottaikat azonban — legyenek azok bár má- gasrangu állami tisztviselők, vagy nagyjövedel- mü bankigazgatóik — nem. Munkában a mentelmi bizottság Esterházy és Szent-Ivány mentelmi ügye a bizottság elölt Elutasítót! massrar javaslatok a költségvetési bizottságban

Next

/
Thumbnails
Contents