Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-29 / 296. (3848.) szám
10 Félévi börtönre Ítélték a bőst lalurosszának gyilkosát Fatusi rémregény bovtfoliozfir ki a bírósági aktákból Elkészült Érsekújvár csatornázási terve Érsekújvár, december 28. (Saját tudósítónktól.) Amint ismeretes, ez tv tavaszán Érsekújvár képviselőtestülete megbízást adott Sourek Alfréd prágai építési vállalkozónak, hogy készítse el a város csatornázási tervét. A terv vázlatai elkészültek és a szakbizottság jóváhagyása után most már végleges formába fogja önteni a prágai vállalkozó. Értesülésünk szerint a város műszaki ügyosztálya a tervek áttanulmányozása után megállapította, hogy technikai szempontból semmi sem áll útjában annak, hogy Érsekújvár városát csatornával lássák el, bár a város egyes pontjainak rendkívül mély fekvése következtében a csatornázási munkálatok csak költséges részletmunkák elvégzése után válnak lehetővé. Hozzávetőleges becslés szerint a költségek meghaladják a 10 millió koronát. Valószínű, hogy az állam és az országos hivatal messzemenő anyagi támogatással fognak hozzájárulni a csatornaépítés költségeihez. — KARÁCSONYI ÖNGYILKOSSÁGJÁRVÁNY BÉCSBEN. Bécsiből jelentik: A karácsonyi ünnepeik alatt az osztrák fővárosban kilenc ember követett el öngyilkosságot. — A TÖRVÉNYTÁR HIVATALOS MAGYAR FORDÍTÁSÁNAK 1935. évi 40. füzete most jelent meg a következő tartalommal: 142. Rend. némely gabonanemiiek vámdijtételeiíhez járuló vámpótlékokról. — 143. Rendelet, amellyel a külföldiek tartózkodásáról szóló törvény végre- hajtatik. — 144. Hirdetmény a külföldiek tartózkodásáról szóló törvény 12. §-a szerinti kön,nyitóéról.. — 145. Hirdetmény „A csehszlovák légionáriusok alapja az állami földhivatalnál! Prá- hában“ cimü és „Az állami föilidihivatailnál a betelepítés támogatására szolgáló általános alap Pra,hába,n“ cimü alapok elnevezésének módosító sáiról. — 146. Hirdetmény a csehszlovák-finn kereskedelmi és hajózási egyezményhez aláirt pótjegyzőkönyv nemzetközi hatályosságáról. — 147. Hirdetmény a vaj és a zsír vámtételeiről. — A csehszlovák állam törvényei és rendeletéi gyűjteményének évi előfizetési dija 120 Ke, az egyes füzeteké pedig levelenként 20 fillér. A régebbi, 1922—1934. évfolyamok, terjedelmi ük szerint 120—180 Kö árban kaphatók. Az összes megremdelések egyszerű levelezőlapon az „Államnyomda", Kosice, címére küldendők. A pénz előzetes beküldésit: mellőzendő. — FÁSSZEKÉR ÉS MOTOROSVONAT KARAMBOLJA. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Súlyos szerencsétlenség történt tegnap Szenice közelében. Rehák Tivadar, Weiss bérlő 46 éves kocsisa kétlovas szekéren fát szállított az erdőből. A lejtős kanyarban nem vette észre, hogy a közeli pályatesten motorosvonat halad el. A vonat elkapta a szekeret. A kocsisnak még idejében sikerült leugra- nia, úgyhogy neki semmi baja sem történt, a két lovat azonban a vonat halálra gázolta. A bérlő kára meghaladja a 10.000 koronát. Nyitra, december 28. (Saját tudósítónktól.) Ez ár 19-én emberhalállal végződő tragédia játszódott le a közeli Bős községben. Varga József földműves két lövéssel agyonlőtte régi ellenfelét, Dömény Jónást, aki Izgága, kötekedő természete miatt valóságos réme volt a kis falunak. A nyitrai kerületi bíróság pénteken vonta felelősségre az erős feliindulásiban elkövetett emberöléssel vádolt Varga Józsefet, aki beismerő vallomást tett, de azzal védekezett, hogy önvédelemből cselekedett. Elmondotta, hogy a fain korcsmájában iddogáltak és Dömény durva megjegyzéseket tett reá, mire veszekedni kezdtek. Ki akart térni és hazament, Dömény azonban utána eomipolygott és kövekkel megdobálta, mire ő kihúzta revolverét ée ráfogta Döményre, azzal, hogy agyonlövi, ha nem hagy békét neki. Dömény nem ijedt meg, hanem hazarohant, magához vette fegyverét és behatolt Varga házába. A félig Prága, december 28. Mi is megemlékeztünk annak idején áriról a szenzációról, amelly napokig izgalomban tartotta a cseh sportvilágot s amelyből kiderült, hogy az ©gyík legismertebb ée legtöbb sikert aratott cseh ©portbajnoknő — tulajdoniképpen férfi. Koubkova Zdenka, a 800 méteres síkfutás világbajnoknője néhány héttel ezelőtt azzal a meglepő kéréssel fordult az egyik előkelő prágai orvosprofesszorhoz, hogy operálják férfivé. A vizsgálat megállapította,, hogy a bajnoknő úgyszólván jetentéktelen műtéttel férfivé operálható. A műtét meg is történt s most hivatalosan, hogy úgy mondjuk anyakönyvileg is férfivé változott Koubkova Zdenka, aki fel is vette a Zdenko nevet Ügyvédje utján a prágai országos hivataltól kérte anyakönyvi adatainak és nevének hivataliból való megváltoztatását. A különös kérvényhez az ügyvéd ugyancsak nem mindennapos orvosi bizonyítékokat is mellékelt, amelyekből megtudhatták az ámuló hivatalnokok, hogy nyitott kooyiaajtóc kereeztttl Dömény látta, hogy valaki mozog a konyhában és abban a hitben, hogy ellenfelét látja, elsütötte a fegyvert. A lövedék a konyhában tartózkodó Varga édesanyja füle mellett csapódott a falba. Ebben a pillanatban az ablakon keresztül figyelő Varga is elsütötte fegyverét A golyó Dömény altestébe hatolt. Varga utána futott és mintegy nyolc lépésnyi távolságról még egyszer belelőtt. A második lövés Dömény fejét roncsolta széjjel és azonnali halált okozott. A kihallgatott tanuk Varga előadását erősítették meg. A bíróság azonban a bizonyítási eljárás lefolytatása után úgy találta, hogy a halálos lövést Varga nem önvédelemből adta le és ezért félévi börtönbüntetésre ítélte feltétlenül. A* elitéit és a védő fellebbezést jelentett be. mig az állam-ügyész háromnaipá gondolkozás! időt kért. Zdenkából valóban Zdenko lett s az anatómiai fordulat most már anyakönyvi megerősítésre szorul. Az országos hivatalban meg is változtatták Koubková Zdenka anyakönyvi adatait, a „hajadon" szót áthúzták és odaírták, hogy „férfi", s pecséttel erősítették meg, hogy a korrektúra hivatalból történt. Koubek Zdenko ur ebben a pillanatban született meg tehát a‘ prágai országos hivatal anyakönyveiben, — valójában azonban betöltötte már a huszonkettedik évet. Joga van hivatalosan is férfiruhát hordani — amivel természetesen él is, mert hivatalába férfiruhában jár a volt bajnoknő, aki előtt a jövőben kollégái nem lesznek • kénytelenek összebújni egy-egy illetlen adoma elmesélésénél. Koubek Zdenkó ugyanis megtartja Zdenka hivatalát a Sposak-féle sportverseny-irodában és saját bevallása szerint hivatala mellett továbbra is sportnak akarja szentelni szabadidejét. Egyelőre még az a fogas kérdés vár eldöntésre, hogy vájjon az újdonsült magánhivatalnokot berendelik-e sorozásra s hogy Katonasorba kerül-e vagy sem? Zdenkából Zdenko A prágai anyakönyvi hivatalban is férfivé változtatták Koubková sportbajnoknőt Kell-e katonáskodnia az újdonsült férfinek? Bűnügyi regény (21) — És az egész ügyhöz semmi más köze nem volt, ebben biztos vagyok — mondotta Anny Bruns... Oh, hát miért tette, miért tette? — jaj dúlt fel és most tört ki belőle először a fájdalom. — Hiszen elláttam pénzzel, gyakran erőmön felül támogattam és most is adtam volna neki, ha hozzám fordul. Ezért nem kellett átutaznia a tengeren. — ír leány ez is a javából — villant meg a gondolat Partikban és egyszerre meleg részvétet érzett a derék teremtés iránt, aki ennyire a szivére vette léhütő öccsének a tragédiáját. — Most tárgyaljunk meg mindent alaposan. Elsősorban azt kell tudnom, vájjon volt-e valami olyas ezekben a levelekben, hogy Páréival Brooksnak különösebb érdeke fűződött volna megszerzésükhöz. — Nem — rázta meg a fejét tagadólag a leány. — Parcival Brooksszal négy év előtt ismerkedtem meg itt Londonban. Fél évvel ezelőtt szakadt meg az összeköttetésünk. Kölcsönös, barátságos megegyezéssel. Parci igazán gavallér módjára viselkedett. Elmondotta, hogy már nem érez irányomban úgy, mint eddig, hogy talált valakit, aki egész érzését, minden gondolatát leköti és arra törekszik, hogy atyja beleegyezését kivívja a házassághoz... — Ez érdekes. És nem mondotta meg,, hogy ki az a nő? — Nem, nem mondotta és én nem is kérdeztem ... Irta: John A mos Cleever — És maga, Anny, olyan könnyen lemondott erről az udvariéiról, egy nagy vagyon várományosáról? — És ha nem mondok le? Ha jeleneteket csinálok? Mi hasznom belőle? Uigyis elhagy. Ha már válnunk kellett, váljunk el szépen, én legalább így gondolkodtam. És Parcira nem is lehetett panaszom. Igazán gavallér módjára bánt el velem. Annyit fizetett, hogy egy évig gondtalanul megélhetnék belőle, ha nem is volna semmi keresetem ... — Tehát a levelekben semmi olyas nem volt, ami Parcival Brooksot bármiféleképen kompromittálhatta volna akárki előtt... — Semmi a világon... Szokványos szerelmi levelek voltak. Apró figyelmeskedések bennük. Annyira ártatlanok, hogy bárki bármikor elolvashatta volna őket. Parcinak eszébe se jutott, hogy barátságunk végeztével visszakérje őket. Én pedig megőriztem ezeket a leveleket. Nagyon kedves, meleg hangnak voltak és olykor-olykor elővettem, végigszaladtam rajtuk, jó volt visszaemlékezni az elmúlt szép napokra ... Könnyessé vált a szeme. — Bár ne tettem volna. A szerencsétlennek nem jxitott volna eszébe, hogy felhasználja ezeket, hogy pénzt akarjon belőlük szerezni... — De hát nem gondolja Anny Bruns, hogy száz font kissé nagy összeg ártatlan szerelmes levelekért? — Parci nagyon gavallér ember volt és bizonyára az öcsémén akart segíteni, akit mammummammaBsamumuMmum/mm imindig nagyon sajnált. Odaadta volna a száz fontot akkor, ha semmiféle szolgáltatást nem kap érte. Bizonyára kényelmetlen volt neki az a tudat, hogy George zsebében vannak az ő levelei és George bárkinél házalhat velük. Bár mondom, semmi nem volt bennök... — Ezt érteim .. . Parcival Brooksnak tehát Ön szerint semmi más dolga nem lehetett az öccsével? — Nem, felügyelő ur és higyjen az én érzésemnek, nagyon rosáz helyen kereskedik, amikor Parcival Brooksot egy pillanatig is kapcsolatba hozza ezzel az áldatlan üggyel. Valaki másnak állott az érdekében, hogy George-ot elhallgattassa. Töprengve nézett maga elé, majd felpattant. — Felügyelő ur, én bosszút állok az öcsém pusztulásáért. Én kitudom, hogy ki volt a gyilkosa, vagy magam is az életemmel fizetek rá. Erre esküszöm. Én szövetséget kötök önnel és hiszem, hogy ön nem bánja meg ezt a szövetkezést. Mikor akar visszatérni Dufblin-be? — Délután négykor megy a gép Groy- domból. — Együtt megyünk. De nekem még néhány dolgot keli elintéznem. És buosut kell vennem az atyáimtól, aki az elmegyógyintézetben van. Oh, ha most nem hagyna magamra... Nem akarok egyedül maradni a gondolataimmal. " — Kérem, semmi különösebb elfoglaltságom nincs — hajlott meg kissé esetlen udvariassággal az óriás ir. — Akár nyomban mehetünk is. IX. FEJEZET. A VIJJOGÓ ÖRÜLT. Jó másfél óráig tartott, mig London ház- ée kőtengeréből szabad mezőre vergődött az autó Asool irányában. Amíg a városban voltak, alig esett szó közöttük. Mind a tetten 1935 december 29, vasárnap* Társadalmi Élet # A aomorjai Katolikus Nőegylet a helybeli szegények felscgélyezéeére háromnapos karácsonyi vásárt rendezett, amely szép erkölcsi és anyagi sikerrel zárult A kifogástalan rendezés Bozó Sándomé és Bazsó Teréz érdeme. # A SzMKE vereknyei csoportja december 29-én ,ée január 5-óu, Zverina János rendezésében előadja *A verenhaju*4 cimü háromfeJvonieog nép- ezlnmüvet. Az előadásokat nagy érdeklődés előzi meg. # A szepesbélai evangélikus nőegylet karácsonyfaünnepélyt tartott, amelyen 34 szegénysorai! gyermeket ée több felnőttet látott el ruhaneművel ée élelmiszercsomagokkal. Az ünnepélyen Hirsohma.no György lelkész mondott meleghangú beszédet. # Az Ungvári Atlétikai Klub január 11-én jubileumi álarcos bált rendez az ungvári Kaszinó összes termeiben. Ebből az alkalomból ünnepli meg a népszerű eportegyesület fennállásának harmincéves jubileumát. # A soraorjal Mária Kongregáció ezinigárdája három estén telt ház előtt, nagy sikerrel adta elő „Az erdei Madonna11 cimü vallásos színmüvet # A szepesbélai műkedvelők 25-én tartották szokásos karácsonyi műkedvelő előadásukat, amelyen egy ötfelvonásos színművet mutattak be. A rendezés Gábriel György érdeme, aki Tinsz Erzsiben, Oziel Ilonkában, Gábriel Ellában, Árpád Zoltánban, Lank Frigyesben elsőrangú munkatársakra talált. A kisebb szerepekben Hofmann Edit, Harasz Ilonka, Denkó Mihály, Csaul Vilmos és Cziel Rudi arattak szép sikert. ss Jő ellátás, kényelem, gondosság Budapesten a Park-nagyszállodában a keleti pálya- ud árral szemben Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20 százalék engedmény. — TITKOS NÉMET RÁDIÓÁLLOMÁS CSEHORSZÁGBAN? A Vecer jelenti, hogy az utóbbi napokban Böhmisch-Leipa vidékén gyakran zavarja a rádióelőadásokat egy ismeretlen rádióállomás. Egyesek németnyelvű propagandaelőadáet is fogtak. A titkos leadó valótlan híreket közölt a csehszlovák köztársaságról A lap szerint a hatóságok föiltételezik, hogy a leadó Böhmisch-Lei- pában vagy közvetlen környékén működik s ezzel kapcsolatban Böhmisch-Leipában és Borban házkutatásokat tartottak. A házkutatások eddig nem jártak eredménnyel. ix A KORAI ÖREGEDÉSNEK gyakran egy ritkám megfigyelt oka van, még pedig a rend- szertelen székelés. Szabályozza emésztését DARMOL-lal, melyet tetszésszerinti adagolásiban alkalmazhat, megkönnyíti és megfiatalítja a testét. Nem hat erősen s a szervezet nem szók ja meg. gondolataikba voltak elmerülve. Most hogy a gyárak kürtői is elmaradtak mögöttük és a nyílegyenes országúton szaladt a kocsi, Anny Bruns megszólalt. — Az atyáim húsz éve intézetben van. Sajnos, amig eszénél volt, addig sem törődött velünk, különben nem kellett volna szegény öcsémnek igy végeznie. Kisebb-nagyobb szüneteket tartott, amig elbeszélésének végére ért. Patrik Fitzmaurice feszülten figyelt és egyszer sem szakította félbe az őszinte vallomást. — Hiszen nagyon jó polgári családhói származunk. Mindig volt elegendő pénzünk. Engem Parisban neveltetett az atyám, az öcsére pedig oxfordi diák volt. Parcinak kortársa, ezt tudja ... — Az atyám nagyon különös emiber volt. Gy ermokkor omibó 1 emlékszem, hogy az anyám nagyon sokat szenvedett miatta. Persze, a későbbi évekről már nincsenek ilyen emlékeim, akkoriban nagyon kevés időt töltöttünk ? szülői házban. Anyánk szája gyakran nyílt meg panaszra. „A sírba visz ez az emiber — mondogatta — meglátjátok, a korai sírba." Nem is bírta szegény anyus sokáig, belepusztult. Mi azonban mégsem haragudtunk az apánkra. Azért annyi szeretetreméltóság volt benne olykor-olykor, hogy ilyenkor elfeledtük rossz emlékeinket és megbocsátottunk neki. Aztán volt benne valami nagyvonalúság, ami nemcsak nekünk gyerekeknek imponált, hanem az idegeneknek is, akik vele érintkezésibe kerültek. Gyakran hallottuk vadidegenektől, hogy milyen zseniális ember az apónk és ilyenkor határtalanul büszkék voltunk rá. (Folytatjuk.)
