Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-29 / 296. (3848.) szám

1935 december 29, vasárnap* t?rk©ű-Mag£arhirlad 1íj tornyot emelnek Jtévő ódon fzuruc wára fölé Kuruchorbeli képét kapja vissza a renoválással a régi várépület m m Sok történelmi emlék vár még megörökítésre a lévai vár körül Léva, december 28. (A PMH munkatár- , sától.) Hogyha Rákóczi vén csataoroszlán- i ja, a félszemü Bottyán tábornok, akinek sze- i gényes kúriája még ma is ott terpeszkedik el laposan a lévai kaszárnya szomszédságá­ban, úgy kiléphetne a gyöngyösi plébánia- templom alatt levő sírjából és eljönne Lé­vára: bizony csodálkozásában nagyot nézne Rákóczi régi várán. 223 év előtt Ocskay László még vígan ülte benne lakodalmát a szépséges lévai leányzóval, Tisza Ilonával. Persze, az akkor még vitéz kuruc brigadéros, előbb kiverte a várból a labancokat, akik benne ültek, ( hogy helyet csináljon a násznép számára, de három esztendővel később, 1709-ben j Bottyán generális már azon törte a fejét, hogy mi lészen a lévai várral, hiszen a Nagyságos Fejedelemnek nincsen annyi ka­tonája, hogy őrizet alá vehessék a várat... Tragikus sorsra jutott Léva vára! Saját J vezére robbantatta szét büszke falait és be- tömetette árkait, hogy a labanc fészket ne ' verhessen benne. A vár körül húzódó mocsarakat a nép le­vezette és megtermékenyítette a talajt. Szá­zadok vihara paskolta a vár romjait és az idő barna patinát vont azután a történelmi kövekre... Uj torony a régi vár SölötS Bottyán apó, Rákóczi lelkes hive ma meg­dörzsölné a szemét, vájjon igazában úgy van-e, amint látja? Szürkefehéren csillog­nak a vár falai a rőtszinü téli napfényben és a nyugati kapunál egy újfajta katona áll­ja a vártát. A várrom falai a régiek, amint otthagyta a csatabárdos generális, csak a csillogásuk más, de az a karcsú torony ott a fellegvár mellett: úgy rémlik, mintha 226 év előtt szintén a levegőbe repült volna a pus­kaporos raktár fölül. Hogy kerülhet ide az a torony ujfent, ha századok előtt elpusz­tult? Az idő ,,vasfoga'* bizony alaposan ki­kezdte a lévai várromot is, azért a lévai uradalom, a vár tulajdonosa, elha­tározta, hogy megrenováltatja az orszá­gos műemlékeket védő hivatal kívánsága szerint. A friss betonhabarcstól fehérlik most a fel­legvár és a bástyafalak, amelyekbe évszá­zadok múltával, az 1919. évi lévai harcok idején is jutott egy pár golyó, Ocskay bri­gadéros golyóbisai után. Bizony, ismét évszázadoknak kell elvihar- zani a lévai vár felett, mig ismét visszakapja sötétbarna, ódon patináját. Hát az uj torony?! Ezt Schoeller Gusztáv, a lévai uradalom tulajdonosa, nem sajnálva az áldozatot, a vár régi leírásának alapján építtette fel, azzal a nemes elhatározással, hogy abban a vár múzeumát rendeztesse be. Az uj vártorony nagymértékben emeli és plasztikusabbá teszi a fellegvárnak ezen az oldalon eddig egyhangú simaságát. Felme­rült az a gondolat is. hogy a torony alsó részében a régi vártemplom emlékére kápolnát rendeznek be, amelyben a várral kapcsolatos történelmi dátumokon szentmiséket lehetne szolgál­tatni. Az említett vártán álló katonát pedig nem Bottyán tábornok hadseregéből felejtették itt. hanem a csehszlovák őrség az ... Történelmi emlékek Egyébként a fellegvár körül pompás uta­kat is készíttetett az uradalom, ezzel nagy­mértékben megkönnyítette a vár legmaga­sabb pontjára a feljutást, ami eddig bizony csak nagyon nehezen volt megközelíthető. A fellegvár tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a messzi garami síkságra, az ezüstszalagként csillogva kanyargó Garam folyóra (az ,.élet vizére**, ahogy Evlia Cselebi, a XVII. szá­zadban a török hadakkal itt járt utazó ri­porter nevezte a Garamot), a nagy magyar történelmi korok vérrel áztatott hatalmas csatamezejére. A vár közelében sudár jege­nyék suttogják nyári esténként, hogy sok török és magyar és más keresztény vitéz vére termékenyíti ezt a földet, azért olyan acélos itt a búza! A sudár jegenyék között ősi emléken kell. Belső vára kicsiny, kőépületü és négy- szögalaku, melynek területén hat nádtor- nyocska van. A kapitány háza, a hadi szer­tár és magtárak vannak benne, más épület nincs. —- Külső városa. A belső várnak keleti részét övező Garam folyó mocsara partján keletre terjedőleg kettős tömésfalkeritésü vár van, melynek ötszáz deszkatetejü háza nem valami szép. — Árka köröskörül vízzel van tele. Ke­letre néző fakapuja van. A benne levő két templom közül az egyik a Khunkjár dsámi, a másik a nagyvezér dsámija lett. (Tehát a keresztény templomokat mindjárt átalakí­tották török templomokká!) A ráják mind .eljővén, behódoltak és házaikban maradtak. — E várban negyven-ötven bolton kívül egyéb nincs. A vártól keletre eső hegyeken, a szőlőkben valaki köp egyet, az is a várba esik. —Csatra-patra Ali pasa tétetett a várba parancsnoknak. (Rá is fizetett, mert egy év múlva a vár alatt folyó harcokban elesett!) A bírói hivatal százötven ákcse fizetéssel Ramazan efendinek adományozták. Khászc- ki Khálik agát hét oda janicsárral őrnek tet­ték benne. Egy oda dseoedsi, egy oda top- csi (tüzér és egyéb szandsákokból hét szandsákbéggel összesen négyezer váloga­aranyuciuK. uuucuk uayy wuujciiian. egyik kimagasló epizódját, amint azt e so­rok Írója a márványtáblára felrovatta: Üdv a hősök emlékének! Koháry István várkapitány e mezőn védelmezte Lévát a törökök ellen. Itt kapott halá­los sebet. 500 jó vitézével hősi halált halt 1664 julius 20-án. E napon örökre letűnt a félhold uralma Léva vára fö­lötti Léva a törökök kezében De épnél gyászosabb napja volt Léva vá­rának 1663 október 21-én, amidőn — mint ezt Evlia Cselebi irja —: A várban ostro­molt háromezer főnyi ellenség a várnak, a! hadiszertárnak és raktárnak kulcsait a 1 nagyvezérnek átadván, az adanai pasa és 3 szandzsákbégjei törvény szerint elvették I fegyvereiket s a lovas, gyalogos és szekeres1] ellenséget Szemendre és Külvár várakba vit- S ték. Ezután én szegény és koldus szolga — mondja Evlia Cselebi — kardomat kezembe! véve, a vár kapuja fölött a délelőtti időben j a hódítási ,,ezánt“ énekeltem. Hála Isten-1 nek. az egész sereg örvendve és vigadva a várba ment... — mondja a török krónikás.1 Mit látott Evlia Cselebi a várban? Evlia Cselebiről bebizonyult, hogy nem: mindig ragaszkodott a valósághoz, azért en­nek figyelembevételével kell olvasnunk le­írását Léva váráról és arait 1663-ban jegy­zett fel, amikor a lévai várban járt. Mindjárt a vár építőjének a megállapítá­sánál is dús fantáziáját hívja segítségül, mert azt mondja, hogy Léva építőjének a nevét viseli: az építőjének őse e vidéken letelepe­dett egyik „mogul**. Ki tudja, hol vehette Evlia Cselebi ezt a megállapítást, mikor j még a magyar történetírás és etimológia! sem tudja megállapítani, hogy honnan, ki­től kapta Léva a nevét. De mindenesetre érdekes ma olvasni azt, hogy milyennek látta egy török Léva várát 272 év előtt. Ezt mondja tovább Léva váráról: — Régi időben ez a vár Felső-Magyar- országnak Egyiptoma volt, mivel a Garam folyó partján sok rizs termett. Most szántó­földek vannak ott, mostanában is bőség van rajtuk. Hegyeiben arany- és ezüstbányája sok helyen van, síkságain pedig a Garam folyó az élet vize gyanánt folyik. Sőt a vár külvárosának déli részén levő nádas mocsár is a Garam folyó kiáradása. A Garam folyó Felső-Magyarországban KüF/ár várától és Bányavár (Mádenvár) hegyeiből jön s Léva vára alatt elmenvén az Esztergom át- ellenében fekvő Dsigerdelen vára közelében a Dunába folyik. (Bizonyára Párkányra gondol a török iró). A „nádtornyos" vár Evlia Cselebi azután igy festi le a várat: Léva vára azonban olyan vár, melyet látni tott katona muháfáradai (várvédő) helyez* tetett el benne a a kétezer fegyveres várka* ionéval tizenkétezer odsáic aga Íratott össze és Újvár alatt Léva vára külön szandsák* bégl székhellyé lett. Háromszáz falunak la* kossága eljővén, behódolt és a katonaság­ból őrséget kaptak. Hiányzó emléktáblák Eddig szól az egykori tőrök riporter hir* adása Léva váráról, kései utódja, a mai ma* gyár riporter pedig az újonnan megépített; vártorony előtt arra gondol, hogy milyen szép gesztus lesz s a történelmi kor méltó megbecsülése, hogyha az uradalom a felme­rült terv szerint elhelyezted a márványtáb­lákat a vár különböző részein a történelmi események megjelölésére, például jelt állítanak Koilonics Szigfried generá­lis főkapitány emlékének, a Léva-vidéki jobbágyság nemes védelmezőjének, akit a bécsi udvar börtönbe vetett és vagyonától1 megfosztott. Koilonics Szigfrid halála után 15 évig eltemetetlenül feküdt a lé­vai vár nagytermében, nem volt, aki el­temesse, végre a bécsi udvar intézkedésé- r 1638 egyik tavaszi éjszakáján titokban, pap cs beszenteDés nélkül a lévai plébánia­templom sírboltjában helyezték el a hős tetemét. Ugyancsak emléket állítanak a I vár udvarán, ahol Zách Felicián leányát, Sebét lefejezték és emléktáblát készülnek állítani a fellegvár ama helyére ahol 1849 április 19-én a magyar szabadságharc fő­vezére, Görgey Artúr vezérkarával a nagysallói ütközetet figyelte, amely tud- | valevően a háború egyik legnagyobb csa­tája s győzelme volt. Léva közönségének múltat becsülő tőrténe- lemszeretete igy virágzik ki lassan a lévai vár fokán a lévai uradalom nobilis gondol- kozásu tulajdonosának jóvoltából. KOPERNICZKY KORNÉL. Márti rgy erekek és gyermekhóhérok Az amerikai rendőrség a szülőkkel szemben is védi a gyermeket Newyork, december végén. Európa több or­szágéban és különösen Franciaországban a köz­vélemény érdeklődésének középpontjába körülit az utóbbi időben a bántalmazott, szenvedő gyermekek problé­mája. A francia lapok „enfants mairtyns“-nak, mártir- gyerekeknek szokták nevezni őket. KörüillbeMl egy évvel ezelőtt két női detektívet bíztak meg Parisban a m árt ing yen eke k sorsának ellenőrzé­sével, de nem sok eredményt tudtak felmutat­ni, hiszen két detektív nagyon kevés a világ­város roppant arányaihoz képest. B A-newyonki rendőrség már sokkal nagyobb A THÜRINGIAI NAGY VASÚTI KÁT ASZTRÓFA SZINT hid képe a két vonat összeütközése után. iLYD. és hatásosabb szervezettel veszi fel a harcot a „gyermekhóhérok“ ellen. 105 női detektív és 50 egyenruhás női rendőr van beosztva ebbe a szervezetbe, amelly igazi amerikai gyorsasággal •működik. Amint beérkezik a feljelentés, hogy valame­lyik családban rosszul bánnak a gyermekek­kel, azonnal megjelennek a gyermekvédő rendőrség tagjai. Haladéktalanul megvizsgálják és kikérdezik a gyermekeket. Ha úgy látják, hgoy a feljelentés alapos volt, a gyermeken tényleg bántalmazás nyomai mutatkoznak, telefonon hívják a ható­sági orvost. A gyermeket pedig kórházba viszik. De ez csak ideiglenes intézkedés. A vizsgálat tovább folyik. Ha csak kisebb bántalmazásról van szó, nem veszik el mindjárt a gyermeket a szüleitől, de csak próbaidőre adják vissza és szigorú fel­ügyelet alatt tartják. Súlyosabb esetekben a gyermek kórházba szántásával egyidejűleg letartóztatják a szülőket. A törvény nagyon szigorú. Gyakran döforduk hegy a „gyermekhóhérokat“ öt—huszévi í egy ház­ra ítélik. Ha pedig a bántalmazások halált okoztak, ck- koir a viliiamosszék, vagy életfogytig tartó fegy- ház vár a bűnösökre. De talán az ilyen működésnél is fontosabb a gyermekvédő női rendőrök megelőző mun­kája. Egy részük állandóan járja a várost. A brutális szülők félnek tőlük. Jó.) meggondolják, mielőtt bántaknaznák gyermekeiket. Ha egy gyerek bántalmazás nyomaival megy ki az uccura, né­hány perc múlva talán egy ,.polioe\vomaini;-i; d (női rendőrrel) együtt tér haza és a női ren l 'ír fdlvüágositásokat kér a gyanús foltok eredeté­ről. Az is kockázattal jár, ha a bántalmazás után a lakásban tartják a gyermeket és nem u- gedik ki az uccára, Tiz eset közül kilenc b n ugyanis a szomszédok, vagy a többi gyér::1' k értés'tiik a pó’ic ew^mr.i1 -t. A uewy.vki ].Pillái a k";::eljő\ A lőbb Ipai nagyváros is követni fogja.

Next

/
Thumbnails
Contents