Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-29 / 296. (3848.) szám
'pmgm-Mag^ar-htkw® A készülő párisi világkiállítás a modern szellemi és technikai élet minden ágát fel fogja ölelni Micsoda bonyodalmakon keresztül vezet Franciaországban egy világkiállitás megrendezése? Pária, december 28. — A világkiállítások története 1851-ben Londonban kezdődött el, — magyarázta nekem nagy jóindulattal Monsieur Labbé, az 1937-es párisi világkiállitás rendezőbizottságának elnöke, amikor hozzáfordultam, hogy pontos fölvi- lágosátást, kapjak olvasóink számára a nagy mű jelen állásáról. — Bizony, ez igazán nemzetközi történet — folytatta Monsieur Labbé —, Londonból Páriába, Lyonba, Bécsbe, Budapestre, Philadelphiába, Sidneybe, Melbournba, Amszterdamba, Antwerpenbe, Uj Orleansba, Barcelonába, Ko- penhágába, Csikágóba, Saint Louisba, Lüttich- be, Milánóba, Saragossába, Turinba, Gentbe és végül Brüsszelbe vezet. A belga főváros most a negyedik nemzetközi kiállítást rendezte falai között s Így első helyen áll e világvárosok sorában, amelyek a modern kutatás vívmányait világkiállítások rendezésével terjesztik. Mert, barátom, a nemzetközi kiállítások története egy a modem polgárosulfcság, s az ipari haladás törtétével, az uj fölfedezések népszerűsítésével s a közízlés fejlesztésével. A világkiállításoknak köszönhető, hogy a tömegek mindinkább elhagyják a nevetséges anakronizmusokat, barakk ízléstelenségeket s áttérnek uj formák és uj anyagok észszerű föl- használására ... A kiállítások szórakoztatják a tömeget s egyben oktatják az intelligencia elitjét; valóban óriási gyakorlóterei ezek az emberiség hadjáratának, hogy meghódítsa és mindjobban kihasználja a természet erőit... A világkiállítások ósapza Monsieur Labbé ez emelkedett magyarázatában úgy látszik megfeledkezett arról, hogy az első világkiállítást több mint félszáz érvvel a londoni előtt Páris rendezte az első köztársaság hatodik esztendejében, vagyis 1798 szeptember 1- én. Ez a kiállítás Is, mint az 1937-re készülő, a Champs de Mars-on folyt le az úgynevezett — A PMH eredeti páriái riportba — Temple de Tlndustrie-ban, mely palota jelképe lehet a világkiállításoknak, minthogy sohasem készült el egészen és mert azonnal lehordták, amikor tizenháromnapos nagysikerű kiállítása véget ért. Jellemző egyébként, hogy ennek, a kiállítások ősapjának az első dijait csupa ma is fennálló francia cég, a Sévres-i porcellángyár, a Bréguet-óragyáx és a Diot-nyomda vitte el. Gyorsaság nem boszorkányság! Úgy látszik azonban, hogy azon idők franciái kevésbé körülményesen működtek kiállítási szempontból és talán gyorsabban is, mint a kitűnő Monsieur Labbé vezetése alatt álló bizottság, mert ellenkező esetben nem lett volna idejük a nagy forradalmat megcsinálni 1789-ben, hanem kizárólag a világkiállitás előkészületeivel lettek volna elfoglalva. Mert hogy milyen tempóban dolgozik az ilyen kiállítási bizottság, azt legjobban az a tény jellemzi, hogy az 1925-ben lefolyt „Exposition des Árts De- coratifs“ rendezőbizottságának a felszámolása még ma, 1935-ben is folyamatban van. Igaz ugyan, hogy a végleges elszámolást elkészítették már rövid kilenc év alatt és be is nyújtották 1934 december 31-én. Az összes adminisztratív költségek levonása és a kiállítási főbiztos elhalálozása után 157.000 frank fölösleg maradt, melynek hováforditása még nincs eldöntve, mint ahogy a bizottság fölöttébb terjedelmes jelentésének utolsó három kötete is meg- sajtó alatt van. Optimisták remélik azonban, hogy még a közeli hetekben megjelenik. Közben hat esztendeje folynak a következő világkiállitás előmunkálatai... Már a terv megállapítása is igen sok bonyodalomra, vitára és vádaskodásra adott alkalmat, úgyszintén a rendezőbizottság kinevezése, melynek tagjait azóta a legkülönbözőbb visszaéléseíc- kel gyanúsították. Nemkülönben hosszas viszontagságok között történt a kiállítás jelvényeinek és plakátjainak megtervezése és e kiállítás helyének végleges megállapítása. Átépítenek egy egész párisi kerületei Meghalt lakubovits Emil. az európai hirü magyar nyelvész Budapest, dooember 28. (Buda/peeti azarkeet- töség'ilok telefonjeilemtéöe.) Csütörtökön Budapesten 52 éves korában hirtelen elhunyt dr. Ja* kuibovits Emil, aiz európai hirü nyelvész és tör- tónettudós. Az elhunyt igazgatója volt az Országos Levéltár diplomatikai osztályának, valamint a Magyar Nemzeti Muzeum országos Szé- chenyi-könyvtáráttak. Neve a tudományos világban nagyon ismert volt, e tudományos érdemiéinek elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia levelez ö tag jává. a Magyar Nyel vészen ti Társaság titkárává és számos más tudományos társulat tagjává választotta. Nyél vésze ti és történeti kutatásainak jelentős eredménye a magyar rovásírásról és Anonimuaról iirott tanulmánya, ö állapította meg IV. Béla király híres krónikásának. A non‘nílusinak kilétét. Megállapítása szerint Anonimmé Péter budai pappal volt azonos. Január 10=én jelenik meg az „Egyenes utón" második száma Prága, december 28. Az „Egyenes uton“ szerkesztőbizottsága Rimaszombatból közvetlenül karácsony előtt a következő értesítést küldte a lapok szerkesztőségeinek: — Az „Egyenes utón" szerkesztőbizottsága december 28. és 29-én ideológiai ankétot tart Rimaszombatban. Az előkészitőbizottság előterjesztése értelmében az ankétnak nyilvános jellege lett volna s ezért az „Egyenes utón'‘-bán is közzétettük, hogy a megbeszélésekre a sajtó is meghívást kap. A mozgalom vezetősége december 22-én tartott ülésén viszont úgy határozott, hogy a jelzett értekezlet teljesen zártkörű lesz, úgy a nyilvánosság, mint a sajtó kizárásával és annak lefolyásáról mindössze hivatalos kommünikét adunk ki. Az ankét teljes anyagát és lefolyását az „Egyenes utón" január 10-én megjelenő második számában közöljük. * Itt számolunk be egyúttal arról is, hogy az „Egyenes utón" nevű uj folyóirat első száma a karácsonyt megelőző napokban jelent meg. Az uj folyóirat a nemzeti szellemű magyar kisebbségi ifjúság társadalmi és kritikai figyelőjének nevezi magát. Felelős szerkesztője dr. Earáth László. Főmunkatársai: Bor László, dr, Duka Zólyomi Norbert, dr. Ragályi Antal és Szilassy István. Az első szám beköszöntő cikkét dr. Baráth László irta. Ez a lap — Írja többek között — az első megnyilatkozás, mely a kisebbségi magyarság közéleti síkjára az ifjúság állásfoglalását és világnézetét vetíti föl. A kisebbségi magyarság jövőjét építeni hivatott ifjúságot gondolom. Azt, amely világnézetének a korszerű magyar nemzeti érzést tartja, mentesen minden társadalmi és felekezeti gátlástól és távol minden illúziótól. Ez az ifjúság tisztult nemzeti érzésben találja meg munkásságához az erőt, a lehetőségeket pedig a kisebbségi sors reális mérlegelésében . . . Mi kisebbségi magyarok vagyunk. Nemcsak jogpolitikai értelemben, hanem generációs és helyzetfelmérési determináltsá- gunkban is. Ebből kifolyólag mi a közéletben azokat az irányelveket igyekszünk érvényre juttatni, melyeket a kisebbségi helyzet reális fölismerése és követelményei szabtak meg. De nyíltan és kifejezetten hirdetjük, hogy a nagy magyar népközösség tagjai vagyunk és maradunk. A folyóirat első száma dr. Duka Zólyomi Norbert „Mozgalmi pszichológia" cimü tanulmányán kívül szószerint közli a Rimaszombatban november 9. és 10-én tartott ifjúsági ankét előadásait s ismerteti az ezek nyomán kifejlődött vitát. A 32 oldalas első szám végül a „mozgalmi munkatervet" ismerteti s rövid beszámolót ad a prágai Magyar Akadémikusok Köre ezidei munkájáról. Az „Egyenes utón" szerkesztősége Rimaszombatban (Losonci-ut 37.), kiadóhivatala Ipolyságon (Tóth és Brza könyvnyomdájában) van. A havonkint (25-én) megjelenő lap évi előfizetési ára 30 korona. Egyes szám ára 3 korona. Az első (kettős) szám ára 6 korona. Ham egyeniHi' Rólmi volt népbiztos lsét ité’etét Budapest, december 28. (Budapesti szedoeezíöságiink teflon jeleütése.) Rákosi Mátyás volt kommunista népbiztost. — urdut ismeretes — többrendbeli gyilkosság, gyilkossá? kísérlete és felségsértés büntette miatt életfogytiglani fegyházbüntetésre Ítélték. Rákosira ezt a büntetést akkor szabták ki. amikor egy másik Ítéletből kifolyólag nyolc és fél évi fegyházbüntetését már kitöltötte. — Rákosi védője nemrég’’- ibein, azzal a kérőiemmé.] fordult a. törvényszékhez. hogy védencére összibümitetést szabjanak ki a. két Ítélet aJlapján. A törvényszék ma foglalkozott ezzel a kérelemmel s azt elutasította azzal az indokolással, hogy Rákosi második büntetését. akkor szabták ki, amikor az első büntető-t már kitöltötte, tehát a két büntetés között megszakítás volt. 1935 december 29, vasárnap. Kiderült, hogy ha a kiállítást tényleg a Champs de Mars-on akarják megrendezni, akkor le kell rombolni az állami „Manutention", száz éve ottfelejtett szörnyű épületeit, duplájára kell kiszélesíteni a Trocadérót, a Champs de Mars-al összekötő Jéna-hidat, minthogy a kiállítás a Szajna mindkét partján fog helyet foglalni s ugyancsak térnyerés kedvéért ki kell sajátítani a kiállítás céljaira a lengyel követség történelmi szajnaparti palotáját és célszerűen át kell alakítani a Trocadéró épületét is. A Jéna-hid megváltoztatása sem volt egyszerű dolog, lévén ez a hid történelmi műemlék, melyet maga Napóleon tervezett meg egy 1807-ben Varsóból kelt levelében, a németek fölötti győzelme emlékéül, adván a hídnak a Jéna nevet. Ugyancsak nehézségekbe ütközött az Avenue de Tokio 12. szám alatti lengyel követségi palota kisa- | jáíitása, amit végre úgy oldottak meg, hogy cserébe a Rue St. Dominique 57. szám alatti nemkevésbé történelmi értékű és művészi palotát bocsátottak Chlapowski nagykövet rendelkezésére. Ennek a palotának a sorsa kicsinyben egész Franciaország történetét tükrözi. Eredetileg Brogniard építette 1784-ben a monacói hercegnő számára. A nagy forradalom minden más hasonló épülettel együtt a nemzet tulajdonának nyilvánította ezt az épületet is és Sieyes abbénak adományozta 1800-ban. A forradalmi hős sosem lakott ott, hanem eladta 1808-ban Maréchal Da- vout-nak, az ismert napóleoni tábornoknak, ki itt is halt meg 1823 tavaszán, özvegyétől Hope báró kezébe került a kastély 1838- ban, aki átépittette azt az uj idő követelményei szerint és Achille Seilliéres-re hagyta. kinek lánya 1848-ban Sagan herceg neje lett. A Sagan-palota ettől fogva a párisi felső négyszázak legelőkelőbb találkozóhelye. Itt tartották a második császárság legragyogóbb ünnepélyeit. Végül az utolsó Duchesse Talleyrand et Sagan 1908-ban az antikvá- rus Jacques Seligmannak adta el a történelmi palotát, kitől azt maga a francia állam váltotta meg a háború előtt, hogy most a lengyeleknek adja kárpótlásul kisajátított a Avenue de Tokio-i palotájukért. Lerombolják a Trocadéro-i | Fogasabb kérdés elé állította a kiállítás re-n- jj dezőbizottságát a Trocadéro-épület. Ennek az át-1 alakítására három pályázatot is írtak ki, melyekre számtalan, fantasztikusná 1 -fantaszti-kiusabb tervezet érkezett be. A rendezőbizottság végigvizsgálta mind e javaslatokat, a pályázati dijak egyikét sem adta ki, ellenben elhatározta érett megfontolás után, hogy inkább le fogja romboltatni az egész palotát és másikat fog építtetni helyébe. Ez volt talán a készülőben levő világkiállitás első megnyilvánulása, mely a párisiak osztatlan tetszését nyerte meg. Ez a szörnyű téglaépület, melyet az 1878-i világkiállítás céljaira emeltek, „ideiglenes^, óriási hasával, szétterpesztett lábaival, égfelé nyúló két vékony toronykarjával, közel ötven évig csúfította el az egykor bájos Chaillot-dombot, t hová első Napóleon valaha fiának, a Római Királynak palotáját akarta felépittetni. A Trocadéro nevet ez az épületszörnyeteg a spanyol Trocadero-erőd bevétele emlékére kapta, s a párisi spanyol követség lépéseket is tett mostaná- L bán a francia kormánynál az irányban, hogyha lerombolják a Trocadérot, változtassák meg most már a hely nevét is a baráti spanyolokra való i tekintettel.. Jellemző azonban, hogy még ennek a határo- l zatnak a végrehajtása sem folyhat le bonyodalmak nélküL, mert az iömert építőművész, Charles ' Siclis formális keresetet nyújtott be a törvény- 1 székhez szellemi tulajdon elrablása címén azt bi- t zonyitvány, ho-gv az ő, múlt decemberben be- ' nyújtott tervezete a Trocadéro lerombolását és , újjáépítését illetőleg minden lényeges vonásaiban I teljesen megfelel annak a munkálatnak, melynek . végrehajtásával a kiállítási bizottság most egy másik építészt bízott meg... Az angol diplomácia tiltakozik.., " j Mikor azután igy rendben látszottak jönni az | urak a kiállítás helyét, tervezetét, felosztását, meg- * | építését illetőleg, akkor érkezik a Quai d‘Orsay-re " | az angol kormány igen határozott figyelmezte- -a tése, mely szerint a nemzetközi megál’apodások ' l értelmében a franciáknak 1941 előtt egyáltalán - S; nem is szabad világkiállítást rcndezniök! II Erre nézve Monsieur Edmond Labbé, a rendezőbizottság elnöke munkatársunknak a következő felvilágosítást adta. — A világkiállitások nemzetközi bizottaága, amelynek elnöke a párisi svájci követ, Monsieur Bunant, a kiállításokat kél kategóriára osztotta be: a világkiállitások. mint a mostani brüsszeli ie és a nemzetközi, de nem általános kiállítások. Minthogy világkiállítást tényleg csak hat évvel a brüeszeli után szabadna tartani, tehát beérjük egy másodrendű kiállítással, melynek az lesz a címe: „Exposition Internationale de Árts et des Techniques dans la Vie Moderné.** Ezáltal a mi kiállításunk tényleg mégis univerzális lesz, lényegében világkiállitás, csak a neve szerint nem az. Igaz ugyan, hogy e nemzetikéi! megállapodás értelmében az ilyen másodrendű kiállításon a külföldi pavillouokat nem a kiállító nemzetek, hanem csak magának a kiállítást rendező országnak szabad megépítenie, hanem ezen úgy fogunk segíteni, hogy a kiállító külföldi országokat felszólítjuk, hogy küldjenek be nekünk pontos tervezetet a saját pavilonjaikról és azokat aztán a helyszínén fogom francia építészekkel, de pontosan a külföldi tervek nyomán meg építeni- Egyébként a kiállítás 14 csoportból, 75 osztályból fog álla- nl, fel lógja ölelni a szellemi tevékenység minden ágát, elmondhatatlanul szép lesz és a mai Trocadéro helyén óriási, görögös oszlopcsarnok fogja koronázni egy négyezer emberre tervezett monstre hangversenytereimmel ... B. K. Letartóztatták Farkas Bernát volt belgrádi szeszgyárost Beigrád, december 28. A belgrádi rendőrség letartóztatta a budapesti ezárana/zimi Farkas Beirnát szeszgyárost. Farkas még 1923-baia Belgrádiban szeszgyárat ailapítoht. Vállalata aa elavult esztendőben nagyarányú oseanpószibot* rány középpontjába keveredett, amely miatt a jugoszláv hatóságok 10 millió dinár pénzbüntetésre Ítélték. A gyár a büntetést nőm tudta megfizetni, 6Őt később 32 millió dinárnyi adóssággal csődbe került. A vállalat bukása után Fankas ellen csalárd bukás elmén vádiratot adtak ki, ezt azonban nem tudták neki kikézbesitemi, mert időközben eltűnt Belgrádiból. Mint később a nyomozás megállapította, Farkas Budapestre | költözött. Most karácsonykor a volt belgrádi szeszgyáros Jugoszláviába akart utazni, a vonaton azonban megismerték és letartóztatták. Végzetes szerencsétlenség egy ungvári öiákzsuron Ungvár, december 28. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Megdöbbentő gyermektragédia történt egy ungvári diákzsuron. Rod tanácsos fia barátai részére pénteken délután diákzsurt rendezett. A jó ozsonna után a gyermekek kártyázni kezdtek, kártyázás közben az egyik ötödikes gimnázista diák revolvert fogott Vondrá- csek országos tanfelügyelő György nevű fiára. A revolver játék közben elsült és a golyó a szerencsétlen gyermek mellébe fúródott. Életveszélyes állapotban szállították a kórházba. Tekintettel arra, hogy a golyó a szivburkot súrolta, nem valószínű, hogy sikerül a gyermeket az életnek megmenteni. A merénylő diák a tett elkövetése után elbujdosott, A csendőrök keresik. — A BIBORNOKI TESTÜLET UJ KÉPE. Rómából jelentik: A legújabban történt bibornoki kreálásokkal erősen megváltozott a biborosi kollégium összetétele. Az uj kardinálisok között van 6 kúriai prelátus, 4 nuneius és a pápai udvartartás 3 prelátusa. A krnevezettek közül mindössze 6 püspök nem olasz nemzetiségű, P. Boettos kinevezésével a jezsuita rend kapott ismét képvíse öt a bi- bornokok szent kollégiumában, amelyben E'-rle kardinális halála óta nem volt a jezsuita rend képviselve. A most kreált bíborosokkal együtt 69 tagja van a szent kollégiumnak. A még betöltetlen egy hely valószínűen valamelyik angol egyházfejedelemre vár. Az olasz kardinálisok túlsúlya most ismét érvényesül, amennyiben 38 olasz mellett csak 31 nem olasz, mig a legutóbbi konzisztórium előtt 26 nem olasz állott 23 olasszal szemben.
