Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-20 / 291. (3843.) szám
/ 1935 december 20, péntek. T>R\GAI-7V\\G^ARHTRLAP hogy a szlovák néppárt, amely annyira éles c harcot vívott mindenkor a szocialisták és i kommunisták ellen, föltétlenül a polgári ( csoport mellé áll. Annál is inkább számítót- $ tak erre, mert hiszen a Hlinka-párt csak e olyan kormányban volt benn. amelyikben szocialisták nem voltak részesek. A lap szerint Hlinka lekötötte macját a polgáriaknak, de Tiso tárgyalásai más irányba vezették aztán a szlovák néppártot. Vége a i legendának, mondja a lap, hogy Hlinka 1 András a szlovák néppártot jelentené. i A Polední List szerint balgaság volna be í nem ismerni, hogy 1 a baloldal győzelmet aratott. £ A politikában az eredmény a döntő. A győztes a baloldal s a többiek, akik a vereség elől kitértek, csak alkalmazkodtak a t baloldal győzelméhez. 1 Az Ulászló-terem másik győztese a har- r cos katolicizmus. A cseh néppártiak közös utón találkoztak a szlovák néppártiakkal. És most valószínűleg a szocialista pártok közeledése jön sorra. Most a leggyorsabb ütemben fog jönni £ a fúziós akció. Két héttel ezelőtt úgy lát- i szott, hogy nincs senki, akinek elég erős ( befolyása lenne ennek megvalósítására, a ' győzelmes elnökválasztás után megvan ez 1 a tekintély. Ezzel az agrárpárt súlyos helyzetbe kerül. i Az állam első pártjának a pozíciójáért va- 3 ( ló harcról l*esz szó. I i Az agrárok hihetetlen energiával szálltakis síkra a maguk jelöltjéért. Az ő mindenkori j; hideg számításaikat azonban az utolsó éj- s szaka keresztülhúzták a szlovák néppártiak. * Ki számíthatott erre? \ Az agrárok tavaszi elszigetelődése után ez már a második esete a párt politikai izolációjának. A koalíciós pártok lázadása volt az agrárpárt ellen. Ezen nem változtat az, hogy az éjszaka folyamán alkalmazkodtak az uj helyzethez és Benesre szavaztak. A szociáldemokrata Právo Lidu kiemeli, hogy az ellenzéki pártok közül a kommunisták, a szlovák néppártiak, a német és magyar keresztényszocialisták is Benes mellett foglaltak állást. M’l vár a szlovákság ás SztovenszkO Benes'fil? A szlovák néppárt hivatalos lapja, a Slovák egyebek közt ezt írja: Tudatában vagyunk ama tett jelentőségének, hogy pártunk képviselői és szenátorai Benesre aduk szavazatukat. Ezzel szemben a másik oldalon tudatában vagyunk annak a ténynek is, hogy a választás kötelezi dr. Benes Ede köztársasági elnököt, hogy a szloven- szkói problémákat az összes szlovákok megnyugvására oldják meg. Ezért uj kurzust várunk a szlovenszkói politikában. Azt várjuk, hogy ez a kérdés a belpolitikai kérdések előterébe kerüljön és hogy az államfőnek érdeke fog fűződni ahhoz, hogy ne csalatkozzanak benne azok, akik az elnökválasztáson olyan tüntetőén szavaztak mellette. Csak megállapítjuk azt a tényt, hogy a szlovenszkóiak csaknem egyhangúlag — a magyarok is! — dr. Benes Edét támogatták, akitől tehát Szlo- venszkó joggal várhatja kívánságainak és vágyainak teljesítését. A német lapok közül a szudétanémet párt hivatalos orgánuma, a Die Zeit annak a nézetének ad kifejezést, hogy Benest most az állam élén egészen más föladatkor várja. mint amelyet a kiilügyek élén látott el. Ez a föladatkor ellentétben van a külügyminisztérium napi munkájával nemcsak politikai tekintetben, hanem erkölcsi természetét illetően is. A filozófus Masaryk egés2 emberi és tudományos pályafutása révén minden kellékkel rendelkezett ahhoz, hogy az adott politikai keretben betölthesse a2 elnöki hivatal erkölcsi föladatkörét. Benes is ismételten kihangsúlyozta, hogy politikájának alapelve az emberiesség. A lap reméli, hogy Benes ezt az elvet, mint államfő, vezéreszméjének fogja tekinteni. A szudétanémet párt az elnökválasztás előtt hűvös és korrekt álláspontot foglalt el, sem az egyik, sem a másik jelölt mellett nem foglalt állást. S most sincs semmi oka arra, hogy a csehszlovák nép nézeteltéréseibe beavatkozzék. Ezért az uj elnök szudétanémet oldalról azzal a komolysággal fog találkozni, amely hivatalát megilleti. A Prager Tagblatt rámutat a külpolitikai helyzetre s azt mondja, hogy Magyarország után most már Lengyelország is csehszlovák-ellenes irányt vett föl. A legnagyobb gondot azonban Németország jelenti, amely ugyan korrekt kapcsolatokat tart fenn Csehszlovákiával, de egyre erősebb propagandát folytat ellenünk. Remélhető, hogy ez a hullám csak átmeneti jellegű. A legtöbb középeurópai államban az államvezetés katonák kezében van, mig Csehszlovákiában Masaryk egyetemi tanárt ismét egy tudós, BeneS professzor váltja föl az elnöki székben A Bohemia kihangsúlyozza, hogv Bene$ Masaryk követőjének vallja nugát. Bene$ nemcsak legrangidősebb külügvrainiszter az egész világon, hanem kétségen kívül a háború utáni v’lác egvik leg:ek:n:flyesebb alakia is. A lap megál’apitja. hogy mintegy 40 német törvényhozó szavazott Benesre. A német keresztényszocialista Deutsche Presse szerint világos, hogy Némec mint elnök csak fasiszta vagy diktatórikus természetű erők számára szolgált volna lepel gyanánt. A Masaryk akarata eJen való jelölés mindenesetre éles szakadékot idézett volna elő a jobb- és baloldal között és ezzel súlyos veszedelmeket ho ihatott volna a demokráciára. Ebben a jövőre nézve rendkívül felelősségteljes pillanatban ? keresztény pártok a demokrácia védelmezőinek bizonyultak. Srámeknek legfőbb érdeme az. hogy Benes nem a baloldal jelöltje maradt, hanem jelöltsége államérdekké vált. A szlovák néppárt szintén Masarvic kívánsága mellé állt, mihelyt köztudomásúvá vált, hogy az agrárpárt szlovák törvényhozói Benes mellett foglaltak állást. A német és magyar keresztényszocialisták ugyancsak Masaryk szellemében foglaltak állást. Az államérdek kérdésében valamennyi keresztény pártnak egyöntetű állásfoglalása megvalósította azt, amit „katolikus blokk‘‘-nak szokás nevezni. Mit írnak a magyar lapok? Budapest december 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti sajtó a.ig egy-két kivétellel vezércikkben foglalkozik a csehszlovák köztársaság uj elnökének személyével és a legtöbb lap közli dr. BeneS Edie arcképét is. A félhivatalos Budapesti Hírlap többek között ezeket írja: Nem kívánjuk ez alkalommal a múltnak minden fájó sebét felszaki tani és ezzel a két ország között a jövőben kialakulható viszonyt károsan befolyásolni. Csehszlovákia részéről első sorban Bencétől függ az is, hegy miiként alakul a jövőben Magyarország és Csehszlovákia viszonya. A magunk részéről’ újból csak azt hangoztatjuk, hogy Magyarországon megvan a hajlanszomszédokkal és Csehszlovákia külpolitikai orientációja rövid időn belül minden bizonnyal megváltozik. A Magyarság vezércikkében ezeket írja: A csehek jól választottak, amikor Benest választották államfővé. Masaryk a teóriát adta a csehszlovák állam újjáépítéséhez, s Benes volt az, aki azt megvalósította. Beneé volt a gyakorlati politikus. A mai viszonyok stabilizálása volt a főcélja mindig. A Pesti Napló egyebek közt ezeket írja: A Duna völgyében élő magyarság tizenhárom- millió főnyi tömege olyan hatalmas erkölcsi és politikai súly, amivel mindig mindenkinek számolnia kell. Ma, amikor Benőéből, a külügyminiszterből államfő lett, mint Csehszlovákia elnöke — legalábbis a jövőt illetően — nyilván másképp fogja látni azt a magyar álláspontot, amelyet mint külügyminiszter idáig csak negatív módon tudott értékelni. A Népszava vezércikke igy ir: Beneásel a demokrácia győzött Csehszlovákiában. Lehetetlen, hogy tudomásul ne vegyék mindenütt, hogy a me lette leadott szavazatok a demokrácia mellett és a fasizmus ellen szóltak. Magyarország szamára sok mindent remélünk ettől a választástól. Reméljük, hogy azok a nyilatkozatok, amelyeket Beneá még külügyminiszter korában tett a Magyarországgal való baráti együttműködés elérésére vonatkozólag, most különösebb súlyt és támaszt kapnak azáltal, hogy az elnöki székben lesz módja ezt az álláspontját érvényesíteni. Horthy a választott államfők doytire Budapest, december 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Masaryk lemondásával és dr. Beneá Ede köztársasági elnökké való meg1 választásával az európai választott államfők doyenje Korthy kormányzó lett, aki immár tizenöt esztendeje tölti be méltóságát dóság a két állam között való feszültség enyhítésére és az eddigi viszony fokozott javítására. Ennek változatlan föltétele azonban Csehszlovákia részéről annak az egyszerű igazságnak a belátása, hogy a nemzetek közötti politikát nem lehet és nem szabad az egyik fél egyoldalú érdekeinek érvényesítésére épiteni, hanem számolni kell a másik fél jogos érdekeivel is. Ha az uj csehszlovák államfő ezt belátja, akkor Magyar- ország sem lesz kénytelen szüntelen önvédelmi harcot folytatni a prágai kormánynak egyoldalú politikai és gazdasági törekvései ellen. Az Uj Magyarság vezércikkéből az a remény csendül ki, hogy a Hodza vezetése alatt áEó kormány hamarosan megkezdi a tárgyalásokat a Vége a párisi béhetervneh A szankciós bizottság újból megkezdi munkáját Hoare váratlan bukásának következményei • ■ A csütörtöki drámai lefolyású tanácsvitén a béke érvét a tanús tizen Hármas bizottsága eié másították - Mussolini é es pontimai beszédének uióhullámai A talános Géniben Prága, december 19. Az egész világot meglepetésszerűen árte Hoare angol külügyminiszter lemondása, de ugyanilyen meglepetést keltett Herriotnak, a francia radikális párt vezérének váratlan lemondása is, mert Herriot távozása azt jelenti, hogy Laval elveszti a döntő befolyású radikális párt támogatását, amely ed dig ugyahogy követte olaszbarát politikáját. Ilyen körülmények között mind Angliában, mind Franciaországban alaposan meggyöngült a párisi béketerv mögött álló hangulat, aminek Géniben messzemenő következményei lesznek. A Laval—Hoare-terv sikerében reménykedők elv esztették optimizmusukat. A Matin szerint akárki lesz Hoare utódja, Anglia a jövőben a népszövetségi paktum teljes tiszteletbentartását teszi meg külpolitikája alapelvének. A szankciók diadalmaskodnak. A népszövetség hívei azon a véleményen vannak, hogy a genfi institúció tekintélyét kizárólag a paktum erélyes tisztelet- bentartásával lehet megmenteni. Hoare lemond ásánek hire bombaként hatott Genfben, de épp ily meglepetést keltett Mussolini pontiniai szenzációs beszéde is, amelyet tegnap közöltünk. Londonban időközben megtudták, hogy az olasz cenzúra nem engedte át a beszéd valamennyi részét s igy többek között nem közölte, hogy Mussolini bizonyos népek „képmutatásáról és gyanusitgatásairól“ szólt s Angliát értette. Mussolini legújabb éles nyilatkozata elkedvetleni- tette az angol konzervatív köröket, meggyorsította Hoare bukását, aláásta a béketerv sikerét és bonyolulttá tette a helyzetet. A csütörtöki tanácsülés drámai lefolyása Géni, december 19. A népszövetségi tanács tagjai csütörtökön délelőtt folytatták diplomáciai tárgyalásukat az olasz—abesszin konfliktus megoldásának módjairól. Délelőtt a népszövetségi tanács valamennyi tag jelenlétében titkos ülést tartott. Egyedül Aloisi olasz delegátus hiányzott, aki egyáltalán nem érkezett Genfbe. A tanács tárgyalásai szinte drámai jelleget öltöttek. Hosszú vita után csak délután két órakor fejeződött be a tanácskozás. A tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében a francia—brit javaslatot a tanács tizenhármas bizottsága elé utasítják közelebbi megvizsgálás céljából. A bizottság munkáját az olasz és az abesszin válasz megérkezése után kezdi meg. Az általános vélemény szerint a francia kompromisszumot a tanács nem fogadja el, mert az angol kormány Hoare lemondása után újból a népszövetségi paktum teljes megvédésének alapjára helyezkedett és azt kívánja, hogy az elnanolt szankciós konferencia hamarosan újból megkezdje munkáját. Egyelőre nem tudni, vájjon a petróleum-, vas- és szénszankciók kérdését a tizennyolcas bizottság már legközelebbi összejövetelén eldönti, vagy csak januárban fog róluk tanácskozni. A tizennyolcas bizottság máris összeült, hogy határozzon a szankciós konferencia további munkájának beosztásáról. Hoare lemondása London, december 19. Sir Sámuel Hoare angol külügyminiszter szerda este háromnegyed tizenegy órakor váratlanul lemondott. Állítólag Vansittard, a Foreign Oifice államtitkára, aki Hoare-ral együtt részt vett a párisi javaslatok megtárgyalásán, ugyancsak lemond. A kormány a külügyminiszter lemondását minden további nélkül elfogadta. A hir nagy szenzációt keltett angol politikai körökben, mert teljesen váratlanul jött. A lemondást természetesen összefüggésbe hozzák a párisi béketerwel. Az angol kormánypárt képviselői arra akarták rábírni Hoare-t, hogy az alsóházban ismerje el, hogy hibát követett el a békejavaslatok megfogal esemény hatása alatt az angol ellenzék él- állott attól, hogy bizalmatlansági indítványt tegyen a kormány ellen a kamara csütörtöki ülésén s azt határozta el, hogy a kormánypárttal együtt közös határozatot hoz, amely a kormányt a népszövetség szellemében való további békemunkára ösztönzi. Az alsóház folyosóin már találgatják, hogy ki lesz Hoare utódja. Egyesek szerint Baldwin miniszterelnök maga veszi át a kül- ügyek vezetését, mások Neville Chamberlaint tartják az eljövendő külügyminiszternek. A Petit Párisién londoni munkatársa szerint Hoare lemondását az is elősegítette, hogy Mussolini a pontini mocsarak helyén épült város felavatásánál ismét rendkívül erős 6za* vakat használt Anglia ellen. Egyes források szerint Hoare utódja lord Halifax vagy Winston Churchill lesz. A Daily Telegraph úgy tudja, hogy Hoare már tegnap délután bejelentette lemondását, miután Neville Chamberlain fölkereste és közölte vele, hogy a kabinet súlyos ítéletet hozott párisi magatartása fölött. Hoare bemutatta annak a beszédnek a szövegét, amelyet az alsóházban el akart mondani. A miniszterek nem helyeselték a szöveget és azt kivánták, hogy Hoare ismerje he tévedését. Í Ennek a követelménynek a külügyminiszter nem tett eleget és lemondott. Genf pénteken „temeti el11 a párisi javaslatot G e n f, december 19. A népszövetségi tanács szerda délutáni ülésén Edén angol miniszter bejelentette, hogy a párisi javaslatok nem azért keletkeztek, hogy a nép- szövetség föltétlenül kitartson mellettük, csupán irányelvet jelentenek, amelynek elfogadásáról vagy elvetéséről a tanács dönt. A javaslatokat csak akkor szabad elfogadni, ha az érdekelt felek magukévá teszik azt. A brit kormány a négus vagy Mussolini visszautasítása esetén nem fogja tovább javasolni a párisi terv elíogadását. Genfbe csütörtök délig nem érkezett meg a négus és Mussolini válaszának hivatalos szövege. Bizonyos azonban, hogy egyik fél sem fogadja el a javaslatot a maga teljes egészében. Abesszínia szerint a párisi terv túl nagy engedményeket követel a négus,tói. Olaszország pedig azon a véleményen van, hogy kevés előnyt biztosit az olaszok számé* mazásánál s Hoare ezt a kívánságot nem volt hajlandó teljesíteni, inkább lemondott. Az]
