Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-03 / 276. (3828.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félé\re 150, negyed- ’ Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76. havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, ^ SzloVe/lSzkÓÍ és MSZÍnSzkÓÍ magyarság “llcelZ, ü. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • _ ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több. politikai 7lQpÍtQpja • • TELEFON: 30311. • • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. / SÜRGÖNYÖM HÍRLAP, PRflHfl, ■—" TM,'■<' ' - v Ankét a magyar kultúráról (sp) Prága, december 2. , A legtekintélyesebb cseh napilap megrendezte mindenévi irodalmi ankétjét, amelynek folyamán a csehszlovák közélet többszáz kiválósága nyilatkozott a felvetett kérdésről: milyen könyveket tartott ön az elmúlt év legjelentősebb alkotásainak? Külön szerepelnek a belföldi és külön a külföldi müvek és a sokoldalas válaszanyagból elénk bontakozik a prágai szellemi élet, a prágai ízlés és igény teljes panorámája. Az első dijat Capek Károly Masarykkal folytatott beszélgetései érték el, a legtöbb nyilatkozónak ez volt kedvenc könyve. Benes külügyminiszter Csehszlovákia uj, hatalmas statisztikai atlaszát nevezte meg kedvenc olvasmányának s a miniszter munkatársai természetesen siettek ugyanebben a műben látni az év nagy irodalmi eseményét. A sznobizmus, á feltűnési vágy, az erudició fitogtatása gyakran szerepet játszik a válaszokban, különösen a különcködő „irodalmárokénál, a Prágában elég gyakori politikai széplelkek és férfi-kékharisnyák nyegle táborában, akik hol a feledékenység homályából ásnak ki elfelejtett poros salabaktereket s megra- gyogtatják a szenzációhajhászás beteg fényénél, hadd ámuljon ország-világ páratlan műveltségükön, hol a legeslegujabbat tartják természetesen a legeslegjobbnak is s olyan müvekre hivatkoznak, amelyek egyelőre könyvalakban meg sem jelentek s a folyóiratok folytatásaiból sugároznak kizárólag azok felé, akik nagyon firtatják jólértesült- ségüket és a világért nem akarják, hogy valahogy lemaradjanak az első felismerők díszes sorából; de a kinövések mellett a válaszok zöme józan, okos megnyilatkozás, amelyből nemcsak a cseh szellemi életre és termelésre, hanem bizonyos fokig az általános európai szellemi hullámzás aktuális fokára is következtethetünk. Érdekes megfigyelni, mennyire háttérbe szorul a „széppróza", a regény s a novella e felsorakozásban. A megnevezett könyveknek legalább kétharmada nem tisztára irodalmi mü s ha nem is szakmunka, átmeneti műfaj a publicisztika, a történelem, az életrajz, a riportázs, a világnézethirdetés között. Capek után azonnal R. H. Bruce-Lock- hart müve következik a „Retrait of Glory“, amelyben a volt angol diplomata és kereskedelmi ügynök leírja hányódásait a háború utáni évek középeurópai fővárosaiban, főleg Prágában és Budapesten, az előkelő társaság, a politika, a diplomácia, a művészet és az üzleti világ mohó karjaiban. Brúnó Frank Cervantese a második helyet foglalja el a külföldi müvek osztályában James Hilton egyik könyve mögött. A külföldi irók közül Feuchtwanger, Werfel, Solohov, Thomas Mann, Giono, Malraux állnak előA magyarság pártjainak fényes győzelmével végződött a szepsi, ligetfalusi és főrévi választás Ligetfáun a kisebbségi pártok öt marid Mumo! hód toltak el a marxista b oáktól A magyar nemzeti oárt nagy győzelme Főréven - A keresziényszocia! sták az eddigi nyoc heveit tizenkét mandátumma vonu nak be a szepsi községházára 300 községi választás szenzációfa: a Benes-párt országszerte gyengült Pozsony, december 2. Vasárnap zajlottak le Ligetfalun és Főréven a községi választások, amelyek mindkét községben a> kormánybiztosi rezsim megszűnését jelenük. A választások nyugodtan, minden incidens nélkül folytak le s a magyarság szövetkezett ellenzéki pártjai szempontjából fényes sikerrel zárultak. A választást rendkívül heves küzdelem előzte meg. Több oldalról történtek korteskisérletek, hogy az őslakosság frontját megbontsák. E-A *» kísérletek azonban mind kudarcot vallottak a Pozsony előtelepein élő őslakosság öntudatos magatartásán. A magyarság pártjainak pozicióit meggyengiteni nem sikerült, sőt pártjaink lényegesen megerősödve kerültek ki a küzdelemből. A szavazás reggel 8 órakor kezdődött Főréven 4 s Ligetfalun 10 urna előtt. Főréven 30 mandátumért 13, Ligetfalun pedig 36 mandátumért 21 párt vette fel a küzdelmet. Egy mandátum eléréséhez Főréven 116, Ligetfalun 210 szavazat volt szükséges. orsz. ker.-szoc. párt 206 szavazat, 2 mandátum kommunista párt 751 szavazat, 7 mandátum Henlein-párt 451 szavazat, 4 mandátum csszl. választ, blokk 390 szavazat, 4 mandátum német sz.-dem. párt 196 szavazat, 1 mandátum német agrárpárt 123 szavazat, 1 mandátum cseh iparospárt 108 szavazat, 1 mandátum A többi kisebb helyi párt nem érte el a választási számot s igy nem jutott mandátumhoz. Amint a fentiekből kiviláglik, Főréven a második legerősebb párt a magyar nemzeti párt. Ha pedig a Zabos-telepen leadott szavazatok elosztását nézzük, úgy az tűnik ki, hogy itt a magyar nemzeti párt a legerősebb 280 szavazatával. Itt a kommunista párt mindössze 140 szavazatot ért el. Főréven előreláthatólag a magyar nemzeti pártból fog kikerülni a községi bíró. Ezt a tisztséget eddig a kommunista párt töltötte be. A főrévi választási eredménnyel kapcsolatban említésre méltó az az érdekes 'körülmény, hogy ebben a községben a legutolsó népszámlálás 24 százalék magyart mutatott ki, viszont a magyarság pártjai közül egymaga a magyar nemzeti párt a szavazatok 27 százalékát könyvelheti el a maga számára. Ugyancsak szép választási sikerre mutathat rá az országos keresztényszocialista párt is. A párt ugyanis csak most jelölt ebben a községben elsőizben, mert eddig súlyos akadályok gördültek az elé, hogy itt a párt önálló pártszervezetet létesíthessen. Ennek ellenére eszméi annyira hatottak, hogy 201 szavazattal két mandátumot sikerült szereznie. Kisebbségi győzelem és marxista vereség Ligetfalun A magyar nemzeti párt győie me Főréven A kisebb lélekszámú Főréven a választási bizottság természetesen hamarább készült el a szavazatok összeszámlálásával s igy a főrévi választási eredmény vasárnap már az esti órákban nyilvánosságra került. Eszerint Főréven leadtak összesen 3493 szavazatot Ebből Zabos-telepre 953 szavazat esik. A részletes eredmény a következő képet mutatja: magyar nemzeti párt 612 szavazat, 5 mandátum Ligetfalun a késő éjszakai órákban fejezték be a szavazatok összeszámlálásáti Eszerint a részletes eredmények a következőkép alakultak: orsz. ker.-szoc. párt 709 szavazat, 4 mandátum magyar nemzeti párt 690 szavazat, 3 mandátum kommunista párt 1252 szavazat, 6 mandátum Henledn-párt 933 szavazat, 5 mandátum cseh nemz. szoc. p. 864 szavazat, 4 mandátum csehszh szoc,dem. p. 493 szavazat, 2 mandátum Hlinka-párt 461 szavazat, 3 mandátum német szoc.dcm. p. 299 szavazat, 2 mandátum katolikus párt 237 szavazat, 1 mandátum csehszl. agrárpárt 211 szavazat, 1 mandátum ném. választ csoport 209 szavazat, 1 mandátum cseh iparospárt 196 szavazat, 1 mandátum magyar sz.-dem. p. 196 szavazat, 1 mandátum cseh nemz. egyesülés 175 szavazat, 1 mandátum cseh fasiszta párt 143 szavazat, 0 mandátum közt. alkalmazottak 106 szavazat, 1 mandátum dolgozó nép 106 szavazat, 0 mandátum háztulajdonosok 88 szavazat, 0 mandátum polgári blokk 71 szavazat, 0 mandátum cseh néppárt 64 szavazat, 0 mandátum cseh nemzeti liga 28 szavazat, 0 mandátum (FOLYTATÁS A 2. OLDAL 0. HASÁBJÁN) RBHHHBHHB térben, a belföldiek közül mindent megelőzve két könyvvel is Capek Károly, majd Kopta, Csep, Kratochvil, Olbracht, Jesensky és Konrád következik. Megállapítható, hogy a francia és a német irodalom a háttérbe szorul s egyre erőteljesebben szerepel az angolszász és a szovjetorosz irodalom, különösen a nem tisztán irodalmi —■ és túlnyomó —■ publicisztikai, életrajzi, történelmi, tudományos, társadalompolitikai munkák között. Magyar irót hármat fedeztem fel. Bole- slav Lukács, a legkiválóbb szlovák költő, Móricz Zsigmond „Erdély" cimü könyvét találja az év legérdekesebb munkájának. Egyszer szerepel Körmendi „Budapesti kalandja", egyszer Jászi Oszkár egyik angol- nyelvű könyve. * Fájdalmas szívvel tettem le az érdekes olvasmányt. Arra gondoltam, elképzelhető-e hasonló ankét a szlovenszkói magyarság körében s ha igen, mi volna az eredmény? Mennyi lehetőség, micsoda gazdagság, mennyi könyv, mennyi szellemi áramlás létezik. De hozzánk fordításban sem juthat el a sok európai könyv, amely az ankéton felvonul, nem szólva arról, hogy mint Prágában a cseh és a szlovák irodalom áll természetszerűleg az érdeklődés középpontjában, nálunk a magyar irodalom általános emberi értékű könyveinek kellene betölteniök ugyanezt a helyet. De eljuthatnak-e hozzánk magyar könyvek? Eljuthatnak azok, amelyek méltán keltenének bennünk ugyanolyan szellemi és műveltségi emóciót, mint a cseh könyvek a cseh közéletben? Hírből sem ismerjük az év leghíresebb magyar könyveit. Félfüllel hallotunk Szekfü nagy történelmi müvéről (egy cseh iró Macourek csehnyelI vü és cseh szempontú „Magyar Történelmét" nevezi az év legérdekesebb könyvének a prágai ankéton), a Magyar Szemle
