Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-17 / 288. (3840.) szám

■■ ^^<m-Magíar-hirla£ Társadalmi Elet A pozsonyi Magyar Bál előkészületei tovább folynál. A bál osztálykülönbeég nélkül a pozsonyi magyarság nagyszabású társadalmi megnyilatko­zása lesz. Nemcsak az előkelő a nemcsak a szegé­nyek, hanem a magyarság egyetemének bálja. Po­zsony és a vidék magyarsága vesz részt azon. hogy kellemesen szórakozzon ás vidáman mulasson. A rendezőgárda főképpen a magyar fiatalság köréből alakult, amely már lefoglalta január 11-ére a Viga­dó összes termeit a bál céljaira. A zenét 22 tagú cigányzenekar fogja szolgáltatni. Meghívók még ka­rácsony előtt kerülnek szétküldésre. # A rozsnyói püspökjubileum befejező ünnep­sége volt a püspöki zárda egykori és jelenlegi nö­vendékeinek díszelőadása. A város egész társadal­mát reprezentáló nézőtéren megjelent az ünnepelt Bubnics Mihály püspök is, akit a közönség lelkes ovációval és mély tiszteletadással fogadott. A mű­sort az intézet énekkara vezette be hatásosan, majd az óvodásak végtelen kedves köszön tő-játéka következett, azután egy szlovák alkalmi darab. Majd Király Éva mondotta el ünnepi prológját, nagy tetszést aratva. A műsor főszáma a „Kis Szent Teréz rózsái41 cimü ötfelvonásoe misztérium volt, melyben Pazderák Anna, Matheisel Erzsébet, Budák Margit, Ligárt Jolán, Oravecz Éva, Jurdik Zsuzsa, Hermély Anna, Birtok Gózáné, Tóth Er­zsébet, Orosz Emma, Wágner Katalin. Dubay Er­zsébet, Varjú Dezső, Schopp Béláné, Medek Esz­ter, Majkuth Rózsi, Cseh Józsefnó, Matheisel Anna és Ambróz Margit szerepeltek, lelkes játékukkal, sikerült alakításaikkal élő valósággá téve a szö­veget. A nagysikerű előadást a gyermekek szá­mára külön mutatták be, vasárnap pedig még egy előadásban rendezték meg a nagyközönség szá­mára. — Bubnics Mihály püspök, ak.i orvosi tila­lom ellenére, ünneplő hívei iránti szeretetből vett részt az egész heti fárasztó programiban, e napok­ban ismét Bécsibe utazott újabb orvosi kezelésre. # Az eperjesi evangélikus magyar egyház dia­konissza nőegylete e napokban rendezte meg ad­venti estélyét. A szépén sikerült estélyt a gyüleke­zet éneke és Lyach Baba mélyérzésü imája veze'.íe be. Dr. Flórián Kató két költeményt szavalt. A mű­vészi szavalatot a közönség szűnni nem akaró taps­sal jutalmazta. RööKel Klára koncerténekesnő tö.b dalmüvet adott elő Tauth Aranka zongorákisérete mellett. Az estély középpontjában állott Hefty Gy. Andor tanár vetitettképes előadása „Evangélikus fatemplomépitészetünk a XVIII. században és mai emlékei44 címen. Történeti visszapillantásában, kö­zel száz diapozitív vetítésével, isme:tette a protee táns egyháztörténetem e kevéssé ismert fe'e. etét. # A pozsonyi magyar leánycserkészcsapat vasár­nap délelőtt a Pálfi-uccai tanoncotth:n nagytermé­ben szépen sikerült, meghitt magyar-német kará­csonyfaünnepélyt rendezett. Apró jeleneteket, szó­lótáncokat, színdarabokat és egy palotást adtak elő. Az utóbbinak volt a legnagyobb sikere, ezenkívül a kis Szeiényi Éva szavalatának, aki Mécs-verset szavalt. Kirchner Évike igen bájos jelenség vo t egy szóló csárdásban Koffler Ilonjával egy tt. Chován L. pedig ügyesen zongorázott. A ném tek Micki Maus jelenete, mosónőtánca és kis sz'nda- rabja is nagy tetszést aratott. Az ügyes rendezésért dr. Friebeisz Gyulánét illeti dicséret. # A Kiskárpátok magyar cserkészcsapata lélek­emelő, szép karócsonyfaünnepólyt rendezett vasár­nap délután a pozsonyi Katolikus Kasz'nóban, amelynek nagyterme szűknek bizonyult az érdeklő­dő cserkészszülök befogadására. Az ünnepélyt Sendlein Dénes főparancsnok nyitotta meg, üdvö­zölvén a megjelent szülőket. A műsor keretében felléptek: Janson Jenő tanár, öregcserkósz, aki szivhezszóló. hangulatos Karácsonyi szózatot inté­zett az ifjúsághoz, kihangsúlyozván a krisztusi szel­lemet. Török József és Almássy Vali zongorán játszottak, Niederhauser Karcsi és Gara Béla sza­valtak, Samarjay Károly, Majer Imre és Klatt Aurél karácsonyi zenét adtak elő, majd gyermek- színdarabot játszottak a kis cserkészek, a kórus pe­dig cserkészdalokat énekelt. Sendlein János felol­vasta közben a Galántára költözött Rézay Dezső volt főparancsnok kedve&hangu levelét, amelyben boldog ünnepeket kíván a pozsonyi cserkeszteslvé résnek, akiknek ünnepén lélekben itt van. Végül teával vendégelte meg a parancsnokság a ceer- készszülőket. Mélyen leszállitott árak HANSER KÁROLY éks z erüzlétében Kosice, Bata-palota mellett Komárom kutíuresiet rendez a szlovák-magyar közeledés előmozdítására Eperjes és Komárom ■ A magyarság kuUurmlézményel­nek példás együttműködése ■ Több szlovenszhói város követi a komáromi példát Prága, doeenribeír 16. A komáromi magyar járási kúlburbizotiteág december 21-én, szomba­ton a magyar-salová/k kultuirközeledéa előmoz­dítására ku/1 tu-restet rendez, amelyen többek között Emii! Roleslav Lukéö, a híres szlovák kö'Jtő, dr. Bőink a Géza, Szenes Erzsi, Szóin bathy Viktor és M'hola Gyuszi, a neves dalköítÖ lép föl A kulitunest magyar nyelven fog lefolyni, de elejétől végig a szlovák-magyar kulturköze­ledés jegyében áiliL A komáromi kezdeményezést mindenképpen csak üdvözölhetjük. A duna,parti magyar vámé nemes gesztusa mintegy felelet Eperjesre és Iglóra, ahol a magyar kuitnresték megtartásá­nak útjába nehézségeket gördítettek. A komá­romi gesztus mindenképpen azt igazolja, hogy azok szándéka, akik Szlovénézkón a magyar kultnrával foglalkoznak, tiszta és sz'vesan nyújtják baráti jobbjukat a szlovákság felé, hogy velük együtt dolgozzanak a pártok és nemzetek fölötti kincs, a kultúra érdekében. A közelmúltban az eperjesi incidens alkalmával vezető helyen foglalkoztunk a magyar kultúr­intézmények ezilovenszkói céljaival és törekvé­seivel Akkor megemlítettük, hogy a SzMKE, a ma­gyar kuituregyesiilet a leglojálisabb módon hajlandó együttműködni minden más, őszin­tén magyar kulturkezdemenyezéasel, így kü­lönösen keresi a megértést és az együttműkö­dést a járási kulturbizottságokkal, hogy a ma­gyar kisebbség kulturális vezetői közös erő­vel és minden félreértést eloszlatva, foglal­kozhassanak a nép művelésével és a szellemi élet megszervezésével. Ugyanakkor azt is hangoztattuk, hogy a magyar kulturt 'rekvé- sek egyik alapelve a szlovák-magyár kultur- közeledés előmozdítása, a kölcsönös megis­merés és megbecsüiínitanulás, egymás ismere­teinek és szellemi mentalitásának kiegészítése. Örömmel értesülünk arról, hogy azok az elvek, amit a közeilmuillban lefektettünk. Komáromban testet öltöt tok és a közeli napokban a város szelte,mi életének vezetői megvalósítják azt a programot, amiről mint eljövendő eszményről beszéltünk. A komáromi kezdeményezésnek éppen ezért a szokásos kulturestéknéil nagyobb jeilientőiaé^e van s m'ntegy útmutatást, irány kiszabást je­lent. Bebizonyítja, hogy a magyar kisebbség kulturmunkásai az eperjesi és az iglói inciden­seket magánjellegű eseményeknek tartják s mintha mi sem történt volna, folytatják a kitű­zött program megvalósítását. Komárom a leghelyesebb felelet Eperjesre. Bizonyítja a magyar kulturszándék tisztaságát, a hajlandóságot a mindenkivel való együttmű­ködésire és azt, hogy a város komolyan veszi a magyar-szlovák kulturközeledés je’azavát. Na­gyon őrülünk, hogy a szereplők között a leg- hira-iebb szlovák költő mellett ott találjuk Borka Gézát, a járási magyar kultnrbizofct&ágok megszervezőjét és propagálóját, de ott találjuk Szombathy Viktort is, a SzMKE főtitkárát, úgyhogy az estnek egységes és összefogó jel­lege biztosítva van. Biztosra vesszük, hogy Komárom város közön­sége megértőén fogadja a kezdeményezést, amelyet SzLovenisakó sok városában hasonló fog követni. Tudomásunk van arról, hogy Érsekujvárott, Rimaszombaton és Losoncon hasonló kezde­ményezések történtek s a magyar kulluregye- süleíek sehol sem zárkóznak ei attól, hegy a kulturközeledés munkáját támogassák, ellen­kezőleg, ők lépnek fal a kezdeményzők és a propagálók szerepében s mindenütt keresik az együttműködést a járási kulturblzottsá- gckkal. Reméljük, hogy .hivatalos körökben végre be fogják Iái ni, hogy a magyarosáig kuilfcurmeignioz- duliásai távol álnak a nekik tulajdonított poli­tikai céltól és kizárólag a magyar kisebbség szellemi követelményei kielégítését szolgálják. Egyik első feladatuknak azt tekintik., hogy megismertessék a magyarokkal a szlovák kul­túrát.. de elvárják azt is, hogy a szlovákság, — amelynek reprezentánsait bevonják akciójuk­ba, — ia jövőben megértéssel fog viseltetni a magyarok poditikaifelőtti kultúrákéi ói iránt. V?v5 d:-teker 17, kedd. hoz, úgy hogy végül a ,,napraforgó" a:#1 ,,nap“ felé fordul és szerelem és békesség s költözik az apró házakba. Babay komédiája, mint már mondottam, nem szabályos Színdarab. Alapvető hiánya,. hogy nem egységes a cselekménye. Ennek ellenére szép sikert jósolhatunk neki, mert igen tehetséges írónak élettel teljes, nagy­szerűen meglátott és kitünően megirt mun­kája. Ebben a sikerben első és a maga ne­mében utolérhetetlen segítőtársa Vaszary Piroska, aki Micuráné alakjával egymaga megtölti, benépesíti a színpadot. Kápráza­tos. De édes Somogyi Erzsi is és jóságos Berky Lili, kacér Ligeti Juliska, jóizü Gő­zön, szívderítő Eartos, joviális a „nevető paraszt" Tapolczai és remekbe szabott két kabinettalakiiás a Pethesé és a Hosszú Zoltáné. Az előbbi egy hüdött öreg legényt.. a másik egy hétrét görnyedt uíkaparót ját­szik. Az előadás, amely felett ott lebeg a színpadon nem szereplő Kiss Ferenc játék-ll mesteri tudása és darabszeretete, gyorsan perdülő és kifogástalan. A komédia a bemutatón, amelyet a kor-./i mányzói csa’ád is megtisztelt jelenlétével,■ hangos sikert aratott, amely — reméLe- . I tőén — a további előadások során is hü ! marad a darabhoz és tehetséges írójához. ZÓLYOMI DEZSŐ. — MAGYAR MESEDÉLUTAN POZSONYBAN. Pozsonyból jelentbe: A pozsonyi YMCA december 19-én, csütörtökön délután öt órakor rendezi máso­dik magyar meeedélutánját Sá.nc-uti előadótermé­ben. — MIT ADJAK KARÁCSONYRA ? — e kérdés eldöntése nemcsak a vevőnek gond. hanem a —- kereskedőnek is. Ne legyen tuldrága, ne legyen szegényes, mutatós legyen és főleg örüljön neki a vevő: oz a karácsonyi reklámajándék feladata. Erről hoz érdekes és gyakorlati cikket a budapesti ..Reklámélet44 legújabb száma, amely szokásos gaz­dag tartalommal most jelent mag. A lapot négy­oldalas mélynyomása kirakat melléklet egészíti ki Szerkeszti: Balogh Sándor. Előfizetési ára ágy évre 90 korona. Kiadóhivatal: Budapest, V., Lipót- körut 9. Budapesti színházak Napraforgó Babay József háromfelvonásos falast komédiája a Nemzeti Színházban Budapest, december 16. (Budapesti szer-jj kesztőségünktől.) Ha valaki most aztkér-s dezné tőlem, mi a meséje Babay József most bemutatott darabjának, kissé zavarba jön­nék. Mert a „Napraforgódnak tulajdon­képpen nincsen is meséje. A „Napraforgó" valójában az, aminek a szerző nevezi: falusi 0j komédia. Egy kicsiny, délsomogyi falu éle- l tének egy darabja pereg le szemeink előtti és ez az élet nem igazodik a drámairás szabályaihoz. Ami lehet baj annak a sze­mében, aki soha nem érezte a föld illatát, zamatát és azt az erőt, amely az anyaföld­ben van; akinek a föld csak arra való, hogy járjon rajta. Az,ilyen embernek a Iá-1 tását persze elhomályosítja az egyszerű ember paraszti beszéde, csiszolatlan ere­detisége és megzavarja, hogy amit tesz, azt nem a drámairás bevett szabályai szerint, hanem az ősi ösztön parancsára teszi és mondja. De aki ott élt a falun, a nép között, aki hallotta a mezőről hazatérő leányok énekét, a legelőről beterelt gulya kolompjának csengő-bongó hangját, az alkonyi harang­szót, akinek a szivéhez közelférkőzött az a nagy és áhitatos csend, amelyik ráborul es­ten a falura, az mély és nagy gyönyörűség­gel hallgatja Babay parasztjainak beszédét és jóizüen. szívből kacag mondásaikon, mókáikon. Olyan a Babay komédiája, mint a virágos rét. Lehetnek rajta vakondtúrá­sok, hínárok, apró pocsolyák, a tarka pil­langók mellett hangtalanul elsurranó ege­rek, de azért mégis csak a sok színes virá­got, a szép zöld füvet látja és a mámoritó illatot szívja magába az ember. Nem drá­ma és nem is színmű a Babay darabja. Több annál. Élet. Babay úgy állítja elénk az alakjait, amilyenek a valóságban és úgy beszélteti őket, mintha nem a budapesti Nemzeti Színház színpadán, hanem odaha­za, abban a kis somogymegyei faluban egymás között beszélnének, vitáznának. Ez lehet hiba is, mert elvégre is a színpad nem egy kis parasztház udvara, ahol min­dent el lehet mondani, de az bizonyos, hogy élethüség, hitelesség nézőpontjából igy igaz és jó, ahogyan megiródott. Babay József darabjának nagy érdemét én abban látom, hogy visszavezet bennün­ket a népszinmühöz. Amióta a budapesti Népszínházból Nemzeti Színház lett, ez a tisztára magyar és népies műfaj is elvesz­tette talaját és, művelőit, mert elveszett a hajlék, amely otthonául szolgált. Babay most uj és szebb, mert igazabb, életre kel­tette a népszínművet és utat és irányt sza­bott művelésének. Bebizonyította, hogy ki­agyalt mese, részeges kántortanitó, bujdo­só betyár, intrikus vetélytárs és Mózsi zsi­dó nélkül is lehet kedves, mulatságos és a nép igazi életét megmutató darabot Írni. A „Napraforgó" történetének középpont­jában Micuráné áll. ö a falu esze, orvosa, kuruzslója; ravasz, körmönfont, minden háj­jal megkent asszony, aki a szerelmeseket összehozza, felforgatja az egész falu rend­jét, megdönti az asszonyuralmat és azután megszünteti a féxfiterrort, mindent rendbe­(* *) A Missa Sclennist karácsony előtt há­romezer adják a budapesti hl emse ti Színházban. Budapestről jelentik: A Nemzeti Színház kará­csony előtt háromizben adja elő a Missa So- lemnist, éspedig december 21., 22. és 23-án. Lljházy György liturgikus drámájának eddig m:g minJen előadását zsúfolt nézőtér nézte vé­gig. Eleinte csak hat ünnepi előadást tervezett a Nemzeti Színház, de annyira tetszett, hogy most ismét háromszor tűzték műsorra a drama­tizált misét. Ezzel demonstrálődott, hogy a kö­zönség a komoly szándékú művészetet teljes lé­lekkel méltányolja. A nagy siker a magyar ka­tolikus drámairodalomnak határozottan uj lö­kést adott, (*) Szbvák képzőművészek kiállítása Komárom­ban. Komáromi tudósítónk jelenti: A szlovák kép­I zőmüvészet reprezentánsai kiállítást rend ztei- Ko­máromban. a Jókai Egyesület kiál itási lerrrébtn, hogy bemutassák a fiatal szlovák művészgárda munkásságát. A kiállítás érde.ies kénét nynjt a fiatal művészek törekvéseiről s művészi felfogásá­ról. A művészek egyrésze Rudnay, Vaszary tan't- I ványa s egyiken-másikon még megérzik a nzgy 1 mesterek hatása, amelyeket azonban g művészek I igyekeztek szlovenszkói jellegűvé alakítani, sber­* rel. Feltűnő müveiken a szinek melankóliája, va- , lami Különös hegyi jelleg, amely végigvonul majd­nem minden képükön. Tájképekkel s népi életet festő müvekkel jöttek, portréik is majdnem k zi- rólagosan a népet ábrázolják: mintha mindég, k művész az ősi röghöz hajolt volna vissza. A tob­zódó vidámság, a színek orgiám helyett halk tó- jj nus, a hegyi levegő ködös finomsága érződik ké- j peiken. Van néhány bravúros, tökéletes képük, általában erős bennük a stilizálás! hajlam. A ver- nisszázson több beszéd hangzott el, amely Kiemel/e a szlovák-magyar kulturközeledés jelentőségét. Alexy János, Bazovszky Miklós, Gsemicky Lász'ó, Zsámbor István, Gyuracska Antal, Fulla Lajos, Ges- sey Vladimír, Ilecskó József, Kollár József, a tra­gikus véget ért Palugyay Zoltán képeit állították ki, mtg Pospisil József és Stefiin,ko Ferenc néhány kisebb szoborral szerepelt. (*) A legjobb orosz opera pozsonyi bemuta­tója. A pozsonyi szlovák Nemzeti Színház volt az első, amely Sostakovics fiatal orosz zene­szerző operáját, az „Orosz Machbeth grófnőt" bemutatta. A bemutatón külföldi zenei kritiku­sok is részt Vettek és most a sajtóban á legna­gyobb elragadtatással Írnak az uj operáról és annak pozsonyi bemutatójáról. (*) Budapesten egyre több magyar film kerül bemutatásra, Budapestről jelentik: A novemberben Budapesten bemutatott filmek között Amerika áll első helyen 8 filmmel, Németország a máso­dik helyen 6 fiinmei és Magyarország a, harmadik helyén 8 filmmel. Összesen 23 filmet mutattak be. A jelek szerint decemberben még több magyar film kerül a közönség elé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents