Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-01 / 275. (3827.) szám
18 rP^GM-MAGtARHlULAP' 1935 december 1, vasárnap. Az örökké elégedetlen törzs-olvasó Vannak azután állandó, úgynevezett törzslátogatók, akik reggeltől estig folyton a könyvtárban ülnek. Nyugdíjazott tisztviselők, állástalan tanítók, foglalkozásnélküli művészek és egyéb munkanélküliek, akik a könyvtár legveszedelmesebb és legkérlelhetetlenebb kritizálói. Ezeknek soha semmi sem elég: a könyv, az újság, a fűtés, a kiszolgálás. Ezek örökké panaszkodnak és elégedetlenek. Pedig a személyzetet igen sokszor a maguk egyéni céljaira veszik igénybe. Vizet kérnek, tízórait hozatnak, papirost, tintát, tollat követelnek. Itt írják meg leveleiket. És bár a könyvtár alkalmazottai gondosan arra törekednek, hogy a törzstagokat mindenben kielégítsék, mégis állandóan morognak, duzzognak, követe- lődznek, szóval kielégíthetetlenek. Vannak asm tán alkalmi, átfutó látogatók, vagyis olyanok, akik a városban átutaznak, akik nem az állomáson vagy kávéházban várják be vonatuk indulásának idejét, hanem szépen elhelvezkednek az olvasóteremben és végigolvassák az összes újságokat. Ezeknek igen tekint él vés része a könyvtárat összetéveszti a városi jótékonysági intézményekkel és a könyvtártisztektől, de különösen az igazgatótól kér pénzt kölcsön, vagy adományokat koldul, hivatkozva arra, hogy nem tud tovább utazni. Akad olyan is közöttük, aki nincsen megelégedve néhány korona kisegítéssel, hanem mindjárt százasokat követel és ha a kért nagyobb ösz- szeget nem kapja meg, dühösen, ajtót csapkodva hagyja el a könyvtár helyiségeit. A „nyíró" újságírók és tudósok Görbe szemmel néznek a könyvtárban arra az íróra, aki valamelyik újságban régebben megjelent cikkét keresi. Százat mernek egy ellen tenni a könyvtártisztek, hogy ez az iró, ha megtalálja cikkét, nem Írja le, hanem egyszerűen kiszakítja és igy vágja zsebre. Hasonlóképpen cselekszenek azok az irók, különösen újságírók, akik valamely cikk megírására az adatokat régebbi újságokból szedik össze. Ezek is a dolog könnyebb oldalát veszik. Az adatokat tartalmazó cikkeket kinyírják, nem törődve azzal, hogy a keresett adatokra a legközelebb másnak is lehet szüksége és ezek az adatok a történelem és kultúra számára esetleg örökre elvesznek. De a legveszedelmesebbek, a legkevésbé szívesen látottak a kolléga urak: más könyvtárak szaktudósat Ezek mindig valami rejtett céllal jönnek és visznek el magukkal valamit. Az egyik iniciálét gyűjt, a másik ex librist, a harmadik litográfiát, a negyedik rézkarcot, az ötödik a nyomtatott betü-tipusokat, a hatodik bekötési táblákat, a hetedik könyvfedeleket, a nyolcadik könyvek címlapjait, a kilencedik bekötési csattokat, a tizedik Isten tudja, mit, de gyűjt izgatottan, önfeledt lelkesedéssel, elszántsággal. Ezek a szakértők kíméletlenül nekimennek a kezükbe került könyvnek. Minél értékesebb és régibb a könyv, annál nagyobb pusztítást visznek benne véghez. Ha ilyen szakember betéved a könyvtárba, akkor az igazgató azonnal alarmirozza az összes alkalmazottakat: tiszteket és szolgákat egyaránt. Remegve, féltő gondossággal figyelik a kolléga ur minden mozdulatát és irgalmatlanul rácsapnak, ha látják, hogy megkezdte a „tiltott műtétet" a könyveken és könyvekben. Szerencsére, ma meglehetősen ritkák az ilyenfajtáju szakemberek látogatásai... A gyógyulás egyetlen útja Amerikában az a szokás, hogy a nyilvános könyvtárak éjjel-nappal a nagyközönség rendelkezésére állanak, még pedig úgy, hogy mindenki minden ellenőrzés nélkül kiveszi a neki tetsző könyvet és záros határidőn belül minden felszólítás nélkül visszahozza. Ezt nálunk meghonosítani egyenesen képtelenség volna. Ha valaki mégis meg merné tenni, akkor másnapra nemcsak az összes könyveket hordanák széjjel, hanem még a könyvállványokat, polcokat székeket stb. is elvinnék magukkal az „intelligens" olvasók, úgyhogy a könyvtár helyiségeiben még egy görbe szög sem maradna a falban. Mi lehet ennek a különbségnek az oka? Talán az, hogy nem vagyunk még annyira müveitek, hogy a könyvet meg tudnék becsülni? Ennek a megállapításnak ellene mond az a körülmény, hogy társadalmunknak legműveltebb, leggazdagabb osztályai járnak elől a könyvek pusztításában és eltulajdonításában. A baj okát, forrását abban a letagadhatatlan körülményben kell keresnünk, hogy iskoláinkban sok-sok mindenre megtanítják, de sok-sok mindenről elfelejtik megtanítani az ifjúságot. Az elfelejtett dolgok közé tartozik: a könyv szeretetének, megbecsülésének, tiszteletének és érintetlen megőrzésének agyba és szívbe való bevésése. Az iskolákban nem sokat törődnek azzal, ha a tanuló saját könyvének tönkretételével, bepiszki- tásával, csonkításával megszokja, hogy könyvét ne értékelje többre, mint egyszerű nyomtatott lapok összetűzését, melynek megbecsülése éppen úgy nem érdem, mint nem bűn, vétek, büntetendő cselekmény, ha könyvét idő előtt akarattal használhatatlanságig tönkreteszi. Ha az iskola erre is vigyázni fog, idővel megváltozik a közszellem. Ez az uj közszellem védeni fogja a könyvet minden erőszakos rongálástól és megvetendő eltulajdonítástól s a könyvtárak őreinek nem kell egyúttal rendőri szolgálatot teljesíteniük. KELLER IMRE. Emberek téli álma Csodálatos kísérletek a téli álom titkának felderítésére Az alvás és felébredés szabályozása villanyárammal A hormonok és az agy szerepe ■ Cukorbetegek álmát- lansága és az inzulin Bécs, november 30. Nemrég bejárta a világsajtót a hir, hogy egy kanadai korcsmáros, mikor már nagyon hűvösen fujdogálnak az őszi szelek a medvék mintájára téli álomra szokta hajtani a fejét. Ennek a hírnek az olvasása után nagyon sokan sóhajtottak fel, hogy milyen jó volna a kanadai korcemáro 6 példáját utánozni, átaludni a zord téli napokat s minden bajról és gondról megfeledkezni! Noé, ennek a kívánságnak a megvalósulása talán nem is olyan lehetetlenség, mint amilyennek az eleő pillanatban tűnik. Élettani intézetekben és klinikákban rendkívül érdekes kísérletek folynak az állatok téli álma titkának felderítésére. Ezekről a kísérletekről számolt be Fleischmann egyetemi magántanár, a béc6i élettani intézet tudóé a. Az első probléma annak megállapítása, mi idézd elő a téli álmot? A hideg beállta, a táplálék hiánya és általában a külső tényezők nem játszanak döntő szerepet, mert a téli álom akkor is bekövetkezik, ha ezek nem forognak fenn. Valami belső változásnak kell tehát történnie a téli álmot alvó állatok szervezetében. Már régebben felmerült a feltevés, hogy a téli álom előidézésében a hormonoknak is része van. így például Cushing, a hires amerikai agysebész megállapította, hogy a kutyák téliálomszerü kábulatba merülnek, ha hipofízis-mirigyüket kioperálják Adler német kutató pedig felfedezte, hogy a téli álmot alvó állatok azonnal felébrednek, ha a pajzsmirigy, vagy a mellékvese hormonját fecskendezik beléjük. Ezzel szemben az inzulinbefees- Icendezések a nyár közepén is mesterséges téli álomba ejtik az állatokat. Pötzl és Hoff kísérletei kimutatták, hogy a hormonok tényleg fontos szerepet játszanak a téli álom, sőt a.z ember normális álmának előidézésében is, de az agyvelőnek egy központja szabályozza őket. A két tudósnak sikerült siindiszuók bébi álmát megakadályozni azzal, hogy bemetszést végzett a kisagyban. Ugyanilyen operáció után már alvó állatok is felébredtek. Még inkább kitűnik az alvás központi kormányzása Hess zürichi tudós kísérleteiből, ő elektródot helyezett macskák agyába s mikor a villanyáramot bekapcsolta és az alvási központot izgalomba hozta, a macskák álomba merültek. A villanyáram kikapcsolása azonnal felébresztette a macskákat, így tehát lehetővé vált villamosság utján szabályozni az el- alvást és a felébredést. Uiberall bécsi kutató, aki szintén alaposan foglalkozik a téli álom problémájával, rámutatott arra, hogy néhány ritka klinikai megfigyelés, amit embereken végeztek, hasonlóságot mutat az állatok téli álmához. így például egy asszony egyszer hét napig tartó szakadatlan álomba merült. Ez a különös távalvás sok tekintetben hasonlított a téli álomhoz, mert közben a beteg nem táplálkozott, az árverés percenként 40—50-re szállt le, a lélegzés abnormisan iassu lett s ami a legkülönösebb, a test hőmérséklete 35 fokra esett Felébredése után ennél az asszonynál a hipo fiziem irigy teljes összezsugorodását állapították meg. Wilder bécsi neurológus szintén megfigyelt téli álomhoz hasonló állapotokat embereknél s ezeket a vér cukortartalmának abnormis csökkenésére vezeti vissza. Másrészt tulságos cukor- tartalom cukorbetegeknél gyakran álmatlanságot idéz elő, amit inzulinnal meg lehet szüntetni. Mennyit „ér" egy asszony? Nyilatkoznak az angol válóperes bírák és a férjek Mennyit ér egy asszony? — ezt a kérdést próbálta megoldani a Daily Express egyik riportere. Először is régi irók müveiben nézett utána a dolognak, azután válóperes bírákat kérdezett meg, akik a csábitó terhére kártérítést állapítottak meg az elcsábított asszony férjének és végül férjeknél tudakozódott, mint mégis csak legilletékesebb elemeknél. A régi görög költő, Simonides, ezt mondja: „Egy férfi számára nincs értékesebb vagyon egy jó asszonynál és semmi sem borzalmasabb, mint egy rossz asszony.” A többi régi költő müveiből is nagyjában ez a tanulság vonható le. Most a válóperes bírák következtek sorra. A riporter először Langton bírót kérdezte meg, aki a múlt héten ítélt meg 4000 font kátéritést Meyern-Hohenberg bárónak. Langton biró igy felelt: — A férjtől, aki finomlelkü ember, gyalázatos körülmények között rabolták el a feleségét. Ilyen embert sokkal érzékenyebben érint a hasonló dolog, mint valami durvább természetűt. Ezért ítélem meg neki ezt a kártérítést. Hilbery biró pedig, aki a kért 50 font helyett mindössze 10 font kártérítést ítélt meg egy elcsábított feleségért, ezt a kijelentést tette: —' Ilyen asszonyt nem értékelek 50 fontra. Sőt, azt hiszem, egyáltalán semmit sem ér. Ezután három férjet kérdezett meg a Daily Express munkatársa. Az egyik minden habozás nélkül és nagyon határozottan igy felelt arra a kérdésre, hogy menynyit ér a felesége: — Legalább 10.000 fontot. A másik férj 15.000 fontra becsülte a feleségét. — Még ennél is többet ér, — tette aztán hozzá. A harmadik férj viszont feleségének értékét mindössze 100 fontban állapította meg. A beszélgetés telefonon folyt le. A riporter valószínűnek tartja, hogy ezt a bemondást a feleség is meghallotta, mert a férj egy pillanat múlva módosította értékmegállapitását. — Nem százat, hanem legalábbis tízezer fontot ér! KERESZTREJTVÉNY 32. szám. — Megfejtési határidő: december 10. Beküldendő a négy hosszú sor megfejtése. Vízszintes: 1. Helyhatároző. 5. Tő Ázsiában. 9. A régi időkben a kiváltságos neve 13. Kátrány — németül. 15. Gondol, hisz. 16. Helyim tározó. 17. Fráter-nóta. 2i2. Vallásrövidités. 23. Tévedésbe ejt. 24 Háló — németül. 25. A vonat útja. 26. Arcvonal. 28. A vas is ez. 29. Festőszerszám. 31. Nyelvtani fogalom. 32. Tó. 35. Só — franciául. 37. GÖr'g oezlopcsarnok. 39. , . . et labora. 40. Germán mitológiai alak. 42. A tatárjárásig Magyarország fővárosa volt, 45. .,505“. 46. Olasz város. 48. Hasznavehetetlen holmi. 49. Ilires görög hetéra. 50. Bejegyez. 52. Az Isten szolgája. 53. Ázsiai királyság. 55. Névtelen adakozó. 56. Spanyol város. 58. Az előadásra való belépésre jogosít. 59. Falusi uc- cán bőven található. 60. Kettő van belőle. 61. „1550“. 62. Világhirü énekesnő keresztneve. 65. Női becenév. 67. Állami intézmény. 69. Magyarul: helység, hely. 70. A német köztársaság első elnöke. 72. Svájci kanton. 73. A dolgok veleje. 75. Kínai sulymérték. 77. Az amerikai szabadságharc egyik tábornoka. 78. Magyar opera. 82. Csinos, takaros. 83. Zúz. 84. Időhatározó. 85. Város Egyiptomban. 86. Zár. 87. Papírpénz. Függőleges: 1. Alaktalan —- közkeletű idegen szóval. 2. Néhány év előtti divatos sláger (Kóla- tangó.) 3. Ital. 4. Következéskép. 6. Felszentel. 7. Noé egyik fia. 8. Bolygó. 9 Itt van! 10. Nézet, felfogás. 11. Vitriné^ ékessége. 12. Istenes életet élő. 14. Omladék. 16. Pálca. 18. Leánynév. 19. Baromfi. 20. San . . . = riviériai üdülőhely. 21. Cél — németül. 27. = 82. vizsz. 28. Amerikai gazdaság. 30. A csalán tulajdonsága. 32. Magyar vármegye. 33. Amerikai írónő. 34. Apáca,jelölt. 36. Színes kézimunka. 38. Magyarul: olaj. 41. Ragad 43. Könyvben, Írásban vau. 44. Szeszes ital. 45. Német név-1 elő. 47. Lengyel folyó. 50. Olasz város rádióállo-1 mással. 51. Ajánlott röv. 54. Dátum. 56. Üzlet. 57. Test — németül. 59, Az elzüllött nő klasszikus neve. 61. Elhunyt kiváló magyar iró. 63. Méh teszi. 64. Ezen nyugszik a fej. 66. Az ilyen méter sűrűségmérő. 67. Kerekarcu. 68. Földmunkás. 70. Elhajít. 71. A sebesség irama. 74. Német fosztóképző. 75. Göngysuly. 76. A hajnal istennője. 79. Szeszes ital. 80. Taszít. 81. Radirgumimárka. November 17-iki számunkban közölt 30. számú keresztrejtvényünk helyes megfejtése: 2. Cerriere delta Sera. 11. Virágoskerttorony. — 17. Tarasconi Tartarin. 84. A hercegkisasszony. 30. számú kresztrejtvényünket 147 olvasónk fejtette meg hibátlanul. A megejtett sorsolás alapén c heti könyvjutalmunkat, Thouias Mann „A »a- vázshegy“ cimü müvét, Konta Eszti (Zscliz) nyerte. A PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP keresztrejtvényszelvénye A 52 számú rejtvényt megfejtette: (név is pontos cím): lését és a duhaj, oktalan pusztítás, rongálás kerülését. B——i—MBBiÉIM Ml—g parancsként írja elő: az enyém és tiéd elvének] éle* /vl W/v« 4 r, iTi/ní/vti'írt'sV tn r» i~rn a i— nfl .
