Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-15 / 287. (3839.) szám

10 ^j^gm-MagVarhirlm* Lionel Trudgeou, a kiváló angol író elhatározta, hogy meghódítja Amerikát. Meg volt róla győződve, hogy az amerikaiak félvad barbárok, akik eleped- nek egy kis európai kultúra után. S bár sok fur­csa dolgot tapasztalt, ami sehrgyseau volt össz­hangban eredeti elképzelésével, a felolvasó-körűt általában kitünően sikerült. ★ Lionel már tizenegy hete időzött Amerikában és ' fölolvasó körútját majdnem befejezte, amikor csi- kágói előadásai alatt meghívták Graybarnbe. G. Wasburn Cockie tengerparti birtokára. A meghívás mulattatta. Eddig nem sokat látott Amerika társadalmi önhittségéből. Leginkább klubokban, szállodákban vagy egyetemi tanárok szerény házaiban lakott. Olvasott már Cocklsról, az autókerék-gyárosról, akinek Graybarne-on kí­vül villája volt Floridában és háza Newyorkban. Látott már képeket, amelyet Wash Cocklet ábrá­zolták lovaspoiőzás közben, vagy épipen amikor földet ér uiagánrepülőgépéveL Nagyon furcsa lesz. Milyen különös dolog lehet, anr’kor a (’sikáró’ak a? angol vidéki életet akarják utánozni! Cocktailek hrnch előtt! Inasok, akiket úgy öltöztetnek, mirt filmen a középkori apródokat! Tudor-korabeli e'ő- osarnck, rosszul utánzóit sapnyol butorrk’-al! Ha­misított régi műremekek! Csiká~ői örckösnő, aki franciául próbál beszélni! Fejezetekre való é'romy lesz! Az állomáson hatalmas Kmonsine várt Liorere A sofőr ruhája csöppet sem vo't k'niikus. Me'r- ha:olt, takarókba göngyölgette L:onelt és elin’ult, anélkül, hogy mondta volna: Hé, baby, maga is Graybarnbe készül? . . . Nem, a sc-főr semmit sem mondott. Sőt. kissé túlságosan finomnak és előke­lőnek látszott. És Graybarnban sem tálalt bántóan komikus vo­násokat: tágas, nagyon egyszerű ház, elején kő- terrasz, alatta lejtős kertek és mezők, amelyek a tölgyek és a nyírfák között a Michigan tó partjai^ vezettek. Ha Angliában lett volna ez a ház, L'onel boldogan ugrált volna örömében, hogy meghívták és valamelyik regényében az őrgröf kúriájává tette volna meg. Komornyik fogadta, akit Lionel valódi angolnak tartott volna, ha el tudja kéozelni, hogy egy esi- kágókörnyéki birtokon angol komornv'k is lehet. A komoT.yik fölvezette hálószobájába, amelynek fa Iáit régi fenyőfaburkolat fedte. Csöngetett, mire vörösosikos mellényü, alázatosképii ember lépett be. A komornyik megjegyezte: — Heebs lesz az inas, uram. És Lionel most már valóban félt. y<5g sohasem volt inasa. Amennyire emh'k'z'k, még sohasem látott ilyen inast. Az ördögbe is. iri‘ csinál egv inas? Lionel izgatottan képzel’e, hőny­iéi lábon ugrál, miközben inasa rásegíti a nadrá­got. — A cocktailt a könyvtárszobában szolgáljuk föl, uram —■ mondta a komornyik és ez volt az egé~z. amit mondott. Csöppet sem volt komikus, vagy amerikai tájszólásu. Idegesen vette észre, hogy Heebs, az ördögi inas, máris kicsomagolja holmiját egyetlen ócska kofferjéből, amelyet Csikóiéból hozott magával. Kezet mosott és lemenekült. A könyvtárban, ams'y ben köuy ak is voltak, vagy busz ember vett. kö­rül egy rézüst nagyságú cocktail-shakert. A tál-Ti negyven főnyi emberseregből ketteu jöttek feléje' egy csinos asszony, aki egyik kezében k'rfé'zke z tyüt tartott s egy mavas. lováglőruhás férfi. — Mister Trudgeon? Mrs Cockie vagyok. Tg?z-!n kedves, hogy eFött. Valamikor k"uy krit'k'H ir­tani a csikóiéi ITBM számára és könyörtelenül el­követtem mindent, hogy elcsípjem maiát a többi „iro'Vmr1 ház:asszonv előtt Ez a férjem. Wash Cockie közömbösen fogott kezet Liene’1e1 Nem látszott ralia izgalom vagy sértődöMség az iró j láttára. A többi eken sem ' Az egyetlen fö’iegyzé’ve j méltó apróság az volt, hogy egy fiatalember aki mint Hhedes néhai tanítványa mutatkozott be, aziránt érdeklődött: Lionel (Mordban vagy Camb- ridgeben járt-e? Liouel, aki semmifé’e eryeUnW j nem végzett, ravaszul azt fele’te, hogy nem járt Oxfordiban, mire az ifjú kijelentette, hogy Cambrid- geért is rajong. Ez volt minden. Amikor fölment átöltözni, Heebs. az inas ütkö­zött Licnelbe. — Elveszett az egyik bőröndje, uram? -- kér­dezte és Lionel zavartan látta, hogy Heebs épp annyira angolnak látszik, mint a komornyik. — Csak két pizsamát találok, uram. Az egyiket ma éjjelre készítettem ki. — Az inasom, ugylátszik, elfelejtette ide?ü!de- ni a másik koffert — hazudta sóhajtva. — De ta­lán ez is elég lesz, jó ember. — Rendben van, uram, köszönöm, u'-am. Ugylátszik, tényleg minden rendben fog menni. A könyvekben, még M’ster Lirnel Trudgeonéban !s . jó ember“-nek kell az inast szólítani, aki á'lao- dóan .,uram“-nak nevezi a gazdáját. Ugylátszik, a való életben is van. Heebs könyörületesen magára hagyta őt, miután fürdőt készített, elővette Lionel szmokingját és egy tiszta ingmellbe rakta a gombokat, egy rrá ik ingből. Lionel szomorúan emlékezeti ama, hogy ezt az inget még kétszer akartam fölvenni. De az iua«, bála istennek, nem dörzsölte hátát a spcngyával e nem rémitette meg más bizalmaskodással sem. S igy Lionel lemondott arról a szándékáról, hogy te­lefonon megkéri csikágói barátait: azonnal távirati­lag hívják vissza. Csöndesen és boldogan feküdt a meleg vízben, mert a mester agyára Leszállt az ihlet. Egy novella ötlete! Házat látott, amely furcsamód hasonlított Gray- barnhoz, csakhogy Kent ben állott. Ott élt az ifjú — ... jó ember. — Ha szabad kérdeznem, Londonban él, uram ? — Igen, igen. — Nem olvashattam azt, hogy Esseyben szüle­tett, uram ? —- Lehetséges, jó ember. Ezek az újságírók min­dent félreértenek. De én Cumberlandbafi ezü­, lettem. — Melyik részében, uram. ba szabad érdeklőd­nöm ? — Ó, egy kis városban. Nem hallhatott róla, fiam. Inkább egy kis falu, nem is város, Throsle- burynak hivják. Lionel, aki eddig boldogan elnyujtózkodva süp­pedt a karosszékben, míg lusta ujjal ingmellét si­mogatták, egyszerre rémülten ült föl. A kifogás­talan Heebs megőrült. Keresztülrohant a szobán, az ágyra vetette magát, fölhúzta térdét, aztán Lionelre meredt, gyorsan megtöltötte pipáját, rá­gyújtott és ujjongva beszélni kezdett: A Hervadó arcbőr feléled, fia’alos rugalmasságát ujranyeri és ráncait elveszti a ViTHDERM vitaminos táplá'ókrém (törv. védve) használatánál. Ez a krém a legideálisabb összetételben, a legnemesebb minőség­ben tartalmazza azokat a tápanyagokat, melyekre az ujraképződő bőrseHeknek szükségük van és melyeknek hiánya okozza az arcbőr szárazságát és a korai ráncképződést. Vitammhatása ultravioleíí sugarakkal van aktiválva. Beszerezhető kizárólag: Mme. ALEXANDRA D. JURSS kozmetikai intézetében. Bratislava, Goethe u. 15. X. Egy nagy tégely ára KC 25 - utánvét mellett. Lord Delaligne, aki különösképpen hasonlított Wash - Cocklehoz. S ebbe a tipikusan angol kas­télyba érkezett egy amerikai látogató, Hiram Q. Fike, Üklak aurából. És képzeljék: ez az amerikai fráter annyira bugris volt, hogy' még ináét sem hozott magával e amikor Lord Delaligne a ren­delkezésére bocsátotta egyik inasát — különös egyéniség, neve Shesbs — Hiram nem tudta, mit kezdjen vele. És Hiramnak nem volt elég tiszta fehérneműje. Lionel boldogan dörzsölte a talpát 'és elháfá-j rozta, hogy Hiram Q. Pikeon keresztül mindent visszafizet ennek a komisz Amerikának! ★ Lionel a vacsoránál jól érezte magát. A húsz vendég között, épp vele. szemközt ült, a régen ke­resett, tipikus. tökéletes amerikai üzletember. SÍ- j mára borotvált arc, kopasz fej. szarukeretes pápa - j szem. Bohócnak látszott, de rágógumi-király volt. Minden uriasszonyt „anyuskánr-nak szólított, tár­salgását állandóan „öregem" és „apuskám" kiál­tásokkal fűszerezte. Négy cocktailt ivott vacsora közben és folyton szivarvéget rágicsá.lt. Lionel megjegyezte a mellette ülő, csinos, isme­retlen leánynak: — Igazán üdítő, ha az ember olyan tősgyökeres amerikaival találkozik, amilyen szembenülő bará­tunk. Nem szégyeli természetes kedélyét. Gyűlö­löm azokat az amerikai fickókat, akik elrejtik jó­kedvüket és humorukat. Végeredményben, ba va­laki igazi amerikai, mi értelme van annak, hogy letagadja vagy eltitkolja ? — Valóban nincs értelme, — felelt a leány — ... do ... az a szóbanforgó ... izé ... fickó . véletlenül nem is amerikai. Angol. Tizenöt éve él itt. Nem csodálatos, hogy maguk, angolok, mi- lyen hamar eltanulják a tájszólást ? Lionel sértődötten ée némán ült. Aztán ideges lett. » Inasa, Heebs, ugylátszik nemcsak a vendégek öltözködésében, hanem a fölszolgálásban is segí­tett. Lionel észrevette, hogy állandóan figyeli őt a vacsora alatt és kellemes érzése támadt, hogy olyan inasa van, áki vigyáz rá, mig ő az tini- combbal bajlódik. Akár detektív is lehetne. Lio.uel szerette volna tudni, miféle bűnt követett el. Úgy! hallotta: Amerikában könnyen elítélik az embert.f ha a bírónak nem tetszik a nyakkendője, anre'yet j a vádlott visel. Szerette volna tudni, hogy az i atlantai Picayun-e című újság szerkesztője komo-l Iván gondolta-e vagy csak viccelt, amikor azt\ mondta: ,,A felső törvényszék döntse.el hogy de-8 portálás vagy az őserdőbe való száműzés lennel a méltóbb büntetés Mr. Trudgeon számára előadá-i saiért!“ S hátha detektív ez a Heebs? Ez a dülIedt-S szemű, állandó figyelés... Buskomoran indult aludni és ahogy levetkőzött, Heebs kopogott és lépett be, olyan kenettelje.sen. mint valami angol vidéki egyházfi. — Szolgálhatok még valamivel, uram ? — Nem, köszönöm, jó ember, nem kérek sem­mit. — Hány órakor parancsolja az ébresztést, 8 uram ? — Ó, nyolc óra körül, jó ember. Csikógóbit kelig mennem, fölolvasásra. — Fölolvasásra., uram ? Furcsa. — Teljesen igaza van, jó ember. — Bocsásson meg, ha fölemlítem, uram, de lent a személyzeti szobában értésünkre adták, hogy ön híres iró. — ó, tudja... hát írogatok, jó ember. —• Detektív- vagy vadnyugati regényeket, ha szabad kérdeznem ? —- Egyiket sem, jó ember, egyiket sem. Heebs a zárt ajtó mellett állott és úgy feszen­gett, mint valami ideges nyoszolyólány. Lionel a karosszékben ült, ingben. Egyik lábán már nem volt cipő. Úgy érezte, hogy ennek a beszélgetés­nek tulajdonképpen kellemetlenül kellene érinteni őt. A híres iró... a személyzeti szoba... — Bocsásson meg, uram. de meg kell jegyez­nem, hogy nagyon kellemes dolog angol, úriember inasának lenni. Az amerikai úriemberek is kedve­sek, dohát az ember mégis csak vágyódik honfi­társai iránt, ugy-o, uram?- Igen, hogyne... És aztán sietve hozzátette (a pokolba is. majd­nem elfelejtettem): polására indult, valami cimborája hamis táviratot küldött néki a galambbal. Gondolod, hogy meg­sértettük ? — Hát persze. Te meg a barátaid, adiik örökö­sen csak a pólóról, a repülésről, meg az üzletről tudtok beszélni. Persze, hogy halálra untattátok, őt. Imádlak, Wash, de ha végre szert teszünk egy igazi finom angol úriemberre, aki nem olyan, mint a te sportbárátaid, akkor szeretném, ha valami hasznod is lenne belőle és figyelnél egy kicsit a szavára. 0, igaz, Sir Thompson, a nagy kutató jön a legközelebbi héten, azt hiszem sikerül el­csípnem a barátnőim elől. Próbáld meg, hogy ez- úttal ne légy olyan szörnyen amerikaias. jó? De Lionel ezt már nem hallhatta. — A SVÉD KIRÁLY — RÁDIOFELTALÁLÓ. Stockholmból jellemük: V. Gusztáv svéd király­nak egy feltől néstkeltö találmánya van a rádió­technikai szakmában. A 77 éves urai’Jkodó nagy rádióbairát és mindenkor élénk' figyelmet tanú­sított a szakma iránt. Legutóbb, készülékének szabályozása közben, rájött arra, hogy milyen előnyös volna, ka a rádiókészülék mutatóján térképet helyeimének el és az egyes állóim ások kigyulladnának, ha a beállítás megtörtént. Ter­vét hamarosan kivitelezték és most királyi már­kázással kerül forgalomba a legújabb rendszerű rádió. xx Diós és mákospatkó. 2 tojás sárgáját 16 dkg. vajjal habosra keverünk, &—9 evőkanál te­jet adunk hozzá, egy evőkanál rumot és egy csomag Dr. Oetkcr-féle kuglóf anyagot* A íöző- kanálial sima tésztát verünk, centiméter vastag­ra kinyújtjuk, négyszögletes darabokra vágjuk, hideg dió- vagy máktöltelékkel megtöltjük, ősz- szecsavarjuk, tojással bekenjük és azonnal süt­jük. Máktöltelék: 10 dkg. mákot, 10 dkg. cu­korral, mazsolával % liter tejben főzünk, mig a mák teljesen megpuhul. Diótöltelék: 10 dkg. cukrot szálasra főzünk, 10 dkg. őrölt diót vagy mogyorót adunk bele. AZ ÁRUHÁZBAN — Parancsol uraoágod? — Születésnapi ajándékot szeretnék venni a le­lj leségeinnek. — Szabad kérdeznem, mióta nő- uraságod? — Tizenkilenc éve, — A koronás osztály a második emeleten van. NYÁRI EMLÉKEK — Annyi bizonyos, hogy nem volt nagyon jémo- doru fiú, — meséli Mici a barátnőiének. — Kép­zeld, legalább tizenkétszer megcsókolt, mielőtt egyáltalán bemutatkozott volna, KÖLTÖI SIKER. — Nos, volt nagy sikere az Irodalmi pályázatra beküldött verseivel? — De mennyire! Tizenegyet küldtem be és ti­zenkettőt kaptam vissza. JÓTETT HELYÉBE JÓT VÁRJ. A fiatal asszony egy tányér levest ad egy kol­dusnak, aki azt jóízűen elfogyasztja. —- Hála Istennek, — sóhajt az asszonyka — ez az ember visszaadja az önmagamba vetett hitemet. ___________1935 december 15, vasárnap* — Öreg Snoopy S Snoopy Trudgeon 1 Mingyárt gondoltam, hogy te vagy az, de nem voltam biz­tos benne — huszonöt éve láttalak utóljára. Azóta megmosdattak és levágták ugyan hajadat, de mégis — rádismertem, Snoopy! „Jó ember!“ „Uram 1“ Emlékszel most már rám ? Háziezolga voltam őlordságáriál, amikor te a fűszeresnél se­géd. Emlékszem, amikor a komornyik, a tűz égesse meg, kirúgott téged, mert fácánt csentél. És emlékszel, amikor megraktalak, mert el akar­tad lopni a bicskámat ? Micsoda gézengúz voltál világéletedben. De eszed az volt, öregem, mond­hatom. Lelkesén folytatta : — Ne aggódj Snoopy. Az urnák nem mondok el semmit. Összetartunk mi kelten, ugv-e ? Ked­ves. mi? A falusiak Amerikába jönnek és urakká válnak, uram... akarom mondani Snoopy. Én legalább azzá leszek a. szabadságom alatt. Tavaly- nyáron át Öméltósága. Sir John Beauchamps vol­tam Atlantic Cityben, a legjobb hotelekbe hívtak vacsorára. Én jobban csinálom, mint te, pajtás, te még mindig szörcsölöd a bort, mintha ritkán- innál.-Egészen kellemes dolog a jó öreg yankee- ket szolgálni, mi? Örülök, hogy tetszem neked, Snoopy. Szerezz meg mindent, amit csak tudsz ezektől a fukar yankeektől és menj vissza a civi­lizációba. Már kinéztem magamnak Lancashire- ben egy kis korcsmát. Nincs kedved társulni ve­lem. Snoopví?. : 6;. :: i. Lionel elhallgatott. A világtörténelem egyik leg­nagyobb csöndje támadt. Aztán kedvesen meg­szólalt : — Mindig öröm régi barátokkal találkozni. Kü­lönös, hogy nem ismertelek meg. Én ... — Ide figyelj Snoopy. Lemegyek és hozok e-gy üveg whiskyt, jó ? Lionel körülbelül egy kínpadról leemelt férfi hangján mondta : — Szörnyen fáj a fejem Attól félek, le kell fe­küdnöm. Lionel másnap reggel felöltözött és lelopódzott. mielőtt Heebs fölébreszthette volna. A kihalt ebdlőben Wash Cocklet találta, amint egyedül •reggelizett. — No, mi az ? — érdeklődött Wash. — Mond­hatom, nem lett volna szüksége arra, hogy lejöj­jön. Ne küld jóm föl szobájába a reggelit?­Lionel leereszkedőn válaszolt: — Rendszerint a szobámban reggelizek, de ma__ oly pompás a reggel tudja... — Igen. Tizenegykor van a fölolvasása ? Nem lehetne újra itt a klubban egy kis pólóra? Lionel valóban lovagolt valaha gyerekkorában a fűszeres kocsüát huzó lovon néhányszor. De tizenhatéves koráig nem tudta, hogy a „póló" zó nemcsak Marco Po’.o-ra vonatkozik. —- Köszönöm, de nem. játszom jól. — Egyik barátja is ott lesz. Bili Twyffort. Persze, ismernie kell őt, a burnhami herceg fia. Hallottam, hogy tegnap este beszélt Burnhámról. Ebben a pillanatban a rettenetes Hce'bs meg­jelent a friss kávéval, Lionelre kacsintott -és ahhoz, amit Lionel ekkor mondott, hatalmas bá­torság kellett. — Igen, igen jó pajtásom a herceg, Bili igazán kedves, aranyos fickó Valami csikágói leányt vett feleségül, ha jól emlékszem. Kedves em­berek. Elégedetten látta azt az üveges, elképedt pil­lantást, amellyel Heebs meredt rá. De bátorsága már az inába szállt. A lépcsőkázban telefont talált és kétségbeeset­ten fölhívta Beaselyt, az impreszárióját Csikágó- ban. Arra kérte, küldjön azonnal visszahívó táviratot. „ A hátralevő három éjszakát egy csikágói szálló­ban töltötte. Ezalatt különösen figyelmes volt a szobafőnökökhöz, portásokhoz, inasukhoz, taxi­sofőrökhöz. sőt még az irodalóm ért rajongó höl­gyekhez is. Békésen és Amerikáért való teljes lelkesedéssel hagyta el N.ewvorkot. •S* Mikor Lionel eltűnt, Waehburn Cockie bosszan­kodva fordult feleségéhez:- Szeretném tudni, miért hagyott faképnél z a Trudgeon és miért ment vissza a városba? Tanácskozásra hívták. Láttam a táviratul i- Kedvesem, ez a világ legrégibb kifogása. Amikor Noé a bárka, megérkezése után, híres lum-l Kérdezze meg orvosát! Petét lenti aián an> lógja ; ,,C®ntra£Bissin**<t 3*yer Budases! hörghurut és szamarköhögés eseten. Kapható a gyógyszertárakban, vagy’ megrendelhető a í csehszlovák iá vezérkéi-vise étnél: | 3r. Ferenczy gyógyszertár, Mukacevo* — A LEGHOSSZABB MONDAT. A világ leg- iiiioöiszaibb mondatát mindet: bizonnyal Charles Péguy francia iró irta le egy ne túr égen megje­lenít könyvében. irA mi hazánk" cimii könyvé­ben egy ho-sszu körmondat szerepel, amely a 13-iik oldalon kezdődik és a 31-ik oldalon vég­ződik. Az egyik kritikus puszta k váncsiságból megszáiinoiMa a hosszú mondat szavait s meg- áillaipit'Otta, hogy 351G szót tartalmaz. Péguy ezzel a mondatgyáirtáisban világrekordot állí­tott fel. xx Egyéb ajándékhoz még mindig marad ele­gendő ideje, de egy nyári gyógytartózkodást Trencianske Teplice fürdőn jobb előbb ajándé­koznia, mintsem már késő lenne. A Fürdőigaz­gatóság ezt a legcélszerűbb és legnemesebb aján­dékot karácsonyi akciója keretében már Ke 200.— foglaló ellenében lehetővé teszi Önnek. A többi részletet tetszésszerinti összegben fizet­heti. Kedveseit meglepheti egy művészi kivitelű ajándékozó levéllel, melyet a karácsonyfa alá tehet és amelyet a Fürdőigazgatóság kívánságá­ra azonnal elküld b. dmére. Ne habozzon, ha­nem írjon még ma közelebbi információkért. Ad ­jon egészséget és ezzel a legértékesebb ajándé­kot adta. — ELADÓ A VILÁG LEGNAGYOBB CSI- SZOLATLAN GYÉMÁNTJA. Ncwyorkból je­lentik: A világ legnagyobb csiszolatlan gyémánt­ját, a Jonker-féle 726 karát súlyú követ mos­tani tulajdonosa — egy rmwyorki ékszerész — kiállítja Amerika legnagyobb városaiban, hogy vevőt keressen az óriási kőre. amelyet másfél- miiU'ó dollárért vett egy angol gyémántbánya- vállalattól. Eddig a legnagyobb árat — egy­millió dollárt — egy európai ékezerügynök ajánlotta. Ha a karácsonyi vásáron nem sikerűd a tyuktojásnagyságu gyémántot értékesíteni, akkor tulajdonosa kisebb részekre apróztál ja fel, egy százkarátos darabot tart meg magának beilöde és azt Joiüker-gyéimántna,k nevezi el. Kínos találkozás Irta: Sinclair Lewis

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents