Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-15 / 287. (3839.) szám
v íAlillARH 1RIíA£> 1935 december 15, vasárnap. te. Masaryk elnök megjegyezte, hogy az ő utolsó betegsége után egészségi állapota egyideig megengedte, hogy dolgozhassák. „Egy darabig ment ez“, — mondotta — „de most megint rosszabbul vagyok.* A jelenlévők annak a nézetüknek adtaik kifejezést, hogy az elnök egészségi állapota éppen a legutolsó napokban a legjobbakat Ígéri a jövőre nézve. Az elnök ezután szívélyes szavakkal búcsúzott el vendégeitől. — Amennyiben tanácsra lesz szükségem, Elnök Úrhoz logok jönni, — mondotta távozáskor a kormányelnök. — Nekem azonban most már nem lesz tanácsadásra szükségem, — válaszolt az elnök a magánéletbe való visszavonulására célozva. — Annál inkább szükségem lesz nekem — szólt utoljára a miniszterelnök. Ezután a köztársasági elnök családtagjainak kíséretében lakásába vonult. levöíi?á?$ as eímkl zászfót Mikor a vendégek elhagyták a várkastélyt, a kastély íőtornyáról bevonták az elnöki zászlót. í A lánai várban a mai napon végbement állami aktusról, amelyben Masaryk Garrigue Tamás elnök lemondott hivataláról, dr. Sárnál kancellár és dr. Schieszl osztályfőnök jegyzőkönyvet készített, ehhez hozzácsatolták Masaryk nyilatkozatát, amelyben az elnöki tisztségről lemond. A várkastély őrsége a miniszterelnök Lánába való érkeztekor és eltávozásakor tisztelgett. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója távozta- kor kérdést intézett dr. Maixnerhez, a köztársasági elnök háziorvosához: Mit mondhatna Masaryk egészségi állapotáról? — Semmit, — felelt dr. Msixner, — csak azt, hogy jól érzi magát. „Tatén már rászolgáltam egy kis nyugalomra" Masaryk elnökben már régebben megérlelődött a lemondás gondolata. Ezt a szándékát az elnök sem környezete, sem pediig államunk legmagasabb reprezentánsai előtt sem titkolta. Már régen el volt határozva arra, hogy lemond, miihelyt a magas kor jelei megérződ-1 nek nála. Emil Ludwig író „Szellem és tett“| oimü müvében 1933 februárjából a következő szavait idézi Masaryknak: „Azt hiszem, hogy a kort nem érzem. Ha elemezem és megfigyelem magamat, azt hiszem, hogy ez még nem áll fönn. Azonban tévedhetek is. Figyelem magamat, hogy képzeletem, vagy emlékezetem nem gyengül-e. Hogy még elég élesen tudok-e gondolkodni. Ha észre venném.' hogy ez máir nincs meg, akkor visszalépek.*' A csehszlovák nemzeti tanács küldöttségének tagjai előtt, akik ez év októberének 28-án szeren csekivánataikat fejezték ki, jelezte, hogy azzal a gondolattal foglalkozik, hogy hivatalát elhagyja s ezt a következő szavakkal fejezte ki: „Talán már rászolgáltam egy kis nyugalomra.* 18.-án a Hradzsin Ulászlő-termében megválasztják az uj köztársasági elnököt Prága, december 14. A kormány elnöke a nemzetgyűlés tagjaihoz a következő tartalmú levelet intézte: Az államtörvény 38. és 59. paragrafusai értelmében a csehszlovák köztársaság nemzet- gyűlését 1935 december 18-ára ülésre hivom össze, amely a prágai Hradzsin Ulászló-termé- ben délelőtt 10 és fél órakor a következő tárgy- sorozattal kezdődik: 1. A köztársasági elnök megválasztása (az államtörvény 56., 57., 58. és 59. paragrafusai, valamint az 1920 március 9-én kelt, 161. számú törvény értelmében), 2. A köztársasági elnök fogadalmat tesz (az államtörvény 65. paragrafusa). A kormány elnöke: dr. M. Hodza m. p. fiz elnök lemondása a minisztertanács előtt Prága, december 14. A minisztertanács szombaton, december 14-én 15 órakor rendkívüli ülést tartott, amelyben a kormány elnöke jelentést tett a lánai állami aktusról, amelyen Masaryk T. G., a köztársaság elnöke hivatalától visszalépett. Tudomásul vették, hogy a nyilvánosságot erről a sajtó révén közölt hivatalos jelentéssel Informálják. A köztársasági elnöknek néhány politikai jellegű bűncselekményt illető amnesztiáról szóló elhatározását szintén nyilvánosságra hozzák. A kormány elhatározta, hogy törvény- javaslatot nyújt be, amely a csehszlovák köztársaság alapitójának és első elnökének, T. G. Masaryknak állami tiszteletadásával foglalkozik. A javaslat értelmében élete végéig a lá- nai kastélyban fog lakni és megtartja elnöki fizetését. Hogyan történik az elnökválasztás? A köztársasági elnök lemondása pillanatától az uj elnök megválasztásáig az alkotmánytörvény 60. paragrafusa szerint az elnöki jogkört a kormány tölti be. Az alkotmánytörvény rendelkezése szerint az elnökválasztó nemzetgyűlést a miniszterelnök a lemondást követő tizennégy napon belül köteles összehívni. Köztársasági elnökké megválasztható minden csehszlovák állampolgár, aki harmincötödik életévét betöltötte és képviselőválasztásra jogosult. Hogy a nemzetgyűlés az elnökválasztási aktust érvényesen végezhesse el, a választás idején kell, hogy a képviselők és szenátorok számának nagyobb fele legyen jelen. Vagyis a 450 képviselőből és szenátorból legalább 226-nak kell megjelennie. Hogy az elnök nyomban az első menetben megválasztassék, ahhoz a jelenlévők szavazatszámának kétharmadát kell elnyernie, vagyis a minimális törvényes jelenlét esetén a győztes jelöltnek 151 szavazatot kell kapnia. Ha a jelöltek egyike sem kapta meg a szükséges számú szavazatot, vagyis a kétharmad többséget, újabb szavazást tartanak, Ha ekkor sem érte el egyetlen jelölt sem a kétharmad többséget, harmadik szavazást ejtenek meg. Ennek során szükebb választást tartanak ama két jelölt között, aki a második szavazás során a legtöbb szavazatot kapta. A kettő közül elnök az, aki a harmadik szavazásnál több szavazatot kapott. Vagvis nem szükséges sem kétharmad, sem a felénél nagyobb többség. Ha a szavazatok egyenlően oszlanak meg, úgy sorshúzás dönt. Masaryk négyszeri e'nSksé^e Masaryk Garrigue Tamást négy Ízben választották meg a csehszlovák köztársaság elnökévé. Ez elsőizben a forradalmi nemzetgyűlés 1918 november 14-iki ülésén történt. Az akkori választás voltaképpen nem volt a szó szoros értelmében vett választás, hanem csak manifesztációs aktus, amellyel Masarykot elnökké kiáltották ki. Ez dr. Kramáfnak, a csehszlovák nemzeti tanács elnökének szavai szerint, áki a forradalmi nemzetgyűlés első ülését megnyitotta, a csehszlovák önállóság kihirdetésének a kiegészítése volt. Másodízben 1920 május 27-én választották meg Masarykot elnökké az első választási menetben, har- madizben 1927 május 27-én s negyedszer 1934 május 24-én. Masaryk egész elnöksége alatt csupán egyszer képviseltette magát. Ez 1930 október 28-án volt, a prágai álilüum- ünnep alkalmával Akikor nem érkezhetett Prágába kellő .időben Tapolcsányból s ezért .kancellárja utján megkérte Udrzal kormányelnököt, hogy gondoskodjék képviseletéről, amint az alkotmány előiirjia. A kormány a képviselettel a minisztereilmököt bízta meg. Ez alkalommal fogadni kellett a diplomáciai testületet, a nemzet- gyűlés képviselőit, a hadsereg küldöttségét és szemlét tartani a prágai helyőrség fölött. Udir- zail kormány elnök ellátta ezt a feladatkört s arról távirati jelentést küldött a köztársasági elnöknek, aki ezért köszönetét mondott neki. Más alkalmakon, például ünnepségekéin, temetéseken, ahol a köztársasági elnöknek a részvétele nem tartozik végrehajtóhatalmánaik gyakorlásához, gyakran képvis>eiltette, magát a kormány- eilnök, vagy miniszter,- vagy országos elnök, vagy járási főnök utján. Hogy dolgozott Masaryk 1 Masaryk mindig személyesen látta el hivatalát, még akkor is, amikor nyári szabadságon tartózkodott messze a fővárostól, vagy ha külföldön volt, sőt még ha komolyan betegeskedett is. jelentéseket hallgatott meg, törvényeket, kinevezési rendeleteket irt alá, egybehívta a nemzetgyűlést és berekesztette annak üléseit stb. Kötelességének tekintette, hogy minden modern közlekedési eszközt fölhasználjon, hogy ezzel távolból is lehetővé tegye hivabalosko- dását és minden erejét megfeszítette, hogy legyőzze hivatala személyes gyakorlásának akadályait, így viselkedett 1934-es legutolsó betegsége idején is. Betegsége alatt titkárai szabályszerűen dolgoztak Néhány legsúlyosabb napot leszámítva, bemutatták postáját és megtették előtte jelentéseiket. A titkárok beható részletességgel ismertették az elnök előtt a bel- és külföldi la- poik tartalmát, mert az orvosok megtiltották volt számára az olvasást. Jelentései rendszerint egy-egy és fél óra hosszat tartottak, sokszor hosszabb ideig is. Az elnök betegségének egész ideje alatt kontaktusban maradt a napi eseményekkel és nem szakította meg ténykedését. Csak látogatókat nem fogadott, kivéve a miniszterelnököt. A nemzetgyűlés határozataival szemben Masaryk elnökségének egész ideje alatt mindössze tizenegyszer élt vétójogával, amikor visszautasította a parlament által elfogadott törvényjavaslatokat. Utoljára 1928-ban történt ilyen eset. 1922-ig tiz törvényt utasított vissza. A kormány tagjaival Masaryk elnök élénk személyi összeköttetést tartott fönn. A kormányelnökkel, a külügyminiszterrel és a nemzetvédelmi miniszterrel hetenként legalább egyszer találkozott. A minisztertanács ülésein nem jelent meg rendszeresen. Masaryk széklte’ye toyébbra is Léna marad A mai Vecerni Öeské Slovo jelenti, hogy a minisztertanács tegnapi ülésén jóváhagyta ama törvény javaslatát, amellyel a köztársaság -első elnökének jogviszonyait szabályozzák lemondása esetére. Ugyancsak elkészült egy másik törvényjavaslat is, amellyel a köztársaság első elnökének az „osvoboditel“, ,,fölszabaditó“ törvényes címet adományozzák. A fölszabadító elnök székhelye tovább is Lána marad, ahol elnöksége utolsó évét töltötte. Media rádióbeszéde Hodza miniszterelnök ma délután rádióbeszédet mondott, melyben részletesen beszámolt Masaryk elnök lemondásának lánai aktusáról s hosszasan méltatta Masaryk államférfiul tevékenységét, mellyel a csehszlovák történelem lefényesebb korszakát vezette. Beszédében arra is utalt, hogy az államban nem lesznek hatalmi versengések. „1918. október 28.-a óta a legfontosabb nap. ai Prága, december 14. A ma! cseh lapok természetesen kivétel nélkül az elnöklemondás nagy- jelentőségű tényével foglalkoznak. A nemzeti szocialista párti „Ceeké Slovo" megállapítja, hogy mindenki tudatában van az állam és a nemzet, számára annyira jelentős esemény fontosé ágának. „Nyugodtan Ítéljük meg az eseményeket, — állapítja meg a lap, — mert meg vagyunk győződve arról, hogy a népképviseleí a nagy elnök szellemében agy fog határozni, amint azt a nemzet és az állam érdeke ilyen súlyos időkben megköveteli. Amikor ál am-érdekről van szó, minden más szempontnak el kell némulnia.* A miniszterelnök pártjának lapja, a „Venk-ov” a következőket irja: „Valamennyien tudjuk, mit jelent Masaryk lemondása, hiszen olyan történelmi személyiségről van szó, aki nagy egyéniségének bélyegét rányomta a nemzet újkori történelmére és fejlődését befolyásolja.” A ,Záródni Politika" szerint 1018 október 28. ót* a mai a legfontosabb nap a köztársaság történetében. Teljes tizenhét éven át úgy a belföld, mint a külföld megszokta, hogy a köztársaság fogalmát összekapcsolja Masaryk elnök személyével. A ,Pravo Lidu“ a következőket irja: „Az alkotmányos élet először állít bennünket olyan gond elé, amelyre eddi-g bizony nem is gondoltunk szívesen... Masaryk elnök már korábban is lemondott volna, ha megfelelő biztosítékot kapott volna arra, hogy az utódlás kérdését kedve szerint oldják meg, tehát úgy, hogy ez megfelel önmagával, a nemzettel s az egész világgal szemben való felelősségérzetének." A „Národmi Listy" azt hangoztatja, hogy 1918 október 28. óta nem volt ilyen fontos nap a csehszlovák nemzet történetében. A csehszlovák nép tudatában van a jelen pillanatok nagy jelentőségének, amikor sor kerül az ország első polgára személyének megválasztására. Masaryk pályafutása Masaryk G. Tamás 1850 március 7-én született Gödingben, ahol apja urasági kocsis volt. Masaryk a népiskola elvégzése után német al- reá.ba került Auspitzba. Két esztendeig járt középiskolába a kis Masaryk, majd pedig Bécsbe került lakatosinasnak. Itt azonban sehogy sem találta helyét és még egy, ugyancsak sikertelen kísérlet után végképp szakított az iparospályával. Iskolaigazgatóhoz került gyakornoknak és itt feltűnően gyorsan elsajátította a latin nyelvet, majd pedig szorgalmas munkával elkészült a gimnázium tananyagával és letette a felvételi vizsgát. Szülei látva törhetetlen buzgalmát, hozzájárultak ahhoz, hogy tovább folytassa tanulmányait és igy Masaryk 15 esztendős korában beiratkozott a brünni német gimnáziumba. Masaryk szorgalmával és tehetségével kitűnt tanulótársai közül, annyira hogy amikor Lemotiler rendőrigazgató fia részére házi tanítót kerestek, az intézet tanárai egyhangúkig Masarykot ajánlották. Le- monier-vel azután Masaryk a bécsi akadémia- gimnáziumba került, ahol számos előkelő osztrák család fiával jutott kapcsolatba. Többek között osztálytársa volt Ausztria későbbi miniszterelnökének, Beck bárónak is A bécsi egyetemen filozófiát hallgatott és 1876-ban letette a doktorátust. Lipcsében folytatta tanulmányait, itt Ismerkedett meg későbbi feleségével, Garrigue Saroltával is, akit 1878-ban oltárhoz vezetett. Röviddel ezután ,Az öngyilkosság, mint a jelenkor szociális tömegjclensége* cimü munkájával habilitált és kinevezték a bécsi egyetem bölesészet- karára docenssé. 1882-ben pedig, mint rendkívüli tanár a prágai egyetemre került. Prágai működésének megkezdése után nemsokára bekapcsolódott az emlékezetes königinhofi kéziratvitába. Amint ismeretes, a cseh irodalmárok rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottak ennek a középkorinak vélt irodalmi emléknek, erről azonban Masaryk kiderítette, hogy közönséges hamisítvány. Masaryk leleplezése természetesen nem nő vélte a fiatal tanár népszerűségét. A kéziratvitában elfoglalt álláspontja miatt nagyon sokáig kellett várnia rendes tanárrá való kinevezésére is. 1891-ben kapcsolódott be aktív módon a politikába. Az ifjucseh párt programjával a pi-ekí választókerület beküldte a bécsi parlamentbe, 1892-ben a cseh tartománygyülésbe is beválasztották. Nagy feltűnést keltett Masaryk egyik, beszéde a bécsi parlamentben. 1893 novemberében a magyar befolyás ellensúlyozására független cseh állam létesítését ajánlotta. Masaryk rövidesen konfliktusba került az ifjucseh párt vezetőivel, lemondott mandátumáról és 1899-ben kilépett a pártból. Megalakította a rea'ista pártot, amely számban kicsi volt, de vezetése alatt meglehetősen tekintélyes politikai súlyra tett szert. A századfordulón Masaryk neve az ismert pol* nai vérvádafférrel kapcsolatban került forgalomba. Röpiratot jelentetett meg, amelybe,! rendkívül éles hangon e'itélte a vérvád terjesztőit. Azzal vádolták meg, hogy a zsfdők megvesztegették, ez azonban nem vette el kedvét a harcból és to- vább fo’ytatta a küzdelmet a vérvád ellen. Feladatának tekintette, hogy a cseh népet megsoi- badiíja az ilyen káros babonáktól í997-ben m á'ta'ános tilkos választójog alapján Ismét beválasztották az osztrák birodalmi gyűlésbe, ezI i í Az uj elnököt megválasztó nemzetgyűlést az eddigi elnök visszalépése után 14 napon beiül egybe kell hívni, a lemondás, egyoldalú aktusa az elnöknek, személyi aktus, nem tartozik kormányzó és végrehajtó hatalmának aktusai közé s ezért a kormányelnök nem jegyzi ellen. Masaryk elnök azzal a nyilatkozattal, hogy elhagyja hivatalát, megszűnt köztársasági elnök lenni s végrehajtó hatalmának hatásköre az alkotmány torvény értelmében a kormányra száll át, amely ennek gyakorlásával a kormányelnököt bizhatja meg. fi kormányra száll áf az e'niki jégkár
