Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-14 / 286. (3838.) szám

'ti«<m-Mag^ar-hírlae> 1935 december 14, szombat Vita nélkül ment át a bizottságon a pártfeíoszlatási novella A párisi béketerv (sp) Prága, december 13. Borah szenátor Amerikában kijelentette, hogy Mussolini Európa leghatalmasabb alakjává nő, ha a párisi béketerv megvaló­sul és Olaszország tényleg megkapja fél Abesszíniát, mint Hoare és Laval javasolta. Az érdeklődés és az érdektelenség különös játéka, hogy még az amerikaiakat is első­sorban az afrikai konfliktus érdekli, annak ellenére, hogy alig vicinális jelentősége van azokhoz a másfajta „ügyek‘‘-hez ará- nyitva, amelyek ugyancsak most jelentek meg' a világpolitika porondján és sokkal döngőbb léptekkel haladnak a hatalom szé­dületes kiteljesedése felé, mint akár Musso­lini,'akár a népszövetség* akár Anglia. Mert mivé törpül Mussolini „világhatalma" és „imperializmusa", ha netalán néhány siva­tagot kebelez be Afrikában és diplomáciai győzelmet arat Genf fölött, mivé törpül e gyermekjáték ama világbirodalom mellett, amelyet névtelen japán katonatisztek, dip­lomaták és tengerészek ácsolnak Távolke­leten s melynek körvonalai egyre határozot­tabban és feltartóztathatatlanabbul bonta­koznak ki hol Észak-Kinában. hol a szov- jjethatáron, hol a Fülöp-szigetek japánbarát mozgalmában, hol Londonban, a flottakon- ferencíán. Borah szenátor nagyobb szolgá­latot tenne a fehér emberiségnek, ha a ja­pánok miatt verné félre a harangokat s nem Mussolini miatt. Egyedül talán a Foreign Office belső szo­báiban. a világrengések e pontos szeizmo­gráf-celláiban vannak tisztában a helyzettel —< s az, hogy tisztában vannak vele, sok mindent megmagyaráz Anglia magatartásá­ban. A világ ártatlan közvéleménye ámulva vette tudomásul Anglia nagy pálfordulását s alig akar hinni fülének, amikor hallja, hogy Edén, Baldwin és Hoare — aki eddig | dühösen verte az asztalt, ha arról volt szó, | hogy Mussolinit ki kell elégiteni s aki a szól szoros értelmében belekényszeritette az egész genfi világot az olaszellenes maga­tartásba és kierőszakolta, hogy szankciókat foganatosítsanak Itália ellen azok is, akik csak savanyu arccal teszik ezt, — most hir­telen Róma felé mosolyogva rikoltja: „visz- sza az egész" s többet kínál a dúcénak, mint de Bono vagy Badoglic el tudott foglalni Abesszíniában. A népszövetség ugyanazon tagjai, akik csak nehezen tudták követni Angliát két hónap előtt olaszellenes politi­kájában, most még nehezebben tudják kö­vetni váratlan olaszbarátságában. a vissza- ivelő merész fordulatnál, amely leplezetle­nül meghazudtolja mindazt, ami eddig tör­tént, meghazudtolja a „kollektív biztonsá­got". a népszövetség „szent alapelveit", a megtámadottak védelmének „erkölcsi köte­lességét", — valamennyi ragyogó szóvirá­got, amire a genfi politika az elmúlt hetek­ben felépült. Mi történt Angliában, hogy az óriási változás bekövetkezhetett? Megmondtuk annakidején, hogy a válasz­tások után megváltozik Anglia politikája sj az olaszellenes ridegséget bizonyos közele­dési hangulat fogja követni, mert a kemény magatartást nem determinálja többé belpoli­tikai szükségszerűség. De a váratlanul me­rész változást nem magyarázza meg eléggé az angol belpolitika fejlődése. Épp úgy, mint Mussolini tántorithatatlansága sem, az olasz kitartás, mely erősebbnek bizonyult az ellenfél idegeinél, az olasz diplomácia okait keresi, közelebb jár az igazsághoz, ha Franciaországban keresi a helyzet kulcsát. Laval páratlan taktikai ügyességével átme­netileg legyőzte belső ellenfeleit s a nemzet­közi tárgyalásokon biztosabban szállhatott síkra az olaszokért, mint eddig. Párisban kijelentette Hoarénak, hogy Franciaország nem csatlakozik a tervezett olajszankciók­hoz s nem segíti meg az angolokat a Föld­közi tengeren, ha az angol flotta esetleg konfliktusba keveredik Olaszországgal. Mit tehetett Hoare e minden szankciót előre ha­tástalanná tevő francia felfogás ellen? Mit tehetett mást. — kapitulált. De Franciaország sem érhette volna el, amit elért, ha időközben nem nyílik meg a londoni flottakonferencia s Anglia érdekei nem ütköznek váratlanul Japán flottaköve­teléseibe. Az egyiptomi gond is jelentéktelen incidenssé törpült a japán kívánságok ve­szedelme mellett. Tokio nem követel keve­sebbet, mint a flottaparitást Angliával és Amerikával, azaz annak elismerését, hogy ugyanolyan legelsőrendü nagyhatalom le­gyen. mint r két angolszász birodalom. So­ha eddig Tokio nem merte kimondani a nagy szót. Most kimondhatta, egyrészt, mert az európai és afrikai gondokba merült ha­talmak nem igen ellenkezhetnek, másrészt Prága, december 13. A képviselőház al­kotmányjogi bizottsága ma délelőtt tartott ülésén a törvényhozók illetménylevonásairól szóló koalíciós javaslatot, majd a körzeti polgári iskolákról szóló szenátushatározatot tárgyalta meg s azokat a Háznak módosítás nélkül való elfogadásra ajánlotta. A bizott­ság végül a pártok feloszlatásáról s műkö­désűk beszüntetéséről szóló törvény novel­láját is tárgyalta s azt vita nélkül elfogadja. A képviselőház kulturális bizottsága teg­nap esti ülésén a körzeti polgári iskolákról szóló javaslatot tárgyalta s azt ugyancsak a szenátus által legutóbb elfogadott szö­vegben jóváhagyta. Iljabb polgári perrendi novella a szenátus e'őtt Prága, december 13. A kormány a szená-3 tus tegnap esti ülésén három fontos tör-1 Prága, december 13. A szenátus költség- vetési bizottsága ma reggel látott az 1936. évi állami költségvetés tárgyalásához. A költségvetés előadója ez alkalommal Cé­rnán szenátor, mert Stodola ezt a tisztét be­tegség miatt nem tudja ellátni. Az általános vitát Matousek nemzeti egyesüléshez tartozó szenátor nyitotta meg. Nem hisz a gazdasági helyzet javulásában. Az adósságok növekszenek. Az egész gaz­dasági rendszer megváltoztatandó. Pirog- ner szudétanémet az államgazdaságnak az jj adott általános gazdasági viszonyokhoz i való alkalmazását sürgette. Krejci cseh néppárti megállapítja, hogy a vál-1 ilalkozási kedv hanyatlik... Igaz, hogy az adóhivatalok él vannak halmoz- S va munkával, de nem tűrhető a hivatalos ha- 5 talommal való visszaélés, nevezetesen az adó- a fellebbezések el nem intézése. Törvénnyel kell kényszeríteni a hivatalokat a| mert hatalma időközben annyira megnőtt I már, hogy indokolttá teszi a követelést. Az 3 északkinai „önállóság" kiépítéséről úgy fél- 3 füllel hallottunk a közelmúltban. Arról is tu-S domást szereztünk, hogy az öt északkinai tartomány japán befolyás alatt álló autonó­miája még nem született meg, de bármely pillanatban megszülethetik. S ha megszüle­tik: Japán kétszázmillió lakosú, egységes, gazdag, autark világbirodalommá válik, amely erősebb, mint akár Nagybritannia, akár az amerikai Unió. Tokio a rövid idő alatt hallatlanul megnövekedett hatalma je­gyében mer agresszíven fellépni London­ban s a legtöbbet követeli. Anglia ijedten tiltakozik a követelések ellen s tiltakozásá­ban szövetségesekre van szüksége. A flotta­konferencián ott ül Olaszország és Francia- ország képviselője, ha ezek támogatják a japán kívánságot, Tokio eléri, amit akar s megindul a tengeri versenyfegyverkezés, amely a szakadék szélére taszíthatja An­gliát, különösen, ha Japánon kivül Németor­szág és Olaszország is beleszól. London hirtelen észrevette, mennyire kis komplexum Abesszínia s világhatalmi pozíciója szem­pontjából mennyivel nagyobb haszon, ha az európai nagyhatalmak együtt dolgoznak, mintha széthúznak. A flottakonferencia ve­szedelmeinek légkörében könnyen megszü­lethetett a meglepetést keltő párisi békeja­vaslat. vényjavaslatot nyújtott be, Az egyik a pol­gári perrendtartást s a bírósági végrehajtási eljárásról szóló törvényeket módosítja, ille­tőleg egyszerűsíti a peres eljárást és a vég­rehajtási eljárást. — A második javaslat a kereskedelmi társaságoknak más jogi ala­kulatra való átváltoztatásánál nyújtott ille­tékkedvezményekről intézkedik. Ilyen tár­gyú törvény jelenleg is van, azonban de­cember végén hatályát veszti. A novella a törvény hatályát meghosszabbítja, egyben módosítja is a törvényt, amennyiben ille­tékkedvezményt csak a társaság jogi alakjá­nak módosításánál nyújt, ellenben kereske­delmi 'társaságok fúziója esetén az illeték- kedvezmény megadását külön kormányen­gedélytől teszi függővé. <— A harmadik ja­vaslat végül a szerzői jog védelméről szóló törvény egynémely intézkedését módosítja a szerzői jog védelméről szóló nemzetközi egyezmény szellemében. I fellebbezések elintézésére. Miículicek kommunista bejelenti, hogy a nép­jóléti és külügyi tárcákat megszavazza. Szerinte 1 a köztársaságban az összes reakciós elem fuzió­| ra készül. Plánunkévá cseh szociáldemokrata a szociali­zálás gyorsabb menetétől várja a gazdasági ja­vulást. — Reyzl német szociáldemokrata a szu­détanémet pártot demokratikus ténykedésre biz­tatja. — Hubka cseh nemzeti szocialista szerint az adóerkölcs alapja nem lehet az az elv, hogy az adóhivatal előadója tetszés szerint vethet ki adókat. Ma a hivatalnok helytelenül vetheti ki az adót és semmi baja nem történik, de ha az adóalany a bevallásban téved, nyomban csalás­nak nézik. Dr. Labaj szlovák néppárti a költségvetés 'kiadás>ainak emelése s az uj adók bevezetése ellen szólalt föl. Paior szenátor beszéde Dr. Pajor Miklós szenátor a magyarság párt­jai nevében hosszabb beszédben bírálja a költ­ségvetést. Kifogásolja, hogy a költségvetés összeállításánál nem adják meg a magyarságinak a számaránya alapján megillető részesedését. Beszélt Szlovanszkó gazdasági helyzetéről s hangsúlyozta, hogy a középeurópei kérdés csak a politikai és gaz­dasági megbékülés által oldható meg. Í A szenátor beszédét a parlamenti napló alap- i ján legközelebb részletesebben is fogjuk ismer- | tetni. Ezzel a költségvetés általános vitája be is fe­jeződött j s rövid ebédszünet után a bizottság 15 órakor 5 megkezdte a politikai csoporthoz tartozó tárcák I részletes vitáját. Ennek során Pajor szenátor j újabb fölszólalásában a belügyi tárca költség- I vetését bírálta. Viszont Angliára áll Goethe varázsinasá­nak mondása: a szellemek, amiket felidézett, most nem akarják elhagyni. A londoni kor­mány Egyiptom és főleg a flottakonferencia miatt szívesen látná, ha bármi áron likvi­dálni tudná az Olaszországgal támadt bo­nyodalmakat. Nem így a népszövetség és az angol közvélemény, amelyet a többhónapos véres és heves propaganda elvadított s ma hallani sem akar az engedményekről. Bald­win és Hoare megdöbbenve látja, hogy pá­risi politikai sakkhuzása az ország heves el- lentállásába ütközik s a helyzet ma az, hogy London a párisi béketervet valószínűleg kénytelen elejteni, mert sem az országban, sem Genfben nem fogadják el. S mi törté­nik. ha a népszövetség eltemeti a párisi tervet? Angliában talán megbukik Hoare és Edén lendül nyeregbe. Laval Franciaorszá- qa duzzogni fog a népszövetségre és az el­határozott szankciókat nem teljesiti majd kellő eréllyel, úgy hogy az olaszbarát Fran­ciaország lehetővé teszi Mussolininak a há­ború folytatását. Olaszország lélegzethez jut, mint ahogy jutott már az olajszankciók elnapolása következtében. Badoglio meg­építheti utait s januárban megkezdheti döntő offenziváját. A bonyodalmak tehát megnő­nek —• s a mosolygó japánok zavartalanul folytathatják flottájuk és világbirodalmuk kiépítését. Anglia a velszi herceg ezüstjubileumára készül Londom december 13. Júliusban nagy pom­pával ülik meg a velszi herceg ezüstjubileumát, akit 1911 július 13-án avattak Carnarvon ősi várában Wales hercegévé. Az évforduló nap­ján, amelyet nemzeti ünnepnek fognak nyilvání­tani az egész birodalomban, a herceg Carnar- vonban tartandó ünnepségek keretében fogadja a walesi hatóságok, a nemzet és az ifjúság hó­dolatát. Kíséretében lesz Lloyd George is, aki az avatás alkalmával a kormányt képviselte. Az ünnepséget a walesi egyetemen folytatják és diszlakomával fejezik be, ahonnan a herceg rádiószózatot intéz a birodalom összes népei­hez. Este Wales összes városait kivilágítják és a Snowdon havas ormán hatalmas örömtüzeket gyújtanak. A jubileum óráját Londonban di'sz- lövésekkél jelzik és a parlament üdvözlő fel­iratot fog az uralkodó párnak átnyújtani. Más­nap a herceg meglátogatja Cardiff-t, Swansea-t és egyéb walesi nagyvárosokat, majd Londonba visszatérve fogadja a paralment, a diplomáciai kar és a domíniumok képviselőinek üdvözletét és a City hódoló feliratát, majd diszemenetben végigvonul London főútvonalain. Az ünnepsé­geket a City által a Guildhall-ban adandó lako­Í ma és a Buckingham-paJota fényes udvari bálja fogja bezárni. Csak Brflnnben van temetkezési szakember? Sferesztéryszccia'isfa városatyák meg­fellebbezték a pozsonyi tanács hafároza át Pozsony, december 13. Dr. Aixinger László és dr. Neumann Tibor keresztényszocialista vá­rosi képviselőtestületi tagok megfellebbezték a városi tanácsnak azt a határozatát, hogy a vá­rosi temetkezési intézet létesítésének előmunká­lataira Brünnből hozatnak szakembert, aki 6 hónapig tartózkodna Pozsonyban és 2000 koro­na havi fizetést kapna. A fellebbezést azzal okolják meg, hogy a városi tanácsnak erre az állásra pályázatot kellett volna hirdetnie és ilyen módon alkalmas szakembert keresnie, ami­lyent mindenesetre lehetett volna Szlovenszkón is találni. Idegen szakembernek az alkalmazása azzal az eshetőséggel jár, hogy nem ismeri elég­gé a helyi viszonyokat. A városi temetkezési in­tézetnek létesítése egyébként is különleges ta­pintatot és az eddigi temetkezési szokásoknak különleges ismeretét követeli, mivel a temetke­zéssel kapcsolatban mélyen a lelkekben gyöke­rező vallásos hagyományok vannak, amelyek­nek megőrzése kívánatos. Kény eres-Xaufmann szármáz! sa ügyében k hallgatják a béli rabbit és a szülésznőt Budapest, december 13. (Budapesti 6zerkesztő*ó- günllc telefonjelentése.) Kenyeres-Kaufmann Mik­lós Mózes Jakab ellen — mint ismeretes — az ügyészség tizenkét rendbeli közokiratham isiire vétsége és kétrendbeli csalás büntette miatt adott ki vádiratot. Az ügynek van egy másik vádiottja is. Kaufmann Lajos, akit szintén közokirathami-si- táesal vádol az ügyészség, mert K-uimann Miid's házasságkötésekor Kenyeres Miklós nevet diklA.lt be. A vádirat a kifogásokat felülvizsgálta és elha­tározta, hogy vizsgálatot rendel el. A vácitanács ez­ért kérni fogja a béli rabbi és felesége, továbbá az aknasugatagi szülésznő .és anyakönyvvezelő d.plo- máciai utón való kihallgatását.- ÍTÉLET BALOGH KIST ÁRKAN Y1 GAZDA KÉMKEDÉSI ÜGYÉBEN. Kas­sai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A kassai kerületi bíróság dr. Roth-tanácsa ma tárgyalta Balogh Gusztáv kistárkányi gazda ügyét, akit kémkedéssel és katonai árulás­sal vádoltak. A bíróság felmentette Ba- loghot a kémkedés és a katonai árulás vád­ja alól, mert nem találta beigazoltnak a vá­dat, csupán feljelentési kötelezettség elmu­lasztása miatt találta bűnösnek és ezért hét-* havi börtönbüntetésre ítélte. xx Érelmeszesedésnél tiltva van a sok folya. dék, csak Salvator Forrás vizei ihat bármilyen mennyiségben, meri az diuretikus hatású. (2) — OLCSÓBB LESZ KASSÁN A VIL­LANY? Kassal szerkesztőségünk jelenti telefo­non: Kassa város lakossága akciót indított a vülanvárak leszállítása érdekében. Az akcióval azt akarják elérni, hogy ipari áramnak minősít­senek minden áramot, melyet iparos, kereskedő, ügyvéd vagy orvos fogyaszt, még akkor is, ha csak világítási célokra szolgál. Az iparosok ál­tal fogyasztott évi 700.000 és a kereskedők ál­tal fogyasztott évi 500.000 kilovat áramot kelle­ne ezek szerint mint ipari áramot számlázni. Mint értesülünk, a város hajlandónak mutatko­zik az eddigi 3 korona 60 fillérről 3 korona 30 fillérre mérsékelni minden fogyasztóval szem­ben az áramárat, de kilátás van arra is, hogy az előbbi kérést is részben teljesíteni fogják. „Politikai és gazdasági megbékülés által oldható csak mag a középeurópai kérdés” Pa or srená or bestédet mondott a szenátus költségvetési vitáiéban

Next

/
Thumbnails
Contents