Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-01 / 275. (3827.) szám

1935 december 1, vasárnap. t>ragaiASag^arhiulai> 15 A gazdaadósságok rendezése Kassa, november 30. Herz Jakab, gazdasági izakbecslő, a mezőgazdasági problémák egyik ki­váló ismerője emlékiratot intézett a törvényhozók­ihoz a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről b első­sorban a gazdaadósságok rendezéséről. Az emlék­irat bevezető része részletesen ismerteti azt a szo­morú helyzetet, amelybe a gazdák a gazdasági le­hetetlenülés következtében kerültek. A konjunk­túra idegén a legtöbb gazda befektetésekre kölcsö­nöket vett föl s a változott viszonyok miatt ma nem képes a kölcsönök kamatjait sem fizetni. A gabonatermelés az l93tMól 1932-ig terjedő háromévi időszak alatt teljesen elvesztette ren­tabilitását s a gazda kénytelen volt állaíá'lo- mányának apasztása révén előteremteni azokat az összegeket, amelyekre legsürgősebb ügyei ren­dezése érdekében múlhatatlanul szüksége volt. Az 1933. évben hozott moratórium-törvény a tizen­kettedik órában jött. A memorandum sérelmesnek találja azt a körülményt, hogy a pénzintézetek 8.50 —9.50 százalékos kamatot is igényelhetnek s hivat­kozik olyan esetekre, amidőn a gazdák tartozásai- nak kamatlábát 12, sőt 17% százalékban szabta meg a hitelező. Herz Jakab erélyes intézkedéseket követel a kamatuzsora letörésére. A ga-bonamonopólium, az emlékirat szerint, nem 60k enyhülést hozott. Az árak még távolról sem olyanok, hogy helyreállíthatnák a gazdák fölbil­lent anyagi egyensúlyát. A gazdaadósságok rendezése közérdek, de a rendezés során nem szabad átmeneti idő alkal­mazása nélkül hatályonkivül helyezni a gazda- móratóriumról szóló törvényt. Az emlékirat a következő követeléseket tárja az illetékesek elé: A kamatrendezés szabatos legyen s ne lehessen a törvény rendelkezéseit az adós hátrányára meg­kerülni. Az átmeneti idő legalább egy esztendő legyen. A gazdaadósságokat amortizációs köl­csönökké kell átváltoztatni. A kamatláb a köz­társaság egész területén egységes legyen és Szlovenszkó, valamint Kárpátalja kamatlába ne haladja meg a történelmi országok kamatlábát. A törvény kijátszóit büntetéssel kell sújtani. (Újabb devizafelármegállapltás Magyarorszá­gon.) Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank értesítette a megbízott pénzintézeteket, hogy a Svájcból, Belgiumból és Olaszországból beho­zott áruk ellenértékének kiegyenlítésére szolgáló devizaösszegek kiutalásánál december 11-től kezdve 41 százalékos felárat léptet életbe. (Olaszország részvényekért vásárol osztrák fát.) Bécsi jelentés közli, hogy az olasz devizahi­vatal engedélyével Steweag-réezvényekkel egyen­lítik ki az osztrák faküldemények ellenértékének egyrészót. Az osztrák Steweag részvényeinek mintegy 60 százaléka az olasz Edisö-n-társasig és a Feltrenelll cég tulajdonához tartozók. Az osztrákok a részvényeket a bécsi tőzsde hivata­los jegyzésénél 10 százalékkal olcsóbban ve­szik át. (A Magyar Nemzeti Bank jelentése.) Budapest­ről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma a november 23-i kimutatás szerint a november 15-i forgalommal szemben 26.2 millió pengővel csökkent. E csökkenést főképpen az állami szám­lákra történt befizetések idézték elő, amely 26 3 millió pengőt tett ki; egyéb számlákra 5 8 mil’ió pengő folyt be, úgyhogy a girókövetelések állomá­nya összesen 32.1 millió pengővel emelkedett. A váltótárca 8 és fél millió pengővel apadt. Az érc­készlet 3.7 millió pengővel növekedett. Az állam adóssága 1.9 millió pengővel emelkedett, mivel a kormány az 1933. évi XXVII. t.-c. 1. szakaszában foglalt felhatalmazás alapján a gazdatartozások rendezésének elősegítésére legfeljebb 100 millió pengő erejéig nyitott hitel terhére további össze­get vett fel. Az „Egyéb követelések1* függő e'szá- inolás tárgyát képező átfutó tételekkel átmeneti­leg 102 millió pengővel növekedtek, az „Egyéb tartozások" pedig 1.5 millió pengővel gyarapodtak. (Javul Ausztria gazdasági helyzete.) Becsből je­lentik: Az osztrák konjunktúrakutató intézet no­vemberi jelentésében megállapítja, hogy az októ­beri termelési mutatószámokból a termelés újabb fokozódására lehet következtetni. A nyersanyag­behozatal mutatószáma, amely szeptemberben 49 volt, októberben 66-ra emelkedett; a készárukivi­tel mutatőszáma pedig 46-ról 51-re. A segélyezett munkanélküliek száma 1934 november közepéhez képest 1935 november közepéig 33.000-rel csökkent. (Újabb áremelkedések a nemzetközi piaco­kon.) A nemzetközi árupiacokon a most el­múlt héten ismét szilárd irányzat uralkodott. Megdrágult a bu-za, a rozs, a gyapot, a gyapjú, a réz, a petróleum, a juta, a bőr és a szén. Ezzel szemben csak a cukor és a kavicsuk lett olcsóbb. A kávé ára nem változott. A Cseh­szlovák Nemzeti Bank tanulmányi osztályának jelentése szerint a nemzetközi árupiacok mu- tatószárna a következőképpen alakult: rnani- tóbabuza 35.39 (előző héten 34.54), őszi búza 47.20 (46.25), rozs 29.51 (29.39), cseh cukor ab Hamburg 19.44 (19.73), centrifugál nádcukor ab Newyork 44.97 (45.60), amerikai gyapot 57.19 (56.56), egyiptomi gyapot 43.29 (42.41), 64. sz. tops-gyapju 42.41 (42.36), 40. sz. tops- gyapju 37.08 (35.49), réz 38.16 (38.09), petró­leum 46.76 (46.70), kanosuk 19.27 (19.74), juta 38.63 (38.19), kávé 26.0(3 (26.06), cipőtalpbőr 68.83 (68.73), angol borjubőr 55.07 (54.99), szén 52.02 (51.95). (Londoni fémtőzsde.) Réz aligtartott, ón, ólom. és horgany tartott, ezüst nyugodt volt. Vörösréz 6tandard 35%—35 háromtize-nba-tod, 3 hónapra 3514—35 kilenctizenhatod, lesz. árf. 35%, elek Irá­lyt 39—39J4, best. sel. 3814—3914, ón standard 22114—221J4, 3 hónapra 212—21214, lesz. árf. 32154, banca ón 222%, straits ón 225%, ólom kül­földi prompt 18 egytizenhatod, 3 hónapra 18 egy- tizenhatod, lesz. árf. 18, horgany prompt 16%, 3 hónapra 16 háromtizenhatod, lesz. árf. 16%, ezüst prompt 31%—3114, 3 hónapra 30 tizenöt-tizenha­tod—31, lesz. árf. 3114. Nem-hivatalos jegyzések: ólom külföldi prompt 18—18 egytizenhatod, 3 hónapra 18—18 egytizenhatod, horgany prompt —.—, 3 hónapra 16 háromtizenhatod—1614, ön­töttvas 70, réz strong she-ets 66 nikkel bel- és külföldi 200—305, alumínium belföldi 100, anti- món regul-us 76—77, platina 15714, higany 12 öt- nyolcad—12 ötnyolcad, antimón kinai 50—52, Wolfram-érc 84—35, feh-érbádog 18%—19%. (Állatvásári hír.) A hétfői állatvásár várható fölhajtása, a vásárpénztár igazgatóságának je­lentése szerint, 600 szarvasmarha, 2200 belföldi hússertés és 2100 külföldi bakonys-ertés. (A prágai tőzsdeindex.) Az értéktőzsde eheti forgalmát váltakozó irányzat mellett benvolitotta le. A hét második felében szilárd irányzat vált ész- lelhetővé s főképpen pénteken emelkedtek erőtel­jesebben a íorgalombakerült értékek. A hét utó'só napján azonban nyereségbiztositások következté­ben a följavult árfolyamok nagy része visszaesett. A teljes tőzsdeindex mérsékelten megszilárdult, ezzel szemben az értéktőzsdén jegyzett valamennyi érték rentabilitásának mutatőszáma 3.252-ről 3.243-ra hanyatlott. A beruházó értékek piacán általában jól tartott irányzat uralkodott s a szi- lárdkamatozásu értékek árfolyama legfeljebb 5— 10 fillérig terjedő mértékben változott, a beruhá­zó piac mutatőszáma az előző heti kimutatásban közölt 98.504-ről 98380-ra csökkent. A prágai tőzs­deindex a következő változást mutatja: államköl­csönök építési sorsjegy nélkül 102.368 (előző héten r 102.413), valamennyi beruházó érték 98.383 (98.504), belföldi bankok 100.998 (100.998), ipari és szállítási értékek 105.076 (103587), a teljes tőzs­deindex 102.852 (101.742), a hivatalosan nem jegy­zett értékek mutatószáma 77.127 (75 741), vala­mennyi államkölcsön átlagos rentabilitásának in­dexe 5.077 (5.074) a 6 százalékosnál alacsonyabb kamatozású államkölcsönök rentabilitása 4.997 (4.990), a prágai értéktőzsdén jegyzett valamennyi érték rentabilitása 3.243 (3.25-2). Az ipari részvé­nyek mutatószámának analízise: cukorgyárak 76.584 (76.6-29), élelmiszeripar 113.468 (112.198), vegyi ipar 167.201 (165.025), sörgyárak 96.570 (95439), építési ipar 84.559 (83.201), gépigyárak 88.793 (86.912). szövőipar 51.288 (51.478), szénbá­nyák 109.069 (98.897), fémipar 92.344 (89.226), ve­gyes vállalatok 109 688, (108.575), az ipari és a szállítási értékek együttes mutatószáma 105.076 (103.587) . (Egyenetlen az irányzat a világ értéktőzsdéin.) A világ legjelentősebb értéktőzsdéin az elmúlt héten egyenetlen volt az irányzat. Londonban a nagyfokú tartózkodás ellenére is legnagyobb részben emelkedtek az árfolyamok. Ezzel szemben a párisi értéktőzsdén az árfolyamok majdnem ki­vétel nélkül az összes értékcsoportokban kiseb mértéken visszaestek. Berlinben részben áremel­kedések jelentkeztek, részben árcsökkenések mu­tatkoztak, egészben véve azonban a részvénypiac árszintje alig változott. Végeredményben megál­lapítható, hogy az értéktőzsdéken a megelőző he­tek majdnem általános szilárd irányzata után a hangulat bizonytalan és tartózkodó volt. A világ legjelentősebb értéktőzsdéinek részvényindexszá­maiból kiszámított nemzetközi tőzsdeindex (1927. év végével 100 százalékot véve alapul )az elmúlt héten 52.4 százalékról 52.7 százalékra emelke­dett. Mii kapunk a valutákért ? Prága, november 30. Kő 100 pengőért ........................... 463.50 100 schillingért ...... 46350 100 zlotyért ....... 462.— 100 lejért ............................... 13.20 10 0 márkáért.................. 72550 10 0 dinárért ....... 5350 100 svájci frankért......... 77850 10 0 francia frankért ..... 159.20 100 belga frankért...................... 408.— 10 0 líráért...................... 134.40 10 0 holland forintért .... 1633.— I amerikai dollárért .... 24.20 1 angol fontért........... 119.50 Mi t fizetünk a valutákért? Prága, november 30. Kő 100 pengőért ....... 46650 100 schillingért ...................... 46650 10 0 zlotyért .......................... 465.— 10 0 lejért ............................... 1350 10 0 márkáért.................. 729.50 10 0 dinárért ........................... 53.70 100 svájci frankért ..... 78150 100 francia frankért .... 159.80 100 belga frankért......... 410.— 10 0 líráért ............................... 135.60 10 0 holland forintért .... 1639.— 1 amerikai dollárért . « • . 24.40 1 angol fontért .«.••• 12050

Next

/
Thumbnails
Contents