Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-13 / 285. (3837.) szám

•isojidsd nmzsspm ':jst}zo ‘AttbJB

ve ^T9ííl •q^rqpaeAíí

I^IU BffölIftézgSQ SíBUíSO B 8 qO^ií^Atq {»SS9^ ‘}K5[0ZÍ'13.1 B UUTümd 1? JJOJ?i'[0ZÍ'BJUSaqi 8? Jia;upuil}{' |BA9Z[BUOA 99 [SApZ-IOg 'to*

“Oioi^ui sojuod u Jí'öi'gi'ipi uojiozfej }|9.5(91 ■(ám v *(n5(i9n qqoiS'Bu uopqtai

(9 5(8'lI}9qjIZS95( 5joq«SBia ?o^H((]sa v 'ö’lffl -sq zse-j i^((T9o [uiaqepoq q8-o£&m joqj{« ‘.ndEdisnzo ÍSba ‘.Íme-ZE siq Á3a i?zzoq q«A Bq ‘&ZSJ&J ‘uba loqjid'Bd'iapaiaq lumzeÁSe Sape^ jjo'Bijiso n£yqos v za zeip-BjAaO'Sopi-mq dgzs ueÁnra ‘sfaqeaiJtaÁ# ‘qajgzz^

l DJpJ<UOSOpJDig D JO$fo|fIso

dazs yunfaiifszsaq voXffofj

..............................ni.................................................................................................

•q

^pajpaAzoq ncqplpfj b sa (aj

qajjaA ajzauiainpiouiBAS ;zg •qatzaÁu?uipa.i3

joSuBq „y‘‘ jauaz oJSuaz UBsmqiupuiJBq sf nzssoq ÁSa qooipnnqSuBq y *pqqoiopi -inqSunq iiBJB8nsÁu?j pioq b jp qppBtzoj -(PA aBq9jpSsziASBinsa iraBHP qpAO|zsqaso p nBqqcjnSag •uEqoinu9}BAjazsqo qispui •qiÁSa )a;sa^{Jáp ÁiauiBiBA J(B;;BqEi9zsSam

naqjasa qqo; jpj\[ ‘qppaj ?A9;BqnBq sí Bjpra -pzs qaaaquia zb Jsoui ;prpqtsznui qajsajiSf zy uuSojjaj uajajdpq jn| íjaquia usquozB iituB ‘qiZBUupzs auaz dazs uBjintugpiQj iuibi -ba (oqpspSzoui ojba uoqpjpjzs ‘uoqp/Cfpd aiajuojnq b qauqajsajiS? zb ÁSoq ‘qpi)0)JB| ;zb ubuioáu SBJoSeqpíd qoSo-ioS (SpJ y

ipjp|OLj & >ío6ubh

nprpqnxtni azaq pAOktóf naqsi B^iopip -Sara uasaápspq s Ánozrg qqa( ofgpsi Apuéi. q'Bl'p.íu i?AQq ‘qapiöjQjupzs sn<j -piosouBJ -Bd i(pjiq b Á8oqii? ‘uBqojBA lumpig* áSq

•qgaAupanraaja; uajjaq ■qof sp saqpi aapnim 9poqso“jo-zs npSpz9of 9 Z69( Bf9[odpj9t saÁSaq BfppzBS pf ‘raojpj óim pora ‘jpoupiQjf a bjb jpq ua/CSa( pasog

Áuozig *qBirptBraiEq ‘qaxrpadara (pmíoj íJoj -bSjbáqbs .‘Sazzag -ppAizs b Anpa.aAj - :Álpjiq so(yq q noiqzs 'jpj-lajfp-mra upAipágBqSají •■jsnpi'oq qpA v inas ^pqsooqnf Jiazqás e raas ^pqjpppjn b rapa ‘praraas BA}BS([Bq raan ip ■‘q.ispra b nppi -zb ‘qiÁSa zb jozspia (pfpqopuora Blpaopj;

•iliaiaqjüzs

’SazspiQ ‘joqyx Xbsjb-h

qpi b dpzs uaX[iia uiauajsi ‘;pj s gzaui b zsaj soSpji^ uaqja3il b lo(Bp J?pBW ‘uaqjaq ‘ugpja qaup zb Sqa2 *aApaq 60(Bp qaapupu uotSaj^; ‘aAtzs pq b Bzzoq bzssjX Tififja Bjfn aqs.oaj ‘b^iPO ‘ugíSaui Bjfn zsBAp; b aa

Vzia ‘;odpj ípBJpzsia zy

•qaqajpj qozam BAASsq ui ‘Bqlfpzsjo spin ‘ajqppjA spj(} ‘Bqpzsq spui qaHl}daJl3 •jppBinBA'193 ‘aqsaaj HIP*8;a ‘jpAn 3aiaai dpzs b gauqa A3oh ‘aBqpuqBpfpj Jjs BASoqoz 3AIZS isajq Auoziq opípj, •OBqpSBinASa BAiBA3pq(3 BA(ozjoq(a} íjo jn OBsng "oo3p ZBipzs ;(OZBABqaq y jpoi jojBp raau BqjppBui S(X

*ayavw vahy

•bajbzsl£3bx ‘lAg zopjSuod

*9(BABqpqAipq óba PH ‘9UB(p; b opzs Joqqy •JBjq jpszjoui qauuaA3 9f B S juiq quuzpj qBJBpEUi y

•qorpqozs Sajam 9f más ‘qnfpqm qrqau sauiu

‘qpíqpA inau zjq ja(3j y qpAjp sp qaAúpSazs Pa

" -asaiainzs Eqsnzpp ‘adauun qqazsSsi Ap zy fjpA qauijaA3 9! qos ajj^j ‘apui uba m Bjpqosiuatf

•qprjBAaq qa^a; líra bh ‘jpqjoqno qBjdBq q9f y •sopSjiA b }ja( pqBZssoy •spinqiiM k Jpui jjoa ;j|

•qBntpujso jjaquxapq A3bN *qpoz9qupzs ‘qBazojpqmj •qaojais ‘qBUZpAiosojox • 'qauipjö qaqaouaAS V

*9J(BqB( 9[9(aq zsaq ‘9q b jpin ip q aAzaqAjafj

qpzs B ínj tí^'aqi ‘ugpjí;

1P1 E I\í ‘zso zp ur.uiíá

*igx v

•Braiox JfAHO a?3bn

qza qupqpuiui qpflPl^M^W qaiaqtq b uof(a eq pf«W ■qun[pB qiqao ;o3bui ipszion; ‘qn}.rBJ qut}s)i3as ‘qaqauua^O

*9Poqjouioz8 oai?U *J?íV ^(BAjnua (ujuias uasauiM •qipoqzsBqqo3 oaq3apiq y ‘qipoqjooiozs jppéoi B »a

•qeozpAiosoJoq oa3p( buijs ‘qBoiBSzpqupzs aoippio^3pj{ Tnz9^io3pq (BAppqBiPH ‘qjzopBÍfiA SajasqaauaAg

•pBqBZS A3n qssa pq Jpq^í V ‘jBqBSp zb uaSJQ? l?*S

*T" 'jppBOl SOJBp B |Ó|Bp OÍPN

‘jpjBq zspSa zb Jpoi jpde^a *N3igx MyMayavw V “zypaz *Bnnv szpipg

•ioz9^io89H qnnjaA3 Ejtpa , ’ÜppJ >10* V

mJaqpi3 *qi;aX

qunuiojo ASbo UBqqy ‘qisa^l pq 0s(3 zb

*spzoqBJ9zS

S3Ap:q qq^qui

‘Spsniouiozs ASbu ui3u apray

*3ap{J naA(j más qBZSAp AS3 ‘3apiq b zg jaj b norsaw

•33X V NVA XXI

•paAuaqiag ‘aquaq Busa

•jppBxn b Iuiui ‘qo(ndaj A3n §

‘jpA 9q jjoASbj BispSodog uoiBpioqmop soASbj qiS y raozoqoja sí up uiyqupzs

•[BApq Jpqa| ku9qupzs soSuasg ‘(B.iBpBip uazaqjp8aj\[

•jpisq b };a( soASbj ‘sbabh ‘J?r ujsooq nian afl

•jbjbAo b jp 8ípn(B I}Q

‘jiriB Jazspj B BAqopPg

•E^fEJ uaSpj niB’zpquKZS iua\‘

‘Bd(E( uipqupzs E UPpszoJag

•sym>im xxqf ivnnyzs soon3sd

sSr; ~ivsvui xohvadvn sia ”=

— 8S€ —

A

— 354 —

BIZONY és BEZZEG

IRTA: ANNA NÉNI

Élt egyszer hajdanában egy hatalmas király, Karakánnak hívták. Seregei élén messzi földre elkalandozott, tejjel-raézzel folyó országokat, soktornyu, cifra városokat hódított meg sorban. Ám nemcsak vi- tézkedéséről volt nevezetes Karakán király, még fényesebbé tette nevét bölcsesége, igazságos elméje.

Történt egyszer, hagy ismeretlen, ember- nemlakta vidékre tévedt hadaival. Barom

nem legelte., eke nem hasította hegy-völgy selymes füpalastját. Könnyű dolga volt a király kemény harchoz Szakait serégének* csak épp kitűzték a legmagasabb oromra őfelsége címeres' lobogóját s harsonás legény kiáltotta világgá hogy ime, uj foglalással gazdagodott Karakán király birodalma.

— Most jön a nehezebbje. — mondotta a bölps íiagyur, amikor áldomást ivott serege nagyjajval. — Szántó-vető emberekkel, barmokkal, nyájakkal népesítem be koronám legújabb gyöngyét, e tartományt.. Nosza., Bence szolgám — fordult legkedvesebb emberéhez —, fussál izi'be s hirdesd fennszó- val mindeneknek- jelentkezzék, aki földet akar s művelni kívánja becsülettel.

Kapja magát Bence, hét nap és hét éjjel hirdeti a király őfelsége kegyes jószándé- kát. Hej, micsoda népvándorlás indult meg mindjárt másnapon, összesereglett a jó hír hallatán Karakánia valamennyi zsellérje, koldusa, három egész hónapig osztottak földet fünek-fának Utóljára került sorra a felosztandó terület legtermékenyebb csücske.

— Fel ne aprózzátok — mondotta a király —, legyen ez a formás jószág egy ember, szot’goskezü. jámborszivü gazda tulajdona.

Az ám. csakhogy ketten ácsorogtak a királyi sátor pitvarában s igényt tartott a kövér földre mind a kettő. Édestestvérek voltak- Bizonynak hívták az egyiket, Bez- zegnek a másikat.

— Vezessétek őket színem elé, — rendelkezett Karakán király, amikor bejelentették neki a két furcsanevü jövevényt.

Sürü hajlongás, bókolás közt belép a két testvér s előadja kérését,' először az egyik, azután a másik. Igaz, hogy ruf civakodásba fűlt a szépen indult mondóka, mert hát kiki saját kezére kívánta kaparintani a reménybeli jószágot. Különösen Bezzeg fújta

ulykapiros ábrizattal a magáét, kis híja.

ogy fütyköst nem ragadott becsére.

— Csönd legye® s idp figyeljétek, — emelte rej pálcáját a király, r— Holnap pitymalafckor elindultok mindketten s kőfül járjátok az igényelt jószág mesgyéjét lépésről- lépésre pontosan. Esteli szürkülpttfl i|é tértek meg hozzám, akkor aztán megmondom, melyikőtök lesz a ga-zda.

. Nosza, szedi lábát másnap pitymalatkor a két testvér s járja mindkettő szaporán a kijelölt mesgyét. Egy óra járóföldre pgip.pgó, tépett tollú madárka kerül az utjqkba.

— Óh, ti jámbor lelkek — eseng»ett fennen —, gonosz embereik dúlták fel fészkemet, rabolták el három pöttyös tejáeká* mát. Egyetlenegy siklott ki keztikből, id$r pottyant a cickafarkkóró tövébe. Áldott legyen, aki visszarakja puha fészkem ölébe.

— Hess, te csúfság! -r- reccsent rá Bez- zeg. — Sietős a d olgom, pusztulj hát, h’a mondom.

Nem úgy öccse. Bizony. Óvatos kézzel fogja a pöttyös tojáskát s visszarakja szépen a vackorfa ágai közt megbújt fészek

pihéibé.

Péltá:ban ujfent panaszos hang üti mejí a ©záporán lépkedő testvérek fülét. Fehérgyapjas bárányka bégetett az utféten, p-ly keservesen, hogy a kőnek is megi-pául! yón a szive.

— Óh ti jótét-lelkek — szólott melyi- kőtö-k kötözné be gyógyító füvekké! sebzett lábacskámat, íme, harmadnapja moccan i se m t ud ok , . .

— Mi közöm hozzá. — vágta el az esengő állatka szavát Bezzeg s kemény léptekkel sietett tovább.

Bizony öccse lám csak térül-fordul s jó- illatu füvekkel kötözi be izibe a sebzett jiu- hocska lábát,

Három óra járóföldre sebesvizü folyócskához értek. Keskeny palló vezetett át rajta s ráncosképü vak koldus gubbasztott partján.

— Hej, ti jó emberek —' e melte fel orcáját a vén ség —, keskeny e palló, Örvényes e folyó, csak vesztemre indulnék néki világtalan egymagámban Isten fizesse meg fáradságát anhak, aki általvezet rajta.

Elfordult Bezzeg, válaszra sem méltatta a kérőt. Megint csak Bizonynak lágyult meg a szive. Általvezette gyöngéd kézzel a be- torká’ó aggot, garast, fél cipót is csúsztatott markába.

Csillagszögecskék gyultak ki az égen, mire visszatért Bizony és Bezzeg a ktf^Iy őfelsége sátrába,

— No. mondotta a nagyur —-, mondjátok el, szolgáim híven, szép sorjában', mit láttatok, tapasztaltotok ma b a jnalhasadtától

— 359 —

MÓKA _____________________

RO

SSZ ELÖÉRZET.

Klsfitr: Gyógyszerész ur kérem, legyen

jó. ha van, adjon nekem valami fájdalom- CSillapitószert.

Gyógyszerész: Természetesen van, de

tudnom kell, hogy milyen fájdalom ellen van rá szükséged?

Kisfiú; Eddig még semmi fájdalmat nem érzek, de holnap viszem haza a bizonyitvá- nyoraat és igen rossz előérzetem van.

A KIS HASZONTALAN.

Tanító (szidja »• figyelmetlen tanulót): ^a megmondanám édesapádnak, hogy miijén haszontalan vagy, mérgében biztosan tépné a haját.

Tanuló: Tanító ur kérem, amit mondott, az lehetetlen, mert édesapámnak már nincs haja,

MEGVAN AZ OKA.

Ilonka: Jaj, Emiké, miért veszel magadnak ohyan kövér babákat?

Emi: Ennek is megvan az oka. Azért,

hegy mialatt én nyaralok s babáim felügyelet néjkül maradnak itthon, el ne hordják az én ruháimat, 1.......

, ’ * j

Ó, AZ A MOSDÁS!

Lacika nem nagyon szeretett mosdani.-Egy reggelen — azt hitte, nem veszik észre rg nem mosta meg a füleit.

De az anyukája hamarosan rászólt:

— Ejnye, Laci, csak nem akarsz ilyen szurtos fülekkel kimenni az uccára?

— Ugyan, anyukám — válaszolt Laci —, hiszem nem látják, sürü köd van . .

IGYEKEZET.

— Isénke, miért horgolsz olyan sebesen?

— Mprt. kevés a pamutom és hamarább akarok készen lenni, mielőtt elfogy.

KIS LEVELEK

Több kis magvarnak. Csak tintával, vqgy tussal rajzolt képeket közölhetünk, ezért ne küldjétek ceruzarájzokat. — A kis lapba szánt prózai írásokat fogjátok fövidebb- re, mert a legtöbb beküldött kézirat bosszú terjedelme miatt nem közölhető.

Herczeg Babci. Kedves leveledet köszönöm. Üdvözöllek. — Vácgy Pista. írd meg

postafordultával, hogy hány éves vagy és hányadik osztályba jársz) — Sebők Éva. Örülök hogy mikulási kívánságod te jése- dett. Látod, érdemes volt jónak lepni. — Varga Gyula. Fölvettelek a kis ra'iih'katág- sak közé, — Szabó Klára. Kívánságodat Szívesen teljesitem. A könyvet küld vissza a kiadóhivatal címére s kapsz helyett© másikat.

MEGFEJTÉSEK:

A 44. számú rejtvények helyes megfejtése:

Keresztrejtvény: CS-D hamar. lap. rád,

dér, hegység, TrapI, ÖO, IE. bér, tőr. Becs- kerek. rege. előd, nj’ári arany, Laci, Kiss Magyarok T-apja, pad. ház, jég, detto, déji, öreg. Etel, éber, fs, ke ökör. cent, Tier. — Kovács Kató rejtvénye: Andalító. — Nagy Róbert sarok rejt vén ve: .Jézus, élet, zem, ut,

3. — Földrajzi reitvény: Déjamerika. —

Legeza Tivadar fésű rejtvénye: Bopekay

Tsfván.

A rejtvényeket helyesen fejtették meg:

Alfetádter Magda, Árvay Palika. Adám Gyurka;

Berger Art-ur. Burkovezky Irénke;

Gáthy Évike: (

Harrac.fi József. Herczeg Alice, Hurin Géza: .

Jankovicb Imre. Jankovich Módi, Janda Lóránd;

Kársáv Tibor;

ifj. Lator István. Lator László, ifj. Lé- nárt Tibor István:

Minarovits Sasa. Mágory Juci, Molnár Ilonka:

Nagy Olivér, Nagy Róbert;

Ocsovay Zoltán;

Pongrácz Évi, Ptitnik Aranka:

Rozlosnik Rözsi, Richtárcsik Pityu, Risz- ner Jenő, Riszner Karcsi, Rakriéz M$ria;

Sebők Évi Sebők Juci;

Szecsey Klára, ifj. Szabó Sándor, Szik- lay Sanyi, Szabó Klára;

Varga Gyula, Vácz Nóra, Varga Margit, Varga Erzsébet.

Sorshúzás utján az él$ő dijat ifj. Lénárt Tibor István Rákosi Viktor „Elnémult ha- miigO'k'1 című regényét, a második dijat Varga Erzsébet ..Díóbél királyfi'1 könyvét nyerte.

I

i