Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-10 / 257. (3809.) szám

VÍZUMOT (magyart, románt, lengyelt, bol­gárt) igen t. előfizetőinknek és olvasóink­nak gyorsan és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratislava, Lő- rinckapu-ucca 17. II. (Central Passage). Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal­juk. A többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Praha, II. Panská ul. 12. III. ^I^C^MAG^Aft.HIRhSE» 1935 november 10, vasárnap­Vidám covat AZ ISKOLAÉV KEZDETÉN — Tehát fkuk — szól a történelem tanára, — először átismételjük a multévi anyagot. Mondd csak, fiam, — mordul az első eminenshez, — me­lyik évben lépett melyik uralkodó milyen ország trónjára? A MAMA — Mondja, fiatalember, hogy merte maga a leányom kezét megkérni, amig engem meg nem kérdezett? — Pardon, nagyságos asszonyom, fogalmam se volt, hogy ön is szerelmes belém. MAI GYEREKEK — Mondjak egy mesét neked, fiacskám? — kér­di a nagymama. — Igen, — válaszolja a hároméves unoka — és én majd aztán Greta Garbóról fogok mesélni ne­ked. A JÓ PÉLDA — Milyen jól viselkedik a maga kisfia, szomszéd- asszony! — Igen, ezt az apjától örökölte. Az apjának is mindig elengednek néhány hónapot a büntetésből, jó magaviselet miatt. — Kommunisták és fasiszták egymás ellen. Nyitrai munkatársunk jelenti: Április 25-én az érsekujvára fasiszták bizalmas gyűlést tar­tottak az egyik vendéglőiben. A kommunisták tudomást szereztek erről és elhatározták, hogy kiverik a fasisztákat a korcsmától. A szándé­kot tett követte és emiatt került Hentes Pál és Formánok János a kerületi bíróság elé. A két kommunistát bűnösnek találta a bíró­ság és fejenkint két havi fogházbüntetésre ítélte őket. xx Megjelent az 1935—1936. évi „Arany Karácsonyi Album" Rózsavölgyi és Bárd kö­zös kiadásában! Ez a legnagyobb modern magyar zenegyiijtemény tartalmazza a leg­szebb hangosfilmeket, operetteket, legnép­szerűbb táncokat, nótákat stb. A 72 oldalas gyönyörű kiállítású album 36 koronáért kap­ható a csehszlovákiai képviseletnél: Steiner Zs. Bratislava és az összes könyv- és zenemű üzletekben. — Szokatlan cserebojrárrajzás Lőcsén. Tudósi- í tónk jelenti: Az enyhe őszi időjárás páratlan ter­mészeti tüneményt okozott: a cserebogarak petéi kikeltek a földben és tegnap megindult a cserebo­garak rajzása a gyümölcsös kertekben. Szerencsé­re az északai fagy elpusztította a falánk ujszülöt­i eket. — Halálos ítéletet kért az újszeged! hitves- gyilkos. Szegedről jelentik: A szegedi ítélőtábla ma foglalkozott Szalay Illés ujszegedi ácsmester bűnügyével, akit hitvesgyilkossággal vádolt az ügyészség. Szalayt a törvényszék annak idején kötél általi halálra ítélte. Az ítélőtábla az első­fokú ítéletet életfogytiglani fegyházbüntetésre p mérsékelte. Szalayt az ítélet kihirdetése után izga- ’ tottan tiltakozott az ítélet ellen s azt állította, hogy nem ő a gyilkos, az igazi gyilkos ma is szabadon jár Szeged uccáin. Végül kijelentette, hogy jobb lett volna, ha a tábla helybenhagyta volna a halálos ítéletet. xx Daramorzsa. 1 kisbér dara. 1 liter tej. csi­petnyi só, 10 dkg. mazsola, 5 dkg. cinkor, 3 to­jás, egy csomag Dr. Oetker-íéle sötőpor és egy csomag Dr. Oetker-féle vanilincukor. A tojást a tejben elhabar juk és a darára öntjük, egy óráig állni hagyjuk, közben néhányszor felke­verjük. Tepsiben ■zsírt olvasztunk, az előbbi ke­verékbe egy csomag Dr. Oeíker-féle sütőport keverünk gyorsan, azután aiz egészet a forró zsírba öntjük és a sütőben pirosra sütjük. A morzsábanállal megfordítjuk es tovább sütjük. Ha kész, mazsolát teszünk bele, majd egy cso­mag Dr. Oetker-féle vanilincukorral kevert porcukorral behintjük. — Letartóztatása előtt mellbelötte magái egy privigyekörnyéki betörő. Nyitrai munka­társunk jelenti: Az utóbbi hetekben számos betörés történt Privigye környékén és a csendőrség hosszas nyomozás után kiderí­tette, hogy Henzel Ede németprónai munka­nélküli a sorozatos betörések tettese. Mikor lakására mentek, hogy letartóztassák, Henzel a közeledő csendőrök láttára revolverével ■mellbelötte magát. A csendőrök eleinte nem vették észre az öngyilkosságot, csak akkor látták, hogy Henzel mellbelőtte magát, mikor az vallatása közben hirtelen hátrahanyatlott. A golyó közvetlen a szív alatt hatolt be és igen súlyos sérülést okozott. Henzelt a rab­kórházban helyezték el. Bevallotta, hogy való­ban ő követte el a betöréseket. Henzel eddig tizenháromszor volt büntetve. Álom megrendelésre Az álomélet mesterséges irányítása ■ A kölnivizes kairói kaland ■ A fényképező recehártya ■ Földöntúli álomképek keltése mérgekkel ■ Ha majd „álomkép-pasztillákat1' szedünk Newyork, november 9. Thomas Midgley amerikai kutató, akit nemrég az; „American Chemical Society" a legnagyobb tudományos kitüntetések egyikével, a Nichols-éremimel jutalmazott, legutóbb előadást tartott a társa­ság newyorki szakosztályának ülésén arról, hogyan képzeli el az emberiség életét száz esztendő múlva? — A távolbalátás — úgymond — gyökere­sen átalakítja társadalmi szokásokat, az ud­variassági látogatások megszűnnek s az efféle kötelezettségeket a televizó vetitőernyőjén fogják lebonyolítani az emberek. A gyógyí­tással és a mezőgazdasággal kapcsolatos élet­tudomány és kutatás bámulatos uj lehetősé­gekkel bővül; az emberi életkor nem sejtett határokig hosszabbodik meg, a mezőgazdaság és az állattenyésztés termékei elképzelhetet­len bőségben teremnek; megvalósul1 a bolygó­közi forgalom. De legérdekesebb kétségkívül a tudósnak az a jóslata, hogy a jövő század embere álom-pasztillákkal fog élni. Félreértés ne essék: nem altató-, hanem álompasztiiIákkal, vagyis olyan pasztil Mór mába gyárt vegyszer­készitményekkel, amelyeket lefekvés előtt bevéve, tetszésszerinti tárgyú és minőségű álomképeket idézhet magánál elő. A jóslat nem is olyan képtelenség, mint aminőnek tán első pillanatra látszik. A mo­dern orvostudomány és lélektan régóta tudja már, hogy az álomképek mesterségesen be­folyásolhatók s megfelelő külső ingerekkel irányítani lehet az alvó ember áloméletét. Ilyen kísérleteket már évek óta folytatnak különböző neves lélekkutatók és életbuvárok. Maurv francia tudós önmagával kísérletezett. Álmában kölnivizet szagoltattak vele. Az álomfolyamat az alvót érő külső behatást azonnal az álombéli cselekmény részévé dol­gozza fel. A kölnivíz illatára a tudós hirtelen azt álmodta, hogy Kairóban van, ott betért egy illatszeres üzletbe s ezzel kapcsolatban fantasztikus, rémregénybe illő kalandok soro­zatán esett keresztül. Később kevés vizet ön­töttek a halántékára. A kutató erre — mint utóbb, ébredésekor elbeszélte — azt álmodta, hogy Olaszországban utazgat, erősen izzad a napon és orvieto-bort szörpöl. Más kísér­letezőik a hőmechanikái, világítási és egyéb inge­rek egész sorozatával a legtarkább és leg- bizarabb álomtörténeteket ültették az alvó ember agyvelejébe. Egyikük például, a fejére tett hólyaghuzó tapasz hatására azt álmodta, hogy indiánok lenyúzzák a fejbőrét. A -másik, a lábára tett melegitőpalack folytán arra „eszmélt" álmá­ban, hogy az Aetna kráterén, meglehetősen veszélyes helyzetben sétál. Nemcsak a külső hatások minősége, hanem mennyisége is be­folyásolja az álomtörténet alakulását, vagyis az illető mást és mást álmodba tik, aszerint, amint ugyanaz a hatás erősebben, vagy gyen­gébben éri. Egy 1 m. távolságban ketyegő óra hangja az alvóban azt az álmot keltette, hogy hangversenyen van és gyönyörű zenét hall­gat. Ha azonban az órát mindössze 20 centi­méteres, vagyis ötszörös közelségbe hozták hozzá, az álomkép tüstént megváltozott; a szép zene zivatardörgéssé fajult, aztán be­vágódó gránát idegtépő dörrenésévé, levegő­be repülő din-amitraktár eget-földet rázó robbanásává ... Egy huszgrammos mérleg- súly az alvó fején: a lecsukott szempilla mö­gött előtűnik a szeretett nő képe, a szerelme­seik boldogan összesimulnak, — most meg- százszorozzák a súlyt — két kilogram! — a mosolygó női arc, mintegy varázsütésre, fog- vicsoritó, feketeképü zulukaffer harcossá vál­tozik, aki ordítva és bunkót lóbálva agyon akarja ütni az alvót. Ugyanilyen meglepő ég váratlan gyorsasággal változ­nak az álmok a szagló-idegek különböző fokú ingerlésekor is. Kellemes illatok általában kellemes, jól­eső, megnyugtató élményekkel töltik meg az álmot; kellemetlenek pedig nyomasztó, nyug­talanító, lidérces álmokat idéznek elő. Vani- lin egyszázalékos oldatára például azt ál­modta valaki, hogy gyermekkorában, kedé­lyes otthoni társaságban, kalácsot és csokolá­détortát uzsonnázik. Egyszázalékos ammo­A beregszászi Iníernátus leíhivása a magyar társadalomhoz Beregszász, november 9. A iberegseászd ál­lami reálgimnázium Kárpátalja egyetlen ma­gyar tannyelvű gimnáziuma. Jaszinátó! (Kőrös­mező) Kassáig nincs hőbb. Ilyen nagy körzet­iből veszi fel növendékeit e gimnázium. A koszt­ba adott távolibb vidékről valókon kívül 100- nál több bejáró növendéke van, alldik vonaton, autóbuszon, szekerem, biciklin vagy gyalog jár­nak 'be Beregszászba esőiben, sárban, hóban és fagyiban. Van, aki reggel 5 órakor indul el ha­zulról és csak este tér vissza otthonába. Egész­ségük és életük mindennapos veszedelemnek van kitéve. Tanulásra nem marad elég idejük; tanulmányi előmenetelük néha önhibájukon'kí­vül neon megfejelő. A legjobb magyar tehetsé­gek is elkallódnak. Ezen elkallódásra Ítélt, ma­gyar tehetségek megmentésére vállalkozott a beregszászi- Magyar Inteimátus Egyesület éis rajta keresztül a magyar társadalom önként vállalta magára azt az áldozatos terhet, hogy a maga erejéből megteremti a magyar kitérná- tust. Nem szivet indító, szemet könnyeztetö beszédek és újságcikkek frázisaival, de tettel, áldozat ois cselekedetekkel. Kisebbségi magyar ügyet még sohasem karol­tak fel olyan egyértelműiéig, mint a mi Magyar Internátusunk ügyét. Ebből soha som próbáltak sem politikai, sem felekezeti ügyet csinálni, — eiz maradt annak, aminek született: magyar külturügynek. Ez a magyar internátueépület tető alatt. áll. Emeletes épület Beregszász egyik legszebb, leg­egészségesebb helyén, két és fél holdas telken, körülbelül egy fél,millió korona értékben. A mindenre ránehezedő gazdasági válság meg­akadályozta, hogy teljesen befejezve és beren­dezve átadható legyen hivatásának. Most végre ott állunk, hogy a tavaszra bele- kölitözhetik mostani ideiglenes helyéről a ma­gyar internáltaié. Egy utolsó erőfeszítéssel kiál­tunk a magyar társadalomhoz: azokhoz, akik még nem adtak, adjanak! — akik már adtak, adjanak mégegyezer! niákoldat azonban hirtelen elragadta a rég­múlt, boldog gyermekkorból a közeljövő szörnyűségei közé: gáztámadásba került és halálos rémülettel menekült a bombákat szó­ró repülőgépek elől. Majd ötszörösére fokoz­ták az illat erejét: az illető, menekülése köz­ben hirtelen belezuhant egy vízlevezető csa­tornáiba. Ezekben az esetekben érthető, hogy a rosszszagu ammóniák éppen ilyen álom­képeket váltott ki. De az összefüggés nem mindig ilyen nyilvánvaló. Egy másik próba- személynél például ugyanaz az egyszázalékos ammoniákoldat fáról való zuhanás álomélmé­nyét keltette; az ötszázalékos oldat hatására pedig anyja haláláról álmodott az illető. Régi tapasztalai, hogy az ébrenlét folyamán átéltek mennyire módosítják álmainkat. De. az valóban meglepő, hogy olyan rövid be­nyomások is megteszik ezt, amelyek villa- násszerü mivoltuknál fogva nem is emelked- I hettek ö tudatunkig. Pötzl bécsi lélekbúvár | például egyizben, közvetlen elalvás előtt, | mindössze 1/100 mp. időtartamra, egy fény- \ képet mutatott az egyik kísérleti személynek. A a zsidók siránlroásót ábrázolta Jeru- jj zsálem falainál. Az illető azonban, csak olyan I rövid ideig — a másodperc századrészéig — ] szemlélhette a képet, hogy fel sem ismerhet­ne valójában, mit ábrázol, csak függélyes, j fekete sávokat látott a papiroslapon. Később azt álmodta, hogy valami kísérteties, nagy hajón úszik éjjel, az óceánon; a korlát mellett hosszú sorban emberek állnak és imádkozó- könyörgő mozdulatokkal emelgették karjai­kat az ég felé. Az eredeti kép, némi retusáló munkával, majdnem pontosan olyanná ala­kult, aminőnek az illető álmodta. A kutató ezt a meglepő tapasztalatot azzal magyarázza, hogy a recehártya, a felette rövid „expozíciós idő" alatt, fényérzékeny lemezként működött; a kísérleti személy tudatosan nem láthatta ugyan a képet, de az lerajzolódott a retinára s később, alvás alatt többé-kevésbé változott alakban, kibontakozott a szem fenekén. — Mennyire felel meg ez a magyarázat a való tényeknek: egyelőre nyílt kérdés. Ezek után már szinte természetes, hogy belsőleg ható készítményekkel, orvosságok­kal, mérgekkel is elő lehet idézni kiilön- le ges álmokat. Nagyon régi tapasztalat ez, hiszen az ópium, a hasis, amivel már oly régóta élnek Kele­ten, csak ilyen kellemes álmok előidézésére való. Földöntúli szépségű vidékeken utazik a méreg bódulatba merült élvezője; olyan káprázatos élményeken megy keresztül, ami­nőket a való élet sohasem adhat, a termé­szetben ismeretlen ragyogásai színeket lát és dallamokat hall. írók számtalanszor meg­írták, költők megénekelték a bóditószerek- keltette csodálatos állmokat; elég, ha de Quincey múlt-századbeli angol Íróra, vagy Co- leridgere hivatkozunk. Baudelaire színes szavakat talál a hasis-mámor leírására: „Csodálatos fényjelenségek, a világítás ki­rályi pompája, folyós arany szökellö zuha- taga...“ Némely mérges alkaloida, mint a beléndek- mag hyosciaminja, repülési álmokat gerjeszt; egy forróövi kaktuszfaj mescalin nevű anyaga mozgóképszerü gyorsasággal tovapergő fan­tasztikus jeleneteket vetít az alvó elé. Éter, kloroform legtöbbször vízzel, fürdéssel, ten­gerrel, elmerüléssel kapcsolatos álmok okozó­ja, különösen műtétre váró betegeknél, akik altatás előtt látják az orvosok bemosakodását. S így lehetne folytatni még akármeddig az álmok mesterséges keltésére irányuló lehető­ségek felsorolását. Különösen nagy jövő vár e téren a vegyészetré — ez a mondottak után kétségtelen. És meglehet, hogy — bármily fantasztikusan hangozzék is még manapság — Midgley doktor nem vetette el túlságosan a sulykot, mikor arról beszélt, hogy a jövő embere úgy hordja majd magánál a különböző álompasztillákat, mint ma az aszpirinpirulát e estente, a maga választotta színes álmok mesebirodalmába menekül majd, uj erőt me­ríteni a napi munka lélekölő robotja után. Jól tudjuk, hogy gazdasági krízis vau, hogy anyagilag kimerültek, száz oldalról igénybe­vettek vagyunk. Minden lehet, csak az az egy nem, hogy a magyar társadalomnak egyetlen, magát nemcsak szájjal, szóval, hanem tettekkel magyarnak érző és valló tagja kivonja magát ebből az áldozatiból. Kérjük, hogy minden városban, községben, ahol magyarok laknak, minden külön felMvás nélkül jöjjenek össze azok az agilis magyarok, akikeit a beregszászi Magyar Internábus, a ma­gyar jövő ügye nem hagyott érintetlenül, szed­I jék össze az e célra önként összeadott pénzt, azután egy csekktiapon küldjék el a Duna-Bank beregszászi fiókjához 49221. számú számlára, vagy forduljanak egy levelezőlapon csekkért Orosz György tanár, int. egy. titkárhoz, Bereg­szász. Ugyanezt kérjük minden város és köz­ség magyar iskoláinak lelkes tanáraitól és taní­tóitól, hogy az iskoláik ifjúsága is kivegye ré­szét e nemes nevelő mozgalomból. Ugyancsak kérjük a magyar községek képviselőtestületeit, hogy a költségvetésükbe vegyenek fel egy-egy összeget a beregszászi Magyar Intemátus ré­széire s erről küldjenek értesítésit a titkárnak. Az adakozások hinlapilag lesznek nyugtázva. Meg kell mutatnunk, hogy kulturnép var gyünk, hogy kultúránkért össze tudunk. fogni. Ha a magyarság olyan áldozatot hozott eddig ezért az internátusért, annak befejezése ezután már kötelessége. Mi hisszük azt, hogy azon fa­lak, melyek között most a szél süvít keresztül, a tavaszra barátságos otthont fognak nyújtani az iskolából hazatérő diákoknak. — Hogyan lehet ingyen borjut szerezni. Ko­máromi tudósítónk jelenti: Furfangos utón-nő­dön akart pénzhez jutni Guta községben Hor­váth Géza háziszolga. Kiballagott a legelőre s Szabó János tehénpásztortól kicsalt egy borjut azzal az ürüggyel, hogy a borjú tulajdonosa, Zuber Mihály küldte sürgősen az állatért. A pásztor gyanútlanul átadta a kövér borjúi, amellyel együtt aztán Horváth a községházéra ment s ott passzust kért a borjura, hamis né­ven. A községházán ezt nem kapott. Tovább­hajtotta a borjut Komáromig, ahol Komáromi János nevére állíttatott ki egy passzust s el is adta az állatot jó pénzért. Az uj tulajdonos nagy meglepetéssel vette tudomásul később magától Komáromi Jánostól, hogy az semmiféle borjut nem adott el, holott Horváth azt vallotta, hogy Komáromitól munkabér fejében kapta az állatot. A ravasz háziszolga kéthónapi fogházbüntetést kapott a kerületi bíróságon. — „Kényszerből" ellopták a táviróoszlopo- kat. Komáromi tudósítónk jelenti: Kovács Ist­ván és Kovács József komáromi munkások tü­zelőhöz akartak jutni s mivel lakásukhoz közel erdő nem volt, elhatározták, hogy néhány táv- iróoszlopot kiemelnek. Gondosan kiásták az ármentesitő társulat néhány táviróoszlopát s el­lopták. Az ármentesitő társulat természetesen nem tudott érintkezésbe lépni őrházaival, amig a hibát ki nem javították. A bíróság 3—3 heti fogházra itelte a tolvajokat, akik azzal mente­gették magukat, hogy fáztak s tüzelőanyagot kellett szerezniök. 10

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents