Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)
1935-11-09 / 256. (3808.) szám
„Magyarországon lehetetlen a diktatúra" — mondta Gömbös Gyula a nemzeti egység pártjának vacsoráján Budapest, rnofvemlber 8. (Budapesti saerkieöztő- / ségümk. telefon jelejxfcéöe.) A aemineti egység leírtja ceütötrfeök esti saofcűsou pártvaceoráján í'.'misböis Gyula mmiBaterelnök asagyotob ibószé- (i imomdott. A miafezterelniök közvetlen. han- i' i;i, .mintegy beszélgetés formájú,bán mondotta • politikai beszédét e Jdijeűieitttette, hogy beszéde ' ;iántvac80®a köröneég-énieik szól és nem íkiván- hogy nyilvánosságira hozzák. A „Magyarország44 mai száma mégis néhány ••.letet közöli a magyar miniszterelnök tegnapi 'é-déiböd. Gömbös Gyula edBÖsombam Winohk- István kereskedelmi minisztert üdvözölte, írja a il-ap. — \ inai időkben — mondotta Gömbös — a dip- > maiaknak főképpen gazdasági kérdésekkel e! 1 foglalkozniok, Magyarországnak gazdasági diplomata-típust kell nevelnie. Winchkler slván ilyen típust képvisel. ; á.n a politikai kérdésekre tért át a magyar -ztereilnöik és utalt, az ellenzéki vezéreik légiin beszédeire, valamint az ellenzéki össze- ás gond óla tárnáik felvetéséire. — Ne tartsátok ezeket a kérdéseket rendkívül osnak, —- mondotta Gömbös, — vegyetek ?m példát. Én ezeket a heccelődéseket észre n veszem, annál kevésbé, mert az ellenzéknek konkrét programja és közös ! világnézeti alapja nincsen. | E lyütt látjuk a feudalistákat a marxistákkal, a jj r.~rkantil liberálisokat az agrár demokratákkal,! mindezek különböznek egymástól, csak egy közös programjuk van: az antigömbös program. Barátságuk csak eddig tart, összefogásuk csak erre az egy kérdésre terjed ki. Gömbös Gyula ezután említést tett a lépten- nyomon felbukkanó diktatúra-vádakról is. — Magyarországon — úgymond — leheteden bármiféle diktatúra. De erre nincs is szükség, mert ezzel a párttal, amely egyöntetűen áll a kormány mögött, minden nagy kérdést meg lehet oldani a nemzet javára. A párttól harcias offenzív szellemet kíván. Nem szabad ennek a pártnak, úgymond, csak a védekezésre szorítkoznia az ellenzék támadásaival szemben. Ennek a pártnak is támadnia kell minden vonalon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy versenyt szónokoljanak az ellenzékkel, hanem az eszmék erejével és az alkotások eredményeivel kell akciójukat meghiúsítani. Programunk átütő erejével, — mondotta, — és alkotásaink eredményeivel kell erőtlenné tenni az ellenzék agitációját. Ezután bejelentette, hogy szombaton Szentesre utazik és vasárnap nagy beszédet mond ott Várady László hivatalos kormánypárti jelölt érdekében. Szentesről Orosházára, onnét pedig Gyulára utazik díszpolgári okleveleinek átvételére. zeti Oroszország föltámadását is, ami a vereség logikus következménye volna. S a nemzeti Oroszország soha nem felejtené el, hogy mint viselkedtünk veresége előtt és hogyan segítettük elő ukránbarát politikánkkal Oroszország szétszakítását. De ha mindez egyáltalán nem is lehetséges, ha semmi konfliktusra sor nem kerülhet, akkor sem szenved egy pillanatig sem kétséget, hogy ha a dolgok rendje dr.. Benes miniszter ur szerint menne, akkor is egyre erősebben fenyeget és veszélyeztet bennünket a bolsevizálódás a bolseviki elméleteknek és gyakorlatnak szegény éhezőink tömegeibe való behatolásával. Szellemi kultúránk és Politikai önállóságúnk végének a kezdete volna ez. Kramár beszéde végén hangoztatta, hogy a kiqunyolt régi rezsim képviselőjeként szólalt föl, — mely rezsim azonban ismét uj lesz. aminek jelei észrevehetők már a fiatalságban — s tiltakozik a Benes külügyminisztej által javasolt politika ellen. A lengyel kisebbség megnyilatkozása Dr. Luschka német keresztényszocialista felszólalása után Borkanuk ruszinszkói kommunista az orosz forradalom tizennyolcadik évfordulóját ünnepli beszédében és radikális eljárást követe! a Fencik-párt ellen. Dr. Wolf lengyel nemzetiségű képviselő azt fejtegeti, hogy a teschen- vidéki lengyelek minden panasza e lakosság lojalitásának a jele. A lengyel kisebbség mindig legális eszközökkel harcolt jogaiért ebben az államban. Törekvései nem irányultak a lengyellakta területnek a köztársaságtól való elszakitására. hanem minden kezdeményezés csakis a helyi tényezők ellen irányult, akik a lengyelek elnem- zetlenitésére törekszenek. A német aktivizmus kritikája A pénteki ülés első szónoka dr. Peters szudétanémetpárti képviselő volt. Szerinte a parlament külügyi vitája azt illusztrálja, hogyan kell csinálni a rend és béke politikáját s ennek alapján miként kellene rendezni az állam belső viszonyait. Üdvözöljük azt a tényt, hogy nem kerül sor más államok ügyeibe való beavatkozásra. Sajnos, e ponton a koalíciós sajtó nem működik együtt a kormánnyal. Le kell vonni az összes kon- ’ venciákat s fel kell adni a demagógiát. A régi német aktivista politika szükségképpen teljes csődhöz vezetett s ez meghozta az összes német összefogását. Egyes visszataszítóan hat. Csúnya színű fogak a legszebb arcot is elcsúfítják. Mindkét szépséghibának elejét veheti, ha fogait a pompásan üdítő ízű Chlorodont-fogpasztával tisztítja. A fogak már rövid használat után ayönyörü elefántcsont- szerü csillogást kapnak Chlorodont által, mely az érzékeny fogzománcot nem bántja, hanem kíméli. Tubusa Ke A-—. német pártok kormánybavételével, mások kivülhagyásával éppen olyan keveset le- hét elérni, mint kémkedési afférek gyártásával. A cseh fasiszták ellenzéki álláspontja Zierhut német agrár után végül Branzovsky cseh fasiszta olvassa fel klubja nyilatkozatát. Á nyilatkozat megállapítja, hogy az államfordulat óta igen rossz a viszonyunk a lengyelekhez. Pedig megfelelő jóakarat mellett már el lehetett volna tüntetni az emlékét is az 1920. évi kellemetlen ügynek, amikor Csehszlovákia nem engedte meg az orosz bolseviki hadsereg ellen harcoló Lengyelország felé a hadianyag tranzitóját. Németországgal szemben a nyilatkozat a legnagyobb óvatosságot ajánlja. A szovjet elismerése de jure csak a jogi helyzet formulázá- sa és ez semmit sem változtat a szovjettel szemben való teljesen elutasító álláspontunkon. A szovjettel kötött katonai egyezményről nehéz nyilatkozni, mert nem tudjuk, hogy háború esetén miként viselkednék az orosz nép. i Végül.a szónok a külpolitika iránya s a szankciók ellen nyilatkozott. Rendreutasítások Az expozé fölötti szavazás után a Ház megválasztotta az összeférhetetlenségi, közellátás- ügyá, közegészségügyi és vagyondézsma ügyi bizottságok tagjait. (E bizottságokban pártjaink képviseletet nem kaplak.) A képviselőház megintéshen részesítette dr. Neuwirtih és Künzi szudétanénnet párti képviselőket Zierliut képviselővel szemben a páriáimén ti talajon használt sértő kifejezés miatt. Ugyancsak meg in lést kapott Köthíer Brúnó, aki a szudétauémet képviselőket rablóknak és tolvajoknak nevezte. Köfhler megjegyezte, hogy e kifejezést csak Hol lobé képviselőre értette. Dr. Neuwirtih viszont megállapította, hogy Köhler többesszámiban beszélt és hogy Hüllőbe képviselő 1923-ban politikai deliktmn miatt volt elitéivé. A lesköze ebbi ülés A képviselőház legközelebbi ülését november 14-én csütörtökön 15 órakor tartja. Tin- 1 nek tárgysorozatán a csehszlovák—osztrák, a csehszlovák—magyar s a csehszlovák—jugoszláv kereskedelmi egyezmények, továbbá a hivatalos eljárási dijakról szóló novella, az állandó bizottság egy tagjának megválasztása (az elhunyt Bradác helyére), Hüllőbe és Remmann képviselők mentelmi ügyei szere- ; pelnek. Csütörtökén benrüt’ák a jövő évi l ö tséeve'ést Prága, november 8. Értesüléseink szerint a kormány a parlament csütörtöki ülésén szándékszik benyújtani az 1936. évi állami költségvetést. Dr. Trapl pénzügyminiszter expozét mond s a költségvetést még aznap kiosztanák a bizottságnak, mely november 18-án látna munkához. A pénzünyminiszteri expozét nyomban nem, csak a költségvetési -r9éval egyidejűleg követné vita. „Vá’sr ea* S «'"da- köibesió’ásra ‘ Csütörtöki számunkban közöltük dr. Szüllő Géza képviselőnek, szövetkezett pártjaink közös klubja elnökének képviselőházi beszédét. \ beszédet közlő tudósitásunknak ..Válasz egv S t-u nda-közbeszóláeira ‘' a te inni f e je z ■ t é v el k a;p - csoteitban Stunda Isván csehszlovák agrárpárti nemzetgyűlési képvis. lő a sajtótörvényre való hivatkozássail a következő helyreigazító nyiiat- ko'zatotküldte be felelős szerkesztőnk címére: „A Prágai Magyar Hírlap e közlésével ^zeni- bein a parlamenti napló h'vatnlos gyorsírói feljegyzései szerint ez a párbeszéd szóról-szóra igy hangzott el: Poel. Szüllő: Ami pedig a miniszter urnák a kisebbségi kérdésről mondott szavait ill -ti. arra nézve csak rámutatok arra. hogy a köztársaságot kötelező k:seb!>ségi szerződések é--. az adminisztráció tényleges intézkedései között mindenütt nagy különbségen vannak. Poel. Stunda: Ugyan mi' erőlteti mindég ezt a kérdést, araikor tudja, hogy nem igy van! Poel. dr. Szüllő. Mluvte slovensky! Vv ste Siovák! Poel. Stunda. Prepáik. u nás mxistuju inensi- nové práva a .já fe-h pouzívam: Pasi. dr. Szüllő: Vv nie ste me usi.ua. vy ste. Siovák, vy ste.agrárnak, to je nase privilégium!" H koalíciós pártok, a kommunisták, Bródy és a német keretzténytzooaütták szavazataival a képviselőház is elfogadta Benes expozéját A külügyi vita utolsó német és cseh szónokai élesen bírálták a külügyminiszter ooiitikáJát Prága, november 8. A külügyi vitát ma délben fejezte be a képviselőház. A szavazás alkalmával az egész kormány ismét megjelent az ülésteremben. A külügyminiszteri expozé tudomásulvétele mellett szavaztak a koalíciós pártok, a kommunisták, a német keresztényszocialisták és a ruszin autonómista Bródy. Nem vettek részt a szavazásban, illetőleg az expozé ellen szavaztak: a szudétanémet párt, a szlovák néppárt, a cseh nemzeti egyesülés, a cseh fasiszták, az országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt és Zipser Deutsche Partéi képviselői. A külügyi vita tegnap esti és ma délelőtti I eseményeit az alábbiakban ismertetjük. Kramár: A szovjet győzelme az európai civilizáció végét Jelentené Tegnap röviden megemlékeztünk már álról, hogy a külügyi vitában felszólalt dr. i\.rainár képviselő, a cseh nemzeti demokraták (illetőleg a cseh nemzeti egyesülés) vezére is. Mivel a parlamenti levelező lapunk zárása után adta ki Kramár beszédét, ezért nem volt módunk már tegnap részletesen ismertetni a figyelemreméltó beszédet. Kramár részletesen foglalkozott az olasz- abesszin viszállyal, egyetértett a külügyminiszterrel a tescheni kérdésben elfoglalt álláspontjával, majd a leghatározottabban fordult az ellen, amit Benes az orosz szovjetről mondott. — Benes miniszter — mondotta többek között kétórás beszédében az ősz politikus — azzal akarta igazolni a történteket, hogy csak akkor tárgyalt a szovjettel, amikor az a nemzetek szövetségének tagja volt. már. A nemzetek szövetségének erkölcsi értékeit ez nem emelte — ellenkezőleg! A nemzetek szövetségének az emberiség ideális értékei őrének kellett volna lennie s nemcsak rendőrnek a nemzetközi rend fenntartására. A 160 ezer ártatlan meggyilkolt vérét a nemzetek szövetségébe való felvétellel nem mosták le. De az éhhalállal agyonkinzott nyolcmillió szegény orosz muzsik halálát sem felejtik el azok, akik nem vesztették el a humanitás és emberiesség érzését. Nekünk, akik oly sokat köszönhetünk az orosz nemzetnek, az uj rezsim szerint nyilván más fogalmunk van a háláról és emberségről. Dr. Benes ur néhány alapos szovdepiabeli tartózkodása Után először beszél hivatalosan az orosz népről, majd az ukrán népről s igy szakítja az orosz nép egységét. Ez a legrettenetesebb dolog, amit tehetett. Semmi esetre sem helyeselhető a kisoroszellenes buta cári politika, de nem szabad szaggatni a kisorosz népnek anyányira drága és kedves egységét. Benes ur arról is l^zél, hogy az orosz és ukrán rrép mennyire megérti küldetésünket, hivatásunkat, érzelmein két, ideáljainkat, — noha ismeretes, hogy Oroszországban a szovjet iskola- és kultúrpolitikája jóvoltából az előző irás-olvasástudás a minimumra esett vissza és hogy az orosz népnek ma a valóságban a saját nemzete történetét sem szabad megismernie, mert a bolsevikiek ezt elzárták tőle. Dr. Benes ur mégis csak felelős értünk, mindnyájunkért, ezért kell, hogy ítéleteiben kissé óvatosabb legyen. Óvatosabbnak is illet volna lennie, amikor a szovjethez való viszonyunkról beszélt. Azt mondotta, hogy respektáljuk a szovjet belső berendezkedését és rendjét. Jobb volna, ha megmondaná szépen csehül, hogy nem akarunk avatkozni belső ügyeibe. Dr. Benes ur egyúttal azt mondotta, hogy kívánja a mi belső viszonyaink respektálását is. Közömbös, hogy a szovjet respektálja-e a mi belső berendezésünket is? Dr. Benes ur a továbbiakban azt mondotta, hogy az a célja, hogy gazdasági és kulturális téren kölcsönösen hassunk egymásra. Nos, a szóvjetkultúrának reánk való befolyását nagyon szépen köszönjük. Túlságos könnyelműség volna azt hinni, hogy a szovjettel való barátság államunk biztonságát és az európai tartós egyensúly biztosítását szolgálja. Dr. Benes ur egész politikájának nagyon szomorú vége, hogy politikájának utolsó mentsvára a szovjet. Kramár úgy véli, hogy tulajdonképen joga volna megelégedésre, hogy politikánk ultimum refugiumja Oroszország. Ebben saját politikájának győzelmét láthatná, de nem látja, ellenkezőleg, nagyon súlyosan érinti. mert itt nem Oroszországról, hanem a szovjetről van szó. Megfontolásra méltó kérdésnek tartja; mi történnék, ha a szovjet velünk együtt győzne. Ez a mi államunk, a müveit nyugati államok holsevizálását s az európai civilizáció vécét jelentené. De ha a szovjetszövetség vereségei szenvedne, úgy az Oroszország újabb meg- rsonkitását jelentené, de egyben az uj nem-
