Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)
1935-11-08 / 255. (3807.) szám
4 1935 november 8, pfattfc Mii Unok a topok? MORAVEC VEZÉRKARI EZREDES KÖNYVE A Veéerni Ceské Slovo november 5-iki számában idéz Moravec Emánul csehszlovák vezérkari ezredesnek a napokban - „Háborús lehetőségek Középeuíópában és az abessziniai hadjárat" címmel megjelenő könyvéből A prágai lap az ismert katonai szakértő és publicista könyvének egyik érdekes fejezetét idézi. Az idézet szószerinti fordítását alább közöljük: „Gyávák volnánk, ha nem számolnánk azzal, hogy Németország háború esetén elsősorban ránk rontana, mégpedig leggyorsabb egységeivel és repülőivel. Jugoszlávia és Románia nyugodtan mozgósíthat, de tőlünk, sajnos,, ezt a lehetőséget megtagadja a sors. Éppen ezért a mi háborús előkészületeink alapjában különböznek az övéiktől. A mi keménységünktől és fölkészültségünktől függ, hogy hol alakul kezdetben a harcvonal. A határmenti hegygerinceken vagy pedig mélyen saját területünkön. Ettől függ azután, hogy menynyi nemzeti vagyon pousztul el a harc folyamán. A német sztratégiai Móric, Banse ur azt ajánlja, hogy a magyarok törjenek Morvaországba a morva síkságon keresztül és nyújtsanak kezet az északról Morvaországba nyomuló németeknek. Magyarországot ezalatt átmenetileg megszállják a jugoszlávok és a románok. A sztratégiai Móric hasonlót ajánlhatna nekünk a magyarok ellen. No de hiszen ezek a tervek nem olyan egyszerűek. A térképről láthatjuk, hogy a kisantant felé kinyúló erődöt képezünk, amely emellett még összekötő cikkelyt képez Franciaország és Szovjetoroszország között. Ezt az erődöt úgy kell felszerelni, hogy mindaddig ellentálljon, amíg segítség érkezik. Minthogy az ellenség az első napokban kétségtelenül fölényben lesz emberanyag tekintetében, ezért hiányainkat hadianyaggal kell pótolnunk. A területeinkre való benyomulást csak a határaink mentén húzódó vasbetonövvel tudjuk föltartani, a légi támadást csakis erős légiflottával. Északi határainkat úgy kell megerősítenünk, mint azt a franciák tették. Hogy ezt a vasbeton erődövet a levegőből se lehessen megtámadni, feltétlenül hatalmas légi haderővel kell rendelkeznünk. Hátvédeink biztosításáról is gondoskodnunk kell főleg azért, nehogy pánik törjön ki. Ez azt jelenti, hogy tökéletesen felszerelt hírvivő-, tűzoltó-, szamaritánus- és biztonsági szolgálatra van szükség. A németek ellenünk propagandával is harcolni fognak, „bennszülött ügynökökkel szükség esetén ember- től-emberhez", amint azt a német sztratégia ajánlja. Éppen ezért már most kell felvenni a küzdelmet az ellenséges propagandával szemben. De mindez semmit sem használ, ha az egész némáét nem lesz pillanatok alatt fegyverben azzal a kemény elhatározással, hogy végletekig és az utolsó emberig küzdeni fogunk. Nem mozgósíthatunk sokáig ée nem mozgósíthatunk részletekben. Azonnal és az első perctől kezdve valamennyiünknek a zászlók alatt kell állnunk, ügy kell majd mozgósítanunk, ahogy azt a szerbek tették 1914-ben. így aztán visszaverhetjük a bennünket eleve veszélyeztető támadást. Nem követhetjük az 1914-be.li Belgium példáját. A nyolcmilliós Belgium — a szerződésekben bizva — csupán 6 hadosztállyal szállt harcba, holott az 5 milliós Szerbia 12 hadosztállyal vette fel azonnal a küzdelmet. Ha a belgákat követjük, akkor a háború első hónapjának végén esetleg valahol Morvaországtól keletre verekedhetünk. A jövő háborúban nem lehetünk puhány szemlélők, ha nem akarunk újabb szolgaságba kerülni, amely ezúttal sokkal keservesebb volna, mint az osztrák volt. Háborús áldozataink nagysága attól függ, hogy mennyit vagyunk hajlandók a békében áldozni. Minél jobb a felszerelés és kiképzés, annál kevesebb a halálos áldozat. De igy csak a vak nem látja, hogy harcaink diadalmasak lesznek. Biztosan győzünk! A felkészültségünktől függ, hogy előbb vagy később győzünk-e és hogy nagyobbak avagy kisebbek lesznek-e veszteségeink. Jó volna, ha mindenki tudomásul venné, hogy második harcunk önállóságunkért sokkal keményebb és áldozatosabb lesz, mint az első volt és hogy az idő múlik. Az előkészületekkel egy percig sem késlekedhetünk." A RUSZIN NEMZETI TANÁCS ÜGYE Az A-Zet Ungvárról jelenti: Az ungvári országos hivatal ideiglenesen beszüntette az orosz központi nemzeti tanács működését. Az orosz központi nemzeti tanács 1919 májusában alakult a háború után alakult négy nemzeti tanács összefogásából (eperjesi, ungvári, szolyvai és huszti nemzeti tanácsok.) A felszabadult kárpátorosz nemzet első szószólója volt a központi nemzeti tanács, nemrégiben azonban szétesett. A tanácsnak orosz kulturorientáciéja ellen, — amelyet főleg elnöke, az eperjesi dr. Beszkid, későbbi kormányzó védelmezett, — addig izgatott az ukrán ellenzék, amíg meg nem alakították Msgr. Velőéin elnökletével a külön ukrán nemzeti tanácsot. A központi orosz nemzeti tanácsot az utóbbi években a kurtyákosok uralták. Jelenlegi elnökük dx. Kaminsky József, ungvári szerkesztő, volt agrárpárti képviselő, az autonóm földműves szövetség vezére. — Várady László a magyar kormánypárt Szentesi jelöltje. Budapesti eaereiks/tőségünk jeleníti telefonon: A nemzeti egység pántja a jízenteei kerületben vitéz Várady Lászlót, a párt fez.eirteei elnökét jelölte. A képviselőház pénteken fejezi be a külügyi vitát A Henlein-oárt szónokai az orosz szövetség ellen foglaltak állást Szüllö beszédének újabb visszhangja Prága, november 7. A képviselőház szerda esti ülésén Slénsky kommunista képviselő bejelentette, hogy a kommunista párt megszavazza Benes külügyminiszter expozéját, hogy ezzel kifejezésre juttassa a Szovjetorosz- országgal szemben folytatott politika helyeslését. A csütörtök délutáni ülésen Rázus szlovák nemzeti párti azt fejtegeti, hogy a nemzetek szövetsége nem bukott el, de ha elbuknék, akkor is újra kellene építeni. A csehszlovák—lengyel vitát nem szükséges nemzetközi fórum elé juttatni, azt magunk is elintézhetjük egymás között, otthon. Az orosz népre mint testvérre tekintünk s reméljük, hogy az oroszok nem fognak úgy nézni reánk, mint egy más világban lakó emberekre. Nem lehetünk sem a kommunizmus, sem a fasizmus avantgárdája. De nem lehetünk ütközőpont sem, mert ahhoz kicsinyek vagyunk. A demokráciát ki kell mélyítenünk annyira, hogy a csehek és szlovákok s velük együtt a németek, magyarok is megértésben élhessenek. Frank szudétanémet képviselő föltünőnek tartja, hogy a külügyminiszter annyira kiemeli, hogy a nemzetek szövetsége az angol politikai irányt követi. Aki a kollektív európai békét biztosítani akarja, annak nem szabad magát félrevezettetni bizonyos politikai irányoktól. A nemzetek szövetsége békepolitikájának eddig nagyon kevés a sikere. Államunk csak összekötő hid lehet Európa német közepe és keletje között és nem szabad magára vállalnia a zárt erősség szerepét, mely Németország ellen irányulna. A Szovjetoroszországgal való szerződés következtében ilyen elzárt erősséggé válik. A bolse- viki Oroszország eltávolodott a humanizmustól, sokkal erősebben, mint a nemzeti szocialista Németország. A demokrácia mellett vagyunk és készek vagyunk dolgozni tökéletesitésén. Az orosz szövetség a valóságban a bolseviz- mus és a csehszlovákiai balodal szövetsége, Ezért attól tartunk, hoqy Csehszlovákia a bolse- vizmus kaouja lehet Középeurópában Nyugat- európa felé, Ursiny Szüllővel polemizál összes okot vizsgálná, úgy a baj okát másutt találná, Csehszlovákia semmit nem vár Magyarországtól, nem akarunk s nem is fogunk belügyeibe avatkozni ellenséges propagandával. Ezt Szüllőnek és a magyar politika hivatalos irányítóinak is tudniok kellene. — A szónok a továbbiakban a lengyel kérdéssel foglalkozik. Bródy autonóm földmüvesszövetségi képviselő nem ért egyet a külügyminiszter optimista nézeteivel, hogy a kisantant másik két állama is helyesli a szovjettel való szövetséget. Hangsúlyozza a Németországgal és Lengyelországgal való megegyezés szükségességét, a köztársaság belső konszolidációját követeli. Bejelenti, hogy a külügyminiszter expozéját tudomásulveszi. Chalupa cseh iparospárti után Kramáí, Csehszlovákia egykori miniszterelnöke szólalt fel. Kramáí BeneS külpolitikája ellen Általános figyelem mellett beszélt Kramár Károly, a cseh nemzeti egyesülés pártjának ősz vezére, aki a szónoki emelvényről gyengélkedésére való tekintettel nem állva, hanem ülve mondotta el beszédét. Beszéde elején a népszövetség múltjával foglalkozott, amelynek első idejét mintegy a pacifizmus szelleme szállotta meg s ez itt Csehszlovákiában antimilitarista hangulatot váltott ki. Nem ért egyet Benesnek azzal a véleményével, hogy a népszövetségnek nagy jövője van. A beszéde további során a pangermanizmus veszedelméről szólott, amely szerinte ma sokkal nagyobb veszedelmet rejt magában, mint 1914 előtt. Németország — úgymond — ma már látja, hogy a győztes államok mennyire nem egységesek, sőt mennyire egymás hajában vannak. Egykor a pangermanizmus jelszava Berlin— Bagdad volt, ma Berlin—Ukrajna s ez sokkal elasztikusabb, mint az azelőtti jelszó. Ukrajna olyan valami, amit Ruszinszkótól egészen Ázsiáig, Vladivosztokig lehet kinyújtani. Nagy érdeklődést váltott ki beszédének az a része, amelyben a legélesebb szavakkal bírálta Benes külpolitikáját és népszövetségi szereplését. Ursiny csehszlovák agrár szerint a védelemnek ugyanoly erős hadseregre van szüksége, mint a támadásnak. Erős hadseregre van szükségünk s ez most már általános nézet, mely csak lassan győzött azzal a felfogással szemben, hogy a fegyverkezést Genf esetleg rossz szemmel nézhetné. A Németországhoz való viszony taglalásánál a szónok azt mondja, hogy a Völkischer Beobachter a közelmúltban Jehlics- ka tollából támadó cikket közölt. Ha azt akarjuk, hogy a németekkel jó viszonyban legyünk, úgy az ilyen eseteknek nem szabad megismétlődniük. Érdekünk, hogy Magyarországgal való viszonyunk jó legyen. Dr. Szüllő Gém képviselő — mondotta Ursiny — nagy hibát követett ei, ha azt igyekezett bizonyítani, hogy e jó viszonyt a köztársaság rontja. Ha Szüllő az A parlament jövő heti programja Prága, november 7. A képviselőház a külügyi vita holnapi, pénteki befejezése után az eddig ismert diszpozíciók szerint a jövő héten csütörtökön és pénteken tart plenáris ülést, amelyen az 1934. évi zárszámadás kapcsán kisebb gazdasági vitát tartana. Ha addig az ideig elkészülne a költségvetés, úgy azt benyújtják s a költségvetéssel kapcsolatban Trapl pénzügyminiszter expozét tart. — A pénzügyminiszter expozéját vita nem követné, hanem a költségvetést nyomban munkába venné a bizottság. Ennek ülései alatt ismételten összeülne a plénum bizonyos kisebb ügyek, államközi szerződések s az úgynevezett fedezeti javaslatok elintézésére. I szlovák Iskoláknak adták át a fokozatosan megszűnő lőcsei német reálgimnázium megüresedett tantermeit Lőcse, november 7. (Saját tudósitónktól.) Jelentettük annak idején, hogy a lőcsei nyolcosztályos német nyelvű reformireálgimnázra- mot az iskolaügyi minisztérium rendelkezésére beszüntetik. A beszüntetés fokozatosan történik. A Minit tanéviben megszűnt a felső négy osztály, az idén már nem nyilt meg az első osztály és ezidőszerint már csak a második, harmadik és negyedik osztályban folyik a tanítás. A hatalmas, modern épület üressé vált helyiségeit a helybeli szlovák polgári iskola és az állami elemi iskola kapta meg. Most történt meg az átadás, amelyen az iskolaügyi referátus részéről dr. Hredzil műszaki főtanácsos, a város részéről Soucsek Bohu- szláv kormánybiztos, a polgári és elemi iskola részéről pedig Wolff Károly iskolaigazgató jelent meg. Az igazgató még az átvétel napján beköltöztette mindkét iskolát az uj épületbe, amelyben a tanítás rögtön meg is kezdődött. A német reform reá Igiminázinm összes bútorait, felszerelését és könyvtárát a késmárki gimnázium kapta meg. Az átköltözés folytán a polgári iskolában, amely valamikor felsőbb leányiskola volt, tizennyolc helyiség ürült meg és ezekben a vakok intézetét fogják elhelyezni. IWWP»1111 ’SMBBMMBBIIIMAMBIn— Á dán posta Andersen-emlékbélye- geket bocsátott ki. Az egyik bélyeg a költő legismertebb mesealakját, a vizitündért, a Másik pedig Andersen arcképét áb- ízolja. A kincstári kegyúri kérdés problémája Kárpátalján Ungvár, november 7. (Ruszínszkói szerkeszt tőségünktől.) Kárpátalján úgy a bánya-, mint orr dőkincstár kegyurasága alá tartozó hitközségi intézmények helyzete komoly .probléma. Az erdő- kincstár felfogása szerint az erdőigazgatóság, illetve a földmivelésügyi minisztérium, mint legfőbb kegyur, nem jogutód s igy rá a kegyúri kötelezettségek nem vonatkoznak. Ennek alapján például az ungvári erdőigazg’a- tóság megtagadta a kegyurasága alá tartozó plébániák fajárandóságainak kiutalását, melynek következménye az lett, hogy a plébániák peres utón fogják igényeiket érvényesíteni. így járt a kincstárral az ungvári ée feleődomonyai plébánia, de nem különb helyzetben van a tiszaujlaki plébánia és római katolikue iekola sem. Akik Tiszaujlakon járnak, okvetlenül szemükbe öt- lik, hogy mig a község árvizsujtotta részein uj házak állanak, addig a római katolikus plébánia épülete rozoga állapotban áll, vagy inkább d éledezik. Aki betéved a plébánia udvarára, csodálkozva szemlélheti, hogy a plébánia szárnyépülete teljesen romokban hever, az udvart gyep verte fel, az istálló üres, a kút düledezőfélben s csak a szárnyépület három fala között kiburjánzott napraforgó hirdeti, hogy teremtő élet is van e holt romok között. Ezt a szomorú látványt azonban sem tűzvész. sem árviz nem okozta, hanem a vasfognak nevezett — idő. Alkalmunk volt ezt a pusztulást megtekinteni. | Knauer Sándor esperes-plébánostól megtudtuk 3 aztán, hogy éveken át kért, könvörgött, hogy a plébánia kegyura, az állam (volt bányakincstár) az épületeket javittassa ki, de csak az akta- aztán, hogy éveken át kérte, hogy a plébánia kegyura. az épületeket javittassa ki. de csak az aktahalmaz gyűlt, intézkedés nem történt semmi. 1932-ben a kincstár mégis rászánt 19 790 koronát a legszükségesebb javításokra, de ez a nagy pusztuláshoz aránvitva, egyenlő volt a semmivel, úgyhogy a plébániaépület egyik szárnya esry szép napon beomlott. Ehhez járult még az 1933-as árviz. amely a plébániát 60 70 centiméternyi magasságban elöntötte. Az igy tönkrement épület javítása azonban még mindig késik. Állítólag az aktákban szereplő egyetlen szó nagy bonyodalmat okozott. A esetben ugyanis a „vályog" é6 „háború" rokonbang- zásu szó (válka). Az illetékes hivatalok között most azon folyik a vita, hogy ez a szó arra értendő-e, hogy vályogból lévén, azért omlott ősz- sze, vagy pedig a háború miatt? Amig ez a probléma tisztázódik, valamint az a kérdés, hogy a kincstár kegyura-e még a tiszaujlaki plébániának, — az épület egészen őssze- omolhatik... ♦ Hasonló helyzetben van a római katolikus kántortanitói lakás is, melynek állapotára jellemző. hogy 1929-től a tiszaujlaki kántortanitó Nagyszöllösön volt kénytelen lakni és onnan járt át Tiszaujlakra kötelessége teljesítése végett. 1932-ben a hitközség javíttatta meg az épületet, de a költségeket a kincstár mai napig nem fizette meg. 4* A jubiláló római katolikus iskola A tiszaujlaki római katolikus magyar tannyelvű elemi iskola ez évben ünnepli fennállásának 200 éves jubileumát. A rozoga épület azonban aligha alkalmas arra, hogy falai között e ritka jubileumot a tiszaujlaki magyarság megülhesse. Az iskolaszék még 1930-ban kérte a kegyurat a diiledező, rozoga iskolaépület rendbehozására, mert azt az iskolaorvos tanítás céljaira alkalmatlan, egészségtelen rozoga épületnek minősítette. Ehhez járult még, hogy az 1933-as árviz 50 cm. magasan öntötte ei az épületet, de eddig az iskolafenntartó kegyur még csak nem is akar hallani javítási kötelezettségeinek teljesítéséről ★ Tekintettel arra, hogy a tiezaujlakihoz hasonló eset több is van Kárpátalján, a pénzügyminisztérium három főkérdés tisztázását rendelte el a tiszaujlaki esettel kapcsolatban: 1. mikor keletkezett a kegyuraság, 2. nem szünt-e meg, 3. ha nem szűnt meg, létezik-e az egykori magyar területen felügyeleti joga. Kívánatos volna, hogy ez a három kérdés mielőbb tisztázódjék. (E tudósításunk illusztrálásánál szolgál a legutóbbi vasárnapi számunk képes mellékletének két képe.) A KASSAI CAPITOL- MOZGÓ MŰSORA: Köszönöm, hogy elgázolt. Magyarul beszélő filmujdonság. A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: A kolostor falai mögött. Belföldi film. AZ UNGVÁRI MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Péntek: Érik a buzakalász. Szombat délután: Az abbé. Szombat este: Egy görbe éjszaka. . Vasárnap délután: Nápolyi kaland. Operett. Vasárnap este: Egy görbe éjszaka. Hétfő: Az utolsó szerep, (Zilahy színmüve.) Kedd: Ma éjjel szabad vagyok. Operett. Szerda: 120-as tempó. Vigjáték-sláger. Csütörtök; 120-as tempó.
