Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)
1935-11-08 / 255. (3807.) szám
\ várijuk, hogy ez mind meg fog szűnni. Mert hogy mit tud produkálni a túlbuzgóság a „tapintat" terén, ha felsőbb hatóság részéről ezt az intenciót vélik kiolvashatni, azt bizonyítja az érsekujvári „török, ünnepély" esete. fiz érsekujvári „török ünnep" .— Az idén volt 250 éve, hogy Érsekújvár városát visszafoglalta a törököktől egy koalíciós hadsereg, melyben franciák, olaszok, belgák, hollandok, németek, sőt néhány angol is résztvett s maga a tény európai örömünnep volt, mert angol, francia, olasz és német egykorú röpiratokat adtak ki róla és 11 államban verettek 23 féle emlékérmet. — Mi magyarok a jubileumra eredet illeg csak egyházi ünnepséget akartunk, de amikor az egyház a nagyobbszabásu ünnepély rendezését elhárította és a lakosság csehszlovák része, különösen a külügyminiszter ur pártjának emberei, egyenesen követelték az ünnepély polgári keretben való megrendezését, a város engedélyt kért erre a külügyminisztériumtól, de nem kapta meg és igy a várt idegenforgalomtól elesett. Az indok a törökök érzékenységének a kímélése volt, amit azonban megcáfolt egy török konzul hírlapi nyilatkozata, hogy a mai Törökország semmi közösséget nem vállal az akkorival és igy előtte a jubileum közömbös. — Most jött azonban a túlbuzgóság. Habár a külügyminisztérium kifejezetten megengedte a jubileumnak helyi keretekben való megtartását, az alsóbb hatóságok minden rendelkezésre álló eszközzel ellene dolgoztak, embereiket a részvételtől eltanácsolták, a szovák nép között elterjesztették, hogy még az ünnep kereszt;elivényét »em szabed megvenni, a hivatalok vezetői megtagadták az állami és városi zászló kitűzését, még a város felkérése ellenére is és még a város tulajdonát képező épületnél is. Bállá (szoc. dem.) közbeszól: Kenyér kell, nem cécő! Turchányi: Ez a cécó kenyeret hozott volna a városnak az idegenforgalom révén. Selmec (agrár) szlovákul: Csak nagyobb bajok ne volnának! Turchányi (szintén szlovákul): Köszönöm, hogy elismeri! Turchányi (magyarul folytatja): Természetes ugyebár, hogy az ilyen eljárás nem alkalmas a nemzetiségek közötti jó viszony ápolására és szeretnék remélni a külügyminiszter ur szavai nyomán, hogy az ilyen esetek a jövőben elmaradnak. A kisebbségi jogok a valóságban — A külügyminiszter ur a kisebbségekről! is szólott. Tudjuk, hogy ez most másfeléi van adresszálva, de azért csak örülünk, hogy a köztársaságban a kisebbségekkel szemben nemzetközileg vállalt kötelezettségeket teljesíteni akarják. Remélni szeretnék azonban azt is, hogy a jó szándék őszinte is és ezért a qui tacet consentire vi- detur elvénél fogva meg kell mondanunk, hogy ezen a téren bizony még nagyon sok hiány, nagyon sok javítani és végrehajtani való van. — Nem akarom itt felsorolni összes kisebbségi sérelmeinket, hanem szintén csak néhány példát akarok felsorolni a legkiál- tőbbak közül. — Az 1919. évi 189. törvény, mely a kisebbségi iskolákról szól, már 15 éve van a történelmi országokban hatályban és százá- vat állították fel annak alapján itt a nemzeti kisebbségi iskolákat, mégis a törvény utolsó paragrafusában ígért rendelet, mely azt Szlovenszkón is életbeléptétné, 15 éve nincs kiadva és igy e téren ott a legnagyobb jogbizonytalanság uralkodik. Ez vitán felül tarthatatlan állapot, — Itt vannak a nyelvi sérelmek, még hozzá olyan esetekben is, amikor annak semmi oka és semmi értelme. Miért ad ki két magyar fél ügyében olyan tisztviselő, aki magyarul jobban beszél, mint szlovákul, szlovák határozatot és vesz fel szlovák jegyzőkönyvet, azt senki megindokolni nem tudja. — Itt vannak az állampolgársági és valamennyi egyéb sérelmünk, melyeket mind ki kell küszöbölni.-—• Hogy az állam Rómával megegyezik, az bennünket katolikusokat szintén csak örömmel tölthetne el, alaposan félünk azonban, hogy az egyidejű szovjeíbarátság és annak ápolása le fogja ezt rontani. — Ismételve tehát, hogy habár a külügyminiszter ur expozéjában voltak örvendetesnek látszó momentumok is, mégis, .minthogy legfőbb részeiben az expozét nem tehetjük magunkévá és nem bízhatunk annak őszinteségében sem, azt nem fogadhatjuk el. Sfefanek polemizál Turchány.val Szerdán a késő délutáni órákban dr. Turchányi Imre beszédére reflektált dr. Stefiinek agrárpárti szenátor, aki a gyorsírás! napló szerint egyesben között a következőket mondotta: — Senki nem vetheti tőlünk rossz néven, ha Örömmel egyesülünk érdekeink védelmére éppen a szláv Oroszországgal. Senki nem lógja. nekem azt mondani, hogy ez az nj, külpolitikai érdekeken alapuló kölcsönösség ellentélben volna demokratikus vagy egyenesen egyházi politikánkkal. Itt ki akarnám javítani dr. Turdhányi magyar szenátorkollégám tévedését, aki a Vatikánhoz és Szovjet- oroszországgal való szövetségünktől. Állítom, hogy a katolikus egyház s általában a kereszténység szempontjából is Szovjetoroszország- való kapcsolataink iránt, hogy egyáltalán sehol nem tiltakozott és hogy nem fél Szovjet- oroszországgal ténység való szövetségünktől. Állítom, hogy a katolikus egyház s általában a kereszszempontjából is Szovjetoroszország- nak a Nemzetek Szövetségébe való belépése nagyon jelentős tény. ügy vélem, hogy Turchányi kollégának, miként Lengyelország és Németország hivatalos politikusainak is, más aggodalmai vannak s nem azok, mintha a Szovjetoroszországgal kötött' szerződésünkkel veszélyeztetnénk a katolikus egyház érdekeit, vagy a békét. Ellenkezőleg a keresztény világ- szemléletnek csak javára volt, de a harcias német, magyar és lengyel nacionalizmusnak útjába ezzel elhárithatatlan akadályok tétetnek s ez az igazi oka annak, hogy lengyeleink; németjeink és talán magyarjaink is félnek a mi orosz szövetségünktől. Turchányi kolléga már lát valami uj pánszlávizmust és azt beszéli be a világnak, hogy Oroszországgal .talán valami hódítás végett megyünk együtt Az agrárpárt szlovák szónoka a lengyelbarátság kérdésérő Stefanek terjedelmes beszéde során a csehszlovák nemzeti egységet védelmezte a Hlinka-féle értelmezéssel szemben. Kevesli a pittsburgi egyezményt, ma, amikor a miniszterelnök szlovák, a külügyminisztérium legfontosabb helyein szlovákok vannak, a legfelső bíróság elnöke szlovák. A lengyel kérdésre térve át Stefanek a lengyel támadásokat a lengyel nemei* ség támadásainak nevezi. Ez a nemesség azonos szerinte a magyar nemesurak rétegével s nem szláv. Majd a lengyel sajtó izgatásai fölött sajnálkozik s elitéli a lengyelbarát szlovák sajtó magatartását. — A vaknak is látnia kell, — mondotta Stefanek -—, hogy nem cseh érdekről van szó, hanem Szlovenszkóról. Aki elolvassa Stűdnicky könyveit, az látja, hogy a szerző a legdurvább módon már egyenesen anatómiailag boncolja Csehszlovákia holttestét, hogy az szinte borzalmas. Rólunk, szlovákokról olyan despektussal ir, hogy az sértő. Nem gondolható, hogy a Slovák s a Márnámé Noviny urai ne tudnák, hogy mi van Stűdnicky könyveiben* aki nagyon közel áll Beck külügyminiszter úrhoz. Ez a könyv statisztikával komolyan azt bizonyítgatja, hogy Szlovenszkó nem jelent semmi önállót, hogy az a volt kárpáti terület része, hogy Szlovenszkó membrum alie- num, melyet a cseh történelmi országokhoz csatoltak s hogy a másik oldalon Cseh- és Morvaország annyira tele van német kisebbséggel, hogy önállóan nem élhet. Nevezetesen, hogy Szlovenszkó nem életképes, mert a szlovákok egészen más nemzet, mint a csehek. Hogy nem értik egymást és hogy olyan idegenek vagyunk egymásnak, mint az abesszinek és az olaszok. Hogy nincs lelki és kulturkapcsolat és nincs gazdasági kapcsolat, mert a másik oldalon Szlovenszkó Budapest felé inklinál. És ami a legtanulságosabb, hogy a magyar nemzetnek egykor Szlovenszkón volt az alapja és Szlovenszkó egykor a nem-okkupált Magyarország alkotórésze volt, mindezek következtében állítólag igazságtalan, helytelen és nem jó, hogy ez a Szlovenszkó el van szakítva Magyarországtól s ezért állítólag vissza kell csatolni Magyarországhoz már csak azért is, mert a lengyeleknek, — hogy nagyhatalmi politikájukat folytathassák Európában — közös határok kellenek Magyarországgal. És ha esetleg egész Szlovenszkó nem csatoltatnék vissza Magyar- országhoz, úgy legalább Ruszinszkó, hogy igy meg legyen állítólag a közös határ. Látható tehát, hogy a lengyelek nem helyeznek súlyt az úgynevezett szlovák affinitásra, e kérdésben sem éreznek szlávul, ami csodálatos és úgy handléroznak más szláv törzs- testvéreikkel, mint a lengyel zsidaik, akik ott élnek. Ez közvetlen bizonyíték, hogyan gondolkoznak s emellett mégis * megvan a nagy lengyelbarátság a Slovák főszerkesztője részéről. A továbbiakban is Stefanek a szlovák néppárt lengyelbarát politikáját kritizálja. Henieinék állásfoglalása Csütörtökön, a szenátus külügyi vitájának második napján, elsőinek Pfrogner szudéta- nómet párti szenátor szólalt fel. Egyebek között azt fejtegette, hogy ha Benes béke törekvéseiben sikerre számit, úgy uniüdének előtt a nyugalom és bizalom légkörét kell felfrissíteni. Evégett kiirtandó a telkekből a legyőzött és győző nemzetek között fenntartott különbség s a kölcsönös megértés keresendő. Az orosz paktumra vegyes érzelmekkel nézünk, sőt nagy bizalmatlansággal. Megengedjük, hogy Oroszországnak nincsenek expanzív étvágyai, de a kommunizmus expanzív s ez a veszedelmes. Niessner (közbeszól): Ezt biztosan Goeh- bels diktálta magának. Pfrogner: Mentül inkább ismerjük el azt a nézetet, hogy Csehszlovákia Közéipeurópa szive, annál inkább kötelességünk törődni, hogy e szív jól végezze feladatát. Ha az orosz bolsevizinus nem volt akadálya az Oroszországgal kötött szerződésnek, ugy a nemzeti szocializmus sem lehet aka1935 november 8, péntek* Hodza miniszterelnök átvette hivatalát Prága, november 7. Hodza Milán minissé tereinök csütörtökön délelőtt átvette hivatalát. A hivatalnokok nevében Bartos Rudolf osztályfőnök mindenekelőtt meleg szavakkal búcsúzott el Malypetr távozó miniszterelnöktől, aki megindul tan válaszolt a szívélyes szavakra. Ezután Bartos osztályfőnök bemutatta az uj miniszterelnöknek az egyes osztályok főnökeit. Hodza szintén meleg szavakkal méltatta Malypetr tevékenységlét és kijelentette, hogy alkalmazkodni fog a tradícióhoz és ugyanabban a szellemben dolgozik együtt hivatalnokaival, mint elődje. v Hodza miniszterelnök személyes titkárává dr. Srdinko Vladimír miniszteri titkárt jelölte ki dálya a Németországgal való szerződés kötésének. Németországihoz való helyzetünket már sokszor preftiziroztuik: Soha nem tagadjuk meg belső összefüggésünket a nagy német nemzettel. Minden jogunk megvan figyeleimimel kísérni a német nemzet létküzdelmét. De a német nemzetért dobogó szivünket nem fedeztük fel a nemzeti szocializmussal, ellenkezőleg, a nemzeti szocializmussal semmi dolgunk nincs. Hogy Németország számára mi jó, mi rossz, azt az idő mutatja meg. Dr. Heller német szociáldemokrata szerint a fasizmus nem tudja a nyomort megszüntetni otthon, ezért külpolitikai sikerekre törekszik. A szórtok a szudétanémet párt belső viszonyait feszegeti. Hilgenreiner német keresztényszomlista szerint minél közelebb fekszenek földrajzilag hozzánk egyes államok, annál messzebb vannak tőlünk a politikai egyezményekben. Ez beteg állapot. Selmec: Tartunk áltól, hogy a csehszlovák-magyar viszony javulása ismét elhomályosodik Selmec agrárpárt! szenátor egész beszédét a magyarság pártjainak szentelte. Beszédéből a parlamenti levelező alapján a következőket közöljük: % Selmec Turchányi szenátor „tévedéseit*4 és ,tévelygéseit“ cáfolja. Kijelenti, hogy a magyar ellenzéki tábor urai drámai kifejezést adnak ez állam sorsa iránt érzett aggodalmaiknak, de ezek az aggodalmak nem őszinték, mert az urak nem ítélik meg az eseményeket államunk érdekeinek szemszögéből. Egész más az ő impulzusuk. A magyar ellenzék a népszövetségi paktumot nem tekinti a világbéke tényezőjének, hanem a magyar revizionizmus nemtitkolt céljai legnagyobb akadályozójának. A magyar ellenzéki szónok —- mondotta .Selmec — rossz néven veszi külügyminiszterünk agilitását a népszövetségben s azt következteti, hogy e szerep ártalmunkra lehet. Külpolitikánk oly nézetet tett magáévá az olasz— abeeszin viszályban, amelyhez ötven állam csatlakozott. Külügyminiszterünk tevékenységének magyar ellenzéki részről való kritikája azt a benyomást kelti, hogy harag és gyűlölettel van eltelve. Külügyminiszterünk világosan megmondta, hogy a béke állama vagyunk s e szellemben kormányunk jelentős lépéseket- tett, melyekről az ellenzék is tud. A mai magyarországi rezsim ellenséges órzelete velünk szemben tartós. Ennek oka Szlovenszkó szuverén létezése a köztársaság keretében. Ezért nem nézhetjük tétlenül, hogy mi történik a szomszédos Magyarországon. Jól tudjuk, hogy a magyarországi iskolákban tervszerűen nevelik a gyermekeket nemzetünk s államunk ellen, tudjuk, hogy politikai és nemzeti munkásaink állandóan skandalizáltatnak a magyar sajtóban és rádióban. Pontos jelentéseink vannak arról, — mondotta Selmec szenátor, — hogy Magyarországon üldözik azokat, akiknek Szlovenszkón élő rokonai politikai tényezők s emellett nem állanak az irredenta politika szolgálatában. Tudjuk, hogy a közvéleményt Magyar- országon annyira felkorbácsolják ellenünk, hogy valami élesebb konfliktus számunkra egyáltalán nem volna meglepetés. Tudjuk azt is, hogy a fő érdem azokó a polgártársainké, akik a magyarországi politika és ujságiró-körök informátorai. Magyarországhoz való viszonyunk nem lesz jobb addig, amig ezek az urak korlátlanul és büntetlenül űzik mesterségüket- Itt az ideje, hogy ezeknek a dolgoknak nagy figyelmet szenteljünk. Tartutik tőle, hogy a javuló viszony, melyről a külügyminiszter megemlékezett, ismét elhomályosodik oly tényezők beavatkozására, akiknek nem érdekük a megbákülés, a nyugalom, a béke, hanem akik e viszony konzerválásán fáradoznak, mert csak ilyen helyzetben tudják kimeríteni -politikai és anyagi létük forrásait. A szónok végül ama reményének ad kifejezést, hogy a jövő magyar nemzedék más helyzetet teremthet. Pechmann cseh iparospárti nem látja, hogy a Magyarországhoz való viszony javulna mint azt a külügyminiszter mondotta. Az utóbbi időben nagy mennyiségű hadianyagot szállított Németország Magyarországra, hogy azt köztársaságunk ellen használhassák fel. Klofác nemzeti .szocialista után Donát agrárpárti szenátor volt a külügyi vita utolsó szónoka. Donát a koalíciós pártok nevében nyilatkozatot olvasott fel. Ennek elhangzása után a szenátus Bene§ külügyminiszter nyilatkozatát tudomáeul- vetfce. Ezzel az ülés be is fejeződött s a legköze'ebbi ülést írásban hívják össze valószínűleg a hónap vége felé. Heves formákat ölt az angol választási harc ■ MacDonaidoi és E.liot London, november 7. Az angol választási kampány, amely kezdetben unalmasnak és szén- vedélytelennek látszott, az elmúlt napokban mozgalmasabb formákat öltött. Két jelentősebb miniszter, MacDonald és Walter Elliot választási beszédei alkalmával az illető miniszterek választókerületében heves jelenetekre került a sor és a miniszterek kénytelenek voltak beszédeiket félbeszakítani. MacDonaldot választókerületében, Sehamban lehurrogták. Ugyanéi történt DeashillbeUí ahol a bányamunkások nem enged' minisztert lehurrogták • ték szóhoz jutni. A vörös zászló dalát énekelték el a többnyire kommunista beállítottságú fnnte- tők és MacDonald hiába várt húsz percig, hogy megkezdhesse beszédét, A miniszter végül is kijelentette, hogy ami a teremben történt a demokrácia szégyene és elhagyta a termet. Egy más szénfaluban, Shottonban többszáz ry-irmck vette körül MacDonald autóját és ellenfelét, a szocialista jelöltet, éltette. Elliot fö! ’müvelésügyi minisztert Glasgowban papirgolyókkal dobállak meg, amikor autóján a választási gyűlésre indult
