Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-07 / 254. (3806.) szám

1935 november 7, csütörtök. 'Pragai-Mag^arhiulap­9 SzmHÁzKötr^vKaLTüRA jjj l I '■■WBBBBBegg-------­ll | § November A Csütörtök ! 1 lii WijHtlilM! Felkérjük tisztelt előfizetőinket, akik la­punkat házihoz való kézbesítéssel kapják, hogy az előfizetési dijat kizárólag kiadó­hivatalunk által kiállított elismervény ellenében fizessék ki megbízottunknak. — Bünpalástolás címén elítélték a király­házai ukrán cserkészoktatót. Beregszászi tudósítónk jelenti: Kupcsik Iván joghallgató, a királyházai ukrán cserkészcsapat oktatója, aki a mailt héten rendtörvényes ügy miatt került a bíróság elé, tegnap ismét a vádlot- lak padján ült. Ezúttal azzal vádolták, hogy biimpalástolást követett el, mert két évvel ezelőtt György nevű testvérbátyja betörést követett el Halla József verőcei jegyzőnél és Kupcsik ekkor alibit igazolt fivére számára, azt állítva, hogy az a gödöllői cserkészjam- boreen volt. A károsult, jegyző felismerte a betörésiből származó kinai vázát a tettesnél •ás ezért a bíróság a cserkészoktatót egy havi Feltételes fogházra Ítélte. — Meghalt az öngyilkos turócszentmártoni (elekkönywezető. Zsolnai tudósítónk jelenti: Gyepes Ferenc, a turócszentmártoni járásbíró­ság telekkönywezetője, mint ismeretes, vadá­szat közben vadászfegyverével öngyilkosságot követett el, mert a köztiszteletben álló tisztvise­lőt fölfüggesztették állásából. A golyó nyakán és fején okozott súlyos sérülést. A turócszent- mártoni kórházba szállították, ahol hosszas szenvedés után most meghalt. Az elhunyt csa­ládja iránt általános részvét nyilvánul meg. — A 33. osztálysorsjátck V. osztályának mai hozásán nyertek: 20.000 koronát: 8078, 86.748. 10.000 koronát; 23.180, 35.861, 47.113, 52.770, 78.338 — 50C0 koronát; 1954, 2752, 3238, 18.0C6, 39.825, 46.202, 40.857, 48.835, 57.525, 60.224, 66.032, 69,321, 71.070, 79.339, 87.213, 91.806, 96.017. — 2000 ko­ronát: 1708, 2168, 2806. 3152, 4040, 7004,- 19 551. 27.310, 28.703, 29.358, 33.211, 34.784, 35.012, 37 553 46.470, 48.234, 48.633, 51.168, 51.310, 52.563, 55.825, f.6.334, 60.385, 61.013, 63.368, 63.630, 64.397, 65.773. 68.295, 68.320, 70,225, 70.298, 74.281, 74 437, 74.9'2. 76.154, 76.760, 78.238, 81.410, 84.529, 84.906. 85.540, 88.441, 88.578, 88.854, 90.457, 91.916, 92.811, 93.990, 04.602, 99.429, 100.256, 103.395, 105.765, 108.674. (Felelősség nélkül.) Vegyen állami jótékonysági sorsjegyet! I Pót és vótelsvrsfeqpk kaphatok j „ FORTUNA ” bankiizkt]eUinek,é& I BrvLtlslaAHXs. Hörirvckapu a 17. — xxzuonapi börtön váltóhamisításért. Ko­máromi tudósítónk jelenti: Sárik Ignác alsósze- merédi gazda egy 3000 koronás, majd kétszer 2000 koronás váltót hamisított Gyönyör István és Sztraka József aláírásaival. Hat évig prolon­gálta a váltókat, mig végre rájöttek a hamisítás­ra. Sárik tegnap került a bíróság elé, amely tizhónapl börtönre ítélte. xx Autóalkatrészek nagy raktára legol­csóbb beszerzési árakon. Autopneu, oil, benzin. Zenith—Bosch — Varta—Service ál­landó nagy raktár. Autoservice Spira. Ko- sice, Florianská 6. Telefon 20—62. Spe­ciális modern berendezésű szakjavitómü- hely elsőrangú munkaerőkkel. (4.) — Három embert Ítéltek el három mázsa csemegeszőlőért. Beregszászi tudósítónk je­lenti: Turányi György és Imre, továbbá Kesztyű József kovásztói lakosok még a nyár folyamán körülbelül három métermázsa cse­megeszőlőt lop falc el dr. Mandel Emil bereg­szászi ügyvéd nagymuzsalyi szőlőjéből, ame­lyet Turányi Gyöngy felesége adott el Tiszaujlakon. A csendőrség kinyomozta a szőlőtolvajokat, akik közül a Turányi-fivérek ismert betörők. A kerületi bíróság tegnap Ítélkezett a három szőlő tolvaj felett és a két Turányit egyenkint hat hónapi börtönre, Kosztyu Józsefet pedig két havi fogházra ítélte. — Butorgyárosnak adta ki magát egy szél­hámos. Zsolnai tudósítónk jelenti; Hranyik István ruttkai asztaloshoz a napokban, beállí­tott egy fiatalember és Szepes Ferenc ol- mützi butorgyárosnak mutatkozott be. Külön­böző árut kinált eladásra az asztalosnak, aki nagyobb megrendelést eszközölt és 220 ko- Tona előleget is adott az állítólagos bútor- gyárosnak. A fiatalember eltűnt és azóta sem jelentkezett. Az asztalos csak későn jutott tudatára annak, hogy szélhámos áldozata lett. Budapesti Az Vr Budapest, november 6. (Budapesti szerkesztősé­günktől.) Érdekes és szép darab Lavery színmüve. A mai színdarab-sivatagban üditő oázis, amely az ■ élet friss forrását kínálja az irodalomra szomjuho- zónak. Az Ur katonái az első komoly és igazán ■ értékes mü, amelyik Budapesten ebben a színházi i évben szín re kér ült. És remekül játszák a Magyar , Színházban. Aki megnézi és meghallgatja, annak mély nyomot szánt a lelkében. A szív megtelik ; sok szép gyönyörűséggel c,s gazdagabbá válik egy élménnyel, amely belevésődik az agyába és , gondolkodásra készteti. Nincsen bonno szerelem, nincsen hatásvadászat, nem ütköznek meg benne súlyos társadalmi problémák, még csak női sze­replője sincsen Lavery drámájának. Jézuetársasági 1 szerzetesek a hősei. Nyolc szerzetes, egy főapát, egy hitetlen orvos és egy hivő kisfiú szerepel a szinlapon. Valamennyi jól megformált, eleven éle­tet élő ember. A hit drámája a darab, de egyben a hit apoteózisa is. A jezsuita rend drámája, de egyben a lelkiismeret drámája is az élet olyan területén, amelyhez eddig senki közeledni nem mert. Az egész történet egy amerikai jezsuita- kolostorban játszódik le. És lepereg anélkül, hogy csak egy pillanatra is elhagyná a katolikus dogma határát. Ami a hallgatót az első pillanatban meglepi, az az a hang, az a nyíltság, az az erő és bátorság, amely a rendház lakóinak egymáshoz való viszo­nyát determinálja. A feltétlen engedelmesség há­zában meg nem alkuvó egyéniségek gondolat- világa tárul elénk, egymással ellentétes nézetek fel-felvillanó összecsapását látjuk és halljuk, anél­kül azonban, hogy bármelyikük elhagyná azt a síkot, amelyen Krisztus-király katonáinak élete mozog: a hitnek, az önfeláldozásnak és az enge­delmességnek a sikját Lavery színmüve, amelynek angol eredetiben „The first légion" — Az első légió — a címe, ab­ban a mondatban csendül ki, amely Páter Rektor szájából a halottaságyon hangzik el: „a legna­gyobb csoda a hit“. Ezt a tételt a szerző a leg­nemesebb eszközökkel, a fenkölt gondolatok szí­nes és magávalragadó seregével bizonyítja és vonja le abból az izgalmasan érdekes meséből, amely szemeink előtt lejátszódik. Páter Sierra, a rend egyik legtekintélyesebb és legtudósabb tagja évek óta súlyos, önmagával tehetetlen beteg, akinek órái — dr. Morell, a rend­ház orvosának véleménye szerint, — megszámlál- tatta-k. És ez a halálos beteg, arcán a túlvilág! boldogság és lelkesültség kifejezésével, szemében a fanatikus hit ragyogásával, egyszerre csak gyó­gyultan jelenik meg rendtársai körében. A szer­zetesek megrendülve és meglepetten hallják Páter Sierrától, hogy megjelent ágyánál Boldog Martin József és azt sugallta neki, hogy keljen fel ágyá­ból és menjen el a rend egyik legfiatalabb tag­jához, Fultonhoz, akinek nagy szüksége van az ő segítségére. És valóban. Falton, a zenei zseni, aki ezt a zsenijét ajánlotta fél áldozatul azért, hogy Jézus Társaságának tagja lehessen, súlyos lelki válságon megy át és már-már azon a ponton van, hogy Rawleigh nevű fiatal társával egyetemben elhagyja a rendet. És. ime, a döntő pillanatban j megtörtént a csoda: Sierra meggyógyulása. Ful-Í tont ez a csoda, — mert tagadhatatlanul csoda | történt — annyira megrendíti, hogy minden ké-l telyt eldobva magától, lelkesülten és megerősödött! bittel tér vissza szerzetesi hivatásához — és annyi kinos esztendő után — a zongorához, a zenéhez, amely lelkének és szivének egyetlen gyönyörű­sége. De van egy szerzetes a házban, aki kétel­kedik a csodában. Páter Ahern ez, a rend legékes- szólóbb tagja és a legkiválóbb egyházjogászok egyike. Ö nem hisz abban a csodában, amely a rendházat valóságos bucsujáró hellyé, — amolyan amerikai Lourdes-dá — változtatja és amelyik Páter Duguesne-ben, a házfőnökben azt az el­határozást érlelteti meg, hogy Boldog Martin Jó­zsef szenttéavatását szorgalmazza a római Kúriá­nál. A Páter Rektor Ahern atyát bízza meg azzal a feladattal, hogy ő legyen a kongregáció előtt i a szenttéavatás szószólója; azt az Ahernt, aki ha- . tározottan kételkedik abban, hegy Sierra atyával csoda történt volna, annak ellenére, hogy dr. Mo- , rell az ő kérdésére azt feleli, hogy semmiféle or- i vosságot nem adott be a betegnek. Páter Ahern ; kételye azonban nem oszlik el. Hogyan menjen i Rómába, amikor nem hiszi, hogy Sierra felgyó- ; gyulása csoda ? ! Bonyolítja a helyzetet még az is, hogy a zarándokok seregében megjelenik az a leány, akit Rawleigh szeretett és aki most meg­jelenésével megzavarja a fiatal páter nyugalmát, j Gyönyörű kép következik. Morell doktor, a hitet- ; len orvos, megjelenik a gyóntatószék zsámolyán ; és meggyónja Páter Ahernnek, hogy Páter Sierra • felgyógyulása csakugyan nem volt csoda, hanem ( az orvosnak egy kísérlete a hit erejének felhasz- t nálásával. Ahern megdöbbenve hallgatja az orvos * gyónását és arra kéri, oldja fel őt a titoktartás ] alól, hogy felvilágosíthassa a rendet a valóság- j ról. Moreit doktor azonban hajthatatlan és kije- ] lentij hogy c&ugán kétségbeesésében jött el köny- * színházak katonái- nyiteni a lelkén, mert a sok ezer beteg között . megjelent egy kis rokona, Jimmy, aki gyógyitha- s tatlanul béna. de szentül hiszi, hogy ő is fel fog- gyógyulni. Ebben a kétségbeesett állapotban éri í Ahernt a házfőnöknek az a sürgető felszólítása, i hogy a szenttéavatás ügyének elintézése céljából r mielőbb keljen útra Rómába. Páter Ahern szörnyű : lelki viaskodásában megtagadja az engedelmessé- : get. őbenne minden megingott, hiszen tudja az : igazat és minthogy a gyónás titkát fel nem fed- > heti, csak egy ut áll előtte: elhagyni a rendet , amelyet mindenekfelett szeret és amelyért fel- s áldozott mindent. A nagy. felindulástól, amelyet • Páter Rektor lelkében Ahern fellépése okozott, i az öreg házfőnök szívrohamot kap, amely végül , is megöli. A Páter Rektor haldoklási jelenete a l darab egyik legkiemelkedőbb része, mert ez a je­- Ienet egy nagy és igaz jezsuitának búcsúja az i élettől. Sorra búcsúzik összes rendtársaitól, leg­* végül Athénitől, akinek megbocsát és akit azzal a gyönyörű mondattal bocsát el: A legnagyobb csoda a hit. A haldokló meghagyja, hogy halálát ne Requiem-mel, hanem Te Deum-mal kisérjék. Felzug az orgona és tolószékén begurul a kis Jimmy, hogy meghallgassa a Te Deum-ot. Páter Ahern odamegy a fiúhoz és próbálja megértetni vele, hogy vannak gyógyíthatatlan betegségek, amelyeken semmiféle csoda nem segít. De a kis­fiút nem tudja eltéríteni a1''1 a hitétől, hogy ő meg* fog’ gyógyulni. YaJko.. k az Istenben és amikor egyedül marad a szobában, az orgona szárnyaló hangjai közben — ime — megtörténik a csoda: a kis Jimmy felemelkedik a székből, né­hány lépést tesz és Páter Ahern, meg Morei! dok­tor abban a pillanatban lép a szobába, amikor a kisfiú a gyógyulás örömében és boldogságában aléltan összeesik. Páter Ahern egész valójában megrendülve odarohan a kisfiúhoz, felemeli töré­keny testét és a hitetlen Morell is a lelki meg­rázkódtatástól összezúzva odasiet, hogy életre- keltse az áléit gyermeket. Ahern térdre borul, mert most már ő is érzi és tudja, hogy van va­lami titkos, nagy erő, amely mozgat ja és intézi az emberek sorsát. És ez az erő: a hit. A Magyar Színház méltán büszke lehet arra az előadásra, amellyel Laverynek ezt a darabját színre hozta. Kifogástalan, nagyszerű produkciót kapunk, a gépezet hibátlanul működik, sehol egy elhajlás, 6em hangban, sem hatásban, sem mozdu­latban, egy egységes és szerves egész. Ezért az elismerés elsősorban Hevesi Sándort, a darab kongeniális fordítóját és rendezőjét illeti meg, akinek a munkáján érzik a műben való elmélyü­lés és az író szándékainak teljes megértése. Aka­ratának és szándékainak keresztülvitelére kitűnő szinészgárda is állott rendelkezésére. Törzs Jenő, aki Páter Ahern szerepében sokszor a szinmüvé- szet csúcsain járt és Toronyi Imre, a legszebben beszélő magyar színészek egyike, aki a házfőnök bölcs és jóságos alakját tökéletesen állította elénk. Az ember nem tud hová lenni a csodálkozástól, hogy egy ilyen rangú színész, mint Toronyi Imre, nem kap állandó szerződést valamelyik budapesti drámai színháznál. Megrendítő a kis Jimmy sze- j repében Dévény László, akinek egyetlen jelenete | alatt nem maradt szem szárazon a színház néző- | terén. Kész színész ez a fiú. Kitűnt Földényi I László markáns orvosa Pataky Miklós és Dávid | Mihály képviselték azt a jezsuita-típust, amely sok emberben a jezsuitákról tévesen él. Simulé- kony, a fegyelem ellen titokban lázongó, mindent megfigyelő és mindenről beszámoló figurát állí­tottak a néző elé, aki a darab végén megelége­detten látja, hogy ez a két páter megkapja méltó büntetését. Nagyon jó volt Vándory Gusztáv az egyik szerzetes szerepében. Különösen az utolsó felvonásban, amikor mint vizitátor és uj házfőnök jelentkezik, méltósággal és erővel telitette Páter Quatermann alakját. Az egyetlen, aki nem volt a helyén, az Szigeti Jenő volt. Ez az egyébként ki­tűnő színész nem alkalmas egy katolikus főpap alakjának megmintázására. Á stílusos díszlet Upor művészi munkája, a zenei rész kifogástalan ellátása Lósonczy Dezső érdeme. Lavery drámája a bemutatón nagy és megér­demelt sikert aratott. Mindenki, aki szereti a tiszta és nemes irodalmat és aki gyönyörködni akar jó színészek jó játékában, aki meg akar épülni a hit erejében és fényében, az hallgassa meg „Az Ur katonáit1'. A miniszter felesége Boríslav Nusics, a Beth’en-téri színház újdonsá­gának szerzője, Jugoszlávia legöregebb költője. Hetvenkét esztendős és a jugoszláv tudományos akadémia elnöke. „A miniszter felesége'* cimü vigjátéka kiméletlen szatíra és arról szól, mi min­denre képes és mi mindenre vetemedik egy kis számtanácsos felesége, ha az urából a sors sze­szélye minisztert kreál. Tiszteletreméltó az a nyíltság, amellyel Nusics annak a világnak — amelyben él — viszonyait és társadalmi berendez­kedését ostorozza. Természetes, hogy az ilyen szatíra sok mulatságos helyzetet teremt és ha Forgalmas vidéki városban Szlovensz- kón nagyobb divatcég keres, aki munkával és tőkével venne részt az üzletben. Ajánlatokat „Biztos megélhetés** jeligével a kiadóhivatal továbbit. még megállapítjuk, hogy a Bethlen-téri színház előadásában ez a szatíra bohózattá válik, akkor szinte természetesnek találjuk a kacagásnak azt a viharát, amelytől a színház nézőtere az előadás egész tartama alatt hangos. Hogy ez a® állandó derű és jókedv megmaradjon, arról bőven gon­doskodik Kökény Ilona és Gellért Lajos kitűnő színészi alakítása. Mellettük Hertav Gizi, Dán Terka, Bánhidy Lujza, Fenyő Emil, Tamás Benő játszák a darab főbb szerepeit. A darabot Tarján György kitünően fordította. ZÓLYOMI DEZSŐ. (*) Sziklav Ferenc nagyjelentőségű előadása ■ a Kazinczy Társaságban, Kassai szerkesztősé- " günk jelenti: A Kazinczy Társaság hétfőn este ’ tartott előadása valóságos kultureseménnyé évadnyitó kulturestjét, melyet Sziklay Ferenc­nek a kassai magyar kultúráiét hiányosságairól . tartott előadása valóságo s kultureseménnyé . avatott. Az illusztris előadó nagyhatású elö- [ adásában, melynek részletesebb ismertetésére i még visszatérünk, részletesen foglalkozott azok- ; kai az alapvető okokkal, melyek elsorvasztot- • ták Kassa magyar kulturéletét s a szükséges 1 gyógymód egyik legkilátásosabb eszközét a ’ megalakulás előtt álló kassai városi magyar ' közművelődési választmányban jelölte meg. ’ Sajnálatos, hogy Sziklay Ferencnek ezt a nagy- l jelentőségű előadását kisszámú közönség hall­gatta végig, pedig az előadás és a kassai ma­gyar kulturélet érdeke megérdemelte volna, hogy az előadó figyelmeztetései minél szélesebb körben találjanak visszhangra. Az előadást megelőzően Kallus Zoltán, Giesze Lipót, Pod­■ szedly László és Kerekes Emil, a városi zene­iskola növendékei Haydn C-dur vonósnégyesét interpretálták tehetségesen s ugyancsak nagy sikerrel. A kisszámú, de annál lelkesebb közön­ség a szereplőket, elsősorban pedig Sziklay Fe­rencet, hosszantartó, meleg ünneplésben része­sítette. (*) A tornaijai magyar dalegyesület közgyűlése. Tudósítónk jelenti: A néhány héttel ezelőtt meg­alakult tornaijai Magyar Dalegyesület első rendes közgyűlésén megválasztotta uj tisztikarát. Elnök lett egyhangúlag Tornallyay Zoltán, alelnökök id. Ádáan Pál és Bedécs István, karnagy Halász Ist­ván, ügyvezető-igazgató Száz Árpád. A tisztikar me’lé egy tíz tagból álló választmányt is vá’asztot- tak. Minthogy az egyesület még nem rendelkezik kellő anyagi eszközökkel, a közgyűlésen önkéntes adakozással hozták össze a pillanatnyilag szüksé­ges összeget. A dalegyesület próbái a napokban megkezdődnek. (*) Beregi Oszkár ungvári vendégszereplései. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: A kárpát­aljai magyar színház ungvári szereplése a mér­sékelt érdeklődés ellenére is mind változatosabb és nivósabb műsorral igyekszik a közönség ked­vében járni. Kedden és szerdán Beregi Oszkár vendégfelléptével két prózai előadásban mu­tatta be ismét a kvalitásos drámai együttesét. Kedden és szerdán este az „Egy asszony hazu­dik" cimü színjáték került színre, Beregivel a főszerepben, mig csütörtökön este a „Rága­lom!?" cimü 3 felvonásos színműben lép fel Ung- vár kedvence, Beregi Oszkár. Pénteken este is­mét látványos darab, az „Érik a buzakalász" fogja szórakoztatni a közönséget, mig szombaton este „Egy görbe éjszaka" cimü operett kerül szinre. Hétfőn Zilahy jónevü szinmüve, ,.Az utolsó szerep" bemutatója lesz. mig kedden a „Ma éjjel szabad vagyok" cimü operett jön. Szerdán és csütörtökön este egy modern 'vig- játéksláger következik, a „120-as tempó". llng- vár magyar közönsége nem panaszkodhatik te­hát, hogy Iván Sándor szintársulata nem igyek­szik a magyar színházat a megfelelő nívón tar­tani. (*) A zsigárdi „János vitéz * előadása Komárom­ban. Komáromi tudósítónk jelenti: Az elmu't - ze- zonban megérdemelt, nagy sikert aratott r ; (Ji iskolásgyermekek sziníelőadása. Munka Lnó:"‘. a lelkes, agilis tanítónő a Jánost vitézt ad Pa e!ő a nyolc-tiz éves iskolásgyermekekkel. forvo-zi ;ú- don. Az eredeti jelmezekkel, díszletekkel e!iál üt darabnak váratlanul nagy sikere volt: a zs'g'rli gyermekek ösztönös színjátszó telie'sé !e] v 'ó- ban érdekeset, rendkívülit produkálta1:. ,i' ’-ík Galántát. majd Pozsonyt: mindenütt nag z ve­tettel fogadta őket a közönség A szV.ven.-z' ól 1 ü- kedvelő színpadok különös cseme éje volt a • s- gyermekek János vitéz-előadása, hála annak a nagy buzgalomnak, amellyel a rendezőség megter­vezte az előadást. November l7-én. vasa n p a Jó­kai Egyesület fog’ja a zsigárdi gyermekeket sze e- peltetni Komáromban. Régi kívánsága ez a k má- romi közönségnek. Az előadást óriási érdeklődés előzi meg. Emmet Lavery háromleívonásos (tí képből áltó) szinmüve a Magyar Színházban

Next

/
Thumbnails
Contents