Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-06 / 253. (3805.) szám

2 WAGM-MACífeARHlKLAE? _______ ______1935 november 6, szerda*

ki azt kívánja Európában, hogy a katonai operációk minél előbb véget érjenek és a béke biztosíttass ék.

1935 története

Az expozé elején a külügyminiszter összefoglalja az 1935-ös év politikai és diplomáciai eseményeit. 1934-ből két konfliktussal terhelve került át Európa 1935-be: a Saarproblémával és Marseille-lel. Sikerült megoldani őket, és megindult a munka az európai biztonság megszervezésére. A legfontosabb események ebből a szempontból a Szovjet-unió bevonása az európai rendbe, a február 3-i angol—francia, a január 7-i olaszfrancia találkozó, az angol miniszterek európai utazásai s végül a váratlan német fegyverkezést követő áprilisi stresai konferencia. A keleti paktum megszervezése állt ebben az időben az európai politika előterében és ha a stresai konferencia után a német birodalom nem is akarta az eredeti tervet elfogadni, Neurath külügyminiszter mégis olyan javaslatokat tett a keleti béke megszervezése érdekében, amelyek elfogadhatók lettek volna.

Sfresaban a dunai paktum körüli tárgyalások is előbbre jutottak.

A kisantant államai hajlandónak mutatkoztak részt venni minden olyan tárgyalásban, amely a középeurópai rend megszilárdítására irányul. Mindezek a tárgyalások szeptemberig szabályosan fejlődtek, de akkor az olasz—abesszíniái konfliktus véget' vetett a •megindult kibontakozási akciónak.

I

Az oiasz-abesszin konfliktus

kezdete

.............

Az olasz-—abesszíniái konfliktus Benes szerint egyike a legnagyobb európai eseményeknek 1918 ót>a. Olaszország európai és főleg középeurópai problémáinak biztosítása és a Franciaországgal való megegyezés után politikai érdekeinek kielégítését egy más szférában, a gyarmati szférában kereste, ami súlyos bonyodalmakhoz vezetett.

Csehszlovákia a konfliktusban semleges volt és semleges maradt és amennyiben kénytelen bizonyos irányban a konfliktussal foglalkozni, ez kizárólag a népszövetségi paktumnak megfelelően történik, olyan alapokon, amelyek a népszövetség valamennyi tagjára egyformán kötelezők. Benes ezután vázolja az abessziniai konfliktus keletkezését, az év első felének tárgyalásait, Edén római utazását s megállapította, hogy a tárgyalások nem vezethettek eredményre és Olaszország október elején a befejezett előkészítés után megkezdte akcióját Keletafrikában. Ekkor lépett a porondra a népszövetség és a paktum alapján igyekezett megfékezni az afrikai háborút. Népszövetségi körökben eredményesnek tekintik azokat a tárgyalásokat, amelyek a szankciók alkalmazása körül keletkeztek.

A csehszlovák kormány komolyan, a felelősség tudatában és tartózkodóan figyeli á genfi eseményeket.

Ezt az álláspontot kell elfogadnia a csehszlovák közvéleménynek és a sajtónak is.

amit már többször mondottam: Az európai államok belső kormányzatának kérdése nem lehet akadálya békepolitikánknak és a megegyezés és együtmüködés megteremtésének. A demokratikus Franciaország szövetségesei vagyunk, de Szovjetoroszország szövetségesei is s előkészítettük a dunai paktumot a fasiszta Olaszországgal. Eredményesen befejeztük tárgyalásainkat a Vatikánnal és a mai Németországgal is békés együttműködésben akarunk élni. Azt kívánjuk, hogy mindenki tiszteletben tartsa demokráciánkat és mi is tiszteletben fogjuk tartani a mások rezsimjét.

— Tudom, hogy a belső kormányfonna kérdése nagy hatással van a külpolitikákra. Minden kormány kötelessége, hogy a kifelé ható befolyását lehetőleg korlátozza és ne avatkozzék be más államok belviszonyaiba. Ha ez az elv tiszteletben marad, akkor nem kerülhet torzsalkodásokra sor.

Benes ezután megái Lapította, hogy az osztrák —csehszlovák viszony barátságos marad é6 a jelenleg megkezdett gazdasági tárgyalásokat hamarosan jó eredményre vezetnek.

JSaral Csehszlovákia és Magyarország viszonya

—■ Magyarországhoz velő viszonyunk és a kisantantállamok viszonya Magyarországhoz egyáltalában a dunai paktum tárgyalásainak folyamán megjavult és számolhatunk azzal, hogy bizonyos közeledés történik, ha a dunai paktum megszületik. Ezenkívül legújabban gazdasági

tárgyalásokra került a sor, amelyek eredményesek voltak. Gömbös miniszterelnök legutóbbi berlini utazása nem okozott különös meglepetést. Az utazás olyan politikai tények látható jele volt, amelyeket nálunk és Nyugateurópában eléggé ismernek.

Elsjiandőség a Lengyelországgal való megegyezésre

— Lengyelországhoz való viszonyunk a legújabb időben nem javult meg. Az ellenünk irányuló lengyel kampány fokozódott. Diplomáciai utón a vélemények kicserélésére került sor Lengyelország között és közöttünk, de pozitív eredményt e diplomáciai eszmecsere nem hozott. Lengyel részről panaszok hangzottak el a csehszlovákiai lengyel kisebbséggel való bánásmód miatt, a mi részünkről tiltakoztunk a lengyelországi sajtókampány és bizonyos tüntetések ellenséges színezete miatt, ezenkívül a kattowitzi

lengyel rádió híreiért, amelyek a nemzetközi rádiómegállapodással nem egyeztethetők össze és nem tartalmaznak tényeket.

— A csehszlovák kormány a múltban többször megkísérelte, hogy a vitát objektív módon elintézze. A kérdést vagy Genf, vagy az 1925- ös szerződés alapján a lengyel—csehszlovák döntőbíróság elé akarta terjeszteni. A lengyel kormány mindezeket a javaslatokat eddig elutasította. A csehszlovák kormány kitart továbbra is javaslatai mellett és hajlandó vegyes- bíróságra bízni az ügy elintézését

A kisebbségi kérdés

Változás Anglia politikájában

Az expozé további részében Benes az angol politikában bekövetkezett változásról beszélt s megállapította, hogy ez a változás az európai politika és biztonság szempontjából óriási jelentőségű,

Hoare, aki Genfben bejelentette az európai együttműködést jelentő uj angol politikát, Benes szerint Csehszlovákia és a köz- társasági elnök régi barátja s a háborúban nagy szolgálatot tett a cseheknek.

Angliában és Franciaországban 1935 folyamán kialakult az a meggyőződés, hogy a két nyugati nagyhatalom együttműködése nélkülözhetetlen az európai béke szempontjából.

Amikor Olaszország az afrikai konfliktusba belebocsátkozott, azt gondolta, hogy a brit impérium nem fog következetesen kitartani a népszövetségi politika mellett és a népszövetség nem tud majd nagyobb- arányu akciót kifejteni,

Hoare azonban szeptember 11-én Genfben bejelentette, hogy Anglia teljes mértékben a népszövetség mögé áll és hajlandó részt- venni az általános béke megszervezésében, megvédésében és a békét biztositó kollektív együttműködésben.

Ezzel Anglia megkísérelte, hogy a nép- szövetséget effektiv politikai faktorrá változtassa az európai béke megvédésére.

Időközben Anglia és Franciaország is megegyezett, úgy hogy a két nyugati nagyhatalom együttműködése tökéletes. Anglia nem gondol blokádra vagy katonai szankciók végrehajtására, viszont Franciaország fönntartás nélkül csatlakozik Angliához a népszövetségi szankciók végrehajtásánál és szükség esetén segítségére lesz Angliának. A francia—angol megegyezés Csehszlovákia biztonságát is érinti és nagy esemény az általános béke szempontjából. A Genfben teremtett precedencia-eset az olasz—abesz- sziniai konfliktusra vonatkozik, de bizonyos, hogy a jövő szempontjából is óriási jelentősége van. A tárgyalásokból kettőre lehet következtetni: Először arra, hogy bebizonyosodott, hogy az európai béke megvédése érdekében még a nagyhatalmaknak is szüksége van a népszövetségre, másodszor arra, hogy az európai béke érdekében szükség van a francia—angol együttműködésre.

Csehszlovákia és Olaszország

— Mindezek az események — folytatta Bene§ — eleve meghatározzák Csehszlovákia álláspontját az olasz-abessziniai konfliktusban Csehszlovákiát sem közvetlen, sem közvetett érdek nem kapcsolja a konfliktushoz. Amennyiben Csehszlovákia közvetve vagy közvetlenül mégis beavatkozik a konfliktusba, akkor ez kizárólag azért történik, mert Csehszlovákia a nép- szövetség tagja és a paktumot magára nézve kötelezőnek ismerte el.

— Három év óta Olaszországhoz való viszonyunk lényegesen megjavult és barátságossá vált. Előkészítettük Olaszországgal a dunai

paktumot, amely egyenesen szövetségi viszonyt volt hivatott teremteni Csehszlovákia és Olaszország között. Soha sem felejtettük el, hogy Olaszország mit tett a háború alatt Csehszlovákiáért. Ma sem felejtjük ezt el és nem létezik esemény, amely megváltoztathatná érzéseinket. Azt óhajtjuk, hogy a béke hamarosan helyreálljon és ebben az óhajunkban teljesen azonosak vagyunk a francia kormány kívánságaival.-— Az abessziniai konfliktus tekintetében a kisantant államai BIedben már megegyeztek és leszögezték álláspontjukat. A népszövetség tagjai vagyunk és a népszövetségi paktumot minden tekintetben tiszteletben fogjuk tartani. Az abessziniai vita "meritumába nem avatkozunk be.

Azt kívánjuk, hogy Anglia és Franciaország, mint a népszövetség tagjai, minden kérdésben megegyezzenek és befolyásukat érvényesítsék az európai béke biztosítására. Középeurópai politikánkat Olaszországgal közvetve folytatni fogjuk, amint az események fejlődése megengedi ezt az olasz államnak és ha az olasz kormány is hajlandó a megkezdett irányban tovább haladni.

A siovíe’orosi szerződésnek nincsenek titkos záradéka:

Ezután Benes Csehszlovákia és a többi európai állam viszonyáról nyilatkozott. Elsősorban a szovjetszerződésről beszélt. Kijelentette, hogy a csehszlovák külpolitika szándéka eredetileg az volt, hogy először Lengyelországgal egyezzen meg s azután Szovjetoroszországgal. Több Ízben javaslatot tett erre vonatkozólag Varsónak, de amikor tervei nem sikerültek, kénytelen volt a tervezett megállapodásnak legalább egyik részét végrehajtani és megvalósítani a szovjetszerződést.

— Mindenekelőtt azt akarom itt megállapítani, — mondotta Benes — hogy a csehszlovákorosz szerződés senki ellen nem irányul és semmiféle titkos záradékai, vagy kiegészítései nincsenek. A lapoknak erre vonatkozó hírei alaptalan kombinációk. Mint minden szerződésünk, ez a szerződés is heilleszkedik a népszövetség keretébe. Ezenkívül a francia-szovjetorosz szerződésre támaszkodik és kötve van a locarnoi szerződés rendelkezései által. A nemzetközi nyilvánosság ellenőrizheti. Téved az, aki azt gondolja, hogy szovjetbafát politikánkkal rossz célokat szolgálunk, olyanokat, amelyeket a nép- szövetség nem fogadhat el.

A német-csehszlovák viszony

— Viszonyunk a nemzeti, szocialista Németországgal ugyanolyan szabályos és korrekt maradt, mint azt előbbi nyilatkozataimban is megállapíthattam. Szívesen irtuk volna alá ezzel az állammal a keleti paktumot, vagy valami hasonló szerződést, de ez egyelőre nem sikerült. Ha Németország megegyezik a nyugati államokkal, akkor a megegyezést örömmel fogjuk üdvözölni. Közvetlen ellentéteink nincsenek Németországgal. A kisantant három államának Németországgal szemben tanúsított politikája abszolút egyöntetű.

— Ezzel az alkalommal mégis megismétlem,

— Többször kijelentettem, hogy a csehszlovák állam tiszteletben tartja a kisebbségekkel szemben vállalt kötelességeit, nem akarja a kisebbségi szerződést felmondani és ha bizonyos államok Genfben nem is akarják tiszteletben tartani ez- irányú nemzetközi kötelezettségeiket, a csehszlovák kormány nem csatlakozik eljárásukhoz. Ellenkezőleg, e kötelezettségeket jó ellenőrnek tartja, amelytől nincs oka félnie. A nemzetközi ellenőrzés bizonyos esetekben védelmet is jelent, amikor például a külföldön rendszeres agitáció folyik annak a látszatnak megteremtésére, mintha Csehszlovákia nem teljesítené kisebbségi kötelezettségeit. Semmitől sem kell félnünk, semmit nem kell véka alá rejtenünk és belpolitikailag és erkölcsileg elég erősek vagyunk arra is, hogy bevalljuk, ha esetleg valahol hibát követtünk el. Hajlandók vagyunk bármely nemzetközi fórum előtt összehasonlítani államunk kisebbségeinek helyzetét bármely más kisebbségi helyzetekkel és különösen a velünk szomszédos államokban lévő kisebbségek helyzetével, azokéval is, akik felpanaszolják, hogy Csehszlovákiában nem bánnak jól a kisebbségekkel. Hajlandók vagyunk ezen a téren a szomszédainkkal a teljes reciprocitás alapján álló viszonyt teremteni, mint ahogy ezt már ajánlottuk is. Csupán attól félünk, e reciprocitásos eljárás esetén, hogy demokratikus, parlamenti, választási, iskolai, és nyelvi szabadságokkal rendelkező kisebbségi rezsimünket mások visszautasítanák, mig azt, ha a szomszédos államoknak kisebbségeikkel szemben tanúsított magatartását mi alkalmaznék, nálunk a kisebbségi jogok durva megsértésének tekintenék. Eddig tartózkodó, türelmes és represzáliákat nem alkalmazó magatartásunkat gyakran szemünkre vetették, mert a bel- és külföldön sokhelyütt gyöngeségnek és félelemnek tekintették ezt Erről pedig szó sem volt. Feltételezzük, hogy ez a kérdés előbb-utóbb nemzetközi fórumok elé kerül és hőn óhajtjuk, hogy magatartásunkat elejétől végig mindenki tisztán megismerhesse.

— A kisebbségi kérdésben nemzetközi szempontból ez a helyzet. A csehszlovák kormány mindeme dolgokban nyugodtan kitart az eddigiek mellett. Hajlandó közvetlenül megegyezni e kérdésben és egyetlen eddigi konkrét indítványát sem ejti el. A csehszlovák állam területén azonban a kormány semmi körülmények között nem engedélyez törvényellenes agitációt. Az állam területén minden esetben fenntartja a nyugalmat és a rendet. Ismétlem, hogy bármikor hajlandók vagyunk kölcsönös megegyezés alapján az egész lengyel-csehszlovák vitát az illetékes nemzetközi fórumok elé terjeszteni.

A modus vívendi

Benes ezután a Vatikánnal való tárgyalások befejezéséről és a modus vivendiről beszélt. Nemzetközi és belpolitikai szempontból nagyjelentőségű ténynek nevezi a kiegyezést. Belpolitikái! ag a modus vivendi azt jelenti, hogy a nehéz egyházpolitikai kérdéseket sikerült szerencsésen megoldani, ami különösen Szlovenszkón keltett megelégedést. Nemzetközi viszonylatban a megegyezés azt jelenti, hogy Csehszlovákia minden tekintetben a mérséklés és a kölcsönös tiszteletbentartás politikáját követi.

Csehszlovákia kitart a népszövetségi politika mellett

Az expozé befejező részéiben a külügyminiszter a népszövetség és a csehszlovák külpolitika viszonyáról nyilatkozott. Egyesek ugyanis kétségbevonták, hogy a népszövetségnek nemzetközi politikai és erkölcsi értéke van és helyte- lenitették, hogy a csehszlovák politika túlzóan a népszövetségen alapszik. Ezzel szemben BeneS megállapítja, hogy a népszövetség megteremtése nagy politikai esemény volt és annak ellenére, hogy a genfi institúció, mint minden emberi intézmény, hol siketeket ért el, hol pedig kudarcot vallott, az összeredmény mégis a népszövetség javára dőlt el.

Az abessziniai konfliktus végleg bebizonyította, hogy a népszövetség hatalmas politikai erőt jelent.

Az olyan állam, mint amilyen Csehszlovákia, mindig nyer, ha a népszövetségszerü intézményt a maga oldalán látja. Genf ellenzői szerint nem szabad túlontúl bízni az institúcióban, mert az háború esetén csődöt mondhat.

A népszövetség támogatása mindenesetre nagy érték, de Csehszlovákia biztonságát min de-' /'kf ölött saját katonai erejével akarja garantálni.

Egy államnak a népszövetség támogatása esetén is önmagának kell gondoskodnia védelméről. Csehszlovákia népszövetségi politikája ilyen körülmények között reális és mindenre gondol. Egyesek szerint Anglia sem tart ki minden esetben a népszövetség mellett, de ez nem biztos és minden ok meg van arra, hogy

Csehszlovákia bízzék Hoare bejelentéseiben. A csehszlovák kormány alapelve ebben a kérdésben a következő:

A legnagyobb patriotizmus és a leghelyesebb népegoizmus az, amely a saját népének érdekeit az általános érdekekkel össze tudja egyeztetni.

A klasszikus angol politika igazolja ezt a tételt és valószínű, hogy Anglia kitart a népszövetség mellett, mert Genf egyformán képviseli AnNia érdekeit és a közérdeket. A népszövetséget Benes szerint csak azok ellenzik, akik vissza akarnak térni az 1914 előtti politikához és vissza akarják szorítani a kis államokat mai pozícióikról.

BeneS optimizmusa

— Az esemény ele fejlődését figyelemmel és komolyan nézzük, de nyugodtan és megfontoltan is. A béke és a lojális nemzetközi együttműködés állama vagyunk. Soha senkit nem akarunk .megtámadni és nem akarunk semmit szomszédainktól. Ez nagy erkölcsi erőnk, de biztonságunk érdekében kiépítettük a szövetségeknek és a barátságoknak olyan rendszerét is, amely az elérhető biztonság maximumát jelenti. A hdyze* ma olyan, hogy nem kell félnünk a jövőtől. A közeljövőben súlyos konfliktusra aligha kerül sor. Ez a meggyőződésem a jelenlegi súlyos nemzetközi helyzet ellenére. A brit po-