Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)
1935-11-28 / 272. (3824.) szám
>pi^<iaiMag^arh!ul^ 1935 november 28, csütörtök. Délutánonként is folytatják a Bazovsky-por — A szerdai tanúvallomások — Pozsony, november 27. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma délelőtt már félkilenc órakor megkezdték a Bazov- sky-pör folytatólagos főtárgyalását a pozsonyi kerületi bíróságon és háromórás déli szünettel délután is folytatták. A tanukb hallgatások ugyanis olyan hosszúra nyúltak, hogy a bíróság kénytelen volt egésznapos tárgyalást elrendelni, mert különben nem tudott volna az anyaggal megbirkózni. gyűlésen ő is résztvett, de már nem emlékszik az ott történtekre. Vallomása további során már teljesen összezavarodott és az elnök kérdéseire csaknem állandóan azt mondja, hogy semmire sem emlékszik. Elnök: Beszélt ön a gyűlésen valakivel? Tanú: Nem. Senkivel. Dvorsky vádlott erre feláll és figyelmezteti a tanút: Hát nem emlékszik arra, hogy én beszéltem önnel a gyűlés után? Tanú: De igen, most már emlékszem. Németh tanár vádlott is feláll s a tanúnak ezt mondja: Uram-bátyám, hát arra sem emlékszik, hogy a gyűlés után azt mondtam önnek, hogy mindaz, amit Bazovsky a gyűlésen felhozott, nem tartozott oda s az nekem nem tetszett. Tanú: De igen, erre is emlékszem. Az elnök erre figyelmezteti a tanút, hogy komolyan vegye vallomását, mert a bíróság előtt áll, ahol nem szabad tréfálnia. Déli tizenkét órakor az elnök félbeszakította a főtárgyalást és folytatását délután félnégy órára halasztotta. „Dunakonlöderáció" A tárgyalás megkezdése után dr. Salásek elnök újból a tegnap már kihallgatott Takács András tanút hivatja be és fölolvassa előtte az augusztus 6-iki emlékezetes besztercebányai gyűlés jegyzőkönyvét, majd megkérdezi tőle, hogy az adatok megfelelnek-e a valóságnak. Tanú: Igen, kérem, minden úgy volt, ahogy a jegyzőkönyvben van. Elnök: Bazovsky a jegyzőkönyv szerint azt mondotta, hogy a szlovák kérdést konföderációs alapon kellene megoldani. Mit értett ön ez alatt? Tanú: Kérem, én a Dunakonföderációt gondoltam. Az elnök ezután felolvassa még Takácsnak a vizsgálóbíró előtt tett vallomását, mire a tanú azt mondja, hogy az is teljesen megfelel mindannak, amit akkoriban vallott, Bazovsky Péter levele A következő tanú Tvaruzek Ottokár mijavai járási hivatali főbiztos. Elmondja, hogy az öreg Bazovskyt még az 1921 — 1922-es évekből ismeri, amikor Losoncon teljesített szolgálatot. 1933 szeptember 14-én a mijavai Kovács-féle vendéglőben együtt szórakozott többek között dr. Pe- niazkával, akit a társaság folyton hecceit, mert köztudomású róla, hogy buzgó autonómista. A sok heccelődés közben, — folytatja a tanú vallomását — Peniazka kivett a zsebéből egy államellenes szövegű levelet s azt mondotta, hogy azt dr. Bazovsky Péter irta, de feladóként Posposil Vencel szabómester nevét jelezte. Elnök: Mondja, miért mutatta Önnek a levelet dr. Peniazka? Tréfából vagy állam- polgári kötelességből? Tanú: Részben tréfából, részben kötelességből. Abból gondolom, hogy kötelességből tette ezt, mert amikor azt mondtam neki, hogy erről jelentést teszek a pozsonyi rendőrségnek, Peniazka ez ellen nem szólt semmit, sőt helyeselte azt. Egy magyar tanú Hudec József besztercebányai ügyvédi irodai tisztviselő után Lados Irén, dr. Vágó losonci ügyvéd gépirókisasszonyát hallgatja ki a biróság. Ö az első tanú a pörben, aki magyarul vall. Ezért nem dr. Salasek tanácselnök hallgatja ki, aki csak törve beszéli a magyar nyelvet, hanem dr. Babos bírósági tanácsos, az egyik szavazóbiró. Dr. Vágó, Bazovskynak ügyvédtársa. A tanú a biró kérdésére kijelenti, hogy nem tud arról, hogy Bazovsky levelet kapott állítólag Milotaytól. Egyáltalában semmit sem tud az úgynevezett Bazovsky-ügyről, Morhác vádlottat többször látta az irodában Bazov- skyval tárgyalni. A tárgyalást félbeszakítják Matuska István, a középszlovenszkói villamosmüvek rimaszombati hivatalnoka Szomolá- nyit jól ismeri s ő maga is tagja volt a Sebestac- nost’nak. Úgy tudja, hogy az egyesület által tervezett lapnak „átur szellemében" lett volna a cime. A Sebestacnost'ot szerinte 1932-ben alakították meg’. Az emlékezetes besztercebányai SZÁSZNÉ, BENE ILONKA elsőrangú , Erdélyi Magyar Szakácskönyve Kapható a drágái Magyai Hírlap kiadóhivatalában Prága II., Panská ul. 12./III. Ara Ki 36*-, Portó KőS.-, utánvétnél KÓ5. fkoMdtApxdMtyQk 1935-tM Irtai Kosztolányi Dezső Budapest, november. Délelőtt féltizenegy. A nap úgy ragyog ebben a koma őszi időben, m’mitiha még a nyár bujdosnék itten, egy lombos bokor mögé lapulva, remegő potyán tagiként, aki .attól fél. hogy fölfedezik, ki- penderiitiik s neim folytathatja útját az ismeretlen cél felé vágtató földgolyón. Sétára indulok, Budáról áthaladóik az Alag- uton s a Lánchídon a Belvárosba, az Apponyi- tér'.g. Ezalatt ismert módszeremmé1 újra hallgatom a járókelők beszélgetését s fő1 jegyzem azt, ami véletlenül megüti a fülem. Figyelmem laza. Nem toliaikezom, nem is fülelek. Jólöltözött ur: — Ha az a négus olyan biztos a dolgában, akor kérőm ... Boltikisasszony angyali egyszerűséggel: — Megverte, aztán Juci szembeiköpte. Vérmes nő egy másik vérmes nőhöz, szinte kiabálva: — Forrázd le. (ő azonban — am:nt kiderült, nem férfiről beszélt, csak birkacombról.) Levélhordó bólongatva: — Éhen fog halni. Irattáskás hivatalnok: — Hogyne, szövettani vizsgálatot is csináltak. Valaki szónoki kérdéssel: — Az kérlek? Az egy közönséges gazember. Vidor fiatalember a társához’ — Csak nem nősülni, édes barátom, csak nem n ős ölni, (Az édes barát önhitten vigyorog, mint aki azt hiszi, hogy nem fog megnősülni, pedig téved szegény.) Egy olasz nő: — Io eono sompre nervosa. Fél-lábú ember, két mankóján lengve, kedélyesen: — Hát a tejfölös csirkepaprikás nem is rossz. Nem bizony. Zö-ld szakállu aggastyán: — Öt ven fillérje se volt. Fiatatassizony, majdnem szenvedélyesen: — Ki kell vágni s alul jól föihasitani. (ö se gyilkosságról beszélt, csak valami ruháról.) Ügynök, harsogó jókedvvel, mint a világ legnagyobb humoristája: — Ausgeschlossen! Teljesen ki van csukva. Háromszáz pengő manapság. Megértő bölcs: — Hát igen, ötven és hatvan között, -aiz a legveszedelmesebb életkor. Egy t'zenötéves fiú: — Vesemedence gyulladása van. Idősebb ur nyugodtan: — Lelövöm, mint egy kutyát. Mintegy kutyát (A szemléletes hasonlatot azonban már táguló orrcimpákkal, teljes meggyőződéssel és nagy lendülettel ismétli.) Dajka mesél két kislánynak: — Hófehérkét pedig szépen belefektették az üvegkoporsóba... öreg néniké egy másik öreg nénikéheiz: — Én édeseim, már szívesen mennék. De mindenkinek meg kell várnia, amíg megjön a maga ideje... ' Félóra alatt ezeket a mondaitfoszlányokát é6 szócafatokat szedegettem fel a gyalogjáróról, mint az emberi szellem alázatos rongyszedöje. Mindenekelötte gyűjteményemet a szellemi szeméttelepre szállítanám, oda, ahavá való, megvizsgálom s levonom belőle a tanulságot. ügy veszem észre, hogy az emberek, amikor azt gondolják, hogy nem figyelik őket, nem igen válogatják a szavakat, őszinték s a legvégzetesebb dolgokat emlegetik. Folyton háború és pénz, étel és élet. szenvedély és szenvedés, betegség és halál. Lázak viharzanak. minden hap- py end nélkül. Drámaírók jegyezzétek meg, hogy ! nincsenek semmis, jelentéktelen párbeszédek. Voltaképp mindig az életről és halálról beszélünk. A legszegényebbek erősebb 'segélyezését sürgette a népjóléti bizottságban Petrásik képviselő „A közsegélyezésnél nem szabad pártkorleskedést űzni" Prága, november 27. A népjóléti bizottság tegnap délután tartott ülésén Necas miniszter expozéját vitatta meg. A vitában elsőnek Petrásck Ágoston országos kérész tón yszocia- Lista párti képviselő vett részt. A képviselő megnyugvással állapítja meg, hogy a miniszter nagy elaborátumában ott látja szeptemberben benyújtott indítványainak nagy részben való megvalósítását. Üdvözli a kamatláb leszállítását, de kívánja, hogy miként a hitelszövetkezetek, úgy a kereskedelmi bankok is tartsák be a törvényt és sommiféle cimcn ne szedjenek 10 vagy 12 százalékot, mint eddig. A kö-zszá Ili tások ra beérkezett pályázatok elfogadásának rendjét úgy kell módosítani, hogy az állam, az önkormányzatok és a köztestületek no köteleztessenek mindenkor a legolcsóbb ajánlat elfogadására, mert sok vállalat az anyagot és munkát áron alul kínálja s aztán kizsarolja a munkásokat, silány anyagot és munkát szállít, munkatöbbletet számit föl, elmarad az adók és szociális terhek kiegyenlítésével s igy az államot is megkárosítja. Ily vállalatok tönkreteszik ft becsületes ipart. Minden országrészben a közmunkáknál első-, sortban a helyi vállalatok ajánlatait kell fi- gyeleimbe venni. A komáromi nyomor A miniszter statisztikái; közöl a lakásnyomorról, de fölsorolásából hiányzik a Komárom városáról való kimutatás, ahol a szegény családok ezer számra laknak földbe vájt odúkban. Helyesli azt a tervet, hogy a legszegényebbek részére kislakások épüljenek. Indítványozza, hogy a munkanélküliek segélyösszegeit az egyes községek rendelkezésére bocsássák s ezek építsék meg a kislakásokat a munkanélküliek foglalkoztatásával. A munkaközvetítő intézmények ne legyenek egyes pártok titkárságai, mint eddig. Helyesli, hogy a genti rendszer módosításával az idénymunkások is tarthatnak majd igényt az állami hozzájárulásra. A képviselő kifogást emel a bur- gonyaellátás módja ellen. A burgonyaosztást szerinte csak tavasz felé kellene, elkezdeni. Helyteleníti, hogy a növényzsír- és müzsirkontingenst aránylag kevéssel emelték. A tejakció A miniszter expozéjában Ígérte, hogy a munkanélküliek gyermekei tizennégy évig napi fél- liter ingyentejet fognak kapni. Mivel a járási ifjúsági gondozóegyletek — mondja a szónok — szintén folytatnak tejakciót, de esek lds mértékben, s a költség felét a helyi érdekeltektől kívánják, kérem a miniszter urat, hogy a rendelkezésre álló összeget vagy ossza el a járási gyermekgondozók között, vagy juttassa el azokhoz az iskolákhoz, amelyek idáig nehezen bár, de a fedezet felét vállalták s a tejakciót egész télen át folytatják. Ke legyen pirtoskodás! —~ Végül, miután a szegények között kenyér, liszt, ruha, zsir, cukor, dara stb. kerül majd elosztásra, nyomatékosan kérem a miniszter urat, hogy rendelje el az országos és járási hivataloknál és főleg a hatóságok elöljáróinál a legnagyobb szigorral, hogy tartózkodjanak mindennemű politikai pártoskodástól és osszák szét a segélyeket a legteljesebb igazságossággal, mert nem tűrhető a nyomor politikai vámszedése senkinél. Ezután fölszólalt még Tayerle, Cajovsky, Stejskal, Sedlácek, Cufik, Rybárik, Vávra és Tuőny képviselő. Majd Neőas miniszter zárószavai után a bizottság a miniszteri expozét tudomásulvette. A telepítési javaslatot tárgyalta a magyar m nisziertanács Budapest, november 27. (Budapesti szerkesztőségünk tel efonj elen lése.) A magyar kormány tagjai ma minisztertanácsot tartottak. A minisztertanácson megjelent dr. Im- rédy Béla, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. A minisztertanács hir szerint a telepítési javaslat kérdésével foglalkozott, mert ez a javaslat szoros kapcsolatban van a képviselőház bizottságában tárgyalás alatt lévő hitbizományi javaslattal. A hübfzományi javaslat a bizottság előtt A magyar képviselöház bizottságában folyó hitbizományi javaslat tárgyalása során ma dr. Lázár Andor igazságügyminiszter is felszólalt. A miniszter kijelentette, hogy a javaslat célja az egészséges birtokmegosztás. Nem szabad azt gondolni — mondotta — hogy a hitbizomanyok jogi szabályozása során ingyenes földosztásra van kilátás Magyar- országon. Másodfokon felmentették a felsőzempléni hadikár-tarto-% zások behajtóit Kassa, november 27. (Kassai szerkesztőségünk telefon jelentése) A kassai felsőbíróság ma tárgyalta a felső zempléni hadi károsultak ügyét. Az ügy még a háborús időkre nyúlik vissza, amikor az oroszok betörése nagy károkat okozott a gazdáknak. A magyar kormány akkor kölcsönt folyósított a gazdáknak, amelyet 1918-ig kellett volna visszafizctn'ök. A magyar állam már nem tudta behajtani a követelést és a jog az államfordulat után átszállóit a csehszlovák államra. A kormány 1931-ben meg is kezdte a kölcsönök behajtását. Ugyanabban az időben Iokovies ügyvéd Bau- mann Bernét sátoraljaújhelyi kereskedővel együtt összeköttetésbe lépett Nagyiványi Zoltán budapesti ügyvéddel éb megszerezték a kötvények nagyrészét és ezeknek a birtokában visszatértek. Ickovics úgy szerepelt, mint a magyar konzul megbízottja és megkezdte az adósságok behajtását Azonban sok gazda megtagadta a fizetést, mire Ickovics peres utón próbált érvényt szerezni jogainak. A hatóságok azonban akkor letartóztatták és negyven rendbeli csalás büntette, valamint csalás kísérlete miatt és három esetben hamis tanúvallomásra való rábírás miatt emelt ellene vádat. Ugyanakkor Lukács Ármin volt zempléni körjegyző ellen is eljárást indítottak. A kassai biróság akkor bűnösnek találta Ickovi- csot harminc rendbeli csalás miatt és csalási kísérlet, valamint háromszori hamis tanúvallomásra való rábírás miatt és ezért egyévi börtönre és 23.000 korona pénzbírságra Ítélte, Lukácsot hathavi fogházra és 3000 korona pénzbüntetésre ítélték. A kassai felsőbíróság most tárgyalta az ügyet és dr. Nagyiványi kihallgatása után, valamint a magyarországi pénzügyminisztérium és a hadikárosultak hivatalának megkérdezése után meghozta Ítéletét Mindnyájukat fölmentették azzal az indokolással, hogy a vádlottak az üav- ben jóhiszeműen jártak el. 4
