Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-24 / 269. (3821.) szám

'PRAGAIA^AG^ARHIUIíAP' 15 1935 november 24, vasárnap. Újév napján életbelép az első egészévi érvényű magyar­csehszlovák gazdasági egyezmény A jövőben is megmarad a negyedévi revízió rend­szere ■ Négy hétre tervezik a budapesti tanács­kozásokat • Az olaszeiienes szankciók hatása a magyar-csehszlovák árucsereforgalom alakulására Prága, november 28. A magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások, amint már jetentet- ttilk. november 26-án, kedden kezdődnek meg Budapesten. A csehszlovák keresked-elimi kül­döttséget dr. Niedorlie Milösdav köveitségi taná­csos. a külügyminiszteriem gazdasági osztályá­nak egyik főtisztviselöje vezeti. A delegációban a lvcrcskedelimi mii^sz/térium résziéről dr. Cer- imák Károly miniszteri tanácsos cs dr. Binder József osztály tanács,os vestz részt. A földmű ve- iési minisztériumot dr. Diviseik osztálytanácsos képviseli. A Csehszlovák Nemzeti Bank részé­ről Koniöek mérnök utazik Buda,pestre. A cseh­szlovák delegáció hétfőn délben indul útnak s ugyancsak hétfőm délben utazik Budapestre Rosty-Forgáoh Ferenc követségi titkár, a prá­gai magyar követség gazdasági előadója., aki magyar részről vesz részt a kereskedelmi ■ tár­gyalásokon. Az uj kereskedelmi tárgyalások célja abból áll, hogy a magyar-csehszlovák kereskedelmi kapcsolatokat a szerzett tapasztalatok alapján kimélyitsék. A két átlam megbízottai a, legtöbb kedvezmény elvének alkalmazásává,! kefrehrnegegyezést kö­röttek egymással s e kor,etem belül jött létre az a, kompenzációé egyezmény, amely ez év végén érvényét veszti. Az eredeti elgondolás szerint a kompenzációs egyezményeket minden esetbem háromhavi időtartammal léptetnék életbe, azon­ban csakhamar kitűnt, hogy a negyedévi időtartam rövid és nem ad módot az intenzív áruforgalom lebonyolítására. Az egyezmény és az aibban foglalt hányadok nyilrcánosságraibo.zatal'a, az érdekeitek partner­keresése és az egyes üzletek lekötése természet­szerűen időt igényel s ennek folytán előállott az az eset is, hogy mire létrejött volna egyik- niáisik üzlet,, a kompenzációs egyezmény érvé­nye lejárt... _ ... -v. .... • ... E tapasztalatok alapján most mindkét rész­ről elhatározták, hogy az uj egyezmény idő­tartamát tizenkét hónapra állapítják meg, vagyis az uj magyar-csehszlovák kompenzá­ciós egyezmény az 1936. év egész tartama alatt érvényben lesz. Ennek a rendszernek a multihoz képest nagy előnye van, mert a kereskedelem hosszabb kló­ré biztosan , kalkulálhat és nincsen meglepetések­nek kitéve. Noha az egyezmény 1936 végéig fesz érvényben! a két állam kereskedelmi dele­gációi a jövőben is negyedévenként revízió alá ve­szik a szerződést, hogy az esetleg kimentett hányadokat újakkal pótolják vagy a ki nem használt kontingensek helyébe, újat tegyenek. A negyedévi revíziót az a körülmény is indokolja, hogy a helyzet rend­kívül gyorsan változik s ma még nem lehet tudni, hogy a jövő évben milyen lesz a termes, .mennyi gyümölcs lesz, mit hoz a szüret, hogyan változik a pénzügyi és gazdaságpolitikai 'hely­zet. Az utóbbi hetekben is olyan változások történtek, amelyek egymagáikban is megokolttá teszik a magyar-csehszlovák Ikoreskedelin! szer­ződés revízióját. E hét elején életbeléptek például az olasz­ellenes megtorló intézkedések, melyeket Cseh­szlovákia következetesen alkalmaz és a többi között olasz bort sem vásárol. Valószinü te­hát, hogy az uj magyar-csehszlovák egyez­ményben Csehszlovákia nagyobb mennyiségű bor behozatalára vállal kötelezettséget és en­nek alapján igényt szerez arra, hogy több árut exportálhasson Magyarországra. A kedden meginduló gazdasági tanácskozások jobbára ilyen és ehhez hasonló konkrét és részletkérdések körül fognak forogni. A tárgyalások nagy anya­gára való. tekintettel biztosra vehető, hogy a tanácskozások ezúttal hosszabb időt vesz­nek majd igénybe s talán karácsonyig is eltartanak. karácsonyra azonban minden körülmények között befejezik a tárgyalásokat, hogy az uj magyar-csehszlovák szerződés január 1-én életbeléphessen és ne legyen szükség a ma érvényben levő szerződés érvényének ideig­lenes meghosszabbítására. A tárgyalások kedvező légkörben kezdődnek, mindkét résziről megnyilivánült az az óhaj, hogy a gazdasági kapcsolatokat ki kell mélyíteni s csak kívánatos, lenne, ha ez a szándék megvaló­sulna. A csehszlovák delegációnak nem szakad figyelmein kívül hagynia, hogy az intenzív magyar-csehszlovák áruforgalom­ra Szlovenszkónak és Kárpátaljának vati a legnagyobb szüksége s a. tárgyalások során ezeket az érdekeket kell előtérben tartania. (A prágai tőzsdeindex.) Miként a nemzetközi viszonylatban megnyilvánuló konjunktúra és javulás folyamata megkésetten érkezett Cseh­szlovákiába és távolról sem öltött, olyan mére­teket, mint amilyenek a nyugati államokban észlelhetők, a külföldi tőzsdéken mutatkozó hossz sem terjedt át a prágai tőzsdére. A tőzs­dét politikai körülmények befolyásolták ezen a héten s ezek nem mindenben voltak alkalmasak arra, hogy kiváltsák a régóta remélt hoeezmoz- galmiat. A kormány vezetésében beállott válto­zást a tőzsdeközönség különbözőképpen kom­mentálja és még' mindig erősen tartja magát az a nézet, hogy Hodza és Zadina az irányított gazdaság kiszélesítését- jelenti s a tőzsde nem tudja, hogy ezzel szemben milyen álláspontra helyezkedjék. Noha egységes irányzat a hét fo­lyamán nem jött létre, a teljes tőzsdeindex mérsékelten megszilárdult, ezzel szemben a tőzs­dén jegyzett valamennyi érték átlagos rentabi­litása kismértékben hanyatlott. A tőzsdeindex az elmúlt héten a következőképpen változott: áillamkölcsönök építési sorsjegy nélkül 102.413 (előző héten 102.342). valamennyi beruházási érték 98 504 (98.426), belföldi bankok 100.998 (100.998), ipari és szállítási értékek 103.587 (102.964), a teljes tőzsdeindex 101.442 (101.256), a hivatalosan nem jegyzett értékek indexszá­ma 75.741 (75.431), valamennyi államkölcsön átlagos rentabilitása 5.074 (5.076), a 6%-osnál alacsonyabb kamatozású államkölcsönök átla­gos rentabilitása 4.990 (4.988), a prágai érték­tőzsdén jegyzett valamennyi érték rentabilitása 3.252 (3.255), a.z ipari részvények indexének analízise: cukorgyárak 76 629 (76.785), élelmi­szeripar 112.196 (112.124). vegyi ipar 165.025 (163.339), sörgyárak 95.489 (95.323). építési ipair 83.201 (82.871), gépgyárak 86.912 (95.565), szövőipar 51.498 (52.266), szénbányák 98.897 (98.735), fémipar 89.226 (87 488), különböző vál­lalatok 108.575 (108.662), az ipari és a szállítási értékek együttes indexszáma 103 587 (102.694). (Románia hatályon kiiviil helyezte az orosz áruk beviteli tilalmát.) Bukarestből jelentik: A folyamatban levő román—orosz kereske­delmi tárgyalásokra való tekintettel Károly király dekrétumot adott ki. mely hatályon kívül helyezi az orosz áruk 16 éve fennálló beviteli és tranzi tótilalmát. (A kincstári jegyek forgalma.) Kincstári jegyekben az elmúlt héten élénk forgalom volt. Az árfolyamokból a kincstári jegyek 3.95— 4.30%-os rentabilitására lehet követ­keztetni. A következő árfolyamok alakultak ki; 1936 február 1-én esedékes 5%-os kincs­tári jegyek 100.975—101.10, február 29-én és március 1-én esedékes 5%-os 100.95-—101.10, május 1-én és június 1-én esedékes 5%-os 100.95— 101.10, szeptember lton esedékes 5%-os 100.90—101.95, november lton esedé­kes 5%-os 100.85—101, 1937 február 28-án esedékes 5%-os 101.75—101.90, 1940 január 15-én esedékes 5%-os 101.50, 1936 és 1937 években esedékes 4.5%-os 99.75—100.075, 1936-ban esedékes 4%-os 100—100.10 korona. (A világpiacok áruindexszáinia.) A világ­piacok áruindexszámának alakulása nem vall egységes irányzatra. Csak a gyapjú és a gya­pot ára emelkedett erőteljesen s ezzel szem­ben olcsóbb lett a búza, a rozs, a cukor, a réz, a háncsuk, a kávé, a bőr és a szén. A rövid ideig tartó háborús konjunktúra tehát véget ért. A Csehszlovák Nemzeti Bank tanulmányi osztályának jelentése szerint a világpiacok áruindexszáma a következő változást mutatja: manitóbabuza 34.54 (előző héten 34£3), őszi búza 46.25 (47.58), rozs 29.39 (29.40), cseh cukor ab Hamburg 19.73 (20.31), centrifugált nádcukor ab Newyork 45.60 (46.28), amerikai gyapot 56.56 (53.75), 'egyiptomi gyapot 42.41 (41.25), 64. sz. topsgyapju 42.36 (41.08), 40. sz. topsgyapju 35.49 (34.72), réz 38 09 (38.20), petróleum 46.70 (46.70), kauesuk 19.74 (19.84), juta 38.19 (37.47), kávé 26.06 (26.1f\ eipőtaip- bőr 68.73 (68.78), angol borjubőr 54.99 (55.01), szén 51.95 (51.98). (Megszilárdult a német márka.) A mai prá­gai devizapiacon Amszterdam 0.50, Oslo 0.50, Zürich 1.50 és Newyork 0.05 koronával gyön­gült. A stockholmi kifizetés 1 koronával meg­szilárdult. A valutapiacon 10 koronával emelke­dett a márkabankjegy árfolyama. A délszláv di­nár 1.70 koronával megszilárdult. A francia frank 0.25 és az amerikai dollár 0.05 koronával lanyhult. Felfüggesztették az Ipolysági járási ipartársulat autonómiáját Ipolyság, november 23. (Saját tudósítónk je­lentése.) Az ipolysági járási ipartársulat auto­nómiáját az ipolysági járási kirendeltség mint elsőfokú iparhatóság felfüggesztette és a társu­lat ügyeinek vezetésével Gregor István helyet­tes járási kirendeltségi főnököt kormánybiztos­ként kinevezte. Az intézkedés nagy meglepetést keltett az érdekeltek körében. Harminc év után ismét időszerű lett a Poprád-dobsinai vasút terve Pozsony, november 23. Dobsina és Poprád vá­rosainak elöljárósága november 25-ére ankétet hivott egybe Poprádra a Dobsina—Poprád váro­sokat összekötő vasút építése tárgyában. E vasúti vonal tervezete nem újkeletű és időnként foglal­koztatta az énle költségeket, sajnos, eddig ered­mény nélkül. Majdnem 30 éve annak, hogy utóljára c vasúti vonal megépítésének kérdése a felszínen volt s tekintettel arra, hogy e mozgalomban részem volt, röviden ismertetem e vasúti vonal létesíté­séért lefolytatott küzdelmeket. (isi idők óta az iparilag mindenkor gazdagabb Szepesaég a mezőgazdaságilag áldottabb Gömör- megve és az egész Sajóvölgyével szerves kap­csolatban volt. A kassa-oderbergi vasút megépí­tése által a kereskedelmi és gazdasági vonatko­zások a két vidék között meglazultak. A keres­kedelmi vonatkozásoknak ezen eltolódása káro­san hatott a Sajó völgyé re. Az első ember, aki a szoros gazdasági összetartozást, az egész Sajó- völgyének megnyitását s a világdorgalomba való bekapcsolását megalapozni és megteremteni akar­ta. Andrássy Manó, az ,,ipargróf“ volt, aki saját költségén készítette el a Dobsina-poprádi vasút trassát és propagálta az eszmét, mely lelkes vissz­hangra talált az egész völgyben. Az akkori gaz­dasági viszonyok lehetetlenné tették a vasút megépítését. Az eszme azonban nem aludt el tel­jesen és az érdekelt vidékek vezető-emberei ál­landóan napirenden tartották, míg 1307-ben ele­mentáris erővel tört előtérbe e vasúti vonal meg­építésének kérdése. Egyszerre két terv is merült fel e nag-yfontos- ságu vasúti vonal létesitésére. Az egyik érdekelt­ség az Igló-tetlér-rozsnyói vonalat propagálta, a másik a Dobsina,-pop rádi vonal mellett szállt sikra. Rozsnyó helyzete volt a legkedvezőbb, hiszen bármely vonal megépitése esetén is bekapcsoló­dott volna a forgalomba és dacára ennek, Igló város pártjára állott, mert fütőházat remélt kapni. A küzdelem Dobsina és Igló városa közt folyt. Tgló előnyben volt, mert miniszter volt a képvi­selője. Dobsina nem kímélte a költségeket és ve­zető-emberei derekasan védték ki Igló érveléseit és ennek az eredménye az volt, hogy egy harma­dik terv merült fel (Igló-Dobsina), inszeenálva a legilletékesebb körök által,,hogy a két gazdag és a vasút, létesítéséhez legtöbb hozzájárulást ígérő rivális városok érdekei összeegyeztethetők le­gyenek. A sok terv, a sok tárgyalás késleltette a vég­leges megegyezést és egyik vonal sem valósulha­tott meg. Hogy 1908-ban nagyon közel voltunk a Dobsina-Poprád vonal megvalósításához, azt már ma csak kevesen tudják. A következő év politikai és gazdasági viszo­nyai-nem voltak oly nyugodtak, hogy a vasúti vonal megépítéséről szó lehetett volna. Majd a világháború és az azt követő államfordulat miatt került e vasúti vonal feledésbe. Most, amikor a Vöröskő-margitfalvai vonal a befejezéshez közeledik, érthető, hogy Dobsina és Poprád, mely városokat a tranzverzális vonalak csak érintenek, az őket összekötő vasúti vonalra törekednek. A Vöröskő-margitfalvai vonal egy­részt a tervezett Dobsina-Pöprád vonalon halad, a Palemanhutától Pusztamezőig, csak két szakaszt kellene megépíteni, a Dobsina városától a Palc- manhutáig, ez körülbelül 18 km. és a Pusztamező- poprádi szakaszt, amely körülbelül 30 km. lenne. Hogy mi vitte e két város elöljáróságát arra, hogy újból fölvetik a Dobsina-poprádi vonal ter­vét, kézenfekvő. A két város létérdeke, a közér­dek, az ősi kereskedelmi és gazdasági kapcsola­tok újból való megteremtése, az egész Sajó- és Rimavölgyének, a természeti kincsekben oly gaz­dag vidéknek bekapcsolása a forgalomba. Pilla­natnyilag pedig e vidék parlagon heverő nehéz­iparának szünetelése által teremtett munkanélkü­liségnek enyhítését, mig a szünetelő bányászat és ipar uj erőre kap. Ma már nemzetgazdasági tényezővé vált ide­genforgalmat kötelességünk bekapcsolni a gaz­dasági életbe és mulasztás volna, ha e tényezőt nem használnák ki. A dobsinai jégbarlang, a Do- miea, a Szepesság és Gömör csodás vidéke, a sok történelmi nevezetességű hely, nehezen ér­hető el ma a turisták által. Az idegenforgalom pénzt jelent, amire enn-ek, a forgalomtól elzárt vidéknek szüksége van. Szlovenszkó érchegysó- geíbeu rejlő ércek ismét versenyképesek lenné­nek s újból megindulna a bányászat, ami ma a szállítási távolságok miatt nem lehetséges. HANVAI EDE. (Be’ga csehszlovák kereskedelmi tárgyalások.) E hét r.'irúii belga—csehszlovák kereskedelmi tárgya ' 4c kezdőinek Prágában A belga keres­kedői ni icü; löiftog csütörtökön érkezik a cseh­szlovák fő'árosba. /<\ Borotvakészülék vagy borotvakés AltegES ) nélkülözhetetlen a y tökéletes, fájdalom­w' mentes borotválko­zásnál Mint nagyon régi specialista, Allegro nemcsak a borotvapengék világszerte ismert élesítőkészülékét, hanem a borotva­késhez való fenőszíjat is megteremtette. Modell Standard Allegro készülék nikkelczve . . Ke 120* - fekete ..... Ke 96*— Modell Speciális Allegro- késziilék nikkelczve . . Ké 50* - Allegro fenöszíj rugalmas kövei .............Ké 45*— X Minden szakflzletben kapható f/A Prospektust díjmentesen küld: I n1 £>. ZngdU \J I rVr r Bratislava, Masarykova, J I * Ventúrska 12. J I Praha, Palóc Fénix. (Az Amerikába menekült pánik-tőke.) London­ból jelentik: Az Egyesült Államokban levő idegen bankbetétek állományát, a newvorki jegybank november 6-án 372 millió dollárra becsülte. Egy évvel ezelőtt az amerikai idegen betétek ősz-, szege 249 millió dollár volt. A különbözet az euró­pai bonyodalmak miatt Amerikába menekült pánik-tőke töredéke. (Javuló irányzat a világtőzsdéken.) A világ legjelentősebb értéktőzsdéin az elmúlt héten barátságos hangulat, uralkodott és szilárd irányzat mellett az árfolyamok majdnem ki­vétel nélkül emelkedtek. A tizenegy leg­nagyobb értéktőzsde részvényindexszámaiból kiszámított nemzetközi tőzsdeindex (1927. év végével 100%-ot véve alapul) az elmúlt év­ben 51.9%-ról 52.4%-ra emelkedett. Az index emelkedése az elimoilt hat Iiét alatt már eléri a 7%-ot. (xx Óvintézkedések a mételykór ellen.) Ned­ves tavasz, áradásom nyár után egyes vidékeken erősen pusztít a juhok és szarvasmarhák között a mételykór. Ilyenkor, a tél elején, de már esszéi :s mutatkoznak a betegség jeled, a juhok torka táján daganat jelentkezik, a gyapjú cso­mókban hull ki. a;z állat, szemének kötőhártyája vértelen. A lábas jószág szőrzete fénytelen, bor­zas, szeszélyes az étvágya, hasmenés mutatko­zik, az állat egyre fogy. Ha ezek a jelek fellép­nek. biztosan mételykor na lehet következtetni. Nagyítóval, egy mikroszkóppal a bó’sárban a mételype tőket megtalálhatjuk. Az ilyen méte­lyéé állatokat azonnal d is t o ! o z n i kell. Már néhány nap után javulás áll be és az állatok tel­jesen meggyógyulnak. Különösen fontos, hogy a vemhes anyáikat minél előbb distolozzuk. csak :g.y kaphatunk életképes utódokat. A Diától orvosság nem drága, tekintve, hogy feltétlenül •megbízható szer. Mit kapunk a valutákért ? Prága, november 23. Ke 100 pengőért ........................... 483.50 10 0 schillingért ...... 463.50 100 zlotyért .......................... 462— 10 0 lejért ............................... 13.15 100 márkáért . ...................... 733.— 10 0 dinárért .......................... 52.175 10 0 svájci frankért.. 782.50 10 0 francia frankért.. 159.70 10 O belga frankért... 409.— 10 0 líráért ............................... 154.40 10 0 holland forintért .... 1627.— 1 amerikai dollárért . . . 24.10 1 angol fontért . . . , . 119.75 Mit fizetünk a valutákért? Prága, november 23. KÖ 100 pengőért ........................... 486.50 10O schillingért ...................... 466 50 10 0 zlotyért ....... 465.— 100 lejért .................... 13.45 10 0 márkáért ....... 737.— 100 dinárért .......................... 53.575 10 0 svájci frankért.................. 785.50 10 0 francia frankért ..... 160,30 100 belga frankért................. 411.— 10 0 líráért .......................... 155.60 10 0 holland forintért .... 1633.— 1 amerikai dollárért .... 24.40 1 angol fontért.................... 120.75

Next

/
Thumbnails
Contents