Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-24 / 269. (3821.) szám

SzmHÁzKöiTVyKabTORA &.................... ... 1 ' ------- 1 1 "ggBBBB" I* Wa gner féltékeny volt liszt zongoraművészeiére A „Biblias ember“ ősz komponistája emlékeiről beszél •— A PMH alkalmi munkatársától. — Társadalmi Élet enmooHBHV # A kassai Keresztény Társadalmi Kör csü­törtöki kiüt üres tjén dr. Pfeiffer Miklós kanonok tartott értékes előadást „Széchenyi István gon­dolatai:' címmel. A kitűnő előadó végigvezette hallgatóságát Széchenyi István korán, jellemezte azokat az eseményeket, amelyek hatással voltak a „legnagyobb magyar" ’ életfelfogásának és eszméinek a kialakulására és ecsetelte azt a tra­gédiát, melybe Széchenyi élete torkollott. Kora nem értette meg ezt a lánglelkü magyart, esz­méi azonban nem haltak meg és most érkeztek el oda, hogy győzelmesen vonuljanak be a ma­gyar nemzet életébe és ujj utakat szabjanak to­vábbi fejlődésének. A kitűnő előadás után, me­lyet a közönség sok tapssal köszönt meg, Guz- mann Teréz énekelt több dalt és iskolázott hang­jával megérdemelt sikert aratott.' A zongora- kiséretet Hánka Arnold látta el. A műsor Gom­bos József, a kör elnökének köszönőszavaival ért véget. =£ A Beregszászi Magyar Internátus Egyesület 1935 november 30-án (szombat) délután 5 órai kezdettel a beregszászi városháza tanácstermé­ben tartja rendes évi közgyűlését, melyre a veze­tőség az összes tagokat ezúton is tisztelettel meghívja. Tárgysorozat: Elnöki megnyitó. Tit­kári jelentés. Pénztárnoki jelentés. Ellenőri jelen­tés. Ujj tisztikar megválasztása. Alapszabály módo­sítás. Indítványok. Az esetleges indítványok há­rom nappal a közgyűlés előtt adandók be a tit­kárságnál # A kassai Evangélikus Diakonissza Nőegylet karácsonyi vására nagy sikerrel ért véget. Az agilis rendezőség a vásár valamennyi napjára öt­letes és szórakoztató műsort állított. Össze, mely­ből különösen a Kvmay Emilné betanításában és összeállításában lepergett reklámrevíi érdemel hangsúlyozott említést. A rendkívül ügyes sze­replők kilenc kassai magyar céget mutattak be különféle jelenetek formájában. A Biuder-cég revüjelenetében Lux Nándor. Vince Magda, Ca- ravias Gertrud, Műmnek Ibolya., Butala Erzsébet és Bulyovszky Béci; a Pausz-cég jelenetében KuhJmann Sári és Medgyessi Ica; a Várkoly-cég jelenetében Bradovka Edit, Kunay Mihályka és Regitkó József; a Megay-cukrászda jelenetében Krivánszky Lóránd, Halla Kató, Lupiny Hansi es Alexy Klári; a Hanser-cég jelenetében Wie- land Frédi, Rohringer Bözsi és Meliorisz N.; a Fleischer és Schirger, valamint az Adriányi és Markó-cégek jelenetében Sólyom Dénes, Penák Elvira, Münnich Ibolya, és Halla Károly; a Ke­mény-divatcég jelenetében Ba.ranyi Etus, Schir­ger Andrea. Kalivoda Ibolyka, Boross Erzsébet Berzeviczy Juci'és Sál mén Baba; a Franck-gvár jelenetében Berzeviczy Évi, dr. Szarvasey György, Horák Módi és Kolczman Évi: a Bradovka-vegy- tifiztitó gyár jelenetében pedig Oelschláger Márta. Oszwald Erzsébet és Végh Erzsébet szerepeltek a közönség élénk tetszése mellett. Azonkívül rend­kívül ügyes táncszámok is tarkították az ötletes műsort, ezek közül ki kell emelnünk Chartmann Lili és Caj-avias Traute, — Kálniczky Margit tánctanárnő növendékeinek, — valamint Alexy Ica ég Mikus Évi. — K. Kemenczky Erzsébet tánctanárnő növendékeinek — sok tapssal ju­talmazott táncait. Végül pedig ugyancsak Kál­niczky Margit egy öttagú kislánycsoportja, név- szerint: Binder Mártus, Caravias Hertin, Buchner Vera. Hlaváts Adrienné és Llska Klári lejtettek el nagyon ügyes láncszámot és szintén sok tap­sot kaptak. Sziklay Sándor édesapja, Sziklay Fe­renc egyik versének elszaválásával szaporította a vásár első műsorában elért sikerét s ugyancsak szépen szavalt Krivánszky Zoltán is. A vásár valamennyi napján Sziklay Judit töltötte be ki­tünően a konferansziéi' nehéz szerepét. — Múlt­kori beszámolónkból tévedésből kimaradt dr. Kriebel Edgárné, Szakmáry Károlyné, dr. Hazs- linszkyné, özvegy Szathmáry Lajosné és Bálint Dorka neve, akik a vásár egyes elárusító sátrai­ban fejtettek ki dicséretes agilitást és munká­jukkal nagyban előmozdították a karácsonyi vá­sár sikerét, melynek mintaszerű megrendezé­séért, — ismételten hangsúlyozzuk, — idősebb Oelschláger Lajosné és dr. Farkas József né ve­zetésével a. Nőegylet egész gárdája sok dicséretet érdemel. Kérdezze meg orvosát! Feltétlenü1 ajánlani fogja „(Sént r atussi nM. t Bayer Budapest hörghurut és szamárköhöges eseten. Kapható a gyógyszertárakban, vagy megrendelhető a esehszlová kia vezérkér vise etnél: Dr. Ferenczy gyógyszertár, Mukaíevo. — j.vyoie betörés egyetlen éjszaka Ujgyalla községben. Nyitrai munkatársunk jelenti: A dél- szlovenszkói Ujgyalla községben tegnap éjjel nyolc betörés történt, amelyeket a jelek szerint szervezett tolvajbanda követett el. A betörők nagymennyiségű gabonát és élelmiszert loptak el. Az utolsó betörést Hamran Kálmán bázáhan kísérelték meg, aki azonban fölébredt és elza­varta a tolvajokat. A csendőrség nyomoz kézre- keritésükre. — Tornócon dr. Kalács Ferenc vil­lájába törtek be és minden értékesebb tárgyat magukkal vittek. A lakatlan villában a betörők szabadon garázdálkodhattak. A csendőrség nyo­mozást indított kézrekeritésükre. xx Fürdőzés utáni legjobb utókura a SALVATOR Forrásvíz rendszeres használata Frissít, üdít, gyógyít. (3) Becs, november 23. A második kerület egy ódon házában lakik Wilhelm Kienzl, a „Bibliás ember“ és a „Kuhreigen" világhírű komponistá­ja. Hosszú ősz hajával és lengő szakállával ma­ga is úgy fest, mint a „Bibliás ember". Virágok, pálmák, koszoruszalagok és berámázott szinla- pok között él a nyolcvanéves öregember, Wag­ner, Liszt és Brahms egykori barátja. Megbé- kült a modern idővel és rádiót hallgat. Azonnal Lisztről kezd beszélni: — Liszt-jubileum — szól elmerengve —, tu­lajdonképen neki köszönhetem, hogy komponista lettem. Húszéves koromban Liszthez utaztam Weimarba, elmentem a Liszt-házba dobogó szívvel, de a mester annyi szeretettel fogadott, hogy rabja lettem személyes varázsának. Megkí­nált egy .szivarral, amely az én saját külön Liszt- muzeumomnak még ma is. hogy úgy mondjam, az alapját képezi. Meghallgatta szárnypróbálga­tásaimat, majd leült a zongorához és a legna­gyobb ámulatomra ő maga játszotta el az én müveimet. Azóta sem hallottam a saját zenémet ilyen gyönyörűen.-— Azután még sokszor volt alkalmam Liszt­tel találkozni. Wagner házában is gyakrabban láttuk egymást. Ma is emlékszem Wagner bécsi próbáira, a nagy mester precíz és humoros be­kezdéseire és vezénylő pálcájának abszolút biz­tonságára. Siegfried kürtjeiét számtalanszor el- ismételtette az első kürtössel, de amikor nem akart sikerülni, ráparancsolt, hogy vesse le a ka­bátlét és fújja ingujjban, úgy talán kényelmesebb lesz és csakugyan, a kürtjei sikerült. Később Bayreuthban többizben voltam a vendége. Egy­szer a Wahnfried-villában, számos előkelő ven­dég jelenlétében Liszt elzongorázta a Faust szimfóniát és a hallgatóság percekig nem tudott szóhoz jutni a meghatottságtól. Wagner azonban váratla­nul felpattant, odaszaladt a zongorához, két kézzel kezdte csapkodni, mint a gyerek, mi­közben ezt kiáltotta: „Nézzétek, én is tudok zongorázni!" A vendégek riadtan néztek össze és jó időbe telt, amig Wagnert meg lehetett nyugtatni. A legmérgesebb akkor volt, ha Brahmsot di­csérték előtte. Elmondta, hogy egyszer legjobb barátját, Nietzschét, a gallérjánál fogva röpí­tette ki a házból, mert egy Brahms-füzetből akart játszani előtte. — 1881-ben jártam először Magyarországon. Ennek az évnek az őszén hangversenykörutra indultam és bejártam egész Magyarországot. Kocsiszínekben hangversenyeztem, amelyekbe beesett az eső és mivel az impresszárió közben odébbállt az egész pénzzel, városról-városra kel­lett átvernünk magunkat. Aztán fölléptem Bu­dapesten is és itt ismerkedtem meg Erkel Ferenccel, akit még mindig nem méltányolnak eléggé. Erkel egyszer meghívott magához és büszkén muto­gatta meg sikerei összes látható jeleit. Egyéb­ként itt találkoztam Hubay Jenővel, Mibalo- vics Ödönnel, gróf Zichy Gézával is. Az ősz mester mutogatja magánmuzeuma legérdekesebb részét, a levelezést. Vannak leve­lei Wagnertől, Liszttől, Brahmstól. Mahlertől, St ráüss Richárdtól és_ Ibsentől. Pálmák, virágok és koszoruszalagok között úgy festett, mint a Silly Simphonie öreg szakállas embere. 1935 november 2% vasárnap. MAGYAR MINERVA A Magyar Minervának most megjelent novem­beri számában ismét a tanulmányok dominálnak. Ezek közül első helyen kell kiemelnünk dr. Farka* Geizának„Az igények és a népesedési mozgalom" cimü szociológiai írását, amelyben a tudós szerző találóan mutat rá a fényűzésre, mint a nemzeteket legjobban sújtó elnéptelenedés legfőbb okára. A szorosan vett tudományos részben Reményi Jó­zsefnek, a szlovenszkói származású amerikai ma­gyar írónak Stephen Oraneről szóló értekezése cs Lcncz Györgynek a lévai Gyöngyösbokréta-ünne­pen méltó feltűnést keltett nyitraegerszegieknek ősi színes viseletéről 6zóló leírása számíthatnak még általános érdeklődésre. Nyiresi-Tichy Kálmán és Szenes Erzsi „Min dolgoznak íróink?" címen ebben a számban tovább folytatják a megkezdett interjú-sorozatot, mig Sávolyi Mária a novemberi pozsonyi magyar kiállításról számol ..be meglepő szinességgel és tárgyilagos alapossággal. A szorosan vett szépirodalmi részben Flóriáa Tibor (Márvány-asszony), Kossányi József (Sel- mec), Reményik Sándor (Vízválasztó), Szenes Erzsi (Lépteid . . . Neved) és Házy Ferenc művé­szi költeményekkel — utóbbi egy szép Jiri VVolker- forditással — szerepelnek. Tamás Lajos ezúttal mint elbeszélő mutatkozik be a szlovenszkói ma­gyar olvasóközönségnek. Kívüle T. Hallósfv Márta irt még novellát, mig Takáts Gyula tovább folytat­ja szeptemberben megindult s egyre nagyobb ér­deklődést kiváltó regényét, „A be re kk irály “-t. Igen tartalmas ezúttal a könyvrovat is, amelyben Reményi József a Selmecbányái születésű Flór án Tibor erdélyi költő legújabb verskötetét méltat a. Mezei Gábor Charles Seiguobosnak „Franciaország őszinte története" cimü merész és éles hargu könyvét ismerteti. A filmrovatban W. Wimber cr Anna sok hibája ellenére az idény egyik lógj bb filmjeként könyveli el a most bemutatott , Episo- de“-t. A dr. Reiuel János szerkesztésében havonkint S6 oldal terjedelemben megjelenő folyóirat előfizetési ára félévre 15, egy évre 30 korona. A k'alóhivatal (Pozsony, Kertész-ucca 1.) kinváságra az 1., illet­ve a 7. (szeptemberi) számtól kezdve küldi meg a folyóiratot s készséggel mellékel csekklapot is. Egyes számok 3 koronáért Pozsonyban a Steiner-, Stampfel- és Szent József könyvkereskedésben, valamint Weiss M. ujságüzletében kaphatók. (*) Milyen könyvek jelennek meg a Masaryk-akadémia kiadásában? Pozsony­ból jelentik: Amint ismeretes, a Csehszlová­kiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Mű­vészeti Társaság a karácsonyi könyvpiacon több könyv kiadásával jelenik meg. A Tár­saság készülő kiadványai közül a követke­zők már nyomás alatt vannak: Sellyéi Jó­zsef „Elfogyott a föld alóla" cimü paraszt­regénye. Szabó Béla „Ezra elindul" cimü kétkötetes regénye, Darkó István „Ezüst bocskor" cimü novelláskötete, Tamás Mi­hály kisebb regénye, Morvay Gyula „Em­berek a majorban" cimü regénye, Egri Vik­tor novelláskötete, Szuszich Mária „Egy lány felszabadul" cimü kétkötetes regénye, Kaczér Illés „Ikongo nem hal meg" cimü regénye és Farkas István szlovák regény- fordítása (Kukucin Márton: A Pretúr-ház). Végül Antal Sándor lirai antológiája „A szlovenszkói magyar lélek" címmel készül. Mindegyik könyv 12—15 ives lesz. A Tár­saság az előfizetők gyűjtése során mind­egyik könyvvásárlóval beíratja nevét a Tár­saság könyvbarátainak albumába, amelyet az akció végén Masaryk elnöknek, a Tár­saság alapítójának fognak átnyújtani. (*) Csokonai halálának százharmincadik évfordulója. Debrecenből írják: Kegyeletes ünnepség színhelye volt a Hatvani-uccai te­metőben pihenő Csokonai Vitéz Mihálynak sírja. Most volt 130 éve annak, hogy a magyar irodalomnak ez a büszkesége fiatalon elhunyt. Az évforduló alkalmával a Csokonai-kör tag­jai elzarándokoltak a temetőbe, ahol Papp Károly, a kör elnöke megkoszorúzta a költő sírját. A kegyeletes ünnepség résztvevői ez­után Csokonai szobra elé vonultak és annak talapzatára is koszorút helyeztek el. (*) llj SzMKE-fiók Gömörben. Rozsnvói tudósítónk jelenti: Mellétén, a magyar fazeka­sok érdekes falujában a lakosság lelkes, nagy érdeklődése mellett a napokban megalakult a SzMKE fiókja. Már az előkészítés munkája közben annyian jelentkeztek a SzMKE-be, hogy a fiók létesítése biztosra volt vehető. Az alaku­ló ülést a központ megbízásából Tichy Kálmán, a gömöri SzMKE-szervezetek titkára vezette le. Megválasztották az első tisztikart is. Elnök lett Nádassy Dénes tanitó. jegyző ifj. Pozsga And­rás iparos s pénztáros Kövesdi István iparos. A fiók munkáját a legjobb kilátások mellett fog­ja megkezdeni. (*) Száznegyvenmillió dollár hasznot hozott Amerikának a Micky egér. Newyorkból jelen­tik: A Micky egér hétéves karriérje alatt 140 millió dollár hasznot hozott az Egyesült Álla­moknak és ebből 35 millió dollár az elmúlt évre esik. Ebben nemcsak a filmek utáni jövedelem van benne, hanem mindazok a tárgyak, amelye­ken Micky egér alakja szerepelt. Micky nép­szerűsége egyre növekszik és már alig van ap­róság. amelyre mint motívumot föl ne használ­nák ezt a figurát. Már 1500 dolláros ékszereken is látni. Angliában tavaly 10 millió dollárnyi forgalmat csinált a Micky egér. (*) A SzMKE eperjesi fiókja nagyszabású mü- vészesttel mutatkozik be hétfőn és kedden. Kas­sáról jelentik: A Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet nemrég alakult eperjesi fiókja- hétfőn és kedden, november 25-én és 26-án, nagyszabású müvészest keretében mutatkozik be Eperjesen a sárosi magyarságnak. Ez a miivészest jelentősé­gében sokat nyer azáltal, hogy tíjbb mint két éve nem volt magyar művészi megnyilatkozás Eperjesen és a hires ottani magya-r műkedvelők rs pihenésre, némaságra voltak utalva. A most megalakult SzMKE-fiók ezután lehetővé teszi majd, hogy gyakrabban hangozhassák fel a ma­gyar szó az eperjesi magyarok körében és a hét­fő-keddi rpüvészest remélhetőleg nagysikerű be­vezetése lesz az eperjesi magyar kulturmimkások további rendezéseinek. Hétfő-keddi estjét a. Rózsa- uccai evangélikus iskola kultúrtermében rendezi meg- a SzMKE kitűnő műsorral, melynek kereté­ben fellép Mécs László a nagy papköltő, aki leg­újabb verseiből fog szavalni. Az est másik szen­zációja. lesz a kitűnő eperjesi műkedvelő gárda fellépte, amely az eperjesiek nagyszerű prima­donnájával. Kissóczy Józsefnéva.l az élén Molnár Ferenc „Ibolya" cimü vigjátékában fogja szapo­rítani eddigi sikereit. Azonkívül fellépnek a mű­sor keretében az eperjesi Daltestvérek, akiket Fábry Viktor vezényel és zongoraszámmal szere­pel Suhayda Mária zongoraművésznő, aki Se- riabin. Verdi-Liszt és a saját szerzeményeiből ad elő. Az „Ibolya" cimü vígjátékban Kissóczy Jó­zsefnél! kívül Kirchmayer Vilmos, Dancinger Fe­renc. Bilich Manci. Bucbfürer Cili, Vajdieska Edit Mlináresik Bözsi és Mihalidesz Ró-si szere­pelnek. Ugyanez a műsora a vasárnapi kassai Sárosi-Estnek is, amelyet a Scha.lkház nagyter­mében rendez a Kazinczy Társaság. (*) Gasparck Tibor hegedűművész pozsonyi hangversenye. Pozsonyi szerkesztőségünk jelen­ti: Szerdán este tartotta meg Gasparek Tibor, fiatal pozsonyi hegedűművész, hangversenyét a pozsonyi Vigadó kistermében. Műsorának első száma Veracini nemesveretü e-moll szonátája volt. A fiatal művész kitűnő technikája és mély­ségről tanúskodó kifejezésmódja felszínre hozta e nehéz mü legrejtettebb szépségeit is.' Bach ér­tékéből soha nem veszítő Chaconne-ja, melyet minden vérbeli hegedűművész szívesen vesz fel műsorába, volt a következő szám. Gasparek művészetének legjavát adta ebben. Elsőrangú vonótechnikája, lágy tónusu előadása és nagy intelligenciára valló kifejezésmodora teljes egé­szében bontakoztatta ki e klasszikus mü töké­letes szépségét. Műsorának második részében Szymanovski, Príhoda és Zsolt nagy technikát igénylő darabjait bravúros előadásban hallhat­tuk. Brilliánsan finom technikája nem ismer aka­dályokat. A közönség lelkes tapssal fejezte ki elismerését a művésznek, úgyhogy több ráadást kellett adnia. Sikerének osztozója kiváló kísérő­je: Gröer Józesf tanár, aki simulékony finom­sággal gondoskodott a müvek szépségének eme­léséről. E hangverseny keretében lépett fel Schiflisch Irma jugoszláviai hangversenyénekes­nő is, aki Verdi-, Mascagni-, Marx-és Binicki- müvekett adott elő jó technikával és kellő zenei felfogással. (*) Biztató előjelek mellett kezdte meg bereg­szászi sziniszezónját az Iván-társulat. Beuegszá- 6Zii tudósítónk jelenti': Szerdán kezdte meg két ihötnapos ezimszezónját Beregszászon az Iván- táirsnlait. A szezon biztató előjelek mellett indul, a bénlief. jegy zés, seresen folyik és már eddig is igen szép eredménnyel járt. Beregszász ma­gyar közönsége szeretette' fogadta a színésze­ket és így minden remény megvan arra. hogy a társulat megfelelő támogatásban részesül. A bemutatkozó előadáson a Maráca grófnő került színre. Az operettegyüttes kedvező benyomást keltett. A második napon, a 120-as tempó be­mutatóján. a prózai együttes mutatkozott be a egteljesebb sikerrel. Bámky Baba, Sereghy An­dor, Tnróczy Gyuila, Bálint György. Szánni a y Vámos, Némethy Zoltán brilliáns alakítást nyúj­tottak, a fordulatos, ötletes diarab pergő elő­adása valósággal fnappirozta a közönséget. A pompás prózai együttes bizonyára sok sikert fog még aratni. (*) A nyitrai SzMKE műkedvelői újabb forró sikert arattak — dm alatt néhány nap előtt beszámoltunk ...A három sárkány" nyitrai be­mutatójáról. Tudósításunkból tévedésből ki­maradt az eredeti kézirat, néhány sora- ame­lyekkel Verő Gézának rendezői érdemeit kíván­tuk méltatni. A tévedést pótolva, utólag álla­pítjuk meg, hogy a nyitrai magyar sz’nielöadás rendezése .minden tekintetben kifogástalan és fővárosi nívójú volt s ezért elismeréssel adó­zunk a fáradhatatlan és áldozatkész rendezőnek, Verő Gézának. (*) Nagy sikerrel «mutatták be Budapesten Greta Garbó Karenina Anna-filmjéb Budapest­ről jelentik: Fényes prömié-közönség előtt mu­tatta be a budapesti Metró—Scala a Karenina Annát. A nevezetes európai bemutatón megje­lent Horthy Miklós kormányzó is. Greta Garbó, a film legnagyobb művésznője Karenina Anna alakításában éppoly nagy, mint a „Krisztina ki­rálynődben volt. Most azonban igazán önma­gát múlta fölül, mert egyizben a néma film szá­mára is eljátszotta már Karenina Annát. Beszé­lő-alakítása hasonlíthatatlanul érettebb, mélyebb, színesebb. Egy-egy hangja, mozdulata, pillantá­sa feledhetetlen. Jelenete a kis Szergejjel, pár mozdulata a lóversenyjelenetben, néhány hang­ja, amikor Vronszkij elhagyja és a halálbaké - szülődése még egységes, nagyvonalú alakításá­ból is kiemelkedő élmény. A siker teljességéhez a garbói művészeten fölül még az is hozzájárul, hogy a film művészileg is és hatásában is kitű­nő. Szinte maradéktalanul átmenti a kitűnő re­gényt a vászonra és Clarence Brown rendezői művészete tévedhetetlenül tudja keverni a ben­sőséges, halkhangu és a gazdag látnivalókkal fű­szerezett mozgalmas tömegjeleneteket. Páratlan bőkezűséggel varázsolja elénk a film a cári Oroszország nagyúri életének színhelyeit. Ritka látvány a teljesen fölépített pályaudvar s a mű­terembe varázsolt pompás velencei részlet is. Frederic’' March Vronszkij nehéz szerepében méltó tud lenni Garbó alakításához s ez a leg­nagyobb dicséret, amit filmszínészről el lehet mondani. J2 _________________________'PRXGAlA^A&kARHIRXiAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents