Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-20 / 265. (3817.) szám

8 ■HBMHBBnnna SzmHÁzKöf>WKaLTtiPA Budapesti színházak m Énekes madár Tamási Áron mesejátéha az Uj Thália Színházban Budapest, november 19. Budapest erősen el- kommerciálizálódott színházi életébe az idén, mint várva-várt vendég, beköszöntött az iroda­lom és döntő sikereket aratott. A Magyar Szín­ház kitűnő jezsuita-drámája és a Nemzeti Szín­ház Athéni Timonja mellett most egy magyar sikernek tapsolt az Uj Thália kísérleti színház közönsége. Tamási Áron „Énekes Madár“-ával nyitott most Márkus László kísérleti színpada s a különös izü székely mesejátéknak oly átütő, forró sikere támadt, hogy a délelőtti előadások­ról valószínűleg valamelyik nagy színház esti produkciójává lép elő hamarosan. Tamási Áron nem drámairó, mint Vörösmarty sem volt az, de a legizesebb magyar elbeszélő. A székely nyelv és fantázia pedig önmagában is csupa forrongó drámai akció, egy-egy csontos székely homlok mögött beszéd közben szinte látjuk a bonyolult agytekervényeket, amelyek folytonos mozgásban szülik az uj meg uj ötletet. Tamási mesejátéka olvastakor — előbb könyvalakban jelent meg éppen a szlovenszkói Magyar írás kiadásában — kissé féltünk, hogy ez az évődő hangú népi játék nem lesz eléggé dráma. A be­mutató közönsége kellemesen csalódott, mert Tamási játékának .majdnem minden mondata drámai sodrásúvá elevenedett, nem hiába akar­ta a balladák népének lelkét megeleveníteni. Móka, a fiatal legény szerelmes Magdóba, a három Gondos-árva legkisebbikébe. Két nénje elsavanyodott, elgonoszodott vénlány, akiket régi udvarlóik sehogy sem akarnak oltárhoz ve­zetni. Móka és Magdó a jóságot, a tiszta szerel­met jelentik egy irigy, gonosz világban. És a szerelmeseket csodák segítik egymáshoz. Hiába akarja elcsábítani, majd megöletni Mókát Mag­dó két vénlány-testvére, hiába akarják az öreg vőlegények megunt szerelmük helyett Magdót megkaparintani, kutbavetésen és minden ármá­nyon keresztül is győz a két fiatal szerelmes. És. győz a szinte már unalomig ismételt és köz­hellyé koptatott székely észjárású furfangosság, ami Tamási Áronnál irodalmi fajsullyal formál drámát a mesecselekményből. A stilizált népmese-miliőben játszott darab zt Márkus László avatott szeme, Pünkösti rende­zői irányítása és a kitűnő előadás vittte sikerre. Szegény avant-garde csapat vállalkozása az elő­adás, a diszletek is egyszerűek és olcsóak vol­tak. Mégis megtapsolta őket a függöny felleb- bentekor külön is a közönség, mert a pesti kör­út egyik színházába behozták a székely falvak izét és lelkét. A darab legjelentősebb színészi alakításával Bihari József, a Vígszínház uj fel­fedezettje szolgált, aki a „Nagy szerelem" rend­őrében és a „Júliusi éjszaka" inasában lendült neki karriérjének. Ez a népi izeket magában hordozó színész az egyik székely öregvőlegény alakjából olyan izes figurát faragott, hogy egy­maga elég lett volna a darab sikerének elindítá­sához. Móka alakját egy fiatal fiú, Egri István elevenítette meg rengeteg őshumorral és színészi kamasz-kedvességgel. Magdó szerepében a megnyerő Tolnay Klári hozott elevenséget és fiatalos bájt, csak éppen parasztlánynalc he­lyenként túl finomka volt. A két vénlány sze­repében Orsolya Erzsi és Hollós Melitta ontot­ta a jóizü, groteszk humort, Orsolya Erzsi szín­padi pályafutásának egyik legnagyobb sikere ez a vénlányos komika-alakitás. Móka anyjá­ból Étsy Emília formált izig-vérig meseszerü, de amellett húsból és vérből való színpadi ala­kot. Dávid Mihály játszotta a másik öreg vő­legényt és az apró szereplők is mind a helyü­kön voltak. Percekig zugó taps, őszinte lelkesedés szakí­totta meg sokszor a kirobbanó sikerű előadást, amely sok székely népzenei értékkel is szolgált, amiért Ránky Györgyöt illeti az elismerés. A rendezés elevensége a Pünkösti Andor érdeme, mig a színes dekoráció Fülöp Zoltán müve. Mindnyájan uj színeket hoztak a magyar szín­padra, eleven népi erőket csillantottak meg és nagy utat törtek előre. Hitükkel és munkájuk­kal nagy szolgálatot tettek a megelevenedő ma­gyar színházi kultúrának, amely végre kényte­len respektálni a fiatalokat is és sikereket köny­velhet el tőlük. A darabot, úgy ahogy van, ta­vaszra autóra kellene rakni és végig hurcolni a magyar vidékeken, gyönyörködés, okulás és népi propaganda céljából. POSSONYI LÁSZLÓ. Páratlan nagy sikere volt Komáromban a „zsigárdi János vitézinek Komárom, november 19. Vasárnap rendezte meg a Jókai Egyesület a járási közművelődési bizottsággal karöltve a zs:gárdi iskola híres ..János Vitéz" előadását- a Legényegylet szín­háztermében. A siker valóban minden várako­zást felülmúlt s a nagy érdek őrlést bizonyltja a.z is, hogy a két vasárnapi előadásra elővétel­ben fogy tak el a jegyek A színházterem zsú­folásig megtelt, hogy a nagyszerű kis művé­szeknek s az előadás lelkének: Munka Jen öné­nek tapsoljon. Vasárnap délután és este. két előadásban szerepnek a kis művészek. Az előadáson Ko­mára un dv és vidékének színe-tava megjelent. A kis zsigárdi iskolások saját felszerelésüket, díszleteiket és szakembereiket is magukkal hozták, a zenészekkel együtt. Összevéve kilencven tagot számlált a társulat, amely oly elragadó, kedves, friss játékot mu­tatott be. hogy a közönség, amely pedig szokva van a jó műkedvelői előadáshoz: a 'ehető leg­jobb véleménnyel távozott az estről. Munka Jenőné, segítőtársaival: Erdélyi Kál­mán mérnökkel és Nyitrai József kántortaniitó- karnaggyal oly pompásan betanította az egy­szerű falusi gyermekeket, hogy azok elfogult­ság nélkül, bátran, nagyszerű alakitó készség­gel uj lehetőségben mutatták meg a „János Vitéz‘‘-t. a gyermekszinpad lehetőségének ol­daláról. A főszereplők: Kovács Pista, Mifcus Bóske. Balog Anci, Szőcs Karcsi. Kiss Tibor, Ürge Etus és a többiek mind, a táncok, az éne­kesek: biztosan és bátran mozogtak a ez topá­don, a képek gyorsan váltakoztak, a látvá­nyosságról a pompás jelmezek, a nehéz táncok 6 a fényhatások gondoskodtak1 a zsigárdi „János Vitéz" valóban élményt je­lentett Komárom számára. Meglepő volt a művészi készség, a fegyelme­zettség, amivel „dolgoztak": szlovenszkói hi­vatásos színészek tanulhatnának a kis zsig'áirdi gyerekektől fegyelmet, rutint és művészi ösz­tönt. A szcenikai berendezés is kifogástalan volt: elmondható, hogy minden pontosan mű­ködött. mint a Kukorica Jancsi karikacsapásai. Petőfi szelleme ha lepillantott az égről, bi­zonyosan elmosolyodott, a pompás kis huszá­rok, a bájos tündének láttán. A közönség zajosan ünneöelte a müvészgyeir- rnekeket, de különösen a f;wadhatatlan. lelemé­nyes. kedves Munka Jenőnót. akié a dicsőség oroszlánrésze volt. Nélküle nem emlegetnék Szlovenszkószerbe Zsigárdot ekkora szeretettel. A hatalmas „müvészkolónia" vasárnap este már vissza is utazott Zslgárdra, uj dicsőséggel tele, a hétfői szabadnap örömével, egy k'.s ven­déglátás után. A Jókai Egyesület részéről dr. Szijj Ferenc - né lelkes és hozzáértő irányításával történt a zsigárdi gyerekek megvendégelése, mig a ren­dezés egyéb munkáját dr. Borka Géza és Szom- bathy Viktor végezték gondosan. A komáro­miak nevében Szombathy Viktor a színpadon köszöntötte fel a zsigárdi együttes vezetőjét, Munka Jenőnét, aki meghatva mondott köszö­netét a szives fogadtatásért. (*) Dr. Wick Béla könyvet irt a kassai Dóm­ról. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Dr. Wick Béla teológiai tanár, a kitűnő régész és műtör­ténész könyvet irt a kassai Dómról, amely — mint tudjuk — világviszonylatban is egyik leg­kiválóbb remeke a csúcsíves építészetnek. Ed­dig még nem jelent meg munka, amely behatób­ban ismertetné ezt az építészeti műremeket s ezt az érezhető hiányt akarja pótolni most dr. Wick Béla könyve, amely kellő számú előzetes meg­rendelő esetén a közel jövőben hagyja el a saj­tót. A kitűnő szerző előfizetési fölhívást bocsá­tott ki könyvére, mivel — amint fölhívásában mondja — a mai könyvpiaci viszonyok nem te­szik lehetővé, hogy a könyv kiadását valamely kiadócég vagy magánszemély vállalja. Legalább ötszáz példány előzetes eladása szükséges ahoz, hogy a körülbelül 350 oldalra kiterjedő, gazda­gon illusztrált könyv megjelenhessen s ezzel biz­tosítva legyen a nyomdai költség. A könyv elő­fizetési ára fűzve 40, díszes vászonkötésben 55 korona a portóköltségen kívül. Az értékes könyvre nyomatékosan hívjuk föl olvasóink fi­gyelmét azzal, hogy a könyv megrendelését kas­sai szerkesztősépü^k utíán is eszközölhetik. (*) A Kárpátaljai Magyar KuUur-Egyes«"1et ungvári szervezete műsoros teaestély keretében kezdi meg téli kulturális tevékenységét. A tea- estélyen számos kivá'ó előadó és szavaló mutat­kozik be az ungvári közönség előtt. (*) A pozsonyi Bartők-daleiryesület csütörtö­kön próbát tart. Pozsonyból jelentik: John Ele­mér operaénekes, a Bartók-dalárda karnagya nagy sikerekre visszatekintő külföldi hangver­seny-kőrútjáról visszatért, ezért a Bartók Béla Dalegyesillet legközelebbi próbáját csütörtökön, e hó 21-én tartja a Toldy-Kör helyiségében. A nőikar este 7, a férfi-kar pedig 8 órakor próbál. (*) Kulturelőadások Beregszászon. A Kárpát­aljai Magyar KulituregyesüJct beregszászi szer­vezete soroizaitos kultunelőadásofeat ircodez min­den második csütörtökön irodalmi, művészeti, történelmi és társ a dal ornbud oanányi (kérdések­ről. Az e’JsŐ ilyen kuiltuirestén november 21-én, csütörtökön este 6 óraikor a városháza nagy- temméiben Gzorák Ferenc gimnáziumi (tanár tant előadást „Irodalmi mozgalmaik a modern ma­gyar irodalomban" címen. A kő vetkező előadá­sokat dr. Klein Jenő ügyvéd, dr. Kováoh Béla ezeirtkasztő, Schönpfhig Antal rám. kait. hJitanár, Polgáiry Miklós, dr. Janitoky Béla és Zapf László gimnáziumi (tanárok tartják- Az előadásokra a belépés díjtalan. A rendezőség a közönség mi­nél 6'zélesebb körű támogatásáit kéri. (*) Eredeti operettbemutató Léván, Lévai tudósítónk jelenti: Barta Mór és dr. Adorján Hugó, az ismertnevü két lévai szerző legújabb operettjét, a „Csodamájus"-t szombaton este mutatták be a városi színházban műkedvelők szereplésével. A bemutatónak nagy sikere volt. A színházat zsúfolásig megtöltötte a közönség. A sikerre való tekintettel hétfőn este ismét elő­adták az operettet, amelyben sok a vidámság, pompás táncjelenetek és — amit elsőnek kellett volna említeni — a zenéje igazán kellemes, fül­bemászó és magyaros melódiákban gazdag. A librettó is szép és hangulatos, különösen abban a részében, ahol a hőst nosztalgia fogja el szü­lőföldje iránt. Az operettet parádés kiadásban hozták ki, uj díszleteket készítettek hozzá és kellemes meglepetést keltettek a stilszerü ruhák is. Különösen a második fölvonásnak volt nagy hatása. Az első fölvonást tulhosszura nyújtot­ták. A műkedvelőké derekas munkát végeztek a siker érdekében. A főszerepekben Ghimessy Erzsébet, Heilbraun Henny, Turay László, Zó- rád Aladár és Weinberger Géza arattak nagy sikert. Wittenberg Józsefné egy spanyol tánc művészi előadásával zajos tapsokat szerzett. A 16 tagból álló jó zenekart az egyik szerző, Barta Mór vezette. A közönség a szerzőket meleg ovációban részesítette. (*) A magyar tanügy fejlődéséről nyilatko­zik Kovács Alajos, a Szlovenszkói Magyar Ta- nitó-Egyessület országos elnöke a Magyar Ta­nító november 15-i számában. Gáspár János „Az ének és zene legrégibb történetéiről érte­kezik, Kónya József befejezi az osztályozásról irt, nagy föltünést keltő tanulmányát. Lami Jó­zsef „A globális módszer és a magyar tanítóság" címmel kezd cikksorozatot, Bátori Emil az isko­lai szelekció elméletéről ir, utakat keresve az uj értékelés felé. Szepesi Gyula a kerületi polgári iskolák régen vajúdó ügyéről irt krónikát. Egye­sület rovat, bő folyéiratszemle és hirrovat egé­szíti ki a tartalmas számot. A lap a szlovenszkói és kárpátaljai magyar tanítók országos folyó­irata, amely a magyar iskolák és tanítók érde­keit jellegre való tekintet és felekezeti különb­ség nélkül egységesen szolgálja. Kiadóhivatal: Komárom, községi elemi iskola. (•) Herczeg Ferenc Rákóczi-regénye filmen. Budapestről jelentik: Herczeg Ferenc hosszabb tárgyalást folytatott Ábrahám Pállal és Zsoldos Andor filmvállalkozóval. A kettő fölajánlotta Herczegnek, hogy Rákóczi-regényéből színdara­bot, illetve filmet készítenek. Főképpen a Ginka Panna-motivumot akarják a darabban és a film­ben kidomboritani. Az a terv, hogy a „Cinka Panna” először színdarab formájában kerül a közönség elé Ábrahám muzsikájával. Korda Lon­don Film gyára szintén foglalkozik azzal a gon­dolattal, hogy Cinka Pannáról filmet ké6zit. (*) Uj partnert kapott Gaál Franci. Több hete készül Bécsben az „Utolsó Katalin” című film, amelyben Caá! Franci egy egészen utolsó cseléd­lányt alakit. Ebben a filmben Paul Hödl, akit Joe Pasternak fedezett fel, a híres magyar filmszi- nésznő legújabb partnere. A film egyébként Hu- nyady Sándor .Bakaruhában” cimü egyfelvoná- eosából készült, de a mesét átiiták. Az Univer- sal gyár londoni igazgatója a következő távira­tot menesztette Newyorkba: „Az utolsó Katalin a legjobb Gaál Franc:ska-film! A mese, a játék, a zene, a kép és a technika elsőrendű. Amerika számára is csemege lesz■' (*) Befejező 'tik az Uj Földesur felvételei. Bu­dapestről jelentik: Kéthónapi szakadatlan munka után elkészült Jókai Mór regényének. „Az uj földesur”-nak filmvá’tözata. A film főszerepeit Lázár Mária, Egry Mária. Gordon Zita, Peérv Piri, Somlay Artúr, Jávor, Csortos és Rózsahegyi játszik. Az uj földesül karácsony táján kerül bemutatásra Budapesten. A KASSAJ CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Nász a kastélyban.-Notnmia Shearor kitűnő filunatitrakciója. A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Tizennégykarátos szerelem. Főisz'Orepbeo: Hermaom Tűimig és Hiide Kriiger A MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA BEREGSZÁSZON Szerda este: Marica*grófnő. Megnyitó előadás. Kálmán Imre világhírű operettslágere. Csütörtök este: Százhuszas tempó. A szezon legnagyobb vigjátékslágere. Péntek este: Százhuszas tempó. Vigjátéksláger. Szombat este: Én és a kisöcsém. Operettsláger. Vasárnap délután: Marica grófnő. Operett. Vasárnap este: Én és a kisöcsém. Operett. Hétfő este: Az utolsó szerep. A szezon egyik legszebb színmüve. Zilahy Lajos kitűnő al­kotása. Ffedd este: Érik a buzakalász. Az elmúlt évek egyik lég nagyobbsikerü operettjének reprize. 1935 november 20, szerda. KÖZGAZDASÁG] A kereskedők országos tanácsa: Fizessenek a szövetkezetek is ötszázalékos forgalmiadót Prága, november 19. A forgalmi adóról szóló törvény novellázásának kérdéséről most a cseh­szlovákiai kereskedők országos egyesületének központi tanácsa tárgyalt. A tanács úgy véli, hogy a novella a ma érvényben lévő törvény rendelkezéseinél szigorúbb rendszabályokat tar­talmaz és ezért határozottan tiltakozik a mai helyzet súlyosbítása ellen. A kereskedők elsősorban azt kívánják, hogy a kormány kösse időhöz a tervbe vett törvény érvényét. A kereskedők egyedül azt a rendelke­zést helyeslik, hogy az uj törvény alapján a fió­kokkal rendelkező gyárvállalatok 5 százalékos forgalmi adót lesznek kénytelenek fizetni, a ta­nács azonban azt kéri, hogy a készülő törvény eme rendelkezését a gyárvállalatokon kívül a fiókokkal biró kereskedelmi vállalatokra és a szövetkezetekre is terjessze ki a kormány. (Árfolyamdifercnciák Csehszlovákia és Románia között.) Bukarestből érkező hírek szerint a Román Nemzeti Bank úgynevezett Kcs-ezámlája e'.érte a megengedhető legmagasabb határát s a csehszlová­kiai exportőrök javára lejben eszközölt fizetéseket immár csak igen lassú ütemben Írják jóvá a cseh­szlovák koronában vezetett számlán. A hivatalos 4.16 lejes koronaárfolyammal szemben klringen kívül 5.50 léjét kell a csehszlovák koronáért fizetni s az elszámolások során újabban nézeteltérések merülnek föl abban a kérdésben, hogy melyik fél viselje az árfolyamkülönbözet hátrányos követkz- ményeit. A román hivatalos fölfogás szerint az adósnak kell a következményeket viselnie, ez a föl­fogás azonban a gyakorlatban nem érvényesülhet. Igen vá'ószinü, hogy a vitás kérdéseket individuá­lisan intézik el, amennyiben az egyes esetekben megegyezés létesül a hitelező és az adós között. A román-csehszlovák fizetési forgalom újabb sza­bályozásra szorul s az 1936. évi fizetési egyezmény megkötése érdekében rövidesen közvetlen tárgyalá­soknak kell megindulniok, a tárgyalások megkez­désének időpontja azonban még nem ismeretes. Csehszlovák részről az a kívánság merült föl, hogy a román-magyar és a román-osztrák fizetési forga­lom mintájára Románia Csehszlovákiával szemben is alkalmazza a magánkompenzációk rendszerét. Román részről viszont nem óhajtják a magánkom- penzáciők rendszerét kiterjeszteni e ezért vaJcezl- nüleg magyar és osztrák viszonylatban is fölnrnd- ják eddigi egyezményeiket, hogy Csehszlovákiának ne legyen módja a magyar és az osztrák példára hivatkozni. (Erősen visszaesett a sorfogyasztás.) A statisz­tikai hivatal jelentése szerint szeptemberben össze­sen 665.386 hl. sör került forgalomba. A tavalyi év azonos időszakában forgalomba hozott mennyi­séggel szemben a sörfogyasztás 5 és az idei év augusztusának adataihoz viszonyítva 25.7 százaik­kal esett vissza. A januártól szeptemberig terjedő kilenohavi időszak során forgalomba hozett sör mennyisége 6.058.921 hl. tett a tavalyi év azonos szakában forgalomba került 6.274.311 kl.-rel szem­ben. Az első kilenohavi sörfogyasztás mennyisége tavalyhoz viszonyítva 3 százalékkal erőkként. (Magyarország gazdaságstatisztikai adatai.) Budapestről jelentik: A budapesti statisztikai hivatal a következő október havi gazdaság­statisztikai adatokat közli: A nagykereskedel­mi árak indexszáma Magyarországon 92-ről 95-re emelkedett az agrártermékek további drágulása következtében. A létfenntartási költségek indexe ezzel szemben lakbérrel együtt számítva 93.2-ről 93-ra, a lakbér nél­kül számított index pedig 95.4-ről 95-re csök­kent, a tej, valamint a hús árának lemorzso­lódása folytán. A budapesti 12 legnagyobb pénzintézetnél és a postatakarékpénztárnál elhelyezett takarékbetétek álladéka október hó folyamán 607.0 millió pengőről 599.2 mil­lió pengőre, vagyis 7.8 mi liő pehgővel csök­kent, a folyószámlabetétek álladéka viszont 681.2 millió pengőről 694.8 millió pengőre, azaz 13.6 millió pengővel emelkedett. Az összes betétállomány tehát 5.8 millióval növe­kedett. A budapesti tőzsdén jegyzett részvé­nyek árfolyamindexe az előző havi 94.0-ról 932.8 ra esett vissza. Az uj fizetésképtelen­ségek száma októberben 61 volt, az előző havi 41-gyel szemben, a passzívák Összege pedig 0.9 millió pengőről 2.4 millió pengőre emel­kedett. („Hoosing booni".) Óriási Angliában az építkezési tevékenység. „Hoosing beonC-uak nevezik az angolok ezt a jelenséget és ez a lefordíthatatlan kifejezés több. mint lendület, vagy akár konjunktúra. 1034-ben a köaéipit- kezésre fordított tőke meghaladja a 200 millió fontot, tehát több mint kétszerese az 1929. évi invesztícióknak. 1934—35-ben magánosok 286.050 házat építettek. Ebből olcsóbb kiállí­tású 105.344 volt és belőle 33.103 csak a bér­ház,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents