Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-17 / 263. (3815.) szám

1935 november 17, vasárnap. A takarékosság jegyében készűS a jövő évi magyar költségvetés Budapest, november 16. ('Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentóso.) Az Est j. jelentése szerint a tegnapi magyar miniszter­tanácson az 1936—37. évi állami költségvetés V irányelveit tárgyalták meg. A miniszter- tanács a lap jelentése szerint úgy döntött, hogy csak a gazdasági élet megélénkitését k célzó kiadások és a hasznos beruházásokra szükséges tételek növelhetők a költségvetés­ben, ellenben a közigazgatási természetű ki­ír adásokat a lehetőség szerint csökkenteni kell. Általában Magyarország jövő évi költ­ségvetését a szigorú takarékosság, a raciona­lizálás és a kiadások lehető legalacsonyabb megállapítása jegyében készítik elő. Siepsi és üsző üssgy'rsiga lelfees haüggiaiban ítészül a községi választásra Szepsi, november 16. jelentettük, hogy Szep­siben december elsejére kiírták a községi vá­lasztást. Ugyancsak ezen a napon választ Jászó község is. A választás kiirása után Szepsiben a magyar nemzeti párt nyomban benyújtotta je­löltlistáját s ezzel listája az 1-es soi^zámot kap­ta. A helyi viszonyok által követelt okokból aj magyarság két pártja külön listával lép föl, míg fi Jászón csak az országos keresztényszocialista S párt állít listát. Az országos keresztényszocialista párt teljes i fölkészültséggel indul a választási küzdelembe.! Szepsiben csütörtökön tartotta meg jelölő gyü-J lését dr. Kátra Kálmán kassai kerületi főtitkár részvételével. Az értekezlet a párt listájának élére egyhangú bizalomnyilvánitással Jánossy Gyulát, a pártszervezet elnökét állította. A lista többi vezető helyét Bernát József, Zsolner La­jos, Kocsik István és Pergely István tölti be. A jelölések megejtése után dr. Kátra Kálmán el­ismeréssel adózott Szepsi magyar lakosságának azért a példás egyetértésért, amelyet a kor­mánybiztosi rezsim alatt is megőriztek és töretlen erővel szállnak sikra, hogy köz­ségük vezetését ismét a saját kezükbe vegyék. Külön köszönetét fejezte ki Szepsi katolikus hí­vőinek, akik a feléjük irányuló különös félre­vezetést is nemes és minden tiszteletreméltó ha­tározottsággal utasították el és múltjukhoz, a ■már elhunyt volt lelkivezetőjük tanításához hí­ven most is szinte egyemberként a keresztény- szocialista párt mögött sorakoznak fel. Az a széles összefogás, amely a választás előtt a ke- resztényszocialita pártban kifejezésre jut, a köz- fi ség leendő nyugodt vezetésének egyik legfőbb 8 biztositéka. A jelenlevők nagy lelkesedéssel fo- fi gadták Kátra lendületes beszédét. Jászón Borsody Sándor helyi pártelnök veze-1 tésével tartották meg a jelölőgyülést. Az elnök | megnyitójában hangsúlyozta, hogy Jászó polgá­rainak a kormánypártokkal é's a szocialistákkal szemben az országos keresztényszocialista párt zászlaja alatt kell tömörülniök. A lista élére Zavadkay Jánost állították, mert Borsody helyi elnök a jelölést egészségi állapotára való tekin­tettel nem vállalta, mindössze a jelölt-lista utol-1 só helyét fogadta el. Kátra kerületi főtitkár itt | lelkes beszédet mondott. Az országos keresztényszocialista párt úgy Szepsiben, mint Jászón november 30-án nagy választási gyűlést rendez, amelyeken a párt törvényhozói is részt fognak venni. A magyar nessieK pár! Jelölje' Hfaiun és Feriben Pozsony, november 16. A magyar nemzeti párt pozsonyi sajtóosztálya közli: A magyar nemzeti párt a ligetfalusi és főrévi községi vá­lasztásokra ma beterjesztette jelölőlistáit. A párt ligetfalusi jelöltjei: Késváró Ferenc, dr. Sümegh József, Pasztuk Péter, Ács Károly, Molnár Ala­jos és Kulcsár Sándor. A főrévi lista vezetői: Fekete Sándor, Kovács I * Szabó Pál, Bu- \ gár Lajos, Szukup József és Német Szilveszter. ] Á ligetfalusi listán Auliesl lakosai is megfelelő arányban nyernek képviseletet, a főrévi listán pedig felváltva szerepelnek föréviek és a zabo- siak. — A losonci járás 1934. évi zárszámadása. Losonci tudósítónk jelenti: Az újonnan megala­kult járási választmány tagjainak most küldötté szét a járási hivatal az 1934 évi zárszámadáso­kat. Ezekből kitűnik, hogy a járás az 1935. évre 477.148.05 korona maradványt visz át. Kitűnik azonban az is, hogy a járást éppen ugv sújtják az emelkedő adóhátralékok, mint az egyes köz­ségek gazdálkodását. A járási pótadó hátraléka az 1933. év végével kimutatott 959.6199.06 koro­náról 120.496 koronával 1,089.115.06 koronára emelkedett. Ugyancsak érdekes tétel a zárszáma­dásban a vetőmaghátrálékosok adóssága. Ezen a címen egyesek összesen 125.729.15 koronával tartoznak ’a kerületnek. Ez a vetőmag-tartozás már néhány éves. Végeredményben a járás gaz­dálkodása a következő képet mutatja: Bevételek 1,641.367 30 kor., kiadás 1464.219.25 kor., marad­vány 477.148.05 kor., hátrálékos követelések 1,227.708.73 kor., hátrálékos tartozások 238.197.70 kor., aktíva 1,471.654.08 korona, Leltári vagyon 2,784.125.77 korona. Abesszíniában a harci módszerek ma primitívebbek, mint Európában a kereszteshadjáratok idején Egy magyar haditudósító meglepő személyes tapasztalatai a négus hadseregének „felszereléséről" ■ Puska akad, csak golyó nincs hozzá Faragó László, a világhírű magyar újságíró tollából jelent meg több euró­pai lapban az alábbi érdekes abesszí­niái helyszíni tudósítás. A- abesszin harci módszerek ma primitíveb­bek, mint Európában a 30 éves háború vegy éppen a kereszteshadjáratok idején. Mikor má­jusban, első abessziniai látogatásom után el­hagytam az országot, már megkezdték az úgy­nevezett háborús előkészületeket. A császár már akkor tudta, hogy Olaszországot nem lehet föl­tartóztatni és puskákat, gépfegyvereket, légel- háritó fölszereléseket és municiót rendelt. Ám ezek a megrendelések’ nagyon kisméretűek vol­tak. Egy belga katonai szakértő mondta nekem annakidején, hogy az abesszimek egész hadianyagkészlete néhány napig fog tartani, ha modern harcra kerül a sor. De az átlagos abesszinnek nem nagyon fájt a feje, emiatt, mert régi fegyvereikben bíztak, görbe kardjaikban és kigyóméreggel bevont he­gyű lándzsáikban. Még aggodalmaskodtak is a ,,nagyszabású" harhanyagmegrendelések miatt. Ugyanis minden abesszinnek egy tallért kellett befizetni erre a célra. Az államvagyon : 12 gallér A kincstár mindig üres. Egy alkalommal a pénzügyminiszter kijelentette előttem, hogy. összesen tizenkét tallér az egész pénzkészlet. A rendes adó ismeretlen az országban és igen rossz benyomást keltene, ha behoznák. A vámilleték az egyetlen állami jövedelem és ennek is nagyrésze a vámliivatalnokok zsebé­ben marad. A császárnak igy magánvagyonából is kell köl­tenie a fegyverbeszerzésre. Ha a fegyver- és hadianyagszállitmányok megérkeznek Abesszíniába, a fegyvereket azon­nal szétosztják, a munidót azonban gyorsan elrejtik az ország területén szétszórt arzená­lokban. A legnagyobb arzenálok Addis Abeba köze­lében vannak, a hegyekben, ahol nagy termé­szetes üregeket használnak föl erre a célra. Harrar és Debra Tábor mellett is vannak hadi­anyagraktárak, szintén a sziklákban. Még a ka­tonák elől Is elrejtik ezeket, nehogy kirabolják. Mindenféle nyomorúságos hadijátékszert hal­moztak föl ezekben az arzenálokban. Igen sok fegyver még Menelik idejéből szár­mazik. Régi orosz puskák is találhatók ben­nük, de golyó már nincs hozzájuk. Viszont vannak olyan golvók, amelyeket semmiféle Abesszíniában található fegyverhez nem lehet használni. Néhány ócska tankjuk is van az abesszineknek, de minden elhanyagolt, rozsdás, használhatatlan. A katonák éppoly kevéssé változtak meg, mint fegyvereik. A császár elrendelte, hogy minden katona egyenruhát viseljen, de ezt a rendelkezést nem tartják be. Itt-ott találkozik az ember egy-egy katonával, akik khaki nadrágot, vagy kabátot visel, de még soha nem láttam olyat, aki teljes egyenruhába öltözött volna. Csupán a tiszteknek van uniformisuk, mert saját pénzükből csináltatták. Egyenruhá­juk fölött még ők is a nemzeti öltözetet, a sam- mát, ezt a tógaszerü köpenyt viselik, amely rendszerint elég piszkos ahoz, hogy khakiszinü- nek tűnjék föl. A legtöbb katona civilruháját viseli, ez pedig nagyon alkalmatlan a csatában, mert fehér színét messziről föl lehet ismerni és a I könnyű mozgást is akadályozza, mert a benn­szülöttek semmi rábeszélésre nem hajlandók le­mondani viseléséről, sőt még arról sem. hogy egy bizonyos meghatározott módon viseljék a csaták idején. A csodatevő tecs A hadsereg nagyobb egységeinek gépfegyve­rei is vannak, de a rendelkezések szerint csak végső szükség esetén használhatják őket, mert ( rendkívül kevés a muníció. Az egész hadsereg általában elég szomorú képet mutat és Adua el- i este óta nem sok jelét lehet látni a lelkesedés- ; nek. A legtöbb katona tétlenül hever, de bár­Telelem és rádió, Másutt egy telefonvonalat fedeztünk fel. Kis­sé furcsán hatott, — ugyanis szegesdrótból ké­szült, de határozottan állították, hogy igazi te­lefonvonal és csak azért használtak szeges dró­tot, hogy el ne lopják. A telefonvonal szabályo­san volt megépítve és úgy látszott, hogy min­den rendben van. Az esős évszak idején építet­ték nagy fáradtsággal. Minden rendben volt, mindaddig, amig tele­fonálni nem akart az ember, mert telefonálni nem lehetett. Először azért, mert a hallgató el volt törve, másodszor azért, mert nem volt villamoseleme a készüléknek. Nauss kijavította a hallgatót és a birtokunkban lévő összes zseblámpaelemek se­gítségével életrekeltettük a készüléket, de igy sem lehetett beszélni, mert a vonal másik végén senki sem felelt. Valószínűleg ugyanolyan ba­jaik voltak, mint nekünk, de nem volt Naussuk. Egy abesszin főnök sátrában rádióleadókészüléket találtam. Éppen akkor kapta Addis Abebából. A készü­lék részeire bontva hevert ott és sok rész el volt törve. Szomorú látvány. A főnök egy abesszin mesterembert hivatott és ketten három napig mely pillanatban kész bármilyen messzire ma­sírozni és bátran harcbabocsátkozni. Valaho­gyan mégis hiányzik a belső meggyőződés; vi­szont könnyen felizgulnak, ha „tecs“-t kapnak. Ez mézbor, amit nagy mennyiségben isznak itt. Az abesszínek rendkívül könnyen megrésze­gednek és akkor semmi erővel nem lehet őket visszatartani. A vezérek tudják ezt és ezért megtiltották a mézexportálást Szudán felé. Min­den mézre szükség van a katonák lelkesedésé­nek emelésére. Sindában, ahol Ajeli dedsász csapataival ta­lálkoztam, még furcsább példáit láttam a nagy ellentéteknek, amelyek ebben az úgynevezett háborúban uralkodnak. A balambarasz, egy tiszt, akinek a rangja körülbelül az európai ka­pitány rangjának felel meg, bemutatta nekem a tábor egyes részeit. „Fel volt készülve a harc­ra". amennyiben revolvere és messzelátója volt. Nagyon büszke volt mind a kettőre. Mikor később közelebbről megismertem, — tecsezés közben, majdnem barátok lettünk, — kiderült, hogy a revolverrel nem tud lőni és a messzelátGval nem tud nézni. Mind a kettő el volt törve. A társam, Nauss, kijavította a revolvert és a messzelátót és ezzel örökre megnyerte a balambarasz szivét. Tény az, hogy a szegény fúrnak összesen négy golyó­ja volt, de el volt szánva, hogy háborúba bo­csátkozik ezzel a felszereléssel. abesszin módra I kalapálták a rádióleadót. Végül is a mester­ember megmagyarázta, hogy ő nagyon jól Lúd rádiókészülékeket szétszedni, de összerakni nem tudja őket. Addis Abebának még sokáig kell várnia, amig hírek érkeznek az országnak ebből a részéből. Egy másik dolog, ami nagyon furcsának tűnt fel előttem, az, hogy az abesszinek hírből sem ismerik a térképet A hadsereg legnagyobb része délről jön és csak hallomásból ismeri a terepet. A térkép nagyon hasznos volna, ha használni tudnák. Egy este, mikor egy pohár tecs mellett üldögéltünk a pa­rancsnokkal és híreket hoztak csapatok mozdu­latairól és az olasz előnyomulásról, elővettem a térképet és megkértem a parancsnokot, mu­tassa meg rajta a szóbanforgó helyet. Úgy fogta meg a térképet, ahogy egy ötéves gyerek szokta az újságot Egy betűt sem értett belőle. A színek, számok és egyéb jelek semmit sem jelentettek a szá­mára. Éppen igy megmutathattam volna neki Dél-Amcrika térképét, ugyanannyit értett volna belőle. Hétfőn kezdődik a marsellie! gyilkosság biinperének tárgyalása Aix en Provence bán Páris, november 16. November 18-án. hétfőn kezdődik meg a marseillei merénylet bűnügyének tárgyalása, amelynek vádlottjai Pospisil, Kralj és Raic, az Ustasa titkos szervezet tagjai. A bünper Aix en Provence bírósága elölt kerül tárgyalásra. Tizenhárom hónappal Sándor jugoszláv király és Barthou francia külügyminiszter meggyilkolása után tehát birái]j elé kerülnek a bűnösök, akidet azzal vádolnak, hogy részük volt a merénylet elő­készítésében A tényleges gyilkos — mint véglege­sen kiderült, Velicke volt a neve — tudvalévőén a helyszínen meghalt. A rendőrök golyói és egy rend­őrezredes kardjának csapásai végeztek vele. Bűn­társai elmenekültek. Ezek között volt Kvaternik Jenő, egy 24 éves volt egyetemi hall­gató, aki a három vádlottal Zürichben találkozott és utasításokkal látta el őket. Aix en Proveme­ben csatlakozott a társasághoz egy bizonyos Pe tár nevű ember és egy „szőke nő‘‘, akinek sze­mélyazonosságát nem sikerült megállapítani és aki a bűntény után nyomtalanul eltűnt. Kvater­nik és Ante Kawelic, az Ustasa szervezett veze­tője, Olaszországban került rendőrkézre, de az olasz hatóságok nem adták ki őket. A bünperben a francia állam szerepel vádlóként, mert a jugoszláv özvegy királyné lemondott magán- vádlói jogáról azzal az indokolással, hogy teljesen megbízik a francia igazságszolgáltatásban. A ható­ságok körültekintő biztonsági rendszabályokat fo­ganatosítottak. A biróság épületét rendőrség szállja meg. a külföldi újságírókat csak személyi adataik gondos átvizsgálása után engedi^ be a tárgyalásra a külügymin^ '"Gm "Úa1 kiállított belépőjegyek alapján. Abesszíniában követséget állít fel Csehszlovákia Prága, november 16. A külügyminisztérium jövőévi költségvetése 132.7 millió az idei 133 millióval szemben. A propagandacélokra eddig előirányzott 25.4 milliót 26 millióra emelték. — A tavaly kettővel, a moszkvaival és a caracasival (Venezuela) szaporodott csehszlovák követségek számát a jövő éviben ismét kettővel emelik. Az egyik követséget Addis Abehában, Abesszínia mostanában sokat emlegetett fővárosában, a másikat Sziám fővárosában, Bangkokban óhajtja felállítani a külügy­minisztérium. Csehszlovákiának ezek szerint jövőre 38 kö­vetsége lesz. Lényegesebben szaporítják azonban a konzulátusok számát, az eddigi. 50-ről 63-ra. Az uj konzulátusokat a követ­kező helyeken létesítik: Casablanca (francia Marokkó), Bagdad (Irak), Batayia (Java), Leningrad, Roszbov, Szverdlovszk és Vladi- vosztok (Oroszország). — Szó van még arról, hogy Montevideo (Uruguay), Bogotá (Ko­lumbia), Winnipeg (Kanada), Lima (Peru) és Barcelona városokban is konzulátusokat állí­tanak fel. A közeljövőben számos tisztelet­beli konzulátust is létesítenek, a következő városokban: Dzseddah (Hedzsasz), La Paz (Bolívia), Colombo (Ceylon), Hongkong, Nan- king és Tienciu (Kina), Guayaquil (Ecuador), Port-Said (Egyiptom), Danzig, Curacao (Hol- land-Guaiana), Köbe (Japán), Mexiko-City, Auckland (Ujzéland), Colon és Panama-Ciíy (Panama), Lodz, Baltimore, Boston (USA), HaLmstadt (Svédország) és végül Trinidad szigetén Port of Spainnban. 5 iomáiia mm szünteti le az ilijsilllifást Olaszországba sorolt nyersanyagok között nem szerepel a pet­róleum. Mint ismeretes, az egész olasz haditen- jj gerészetet ólajfütésre rendezték be és igy a jj szén mellett a petróleum a legfontosabb nyers­anyag, amelyben Olaszország behozatalra szo­rul. ! Bukarest, november Í6. A román hivatalos lap jelenti, hogy november 18-án érvénybe lép­nek az Olaszország elleni szankciók. A rendelet felsorolja mindazokat a nyersanyagokat, ame­lyek nem szállíthatók Olaszországba, de a fel-

Next

/
Thumbnails
Contents