Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-16 / 262. (3814.) szám

'PRAGAI-AWAaRH 1RLAJ? B 9 1935 november 16, szombat, iHBBBnBBBI A kQlkereskedelmi mérleg részletes adatai Prága, november 15. A statisztikai hiva- il jelentése nyomán tegnap közöltük, hogy külkereskedelmi forgalom októberi mér- , ge a tiszta árucsereforgalomban 111.98 illiós és a januártól októberig terjedő tiz- avi időszak mérlege 713.94 millió koronás ktivumot tartalmaz. A mérleg részletes dataiból kitűnik, hogy a vasipari cikkek, gépek, a fa, a faáru, a bőr és a bőráru ivitele a tavalyi év azonos szakának ada- tihoz viszonyitva emelkedett, ezzel szem­en azonban a szövőipari cikkek kivitele lég mindig nem kielégítő. A külforgalom olumenje az év első tiz hónapja során a tvalyi év azonos szakára vonatkozó kimu- itásban közölt 11.033 millióval szemben Budapest, november 15. Októberben Ma- yarország külkereskedelmi forgalma rend- ívül kedvezően alakult, ami lényegesen be- >lyásolta és megjavította az év első tíz hó- apjáinaik külkereskedelmi mérlegét. A most legjelent adatok szerint a január—októberi íz hónapban a külkereskedelem értéke meg- övekedett: a behozatalban: 26.1 millióval = 9 százalékkal, a kivitelben: 36.2 millióval = 11.3 százalékkal, a külkereskedelem összvolumenje: 82 millióval = 14 százalékkal, a kiviteli felesleg: 10 millióval = 27 Százalékkal. A bekövetkezett javulás tényezőit és ma- (yarázatát az alábbi Ismertetés világítja meg: Magyarország külkereskedelmi forgalma ez ti október és január—október hónapjaiban i következőkép alakult: Októberben a behozatal érbéike 39.2 millió >engő volt (az előző év október hónapjában 53.1 millió pengő), a kivitel értéke pedig 53.4 '87.1) millió pengőt tett, az e háti külkereskedelmi mérleg tehát 14.2 (4.0) millió pengő aktívummal zárult k behozatalban mutatkozó emelkedést fő- áéj>pen * tengeri-behozatal idézte elő. A ki­vitel nagymértékű emelkedésében elsősor­ban a friss hús, a búza, a liszt és vasfélgyárt- mányök szerepeltek. Az 1935. év első láz* hónapjában a behoza­tal értéke 306.6 (280.2) pengőt, a kivitel érté­be pedig (3Í6.3) millió pengőt tétt. nem fejeződött be. Az újabb kontingenseket most már nem csupán három hónapra, ha­nem — amint azt már jelentettük — egy tel­jes esztendőre fogják megállapítani. Az uj megállapodás tekintetében cseh­szlovák részről az a kívánság merült fel, hogy lényegesen kibővittessék — a régi konstrukció fenntartása mellett — annak kerete és ezért valószinüleg a régi százmil­lió csehszlovák koronás kerettel szemben 150 millió csehszlovák koronás árucserefor­galomra történik megállapodás, mivel a ma­gyar érdekeitek is azt kívánják. A régi kon­strukció szén-, koksz-, faipari, fürdő-, áru­pengő- és Rima-segély-osztályokra tagozó­dott, melyeknek keretén belül külön-külön megállapodás történt egy-egy osztály áru­csereforgalmának tárgyában és értékében. Az egyés osztályok azonban oly mereven voltak egymástól elválasztva, hogy ezért a régi konstrukció mellett a tel­11.084 millió koronás értéket képvisel. A mérleg részletes adatai a következők: Október Január—okt. 1935 1934 1 935 1 934 millió koronás értékben Forgalom 1.434 1.313 11.084 11.033 Mérlegeredmény +112 +137 +714 +643 Behozatal 661 588 5.185 5.195 ebből: nyersanyag 338 300 2.737 2.826 élelmiszer 120 99 786 724 készáru 173 1 74 1.526 1.565 713 725 5.899 5.838 Kivitel: nyersanyag 167 177 1.258 1.387 készáru 567 497 4319 4.133 A külkereskedelmi mérleg az 1934. év január—október hónapjainak 36.1 millió pengős aktívumával szemben a folyó év megfelelő időszakában 45.9 millió pengős kiviteli többletet mutat. A január—október hónapokban a behoza­taliban nagy mértékben emelkedett a tengeri, korpa, a nyers- és ócskavas és személyszáili- tó automobil, viszont nagyobb csökkenést mutat a nyers ásványolaj, a szén s a bárdolt és fűrészelt fa forgalma. A kiviteli cikkek közül nagy mértékben emelkedett a disznózsír és szalonna, a sertés, a friss és elkészített hús és vasfélgyárlmá- nyok forgalma, viszont nagyobb csökkenést mutat a rozs, a toll, a nyers dohány és a vaj kivitele. A részletes adatók a következők: Behozatal: Nyers- és megmunkált fa 4.2 millió pentgő (tavaly 30.1 millió), tengeri 3.7 (tavaly 153), papiros és papirosáruk 2.1 (tavaly 16.6), nyers pamut 1.9 (tavaly 19.9), nyersbőr 1.7 (tavaly 145), ásványolaj 1.4 (tavaly 7.4), gépek és készülékek 1.3 (tavaly 9.1), szén 1.2 (tavaly 9.5), kátrányfestő anya­gok 1.2 (tavaly 8.3), nyersfémek 1.1 (tavaly 10 6) millió pengő. Kivitel: Búza 6.6 millió pengő (tavaly 44.1 millió), villamosgépek és készülékek 3.8 (ta­valy 24.6), friss és elkészített hús 3.7 (tavaly 6.8), leölt baromfi 3.6 (tavaly 15), disznózsír és- szalonna 2.4 (tavaly 23.3), sertés 2.6 (ta­valy 20.2), liszt 1.9 (tavaly 8.6), vas félgyárt­mányok 19 (tavaly 11.6), szarvasmarha 1.6 (tavaly 15), toll 13 (tavaly 8.1) millió pengő, másik osztály árutétele pótolhassa. Az uj konstrukciónak is fő tételei csehszlo-j vák részről a fa, fém és kohókoksz, ma­gyar részről pedig sertés, disznózsír és me­zőgazdasági termények. (Kétszáz koronánál kisebb értékű ajándé­kokat devizaengedély nélkül is elvámolnak.) A devizabizottság határozata értelmében a külföldről érkező, 200 koronát meg nem haladó értékű küldeményeket a vámhatósá­gok devizaengedély nélkül is elvámoihatnak, ha a küldemény feladója és a címzett is ma­gánegyén. A devizabizottság szabályrende­lete 1936 január 31-ig marad érvényben. (Utánvétes küldeményt olaszországi ren­deltetéssel nem vesz föl a posta.) Utánvétes küldeményt olaszországi rendeltetéssel teg­nap óta nem vesz föl a csehszlovák posta. Utánvétes küMemény az olasz gyarmatokra és San Marino köztársaságra sem adiható föl. A nemzetközi boraiét helyzete Prága, november 15. Az eddig beérkezett ideiglenes termésbecslések alapján megál’.ap'tható, hogy az idei bortermés az európai országok túl­nyomó részében mennyiségileg nagyobb a tava­lyinál. Ausztriában kétszerannyi a bortermés, mint tavaly, Csehszlovákiában 60 ezer hektoli­terrel nőtt az eredmény. A romániai bortermés 8 millió, a svájci 800 ezer, a csehszlovák iái 500 ezer, a franciaországi 82 millió hektoliter. Né­metországban, Spanyolországban ie jó termés volt. Ezzel szemben csaknem mindenütt igen sok a panasz a borok minőségére. A helyzet tehát az, hogy egész Európában a szokottnál lénye­gesen több, de silány minőségű bor termett. Ál­talában a borárak lemorzsolódására számítanak. (Jövőre befejeződik az erdők államosításá­nak folyamata.) A jövő év folyamán Szlo- venszkón 11.200, Kárpátalján 300 és a törté­nelmi országok területén 5000 hektár kiter­jedésű erdőt vesznek állami kezelésbe. Az erdők ál lamos itáaának folyamata ezzel be­fejeződik. Az idén a köztársaság egész terü­letén 12.700 hektár erdőt vettek állami keze­lésbe. Ebből Szlovenszkóra és Kárpátaljára 11.370 hektár esett. Az erdők küszöbönálló államosításának programján a jávorinál er­dészet 10.000 hektárral, a jászói 800 ha-ral, a nagyugróci 200 és az apsai 300 hektárral van föl tűn te Ive. (Az orosz ipari expanzió adatai) Mos+vából jelentik: Az idén eddig 690 uj ipari üzem alakult 41 újonnan nyitott bányában kezdték meg a bá­nyászatot, a naftaipar 1212 uj fúrást végzett, amiből 400 uj kutat üzembe ie helyeztek, 1.8 millió tonna nyersvar- termelési lehetőséggel 6 uj kohót és 2.2 millió tonna termelőképességgel 34 uj Martin-kályhát építettek. Ezeken kívül meg­indult az üzem 22 hengerműben, számos vascső­gyárban ée más nagy Ipari telepen. Az óv eleje óta különféle elektromos üzemekben 30 uj túr bina kezdte meg a munkát 1 millió kilowatt áram- termeléssel. Az autóipar október végéig 90.078 autót és 82.592 traktort gyártott és ezzel túlha­ladta, a termelési tervet. (Fellendült az ausztráliai va?termelés.) Bécs- ből jelentik: Az óv harmadik negyedében az osztrák nyersvastermelés a megelőző negyedévi 36.818 és a múlt év harmadik negyedévi 38.556 tonnáról 60.698 tonnára emelkedett. A múlt év első kilenc hónapjában Ausztria 97.119 tonna nyers vasat termelt, az idén pedig már 130.656 tonnát, úgyhogy 35 százalékos emelkedés mutat­kozik. (Fennakadás a német—-jugoszláv áruforga­lomban.) Belgrádi jelentés szerint Jugoszlávia németországi áruköveteléseinek értéke 315 mil­lió dinárra emelkedett, ami a jugoszláviai expor­tőrök tiltakozását váltotta ki. Nagy izgalmat okozott az exportőrök körében az is hogy Né­metország nem hajlandó átvenni 600 vagon jugo­szláv aszalt szilvát, amelynek szállítására a kéf ország megállapodást kötött. Ezenkívül a német hatóságok állategészségügyi kifogások felmerü­lése miatt korlátozzák a jugoszláv baromfi be­vitelét. (Rekord aranytermelés Dél-Afrlkában.) Lon­donból jelentik, hogy a transvaali arany termelés októberben 931.724 unciát, értéke 6,568 654 fon­tot ért el, ami uj rekord a délafrikai aranyter- nielés történetében. (Megjelent a vámmaímok ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet.) A hivatalos lap szombati száma közli a vámmalmok ellenőrzéséről szóló kereskedelmi miniszteri rendeletét. A rendelet november 13-i kelettel és 94.315. szám alatt lá­tott napvilágot. (A francia-román és az orosz-román keres­kedelmi tárgyalások holtpontra jutottak.) Buka­restből jelentik: A francia-román kereskedelmi tárgyalások holtpontra jutottak. A francia kor­mány nem hajlandó elfogadni a 44 százalékos felárat és nem hajlandó mentesíteni Romániát kötelezettségeinek megfizetésétől. — Politikai körökben úgy tudják, hogy meghiúsultak azok a tárgyalások is, amelyek Románia és Szovjet- oroszország megbízottai között a két ország ke­reskedelmi szerződésének megkötése céljából folytak. (Megkétszereződöd a sertésbehozatal.) Októ­berben 24.486 darab sertést hoztak be Csehszlo­vákiába. Ez a mennyiség közel a kétszeresét te­szi a tavaly októberben behozott sertések számá­nak, amely 12.880 volt. A két év előtti adatok­hoz viszonyítva az Importált sertések száma 15.000-reI ugrott. A behozata't statisztika or­szágonkénti adatai a következők: Magyarország 3822 (1934-ben 3586 — 1983-ban 2302), Románia 11.643 (6048—2680) és Jugoszlávia 7751 (1788— 2698.) Sertészsírból 15.000 mázsát hoztak Cseh-" Szlovákiába, vagyis 4400 mázsával többet, mint a tavalyi év azonos havában. (Erősen csökkent Magyarország szénkivitele.) Budapestről jelentik: Az év első kilenc hónapjának széntermelése 51,415.524 métei mázsát tett ki, ami­ből 47,333.058 métermázsa került kereskede mi for­galomba. Ez a 6zénmennyiség az 1934. év azonos időszakának magyarországi termelését 2,26’ 184 métermázsával, azaz 6.1 százalékkal múlja felül A szállított szén mennyisége pedig 4,026.821 méter- múzásval, azaz 93 százalékkal volt több, mint ta­valy ilyenkor. Az év kitene hónapjának szénbeho- zatala 1,243.486 métermázsa volt, több mint 690.000 métermázsával kevesebb, mint 1934. év has nló időszakában. Kokszból 1,324 903 méterniázsát tett ki a bevitel, ez valamivel több az előző év.hason > ló időszakának kokszbehozataláaál. __________________________________ ■m mmm mm ib mi ........................................ ér téktőzsde Prága szilárd nyitás után ellanyhult Prága, november 15. (Pragoradio.) Az érték­tőzsde szilárd irányzat mellett kezdte meg mai forgalmát. A tőzsdeközönség érdeklődéssel tár­gyalta a külkereskedelmi forgalom októberi mér­legének adatait és a jövő évi állami költségve­tés ugyancsak most nyilvánosságra hozott rész­leteit. A szilárd irányzat ennek ellenére nem bizonyult tartósnak, mert nyereségbiztositások történtek és ezek a forgalomba került értékek árfolyamát leszorították. A tőzsdeidő későbbi folyamán adóügyi kérdések kerültek a közönség érdeklődésének előterébe s az ebben a kérdés­ben kialakult vélemény sem hatott közre az irányzat megszilárdulásában. Zárlat előtt az Irányzat elvesztette egységes jellegét, majd lany­ha irányzat lett úrrá a piacokon. Az árfolyam­eltolódások nagyobb méreteket nem öltöttek. Csehszlovák Nemzeti Bank 30, Északi Vasút 60, régi Északi Vasút 15, Brosche 14, Centro- komise 5, Heinrichsthali Papír 5, Malom Rt. 5, Brüxi Szén 5, Poldi 5, Cseh Cukor 3, Orion 3, uj Északi Vasút 30, Schoeller 15. Aussigi Fino­mító 5, Walter 3 és Rézmüvek 6 koronával megszilárdult A másik oldalon ezzel szemben Sellier 20, Bánya és Kohó 15, Cseh Kereske­delmi 10, Prágai Vas 10, Hellmann 7, ApoLlo 7, Tejipar 25, Rakó 8, Ringhoffer 8, Csehszlo­vák Solo 9, Aussigi Vegyi 5, Hengerművek 5, Nyugatcseh Szén 3, Skoda 6, Königshofi Ce­A közgazdasági könyvpiac szenzációja! Dr. EngliS Károly bankkormányzó időszerű uj műve: 9z irányított gazdaság , Ternyel László fordításában a Jövő héten megjelenik. Ara vászonkötésben 35 korona — Megrendelhető a PMH-nál. 1 ........ - - - - ■ ............- ------------->li Mi t kapunk a valutákért? Prága, november 15. Ké 100 pengőért ....... 458.50 100 schillingért ...... 463.50 100 zlotyért ....... 462.— 100 lejért . ................................... 13.225 10 0 márkáért................. 700.50 10 0 dinárért ............................ . 52.30 100 svájci frankért...... 785.50 10 0 francia frankért ..... 17970 100 belga frankért ..... 409.— 100 Uráért ........................................ 159.40 10 0 holland forintért .... 1643.— 1 amerikai dollárért. 24.15 1 angol fontért ...... 118.75 Mit fizetünk a va'u'ákárt? Prága, ttot ember 15. Ké 100 pengőért ................................... 461.50 10 O schillingért ...................... 456 50 10 0 zlotyérí ................................... 465.— 100 lejért ........................................ 13.525 10 0 márkáért ....... 704 50 100 dinárért ............................ . 53.70 10 0 svájci frankért . . . . . 788.50 100 francia frankért............ 160.30 100 b elga frankért............ 411.— 100 l íráért............................. 160.60 100 holland forintért .... 1649.— 1 amerikai dollárért .... 24.35 1 angol fcüi.rt . , « * « • 119.75 lagyarország küfforga'mának első tizhaui aktívuma 46 millió pengő A magyar-csehszlovák tárgyalások nem 18-án, hanem 26-án kezdődnek Rugalmasabb lesz a kompén*ációs konstrukció és kibővítik a kereteket Prága, november 15. A ma érvényben le­vő magyar—csehszlovák kereskedelmi szer­ződés december 31-én lejár s ezért a közel­jövőben újabb tárgyalások indulnak meg a két ország között. Az újabb tárgyalások színhelye Budapest lesz. Az eredeti terv szerint a tárgyalások no­vember 18-án vennék kezdetüket, de újabb értesülések szerint csak november 26-án kezdődnek. A rövid késedelem oka abban van, hogy a tárgyalások anyagának előkészítése még jes értékű árucsereforgalom lebonyolítható nem volt és ez volt az oka, hogy például a fürdoklíring jóformán egyáltalán nem működött, mert a fürdőkontó javára más osztályból kimaradt tételt Magyarország nem exportálhatott. Az uj megállapodásban gondoskodás történik arról, hogy az egyes osztályok keretei bizonyos ru­galmasságot kapjanak és hogy bizonyos mértékben — amennyiben valamely osztály kerete teljesen ki nem használható —■ azt részben egy

Next

/
Thumbnails
Contents